Én a két tranyóra gondoltam amin kb 2v esik.
Különben ellenállásosztóra az jönne ki jól ha 33 Ohm húzná fel.
Nagyábból 20ms /5 ms lenne a fél/egész lépés és akkor még elbírja a tengelyt.
Ugyanezt az optikát másol néztem 11 Volt vezérli..És normális léptető ic.
uC nem fogyaszt semmit sem szinte arra gondoltam so8 tokozásban is van 7805 100mA
teljesítménnyel.27K bázisellenállás van az uln adatlapja szerint beépítve.Azon
meg így uA folynak.Nem?
Arduino Bipolar Stepper
Ez az alapom csak elhagytam a zénert (nem számolok az indukcióval lehet pedig kéne)
És nem arduino hanem egy Tiny2313a lesz (és bascom basic)
Jól emlékszem minnél nagyobb a feszültség és minnél rövidebb időre annál nagyobb lesz az indukció ugye? (dehát nem ismerem a motorok indukcióját)

Szia!
Jó lenne, ha egy pontos rajzot mellékelnél, mert így nem tudunk hatékonyan segíteni.
A linkelt rajz eléggé energianyelő megoldás alkalmaz (a bekapcsolt 22 ohmos ellenállás több mint 3W-t disszipál). Az ULN sorozat áramkörei általában NPN open-kollektoros kapcsolókat tartalmaznak, amik inkább az unipoláris motorokhoz jók. A bipoláris léptető-motorokhoz inkább az L293D-t ajánlanám, amiben rendes H híd van.
Néhány apróbb észrevétel:
Az ULN2803 bázis ellenállásai az adatlap szerint nem 27K, hanem 2K7, ami azért kb. 1,5mA áramfelvételt jelenhet kapcsolónként.
A zéner elhagyása hiba, mert a motor induktív energiái csak az ellenállásokon tudnak elfolyni, ami túlfeszültséggel járhat, ami ellen védene a zéner. Fontos a fizikai kialakítás is a hatékony védelem érdekében. Lehet, ennek a hiánya miatt ment tönkre az előző ULN2803-ad.
A motor indukciója nem függ a rákapcsolt feszültségtől. Ha fontos az értéke, akár meg is mérheted, de nem gondolom, hogy előrébb vinne. Ami inkább fontos lehet, hogy mekkora a motoron kialakuló maximális áram, mert azt kellene kikapcsoláskor a zénerre átterelni, aminek rövid időre ugyan, de ki kell bírnia.

* Vagy használt volna egy 5 pólusu motort vagy az ULN helyett az L293-t. Mindegyik megoldás jobb lett volna.

Szia!
Nincs rajz mert csak breadboard van.ULN volt itthon...
De elsőre tekintve az l293 könnyebb alkalmazni..
Mivel a motor adott így átállok akkor az l293 -ra.
Programozást meg se kell változtatnom?
Jó lesz ugyanaz a vezérlés?
Jogos emlékezetből próbáltam a 27K az lehet 2K7 hát igen ott ezt benéztem.
L293-hoz akkor szinte semmi nem kell ..?
Bár azért érdekel hogy lehet kiszámolni a maximális áramot.

Ha felcsapod az L293 adatlapját ott van minden ami kell. A programot sem fog kelleni valoszinüleg átirni.

( amugy olyan njncs hogy nincs rajz, vagy csak találomra dugod össze az alkatrészeket? )

Ja veszek két D típus jelűt abban benne a dióda is.

Fontos a kérdés.
Ha nincs nagy dinamikai igénybevétel, nagy fordulatszámú üzem, akkor érdemes a tápfeszültséget úgy megválasztani, hogy a tekercs ohmos ellenállása megfelelő értékre korlátozza az áramot. Esetleg kisebb korrekciókra a tekercsekkel sorba lehet kötni egy-egy ellenállást.
Ha nagyobb a dinamikai elvárás, nagyobb fordulaton is forgatni akarod a motort, akkor már nagyobb tápfeszültséget kell választani több okból kifolyólag is, a kialakuló áramot pedig a tápláló feszültség változtatásával tarjuk kézben, jellemzően PWM -mel. Ebben az esetben a legkorrektebb, ha méred az áramot, és szabályzó kör tartja az előírt értéken, de az is megfelelhet, ha előre meghatározott feszültség -PWM- értékekkel vezérled a motort.

