Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » DC motor/lámpa PWM szabályzása
 
Témaindító: redcar, idő: Márc 3, 2006
Témakörök:
Lapozás: OK   103 / 153
(#) erbe válasza k3gy3tl3n hozzászólására (») Júl 6, 2015 /
 
Mindenképpen építsd be az ajánlott emitterkövetőt. Az Atmega kimeneti áramát nem ismerem, de PIC-nél 20-25 mA, ami nagyon kevés egy nagyáramú FET kapcsolgatásához. A kis ellenállással annyit elérhetsz, hogy a mikrovezérlő kimenete kimúlik. Ha nincs benne belső áramkorlát.
(#) Sebi válasza erbe hozzászólására (») Júl 7, 2015 /
 
Van védelem, mégpedig "leoldós". Én ATmega 128-al jártam úgy, hogy zárlat után nem ment a kimenet - mintha szakadt lenne. Reset után visszaállt. Amúgy 20mA-t tud ő is.
(#) k3gy3tl3n válasza erbe hozzászólására (») Júl 7, 2015 /
 
Szia erbe, de akkor mi értelem a logic level fetnek ha mégsem lehet uc-ről kapcsolgatni? Nem ez volna a szerepe? Vagy a logic level fetek közül is csak a kis áramúakat lehet uc-ről hajtani?
(#) ferci válasza k3gy3tl3n hozzászólására (») Júl 7, 2015 / 1
 
A logic level nem azt jelenti, hogy pic-ről teljesen ki lehet nyitni.
Adatlapon láthatod, mekkora a különbség 5 és 10 volt Ugs-nél az Rds(on) vonatkozásában- hát még ha azt se éri el.
Aztán hiába hajtod bármivel, ha a feszültség nem lesz több. Az 5 volt (se) akkor is csak annyi és 15-20 %-kal is nagyobb lesz az ellenállása, vele együtt a vesztesége.
CSAK utána jön még a meghajtóáram gyengesége is!
Ide először szintáttevés kell és utána a kéttranyós meghajtás.
A hozzászólás módosítva: Júl 7, 2015
(#) (Felhasználó 46585) válasza k3gy3tl3n hozzászólására (») Júl 7, 2015 / 2
 
Elég lehet a 20 mA is, de akkor csak nagyon kis frekvencián szabad kapcsoltatni a FET-eket, mert különben nagyok lesznek az átkapcsolási veszteségek és így az átlagveszteség is, tehát, nagyon fog melegedni. Ha csak annyi kell, hogy néhány Hz-cel kapcsolgat, akkor nem kell emmitterkövető, elég a 20 mA is.
(#) JZoli válasza k3gy3tl3n hozzászólására (») Júl 7, 2015 /
 
A rajzon egy DIP tokos relé van, ha tényleg az van benne a gyakorlatban is, akkor nem értem a FET szerepét. Egy sima tranzisztor is bírná a kisrelé 100mA-es áramát, Valami elkötés nem lehet a panelon? 100mA-tól nem forrósodhat egy ilyen FET! Szerintem itt sima egyenáramú üzemben vannak ezek a FET-ek, a gyors (PWM-szerű) kapcsolgatásnak itt sok értelme úgy sem lenne.
A hozzászólás módosítva: Júl 7, 2015
(#) (Felhasználó 46585) válasza JZoli hozzászólására (») Júl 7, 2015 /
 
A relék motorok irányváltását végzik. Azok a fekete körök a motorok és kaphatnak pwm vezérlést az uc-ről.
A hozzászólás módosítva: Júl 7, 2015
(#) k3gy3tl3n válasza JZoli hozzászólására (») Júl 7, 2015 /
 
Szia, a relé csak "illusztráció", a kapcsolgatás/irányváltás logijáját akarja csak szemléltetni, nem ilyen (nem ez a típus) van beépítve.
A hozzászólás módosítva: Júl 7, 2015
(#) JZoli válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Júl 7, 2015 /
 
Bocsi, igazad van! Nem figyeltem oda rendesen.
(#) JZoli válasza k3gy3tl3n hozzászólására (») Júl 7, 2015 /
 
Ez esetben valóban az a gond amit már írtak, a FET-ek nem tudnak kinyitni teljesen, ezért melegednek. A vezérlésüket kell átalakítani úgy, ahogy már írták azzal a kéttranyós megoldással.
(#) ferci válasza k3gy3tl3n hozzászólására (») Júl 7, 2015 / 1
 
