Szia!
Méregetem majd amint odajutok. Tudom hogy az UY1N egyutas cső, de ez még csak a prototípus erősítő, a véglegesben két egyencsövet terveztem bekötni, úgy már jó lenne. (Csak sajnos a másik cső nem ad le többet sehogyan 70V-nál, ezért a prototípusból kimaradt), viszont jelenleg sincs zavaró brummja - gyakorlatilag nem hallatszik, csak a hangfalra tapasztva a fülem... EZ81-em ráadásul van is itthon, de sehogyan sem passzol a többi csőhöz, foglalatban és fűtésben sem...

"Szija"
Üdvözlöm az új osztálytársunkat, és köszöntöm kicsiny csöves klán-unkban.
Hozzászólásaid bizonyára sok segítséget fognak nyújtani a srácoknak, viszont egy nem mai modern megállapításoddal nem értek egyet.:

A mai HIFI /majdnem HighEnd/ hangfalak nem izmosabbak 50-100w-nál, és ez is csak papiron. Legtöbbjük 16cm-s hangszórókkal épített sokutas igen igényes hangváltóval épített remekmű /nem a régi HS-sorozat.../ Ezeknél a hangfalaknál ponthogy a minél nagyobb érzékenység a fő cél, annak érdekében, hogyha a műkedvelő leül igazi ZENÉT hallgatni, akkor ne jöjjön át a szomszéd, de mégis a koncertteremben érezhesse magát.
Ezek a hangszórók 2x3, 2x5 w-al olyan hangerőt, és olyan hangminőségben produkálnak, hogy egyszerűen nem kell több!/a szobában/ Annó még az "átkosban" 100w-os csövessel Regent, Vermona hangfalakkal egy egész művelődési házat behangosítottak! Hát hol van az én szobám a Művháztól? Nekem is ott van a 2x70w-os csövesem, mégis a 2x30-asat hallgatom negyedhangerőn...
Tehát nem tudom milyen hanfalad van, de ha ilyen érzéketlen, akkor csak fűtsd tovább feleslegesen azt a tekercset...
Attila barátom Pcl 86-osából 3w jött ki, volt nálunk egy gitárhangfal/30cm-s/ a régi időből, meghajtottuk vele, és a gitáros gyerek azt hitte, hogy vagy 50w, el kellett szomorítanunk... Csak jó hangfal kell, és akkor elég lesz az a 3w-is!!
A nagyonmárkás, űberdrága naggyonhifi erősítők sem nagyobb teljesítményűek 5-7w-nál!
De haggyuk a mai wattmániát, senkit nem akartam bántani.

Ez bizony így van!! Pl egy mai pl celestion vagy eminence gitárhangszóró (12"), a jobb fajtából is minimum 100 dB érzékenységgel bír. De a régi RFT hangszórók, amik a Regentekben, Vermonákban vannak, is minimum ilyen érzékenyebbek, ha nem jobban! Azok nagyon kiváló hangszórók! Sőt, felső határfrekvenciájuk már nem is szerencsés gitárhoz, mert a nem kívánatos "kását" is lesugározza, valóban inkább, ahogy a címkéjük is hirdette "Spezial HIFI laudsprecher"

Szija!
Az én hangfalam 89dB-es érzékenységű, sajna úgy tűnik, ez pont egy határ, ahol a PCL86 még kevés, az EL84 már épp elég. A katona azzal harcol, amije van. A mai "ínséges időkben" nem tervezem lecserélni a hangfalamat, azért meg főleg nem, mert a P(E)CL86-os nem bír vele. Ez úgy derült ki, hogy "járt nálam" egy VT sztereo csöves rádió, aminek az ECL86-tal felépített hangfrekis részét teszteltük. Rettenetesen csalódottak voltunk. Igazából semmi olyat nem hallottunk, ami tetszett volna. Előkerestem a kapcsolási rajzot, és lepucoltuk a hangszínszabályzást, ill. amit feleslegesnek ítéltünk. Így már elfogadható lett a hangja, de nem volt képes tisztességesen megszólalni. A csövek új példányra cserélése sem hozott eredményt. Én ezért nem favorizálom ezt a csövet. A TV-technikában is volt vele elég bajunk. Gázosodott, letorzult [ ez meg inkább a gyártási minőség problémája] . Igaz, nekem is van belőle 20-30db, zömében kiszerelt.)
Nemrég "járt nálam" egy másik csövesféleség is, csatornánként 9 lámpással (a típusa gondosan letörölve, de azért lehetett sejteni, hogy kik is Ők . Ebből 6db dolgozott a PP végfokban, és mindöszesen 4!W-ot produkált. Ez már elegendő hangerőt produkált (tehát nem vagyok Wattőrült), de a hangjával nem voltam elégedett. Az SE EL84 nem szólt ekkorát, de az összkép mégis jobb volt.
Nálam az alap tehát továbbra is az EL84.

