FE erősítőről ezt is érdemes tudni :

némi bipoláris földelt emiteres erősítő ismeret

Üdv!

Láttam egy érdekes kapcsolást, és megragadott benne egy részlet! Képzeljünk el egy Q betűt, aminek nem egyetlen lába van, hanem körben négy, 90 fokonként. Ez lesz a toroid trafó magja. A tekercsek párban vannak, a szemben lévők vannak összekötve. A közepén van egy rotor, ami a trafó anyagából van. A kérdésem az, hogy ha elkezdem tekerni a rotort, akkor annak milyen hatása lesz a szekunder, és a primer feszültségre, áramra? Mondjuk 50Hz-en kap 230V primert, és lassan tekerjük, 50Hz-hez mérhető fordulaton, magas fordulaton.
Izgatja a fantáziámat, de ismereteim ehhez már kevesek

Rajzold le inkább mi izgatott fel ennyire ?

Olyan szépen azért nem rajzolok, és azóta már felöltözött
Na, azért csak sikerült valamit összerakni. Tehát szerintetek mi történik?

Látom sikerült megfogni a népet

Elméletileg ki lehet számolni, kevés ember foglalkozik ezzel. Mikor tanulódik akkor is csak azt várod vége legyen.

Van egy toroid trafónk, hogy hogy van tekerve lényegtelen, lehetne akár a szokásos módon is. A mágneses erővonalak 99% a vasmagban záródik, a szórás elhanyagolható (fogalmam sincs mennyi, csak tippelek).
Hogy mi van a toroid közepén lényegtelen. Amennyiben kis légréssel tudod kitölteni trafóvassal a közepét megnöveled a szórást, mert lehet kisebb az ellenállása a két légrés és a közepén mint körbe szaladva. Hogy rövidebb legyen az út a közepén szerintem 1mm alatti rés kell, ami nem lehetséges a drótok miatt.

Mit gondoltál te: Alap esetben simán toroid trafó, kicsit fura a vasa, a törések okozhatnak mágneses szórást, és ronthatja, lekerekítésekkel teljesen elhanyagolható. Ha beletesszük a rotort, közepét, úgy hogy a vasra nézzen mit kapunk. Amennyiben egyetlen általad rajzolt tekercset gerjesztünk, a mágneses erővonalak egy része körbe megy, egy része szóródik és lesz ami a rotoron keresztül záródik. A rotort megforgatva változik a mágneses tér iránya és így a kimenő feszültségen (másik tekercs) is meglátni a forgatást.

Két tekercset gerjesztve hasonló a helyzet, kérdés milyen kis légrést tudsz elérni és milyen arányban szökik a rotorba az erő. Amennyiben lényeges változást tudsz elérni látványos eredménye lehet.
Amit gondolsz hasonló a hegesztőtrafó szabályozásához (vasmaggal), csak gyorsan mozgasd. A frekvencia a vasmagban (rotor) fenmaradt mágneses térerősség hatásában fog érvényesülni. (növeli szerintem a primer áramot)

Üdv.
Egészen véletlenül nem ez ragadott meg?

Ördögöd van! Mondjuk nem gondoltam hogy videó is van már róla
De amúgy nem maga a szerkezet fogott meg, csak ez a trafó dolog birizgál. Hogy akkor most hogy működik ilyen helyzetben? Azt sejtettem én is, hogy lesz valami változás, de érdekelne hogy milyen. Nem lehetne ezt valahogy szimulálni?
Kérlek benneteket ne menjünk bele, hogy energiamegmaradás és társai, nem ezért kérdeztem! Tudom hogy az ominózús topic állandóan zárva van pont a flame miatt.

Sőt, még mérés is.Kb 60% a hatásfoka.Ettől függetlenül nagyon bíznak benne.Volt aki szimulációt is készített róla. Az én olvasatomban ez egy Tesla motor aszinkron generátorként használata.Arra hajaznak,hogy rezonancián "több" jön ki belőle,de ez nem igaz így.Szerintem már csak azért sem,mert a gerjesztett és kivett feszültség illetve áram egymás "útjában" vannak.