Nézd meg az adatlap részletét és meglátod, mit csinál most a feted, ill. mit csinálna, ha még veszne a gate feszültségből. Vagy meghűtöd jobban, vagy komplikálhatod a meghajtást, ahogy az előbb írtam. Következtess, mi lenne 4 volttal, hiába több az amper az 1,5 nF-os gate-be.
(#) (Felhasználó 46585) válasza ferci hozzászólására (») Júl 7, 2015 /
 
Az az 1,5nF-ot hol láttad? Mert szerintem az inkább 35nC per 5V, vagyis 7 nF.
(#) ferci válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Júl 7, 2015 /
 
Adatlapon, Ciss.
DE nem ez az érdekes elsődlegesen, ha már Ugs miatt se nyit ki tökéletesen és csak emitterkövetővel még rosszabb lenne. Először annak meg kéne emeltetni a tápját és ha nem fordít a pic-ben működési fázist, akkor kívül kell, hogy a közös bázisok feljebb kerüljenek.
(#) k3gy3tl3n válasza ferci hozzászólására (») Júl 7, 2015 /
 
Ezt mondjuk nem igazán értem (ismét), hogy miért ne nyitna ki tökéletesen, az alábbi ábra szerint 4V-nál már több mint 10A-t bírnia kéne én pedig közel 5V-al rángatom (az oké, hogy a 2k-s ellenállással nagyon lekorlátoztam az áramot).

TC.png
    
(#) ferci válasza k3gy3tl3n hozzászólására (») Júl 7, 2015 / 1
 
Nem az az érdekes, hanem ugyanakkora áramnál a gate fesz különbsége miatti Rds(on) növekedése.
Nem kell oda 10 amper, hogy ezt lásd.
Számolj: 5 voltnál pl. 0,145 ohm, 10 voltnál 0,125.. itt a difi. Ezért kellene megemelni a jobb kinyitás érdekében a tápot az emitterkövetőknek, kisebb lenne a veszteség ( pl. Rds(on)= 0, 135) és akkor érvényesíthetnél nyilván nagyobb áramot is a gate-be.
(#) (Felhasználó 46585) válasza ferci hozzászólására (») Júl 7, 2015 /
 
A Ciss-nek nagyjából semmi köze nincs a FET kapcsolóüzeméhez. Nézd meg az erre vonatkozó 6. ábrát a tranyó adatlapján. Ott az van, hogy ahhoz, hogy a tranyó bekapcsoljon, töltést kell belevinni a gate-sorce elektródába. Ez 3,5V-on kb. 25 nC. A QCU képlet alapján ez 25/3,5=7,1 nF.os kondinak felel meg. Amíg ezt a kondit fel nem töltöd a 3,5 V-ra, addig sokkal rosszabb lesz az Rds-on.
Ha feltöltötted, akkor az 1-es ábra alapján kb. 25A-nél kezd átmenni a tranyó áramgenerátorba. ( Lévén, hogy egy MOSFET felfogható feszültségvezérelt áramgenerátornak. ) Ekkor elég nagy feszültség fog rajta esni, de ez a tranyó 200 V-os és elég nagy az Rds-onja, amin az 1-es ábra alapján nem sokat fog segíteni, ha akár 10 V-ra is töltöd fel a gate-et. Tehát a megoldás nem az, hogy feljebb emelem a tápot a pic-en, hanem kisebb Rds-onnal rendelkező tranyót teszünk bele. De ugye itt összesen 2A lesz, tehát jó lesz, még akár 3 V gatefesznél is.
Én a helyedben átnézném a MOSFET-ek működését, mert néhány dologgal nem vagy tisztában.
(#) ferci válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Júl 7, 2015 /
 
Kösz, rendes vagy.. én meg azt mondom, hogy ha sima dc-ben nyitod ki a 3 voltoddal és pl. 8-cal, kíváncsi lennék a veszteség és hőfok különbségre ugyanannál a TERHELÉSNÉL.
Ezek után jön csak a nC, Ciss, stb. számolgatása, amikor a kapcsolási idők is lényegesek a freki miatt.
Aztán: légyszíves ne személyeskedj és egyáltalán nem hinném, hogy rászolgálnék erre a kritikádra.
(#) JZoli válasza k3gy3tl3n hozzászólására (») Júl 7, 2015 / 1
 