VT tévé kimenőnek melyik szekundere a hangszóró kimenet? amelyik a primerre van tekerve, vagy amelyik külön? ( már kérdeztem itt, de nem kaptam választ )

Szija!
A külön tekercs a fejhallgatónak van, mivel azt gondosan el kellett választani a TV testpontjától, ami akár a fázis is lehet. Ugyanerről a gondosan szigetelt tekercsről él az esetleges magnócsatlakozó is.

Köszi szépen! sejtettem, de biztos akartam lenni a dolgomban

Szia!

Na mértem és szkópoltam kicsit. Az anódáram a katódellenálláson eső feszből számolva 57mA. Talán még belefér. Az anódfesz a trafó után 206V, a műszer túlélte, sajnos csak most írás előtt akadt meg a szemem az intelmeden. 1000V-os állásban mértem, miért nyírhatná amúgy ki a műszert?
A szkópos történet érdekesebb. 1kHz-en a gépem maximális kimenő jele mellett egy 8V PP szinuszjelet mértem a hangszórón, tökéletes minőséggel, szimmetriával. Lejjebb mentem 500Hz-re, itt kezdődtek a bajok. Maximális bemenő jelnél "felfelé" 6V, torzítatlan félhullám van, "lefelé" viszont nem megy 4V-nál tovább, az alsó rész torzul. Ha csak a torzítási határig nézzük, az is bőven túl van az effektív teljesítményt nézve 4,8W-on. (Elképzelhető ez, vagy ennyire nincs kalibrálva a szkópom? P = Ueff2/R = (8V/gyök2) / 4ohm = 8W ??? ) Az 1kHz-et (és 500Hz-ez) hangszórón mértem, mert 4 ohmos ellenállás nem volt kéznél, de annyira nem volt vészes.
Ezekből az adatokból az szűrödik le, hogy nem elég nekem ez a teljesítmény. Viszont miért féloldalasan kezd torzítani, ha a másik irányba még bírná? Talán a munkapontot kellene odébb vinni - hogy merre, kérdéses...

Szija!
Nyilvánvalóan nem a 206V-al van baj, ez Neked is egyértelmű. A mérőzsinór nem árnyékolt, és közel került valami bemenethez. Mikor meghallottam a kimenő nyüszítését (én Ohmos ellenállást tettem rá
),azonnal lekaptam a műszert (DC 1000V), de az elhalálozott az anódon fellépő sokszáz voltos gerjedéstől. Hát ezért szóltam. Meg - ha belegondolsz tkp felesleges is a mérés, mert az a 30-60mA nem sok feszt ejt rajta, max. 10-15V-ot. Ha nincs anódfesz, annak meg úgyis látható jelei vannak
500Hz-nél még nem kéne a ketyerének torzítani, mert régen nem 1k, hanem a 400Hz volt a sávközép.
A feszültségszámításokkal vigyázzunk. A hálózati feszültség 230V. Csúcsértéke 325V, de 650V PP. Tehát a Te 8V PP-nek vedd a felét, az 4V csúcs, és azt oszd 1,4142-vel. Az 2,83V, 4 Ohmon ez majdnem pontosan 2! W.
Az a baj ezzel a csővel, hogy a benne lévő demodulátordiódák okán ennek a katódját gyári rádióknál minden esetben földelték. Ezért a trafó közepe felé mindig betettek egy megosztott ellenállást. Ez a testnél negatívabb pont volt, amit hidegítettek. A legnegatívabb pontra kötötték a végcső rácslevezető ellenállását. Ennek összértéke jellemzően ÷ 100 Ohm.
De ennél egy kissé nyilvánvalóan nagyobb kell, mert ezen az összes cső árama átfolyt. A Magyari katalógus 150 Ohmot ír. Ez kb. megegyezik az EL84-es katódellenállásával.
A torzítás pedig az Ia-Ur1 görbéből következik. De az ennyire nem frekvenciafüggő.Egyébként 206V elég kevés ezeknek a csöveknek. A segédrácsfeszültséget is megmérhetnéd, mert eléggé nyitva van ez a lámpás. Az is lehet, hogy kifullad felfelé. Ezt a katódon láthatod szkóppal (ha nincs rajta katódelkó.)

Hello nekem jelenleg 235v-ról jár az el84 se. Mennyit adhatok neki? A rajz pár oldallal visszább fentvan. most 40mA anódáramom van. Addíg felmehetek a fesszel a jelenlegi munkapont beállító alkatrészek mellett amíg elérem a 48mA anódáramot? Mi a Véleményed a kapcsolásról?

Helló!

több adatlapot is néztem,köztük ezt,meg a Philipsnek két különböző adatlapját,mindegyikben 13V,vagy 13,3V vagyon írva.