Elöző hozzászólásodhoz még visszatérve...
Jól értem a zéneren vezetődik el a visszáram a(forrás) generátor felé?
Rajzon írja lentebb hogy a motorja tekercsei 21 Ohmosak ezért válsztotta a 22 Ohmos
ellenállást.Remélem jól értem elsőre számolok egy feszültségosztót (energiaelnyelő)
ahol nekem R1 az 56 Ohomos ellenállások, és R2 a tekercs 52 Ohmja. Az én olvasatomban
az 46mA terhelésem van.Nem tudom már ULN-nél tranzisztor párokra vonatkozik vagy
teljes tokra de 600mA max leadott áram.De ha 8 kimenet egyszerre vezérel..ne..(de nem fog mert max mindig csak 4 )akkor 368mA + Avr uln fogy stb (de ez mivel 4-6) nem fog 500mA nél
többet fogyasztani..javítsd ki ha tévedek..(persze ez mondjuk sok)
Azért feszegetem a témát mert ehhez a formációhoz itthon megvan minden.
Ahoz hogy vegyek L293-at sajnálom az drága postaköltséget viszont boltba elmenni
meg idő hiányában nem tudok.
Tényleg nincsenek a dologgal kapcsolatban nagy elvárásaim inkább a "rapid prototype" elvén
haladnék: Bedugom a tápot kb 2mp nyomkodom míg belövöm a zoom/fókusz helyzetet és
már húzhatom is ki...(ha esetleg elmozdul a nagyítós lámpa amire felrögzítem akkor persze újra be)
Dinamikai elvárás: ha kicsit jobban megnyomom újjal a tengelyt akkor megáll viszont
az optikát ez még simán mozgatja.Fordulatszám: van teljes lépéses üzemmód meg fél.
Mindkettőnek van saját "impulzus" szélessége.(sima lépés 5ms fél lépés 50ms két port
váltás közötti idő) Ezek a sebességek jónak is tűnnek.(ez akkor fog kiderülni mikor készre szerelem)
Maradok az 5 volt tápon (tegyük fel) a zénert úgy kéne tervezni hogy amit a táp max kilenghet
az még beleférjen? pl 5V-nál 6.8V zéner jó lehet? (ezt találtam itthon)

Ebben a kapcsolásban egy kikapcsolás után a tekercsben tárolt energiák szinte mind a tekercsvégeken lévő ellenállásokon melegednek el, visszatáplálás érdemben nem történik. A zéner dióda elsősorban védelmi célokat szolgál. Értéke akkora legyen, hogy az ULN-t megvédje. Nincs összefüggésben a táp értékével, csak annyiban, hogy a kettő összegének kisebbnek kell lennie, mint a kapcsoló elem max. feszültsége.
Értem ahelyzetet, ebből szeretnéd a legjobbat kihozni.
Ha beállítás után nem fog folyni áram a tekercseken, akkor csak egytekercses megtáplálású léptetésben gondolkodnék, hogy akkor amikor elveszed a tekercsáramot, ne legyen elmozdulás.
Az ellenállás értekének megválasztása szerintem nem pusztán a motor tekercs ellenállása alapján történhet. Inkább azt kellene tudni, hogy mekkora az a legkisebb áram, amivel még biztonságosan lehet a motort léptetni. Ha ez megvan, akkor érdemes a tápfeszültséget megválasztani az ellenállásokkal együtt.

A 22 ohmos ellenállást hagyd békén, mert azzal állitja be a meglehetösen kezdö amatör a Vcc felét. A 4 kivezetéses motorban neki ugyanis változtatni kell a polaritást, amit 1 tranzisztoros kimenettel ( mint az ULN) csak ugy tudja elérni, ha sorbaköt a tekercsekkel egy hasonlo értékü ellenállást. Igy a tekercsek egy kvázi hidba kerülnek ( mindkét végük egy ellenálláson keresztül a Vcc-re van kötve), igy mindkét tekercsvégen levö tranyo ( ULN), felváltva tudja a tekercsben folyo áram irányát változtatni. A kérdés az, hogy az igy kapott áram elég-e a motor mozgásához.
Azért rossz ez a kapcsolás, mert sok mindentöl függ és nem azt teszi, mint amit egy L293 stb. alapbol tenne.