Tényleg nem akarok warnt, hagyjuk már a gépet! Csak a trafó volt a kérdés!

Ezt nem értem.Én úgy veszem ki ebből a gépből,hogy nem ráadják a 220 voltot (tehát mint trafóképp üzemelne) hanem a meghajtó motor segítségével adott frekvencián gerjedve adja ki a feszültséget.De,hogy mi történne ha a toroidra feszültséget kapcsolnánk és úgy lenne forgatva?Jó kérdés (ha ez volt).Mindenképp fogná a meghajtó motort,hiszen csökkenne a mágneses úthossz.Persze ez lehetne előny is,főleg rezonancián.Akkor úgy már több feszültséget kellene leadjon.Szerintem.

Köszönöm mindkettőtöknek a választ! Áskálódom még kicsit a témában, aztán meglátjuk.

Sziasztok!

Lenne egy olyan kérdésem, hogy valami számolós oldalt vagy táblázatot keresnék a következő tervezés megoldására.

Van egy hosszú vezetékem, amivel táplálok sok fogyasztót, a fogyasztók egyenlő távolságra vannak, mindegyik azonos teljesítményt fog felvenni.
A hozzá vezető tápkábelen esni fog a feszültség, az egyik végén van megtáplálva adott feszültséggel.
Az utolsó tagnak is kell kapnia egy minimum feszültséget, hogy működőképes maradjon.
Megvan mennyi teljesítményt kell rákötni a hálózatra.

Kérdések:
- mekkora feszültségű és teljesítményű tápegység kell, hogy kielégítse az igényt
- a szükséges kábel milyen vastag legyen, stb.

Tehát ilyen olyan paraméterektől függően lehessen vele számolgatni, szimulálni.

Vagy valami szimulációs programban ezt berajzolva lehetne valahogy számoltatni, valami módon ezt az egyszerű hálózatot.

Szia!
Ezt nem nehéz kiszámolni, csak néhány képlet kell hozzá. Ha tudod, hogy mekkora teljesítményt vesznek fel a fogyasztók, és ráadásul egyforma, akkor még könnyebb dolgod van.
Azt nem mondtad viszont, hogy a fogyasztók sorosan vagy párhuzamosan kapcsolódnak a vezetékre. Gondolom párhuzamosan, ha az utolsónak is kell némi nemű feszültség, hogy működhessen.
A számolás menete a következő:
A teljesítményeket összeadod. Vegyünk mondjuk 10db 100W-os fogyasztót. Ezek összteljesítmény-felvétele 10x100W=1000W. Mondjuk 100V feszültségre akarod kapcsolni őket, akkor az áramfelvétel 10A lesz. I=P/U teljesítmény képletből kiindulva. Az hogy mekkora táp kell az ellátáshoz, ezt is az összteljesítmény igény szabja meg: min.1000W-os, ha 10db 100W-os fogyasztót akarsz rajta üzemeltetni. Ehhez majd még hozzájön a vezetéken elvesző teljesítmény, de jó méretezéssel nem kell sokkal nagyobb. Ha mondjuk megengedsz 3% veszteséget, akkor a vezetéked végén a legutolsó fogyasztódon a bemeneti feszültség 97%-a meglesz, és ezzel együtt a teljesítmény 97%-a is meglesz. Tehát 97W-ot fog kapni a fogyasztó, és 97V lesz a feszültséged. A vezetéked ellenállását az R=RÓ x L / A képlet alapján ki tudod számolni, de ehhez előbb tudnod kell, hogy mekkora áramsűrűséget engedsz meg a vezetéken. A J=2,5A/mm2 egy elfogadott érték, de ez a terhelés függvényében változhat. Ha tartós üzemre kell, akkor lehet kisebbre is venni ezt az értéket. A vezetéked fajlagos ellenállását megnézed a táblázatban, és a J=I/A és az R=Ró x L / A képletekből az A-t kifejezve megkapod, hogy hány mm2-es vezeték kell a hálózatodhoz. Remélem így már ki tudod számolni. Ja azt ne felejtsd el, hogy a vezeték ellenállása a feszültségesésből számolható. Tehát ha 3V esik a vezetéken 10A-es áram mellett, akkor R=U/I alapján R=0,3 Ohm az ellenállása a vezetéknek. Ez a teljes hosszra igaz.