üdv.

Nos elkészült az ECL86-os sztereo oszcillátorom Holnap ha minden igaz már erősítő lesz belőle

Szia!

Köszi a segítséget. Anódfeszt akkor többet nem mérünk, az úgyis rendben van, az adatlap is 200V-ot ír.

Szerintem sem frekvenciafüggő a torzítás, csak a csodajó hangkártyám nagyobb maximum kimenő jellel bír 500Hz-en, mint 1kHz-en, és 1kHz-en még nem esett bele a torzítási részbe. (Szerintem egyértelmű ez az előző írásomból, 8V PP-ig minden szép és jó, csak efölött vágja a jel alját, (vagy tetejét, csak a kimenőtrafóm fázist fordított a szkópnak). Holnap kipróbálom a hifimmel, az nagyobb kimenő jelre is képes.

A feszültségeket nagyon jó hogy leírtad, első ránézésre azt mondtam, nem igaz hogy a hálózatból 650V-ot is ki lehetne nyerni, de aztán belegondolva, tényleg. Akkor nem a kevés teljesítmény a baj. Ez jó hír.

A demodulátordiódás írásodat nem teljesen értem. Elővettem a csődonor rádió kapcsolási rajzát (csatolom), és a végcső katódja nincs földelve, a többit meg nem tudom elképzelni, mert nem láttam még sok régi rádió rajzot. Ha van egy amin ezt meg tudod mutatni, örülnék neki.

Kipróbálom egy kábelekkel bekötött EL84-gyel is akkor, hogy tényleg a diódák okozzák-e a bajt, bár a fűtést nem lesz egyszerű megoldani. A jelenlegi katódellenállásom amúgy 270ohm, ezzel is picit túllépem a max. anódáramot, kisebbet nem akartam berakni.

A 206V kevés lenne? Miért? Az adatlap max. anódfeszre 200V-ot ír.. A segédrácsfeszt megmérem akkor holnap. 100ohm-on keresztül jön az anódfeszből, valószínű magas lehet. Katódelkó van, de a mérés kedvéért kiszedem. Viszont mit kellene lássak, ez a kifulladás nem tudom mit jelent.

Elnézést a hiányosságokért, első csövesem ez, remélem megbocsájtható..

Üdv!

Szija!
Az a vicces, hogy előkerestem egy Tesla gyári katalógust (1969), és azon is - láss csodát - 14,5V-ot adott meg a PCL86-nál. Az adatlapok "azt szeretnék", ha ez miatt hosszú vitákba bonyolódnánk. De azért sem teszünk ilyet

Szija!
Érdekes dolgok ezek az adatlapok. Az előbb említett Tesla katalógus a következőket írja az UBL21-ről.
Határadatok:Ua:250V, Ug2:250V, Pa:11W, Pg2:1,9W, Ik:75mA, Uf:55V, If:100mA
Beállítási ajánlás:Ua:200V, Ug2:200V, Rk:200 Ohm, Ia:55ma Rill.:3,5kOhm
Ez viszont csak ajánlás. Arra kell gondolni, mikbe alkalmazták ezeket anno. (Ezért jó időnként áttanulmányozni a régi Kádár könyveket, amit tegnap nézegettem. De inkább az EBL-es cuccokat, mert olyanom még van 3-4, de U-s csövem már nincs. Kidobtam Őket ) Elsősorban univerzális készülékekbe, amik egyen-váltó hálózatról is működtek. (Régen voltak egyen 110V-os hálózatok is. 110V DC volt a konnektorba!) Itt erről működött a gép, levonva belőle az egyencsövön eső feszt. Ez kb. 95-100V!
Majd du. valamit próbálok kreálni, de most menni kell robot.

Bár már megkaptad a választ. de ha ilyen dilemmába esel, mindíg tartsd szem előtt, hogy a hangszóróáltalterhelhetőszekunderkimenetitekercs, minden esetben a legvastagabb huzallal tekert , merthogy ennek van a legkisebb impedanciája, és a legnagyobb áramigénye!

Bár "A" osztályban /SE-ben/ egy kicsit más, de a saját EL84 PP-m ben az anód 310v-ot kap(persze még közte van a trafó is, de azon csak 5v esik), a segédrács 100ohm-on át ugyanennyit. Így tud 10w-ot szerényen. A 6P14P-vel 12w-ot! /ezek a ruszkik.../
Az is igaz, hogy itt már negatív rácselőfeszültség kell! Minimum minusz 20v! Másképp glimmlámpa lesz az anódból!

Helló!

Persze hogy nem veszünk össze. én meg előkeresem a
Magyari féle csőatlaszomat.