Miért is kell a Vcc felét beállítani?
Lehet akár sokkal nagyobb is az ellenállás, és akkor sokkal kisebb áramot kell csak kapcsolni.

Szerintem is ez a lényeg, ezért javasoltam, hogy határozza meg először a szükséges áram nagyságát.

A cikkben pontosan azért emeli a tápfeszültséget a motor névleges feszültségének a duplájára, mert az ellenállásosztó azt a felére osztja, de az áramnak meg kell maradnia, mert különben gyenge lesz a motor. Tehát az ellenállásnak a motor ellenállásával kell kb. egyeznie, ha így gyenge, ezen csak a táp emelésével javíthatsz (így nő a motor árama).

A válasz egyszerü, a berendezésnek polaritást kell váltani a tekercsben. Ha az ULN-nek szimmetrikus lenne a kimenete mint az L293-nak, akkor ez pofon egyszerü lenne. Miután azonban csak a földre tudja huzni a tekercs egyik végét, gondoskodni kell arrol, hogy ezt megtehesse. Ezért kell a 22 Ohmos ellenállás. És nem lehet nagyobb, mert akkor nem igen folyna áram a tekercsen, ha meg kisebb akkor meg az ULN nem birna ki. Eźert az optimális megoldás, ha a tekercs nem kapcsolt vég´en a Vcc/2 fesz. Van

Szerintem folyna, csak kisebb. Ha az is elég a motor léptetéséhez, akkor meg miért ne növeljük?

Pont itt szerintem a sarkalatos pontja mivel táp és GND között folyamatosan van osztóellenállás
és tekercs ohm-os ellenállása mint fogyasztó...Ezért ezeket lehet számolni
feszültség osztóval csak mikor a tekercs bekapcsol (azaz uln gnd húzza) azaz replusz alakul ki
a két tranyó és a tekercs között (ami ismét kiszámolható csak bonyolultabb)
Viszont azzal nem tudok számolni hogy mekkora áram alakul ki a fluxus összeomlásakor.
Peter65: Hogyan mérjem ki? ahhoz true RMS multiméter kéne nem?
Két ellen ütem között (gondolom az órajel ill. a portbeállítás órajel igénye miatt)
Logikai analizátorral nézve mindig van 3-4 ms szünet.Amikor nincs vezérlés.A tekercsen
összeomláskor ellentétes áram alakul ki..(de szóljatok ha nem így van) Ilyenkor az osztóellenállás kerül párhuzamosan az uln beépített com rail diódájával+ a zénerrel..ugye?
De jó lenne egy indukció mérő de csak kapacitás mérőm van.

Nem nagyon van itt mit számolgatni. Ha beteszed a 22 Ohm-okat az csökkenti az áramot, az ellenállást csak addig csökkentheted amíg az ULN kimenete bírja (5V 22 Ohm-nál kb. 230mA folyik), mivel ezt rákapcsolja a tápra mikor földre húzza a tekercsvéggel együtt. Ha így biztosan lépked, akkor rendben, ha nem csak a tápot tudod növelni. Nem tudom mit szeretnél mérni, de amikor áll a motor a tekercsen egyenáram folyik.

Már kezden unni.
Olyan egyszerü a képlet mint a pofon. Itt nincs szo fluxusrol meg hasmenésröl, hanem a legprimitivebb Ohm törvényröl.
A tekercs egyik munka állapotában a bal vége van a földre huzva, a jobb vége meg a 22 Ohmos ellenálláson megy a pluszra. Baloldali 22 Ohmos ellenállás meg az egészet söntöli (párhuzamosan van kötve). Ezért az ULN-nek a 22 Ohm 230 mA-ját meg a tekercs kb 120 mA-ját ki kell birnia!
Ezért adja a tekercsellenállással egyenlö ellenállás az legnagyobb elérhetö áramot. Bármilyen más ellenállás csak ront az egészen.
A tekercs másik munkállapotában meg forditva a jobb oldali vég meg a párhuzamoss 22 Ohm megy a földre a bal oldali vég meg a másik 22 Ohmon a Vcc-re.