" Ha mondjuk megengedsz 3% veszteséget, akkor a vezetéked végén a legutolsó fogyasztódon a bemeneti feszültség 97%-a meglesz, és ezzel együtt a teljesítmény 97%-a is meglesz. Tehát 97W-ot fog kapni a fogyasztó, és 97V lesz a feszültséged."

Nem egészen, hiszen a teljesítmény a feszültséggel négyzetesen arányos. Vagyis, csak 94% teljesítmény lesz, annak ellenére, hogy 97% feszültséget kap. ( Az áram is csökken 3%-ot, mondjuk egy rezsót feltételezve. )

Szerintem ilyen oldalt, vagy táblázatot nem fogsz találni. Ha megadod az adatokat, akkor szerintem biztos fogunk tudni segíteni. Tudni kellene a teljesítmény igényt, a távolságot, és a feszültség értékeket.

Kérem, aki rendesen lépésről lépésre, akár szabály leírásával és értelmezésével letudná nekem írni, hogy hogy jön ki ez a képlet az adott feladatból (mellékletben kép), annak nagyon megköszönném.
Nagyon sok feladat egyszerűnek tűnik nekem, de ennél elakadok, nem értem se a logikáját se a hozzá tartozó szabályt. Az alap feszültségosztás szabályt értem pl.: 2db ellenállásnál (R1,R2) az Uki-t R2-n mérve, de ennél elakadok. A megoldó kulcs megvan hozzá, igazából csak az "a" pont kivitelezését nem értem.

Köszönet előre!

Az a) kiszámítja az üresjárási (=terheletlen, azaz Rt nincs) feszültséget. A képlet is jelzi (két tört szorzata), hogy két feszültségosztás történik a 4 ellenállással. Először az R1 és R3 közös pontjára, és ez az első tört. Láthatjuk, hogy a feszültségosztó fölső ága az R1 ellenállás, míg alul az R2 párhuzamosan van kötve az R3,R4-gyel - utóbbiak sorosak. Az alsó ág tehát R2×(R3+R4). Ezt követően jön a második leosztás az R3 és R4-gyel.

Sziasztok !
Nem tud valaki olyan grafikont (linkelni pl.) ahol mutatják hogy egy adott méretű induktivitás hogyan csökkenti a felvett áramot az idő függvényében, adott feszültségen ?
Vagy valami hasonló táblázatot, hogy mekkora induktivitásokat kellene áramkorlátozónak rakni a kondenzátorok elé ? Tudom sokminden befolyásolja, de mégis valami hozzávetőleges információ jól jönne.
Kösz !

Nem csökkenti hanem növeli, de a kérdés sem igazán érthető. A kondenzátor ha feszültséget kapcsolunk rá, kezdetben nagy áramot vesz fel, majd ahogy emelkedik a feszültsége ez az áram egyre inkább csökken. A tekercs esetében ez pont fordítva van.
A tekercs-kondenzátor páros pedig már bármi lehet, LC szűrő vagy soros (párhuzamos) rezonáns kör is.

LC szűrőre gondoltam természetesen.
Hogy mégis mekkora értékű induktivitásokat érdemes rakni kondenzátorok elé, ilyesmi.
Szóval vannak-e valamiféle ökölszabályok, de most nem a tápszűrésre, hanem az áramkorlátozásra gondoltam.

Sziasztok!

Kaptam pár keresztkérdést, amiben a segítségeteket kérném, mert suliban kéne ezekre válaszolni. Az is rengeteget segítene, ha meg tudnátok mondani, hol tudok utána nézni ezeknek a kérdéseknek. Sajnos nagyon kevés időm van, és rengeteg mást is kell még tanulnom.