Érdekes amit írtál az EL84-ről,a kimeneti teljesítmény vonatkozásában.Valószínűleg a végleges verzióban nekem is EL84 lesz,nem PCL86.Sajnos EL84-em nincs itthon,ECL/PCL86-om van viszont több is "raktáron".
A kimenőm meg már tekeredik PCL86-hoz,de akkor kicsit módosítok a munkapontokon hogy az EL-hez is jó legyen.
Meghajtócsőnek van itthon ECC82,ECC83,ECC85.


üdv.

Szija!
Érdekes, hogy a kimenő elhagyása iránti igény mennyire jelentkezik. Ez - a leírás szerint 100V-os kimenetű, tehát - szerintem - nyugodtan kijelenthetjük, hogy számunkra érdektelen. Több olyan kapcsolást láttam, ahol ezért kisebb terhelésre illesztettek, pl. 2x6 db. PL519-essel csatornánként. Itt biztos megszabadultak a kimenő minden nyűgjétől, de 24 uborkásüveg azért 6 kisebb lámpással kiegészítve.... Hát, az ördög tudja.

Ez durva.Egy darab PL519 fűtése 40V/0,3A=12W.Ez beszorozva 24-gyel az 288W plusz még a 6 kis cső az 300W és csak a fűtés.


Valahogy engem mindig hidegen hagyott a kimenő nélküli csöves erősítő...

üdv.

Szija!
Megnéztem az SE-det. Azt kell, hogy mondjam: Ismerős . Szinte egyetlen alkatrészünk sem egyezik meg, de nincsenek távol egymástól (Már amelyikbe ezt a csőkészletet tettem).
Persze, 250V-ig ezekkel elmehetsz, nagyjából ott lesz a névleges Ia. Ha nagyobb feszt akarsz, módosítani kell a munkapontot.
Ez így elég szépen muzsikál, bizony a félvezetősömet nagyon elporolta. (Meg még 4-5 emberkéét, akik nevettek, mikor meglátták. Mikor meghallgatták, már valamiért nem nevettek... Ki érti Őket?)

Elég érdekes kapcsolás. Engem mindig is érdekeltek a kimenőtrafó nélküli cuccosok, mert Finoman szólva nemigen vagyok jártas a kimenőtrafó tervezésben. Készen venni meg baromi drága. A megtekerését még megoldanám, de sajnos nem tudom, hogy számoljam ki, hogy hány menet kell az adott vastagságú huzalból, hogy megfelelő inpedanciát érjek el. Az egyetlen dolog ami visszatartott eddig az OTL építéstől az a rengeteg cső ami kell bele.

Szija!
Nem értettük félre! Azért annak a trafónak is lenne problémája. APX100-at javítottam, és az 100 Ohm-os. Ezért keresni kellett egy kész trafót, és utána akasztani.
A végén 2 lett belőle, így rá tudtam mindkét hangfalat rakni. Hát, nem sírtam magam el a gyönyörűségtől. A trafók rettenetesen belerondítottak a hallottakba. Igaz, ezek hálózati trafók voltak, annak megfelelő tekercselrendezéssel. De, ha ezek így nem feleltek meg, akkor csak speckó, és ezáltal jól elbonyolított trafó kell. Akkor meg ott vagyunk, ahol a part szakad.

Mitől gerjedhet?? Már a meghajtó trioda is! EAG AE 233 kapcsolását csináltam meg visszacsatolások nélkül, és a trioda anódhidegítő kondiját kihagytam ... de nem hinném, hoyg emmiatt gerjedne ....

ja a trioda és pentoda anódja össze van kötve egy soros RC raggal ( 1Mohm/1nF ) Ez mi célt szolgálna? (én ezt is kihagytam, mert visszacsatolásnak gondolotam )

Beépítetem ezt az RC tagot, most nem gerjed, viszont csökkent az erősítés ( akkor mégiscsak visszacsatolás ), talán épp emmiatt nem gerjed (mármint, hogy csökkent az erősítés)???

Szija!
És a trióda anódja mivel van még összekötve? A pentóda rácsával. Így már érthető a dolog? Tehát ez egy negatív visszacsatolás a pentódát érintően.

Szija!
Mindkét megállapításod igaz.

igen ! a pentóda anódjáról csatol vissza soros 1MOhm, 1nF, a trioda anódjára a csatoló kondentátor elé, így tehát a pentóda vezérlőrácásra is! Így második ránézésre , mintha egy anódkövető lenne.

Mindenestere az erősítő nem szól jól, recseg, halk...olyan erőtlen, mintha egy rácslevezető ellenállás szakadt lenne, vagy nem lenne, de midnent átnéztem .... nem értem..

Ja közben mégis csak gerjedt valami iszonyat magas frekvencián, nem is hallottam csak láttam

Még egy kérdés! Szabad-e egy fojtónak melegednie annyira, hoyg ne állja a kezem? Sztem nem ....

Szija!
Melyik alkatrészről gondolod, hogy a trióda anódhidegítő kondija?