Ennyi a rébusz. Fél perc matematika!

Az áram meghatározásához beépíted a motort a helyére (legyen rajta a terhelés), a tekercskivezetéseket szabaddá teszed (most nem kell a vezérlő áramkör). A tápegység kivezetéseit kézzel csatlakozasd a léptetőmotor lépés szekvenciájának megfelelően. Ha labortápegységed van, akkor addig csökkentsd a feszültséget, amíg a motor még lépeget. Ha nincsen változtatható tápod, akkor köss sorba egyre nagyobb ellenállást a tekercsekkel, és keresd meg azt a legnagyobb ellenállást, aminél még lépeget a motor. A szükséges áramot ohm törvénnyel visszaszámolod.

Én mondjuk azért megyek a dolgokba bele mert így a léptetőmotorok működését is jobban
megértem (talán) hátha lesz egyszer egy olyan tervem amiben léptetőmotort jó
"kihasználtsággal" kell majd beépítenem.Ki tudja lehet a jövőben 3d nyomtatókat fogok
építeni és gyártani (na jó ez vicc volt csak ) de a tréfát félretéve..
Szerintem: Jobbról balról ellenállás :alaphelyzet (ugye három ellenállás) mindkét végéről
tápfeszültséget kap.(vonatkozunk el a nyitott kollektortól egy kicsit)Ilyenkor nincs kialakuló
áram sem feszültség..Másik véghelyzet :tekercs két vége földre van húzva..(ilyen állapot nincs
mivel a portlábak váltása időbe telik.Ilyenkor mi van? jobb és bal ellenállás egyik lába a vcc-n
a másik pedig a földön + ott van még a tekercs de mivel rajta nem folyik áram ezért nem számít a képletbe. Mondjuk így 400mA krüli áram folyik a két ellenálláson de mivel ilyen nem fordul elő az i/o port vezérlése miatt.Nem érdekes.A vezérelt ütem meg így néznek ki:
ellenállás-tekercs-tranyók-föld. És nem számoltunk a tranyokón lévő feszültségeséssel.
De tök mindegy a proteus szimulátorban olyan értékeket ír ki mint mikor sima feszültségosztóval számolok esetemben 5V /52 Ohm +56 Ohm =46mA ami így 1/4 W os
teljesítmény feltételez az 56 Ohm-os ellenállásnak.De hozzá kell ehhez tennem,. Nem vagyok
és nem is leszek egy Nikola Tesla de attól még érdekel a téma.

Ezzel semmi gond nincs, csak az ilyesmit nem a legütödöttebb kapcsoláson kellene tanulmányoznod ( márpedig ez a kapcsolás az).
Azzal sem kellene most foglalkoznod, hogy mi van akkor ha mind a két tekercsvég 0-n van ( megsugom semmi, csak elfütöd az energiát a 2 ellenálláson.)
Egy félig meddig képzett diák nem csinálna ilyen kapcsolást ( jobban nem tudom jobban kifejezni mert kimoderálnak).
Szoval inkább foglalkozz az Ohm törvényeivel, mint a délibábok üldözésével.
( amig nem vagy tisztában ohm ur törvényeivel, kézbe sem volna szabad venned a szimulátorokat).

Két malomba őrlünk. Te a kapcsolást elemzed, és a motor névleges állapotát szeretnéd elérni. Szerintem meg nem biztos, hogy szükség van a névleges nyomatékra, illetve a névleges áramra. Ha HERC megméri, akkor tudni fogjuk. Nem foglak tovább untatni.

Na meg egyszer elölröl. Minden berendezést föleg az ilyen kapcsolásban mindig optimális üzemmodba kell tervezni a legkisebb veszteséggel.
Eddig itt ebben a témában egyetlen kapcsolást láttam, igy csak arrol beszélhetek - az meg az volt amikor a tekercs 2 ellenállással egy háromszögbe volt kötve, ahol a két ellenállás találkozási pontja a Vcc a másik 2 sarkot meg felváltva a földre huzza az ULN.
Ezt a kapcsolást mindenféle szimulátor meg egyébb segédeszköz nélkül is kb fél perc alatt ki lehet elemezni, s ha nem az ellenállások fütése a cél, akkor rájösz, hogy csak akkor müködik optimálisan, ha a 3 elem ellenállása azonos.
Minden mást csakis a Vcc változtatásával lehet elérni.