1. A szilárdtest esetében milyen paramétereket kell figyelembe venni az életvédelmi leválasztás
megtervezésénél, és hogyan kell ellenőrizni a megfelelő működést?

2. Milyen problémák merülnek fel, ha egy elosztott rendszert közös tápfeszültségről való táplálásánál? (Digitális rendszer).

3. Áramkörben milyen esetekben használunk tranzisztorokat, illetve FET-eket kapcsoló üzemben, és mik az előnyök illetve a hátrányok?

4. Milyen megoldások vannak a FLASH-ben tárolt paraméterek konzisztenciájának
vizsgálatára, illetve erre miért van szükség?

Köszi előre is!

Szükség azért van rá, mert pár száz milla úgy kirepül, hogy csak na (pl. garancia és visszahivások miatt)

Villamoságtan alapjai tantárgy. Az áramot kitudnám számolni, egy képlettel amihez persze meg vannak az adatok és csak be kellene helyettesítenem. Viszont az Is áramgenerátor árama körül folyik az áram körön, ami azt jelenti, hogy akár , az I az lehetne az Is-is. Az egészben arra nem tudtam rájönni ,hogy az I-t azt kell számolnom vagy nem kell, mert egyenlő az áramgenerátor áramával vagyis az Is-el. A kérdésem az, hogy számolnom kell az I-t vagy az I egyenlő az Is generátor áramával?
2. A másik pedig, mi módon , határozhatom(számolhatom ki) meg az Ie áramot ?
Köszönöm előre is a válaszokat.
Rajz a mellékletben.

Az "I" egészen triviális, hiszen az "E" mindenképpen állandó feszültséget tart a "Z" sarkain, áramgenerátortól függetlenül.
Ami az "Ie"-t illeti, az meg egyszerűen összeadod/kivonod, ezek után
Az "Se", fogalmam sincs hogy mi lehet

"Se" az a váltakozó áramú körből kifolyólag az áramok és feszültségek fázis tolásából adódó meddő , felvett , névleges , hasznos teljesítmények cosinus vagy sinus fível szorzott értéke.
Mert van a P [W] az S [VA] ezeket most ne akarjam már megmondani ilyen késői órán , hogy ki- kicsoda meddő névleges és a hasznos teljesítmények.
Habár ezt azért illene tudnom .
Itt egy váltakozó áramú kör eredő értékeit kell kiszámolni szuperpozíciót elvét alkalmazva a komplex számsíkon.
De lehet másképp is próbálkozni.
Minden körre és ágra felírva a hurok egyenleteket természetesen a fázistolásokat is figyelembe véve , szintén a komplex számsíkot felhasználva.
Annyi egyenletnek kell lennie ahány ismeretlened van.

Szerintem az Se a feszültségforrás komplex teljesítménye akar lenni. Feszültség szorozva az áram konjugáltjával (vagy ha a megadott értékek nem effektív, hanem csúcsértékek, akkor még le kell osztani kettővel). Valós része a hatásos teljesítmény, képzetes része a meddő, abszolútértéke a látszólagos.

Az egyenletesen eloszló terhelést lehet úgy helyettesíteni, hogy a végponton van az összterhelés fele. Ezen egyszerű feladat megoldására alkalmas feszültségesést számoló lehetőségből meg többet dob fel a google.

"Ha a hálózatunk több generátort tartalmaz, akkor használhatjuk a keresett feszültségek és áramok kiszámítására a szuperpozíció tételt. A hálózatban található generátorokat külön-külön, egyenként vesszük figyelembe és ezáltal részeredményeket kapunk. Valamely keresett feszültség vagy áram értékét úgy számítjuk ki, hogy a részeredmények előjelhelyes összegét képezzük. Ez utóbbi lépés a tulajdonképpeni szuperpozíció."

Évek alatt csak megoldották a feladatokat (vagy nem).