De be is fejezem, mert igen meddö ez a társalgás, egy csapnivaloan rossz kapcsolásrol. Ennyi idö alatt 10 müködö cuccot épithetett volna a kolléga.

Hát kösz..
Elárulom műszerésznek tanultam..Nem vagyok kezdő diák de léptetőmotorral
sosem volt dolgom.De látod nem olvasod el amit írtam sosincs olyan hogy 0-án van.

De azért tényleg köszi...
Azt hiszem ezt a beszélgetést befejeztem....

Itt nem a léptetö motorral van a gondod, hanem az Ohm törvénnyel, azt meg biztosan tanultad, de lehet, hogy nem érted.
Ha a 3szög csucsai nem mennek 0 Voltra az azért van, mert valoszinüleg már tul nagy az áram (~400mA) , de amugy teljesen mellékes, hogy az ULN 0 V-ra vagy kb 1.5-2V-ra huzza le a sarkokat. A lényeg, hogy lehuzza ( más amugy sem tudsz ezzel kezdeni). Ha nem huzza le akkor már tönkre tetted vagy nem kap vezérlést. A kimeneten csak 2 állapot lehet: Vcc ill közel 0 V (<2V).

Szerintem valahol gondolatban túlbonyolítod a dolgot.
Így néz ki tulajdonképpen a H hidad. Látszik, hogy amelyik tranzisztor lezár arra folyik az áram a föld felé. Ennek ki kell bírni a motoráramot és a 22 Ohm áramát. Addig csökkentheted az ellenállást ameddig az ULN bírja, vagy addig növelheted ameddig a motor biztosan lép.

Hello. egy kerdes lenne. DIV-268n-5a drivert meg-e lehet hajtani egy delta plc vel?

Szerbusztok!

Találtam egy régi motort, amit fel szeretnék használni, de nem tudom, hogy hogyan kéne meghajtani. Az elektronikában mélyrehatóan nem vagyok jártas, inkább csak egy lelkes utánépítő vagyok.

A motorról készített képet megtaláljátok a csatolmányban, sajnos többet nem tudok róla.
A következő adatokat tudom leolvasni róla:
-Modell: PH265-01
-VEXTA márkájú Léptetőmotor
-6V DC 0,85A
-4 kivezetése van

Ebben a témában az első pár oldalt elkezdtem olvasni hátha találok egyből megoldást, de sajnos nem találtam olyat, ami megfelelő lenne nekem.
Ahogy most gondolom ez egy unipoláris léptetőmotor, és "híd"-dal (gondolom valami H-híd) lehetne meghajtani. Viszont ez nekem elég felfedezetlen terület.
Először valami cél IC-t próbáltam keresni, de sajnos gyakorlatlanságom miatt nem tudtam egyértelműen egyet kiválasztani, majd utána jött a fórum.

Ezt a motort egy hegesztő-szekátor meghajtására használnám.
Amit konkrétan szeretnék az az, hogy egy potméter segítségével tudjam vezérelni a motor fordulatszámát, ezzel a hegesztési sebességet tudom változtatni. (ez egy igen fontos összetevő számomra)
Továbbá szeretném majd a fordulatszámot mérni is, hogy egy másik elektronikai egységgel egy hétszegmenses kijelzőn ki tudjam jelezni az aktuális hegesztési sebességet.

Amit végérvényesen szeretném, hogy tudjon a szerkezet (minimum):
-két irányú mozgás,
-mindkét irány végén egy-egy végálláskapcsoló
-start/stop gomb

Jelenleg egy (nem tudom milyen) másik léptőmotor hajtja meg, egy gyári vezérlővel.
Ennek a vezérlőnek vannak megfelelő kimenetei-bemenetei, melyekre be tudtam kötni a végálláskapcsolókat, és a különböző indító kapcsolókat, hogy jól működjön.
A vezérléshez most egy 555-tel előállított négyszögjellel adom az órajelet, ami alapján változtathatom a fordulatszámot.
Illetve egy másik kiegészítés, egy fotoellenállással kialakított jelfogóval egy "ívfény szenzort" készítettem, így segít, hogy a lineáris mozgást akkor indítja a gép automatikusan, ha az ívfény hatására drasztikusan változik a 20Mohm os fotoellenállás értéke (bekapcsol).

További extra igényem, hogy egy visszameneti funkciója is legyen a gépnek, ami kb max fordulatszámon ellentétes irányba visszaküldi a hegesztőfejet.

Itt jönne a kérdés, hogy ha ezt mind ilyen jól kitaláltam, és működik miért szeretnék változtatni? Azért, mert sajnos a mostani motornak nincs elegendő nyomatéka, és nagyobb fordulatszámot nem tudok kicsikarni már belőle, hogy áttételezéssel javítsak a kialakult problémán. (valamint a motort is és a vezérlőt is egy másik gépből szedtem ki, ahova vissza kell szerelnem idővel)

Természetesen nem minden kérdésemre szeretnék itt egyből választ kapni, illetve a teljes elképzelést is azért vázoltam nagyon nagy vonalakban, hogy a segítőkész hozzászólásokat a valós megoldandó problémám felé tereljem.
Jelenleg az az elképzelésem, hogy egy motor meghajtó egység és egy vezérlő egység legyen beépítve. A vezérlést egy mikrokontroller segítségével oldanám meg, amennyiben erre lehetőség van, és a motort egy külön egység vezérelné. A kettő között meg mondjuk egy négyszögjel "kommunikálna".
Nem tartom kizártnak, hogy az elképzelésem alapjaiban hibádzik, máshoz értegetek nem az elektronikához, ebben a ti segítségeteket szeretném kérni.

PS: Nem szeretnék senkit megtéveszteni, a mikrokontroller programozásban se vagyok jártas! Csupán felszedegetett információmorzsáim vannak, egy kész koncepció után ezen probléma megoldásával barátaim keresném fel, hogy a szoftveres része elkészüljön.

Neked a legegyszerűbb, ha veszel egy ilyen A4988-s modult a motorodhoz ( amennyiben elég áram szempontjából a motorhoz).
Bővebben: Link

Szóval egy ilyen modul bemenetét meghajthatod az 555-l és van Enable/DIR stb. bemenete a többi funkcióra.

Modik: köszönöm!

Néhány gondolat:
Csak a pontosítás végett; neked bipoláris motorod lehet, amihez valóban 2db H híd kell, az unipolárisoknak 5 vagy 6 kivezetése van).
A motor nyomatékát egy darabig lehet emelni a motor áramával, de ennek értelemszerűen határt szab a motor maximális terhelhetősége. Fontos, hogy ezt előre gondosan kielemezd, mert ha nem lesz elegendő nyomatéka a jelenlegi motorodnak, érdemes mindjárt az elején másikban gondolkodni, vagy a hajtóművön módosítani.
A motor maximális fordulatszámát többféle képen szokás értelmezni. Egy motorra és egy adott terhelésre jellemző lehet az a maximális fordulatszám, amivel álló helyzetből felfutás nélkül még el lehet indítani. Ennél magasabb az a maximális fordulat, amire fokozatosan gyorsítjuk fel a motort. Ennek a korlátja általában a tápfeszültségben van. Ha magasabb feszültségről járatod, akkor azzal arányosan magasabb fordulatra lehet fokozatosan felfuttatni. A motor az adattáblán levő névleges feszültség többszörösét is elviseli, érdemes eleve nagyobb feszültséget választani, esetedben mondjuk 24V-ot.
Komplett a te igényeidet kielégítő kapcsolást nagyon nehéz lesz találni, én sem tudok ilyet. Az az irány lehet a célszerű, amit Massawa is ajánlott, hogy modulokból próbáld meg összeállítani a vezérlődet. Talán így kell a legkevesebb hardver és szoftver fejlesztéssel, tervezéssel foglalkoznod. Lehet, valamelyik Ardunio panel jó lenne vezérlőnek (ha van ebben jártas barátod), a motor meghajtására meg egy komplett motormeghajtót kellene választani kellő túlméretezéssel. Ilyen motor meghajtókat a CNC vezérlőkben használnak, érdemes ilyen irányban is elindulni. Valami ilyesmire gondolok: Bővebben: Link