Gondolj bele: nagyfrekis üzemben a Gate egy kondenzátornak felel meg amit egy áramkorlátozott procikivezetéssel és egy ellenálláson keresztül hajtasz meg. Ez mindkettő önmagában is elég lenne pláne ketten együtt.A kezdeti stádiumban a látszólagos konditeljesen üres, arra a processzor odakapcsolja az 5 V-ot, mi történik? A kondi a lehető legnagyobb árammal el kezd töltődni. Ha ez nem lenne korlátozva akkor elég gyorsan megtörténhetne, de két részről is korlátozva van. Na de ha egyszer a rendelkezésre álló (töltési ) idő alatt feltőltődne, akkor a FET teljesen kinyitna, de ez jelen esetben nem történik meg, a gétkapacitás csak valamilyen ismeretlen feszültségre töltődik fel. Ez nem elég a teljes nyitáshoz, így csak részben nyit ki, az az a motoron és a D-S lábak között osztódik a tápfesz, legyen ez mondjuk fél-fél tápfesz, ekkor a átfolyó áram függvényében a FET-en (mivel más mód nincs) ez a teljesítmény hővé alakul. Így aztán a diagramnak sem hih
(#) (Felhasználó 46585) válasza k3gy3tl3n hozzászólására (») Júl 7, 2015 / 1
 
Így van, jól látod. Azzal, hogy lekorlátoztad az áramot a 2k-s ellenállással, még feltöltődik a gate 4...5 V-ra, hiszen a FET nagyjából végtelen bemeneti ellenállású stacioner állapotban, tehát nem fog folyni áram hosszabb idő után. Csak az a baj, hogy 2 k-s ellenállással lassan fog csak feltöltődni a gate, emiatt lassan fog bekapcsolni ( és kikapcsolni ) a tranyó, tehát lesz egy hosszú analóg szakasz, amikor a tranyón rajta van mondjuk a fele tápfszültség és a hozzátartozó fele áram. A kettő szorzata jó nagy disszipációt eredményez, tehát melegedni fog. Ha kicsi frekvenciával megy, akkor az átlagmeleg nem lesz jelentős, de a freki növelésével ez nő és a tranyó nagyon meleg lesz.
A hozzászólás módosítva: Júl 7, 2015
(#) (Felhasználó 46585) válasza ferci hozzászólására (») Júl 7, 2015 /
 
Ha megnézed ennél a tranyónál az adatalapot, az 1-es ábrát, akkor láthatod, hogy a görbesereg eleje ugyanaz 3- és nagyobb feszültségnél is. Ez azért van, mert az Rds-on annyi, amennyi. Ha ez kisebb lenne, akkor ez a görbesereg meredekebben kezdődne, vagyis nagyobb áramokhoz kisebb feszültségesés tartozna.
A kíváncsiságodra meg ott van az 1-es ábra, látható, hogy kb. 6..7 A áram tud folyni úgy, hogy a tranyón 1 V feszültség esik. És nagyjából független a gatefeszültségtől, vagyis mindegy, hogy 3, vagy 8 V-ot adsz rá.

Sajnálom, ha személyeskedésnek vetted, de nekem úgy tűnik, hogy nem érted a FET-ek működését, különben nem írtál volna le hibás nézeteket. Javaslom, egy kicsit tanulmányozd az adatlapokat.
A hozzászólás módosítva: Júl 7, 2015
(#) ferci válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Júl 7, 2015 /
 
Sajnálom, hogy "elbeszélsz" mellettem és azt nem akarod meglátni, amiről először írtam..
Aztán belekapaszkodsz az 1,5 nF-ba, ami elsőre egy összehasonlítás.
Tisztában vagyok vele, hogy a nagyfrekis meghajtás miféle és azt meg is említettem, hogyan lehet javítani.
Ha ennyire érzékeny lennél mindenkire, mint az én "szerinted rossz" hozzászólásomra, akkor itt őszülhetnél meg a sokszáz 10-20x rosszabbakra és a topikok hemzsegnének a negatív, leírt kritikádtól..
A hozzászólás módosítva: Júl 7, 2015
(#) (Felhasználó 46585) válasza ferci hozzászólására (») Júl 7, 2015 /
 
Kijavítottam a hibáidat, választ adtam arra is, hogy mi van 3-, illetve 8 V-nál. Nem hiszem, hogy elbeszéltem volna melletted, a kérdésekre válaszoltam, többek közt a tiedre is. Neked a válaszod egy személyeskedés, meg elbagatelizálás, amivel próbálod a hibáid jelentőségét elfedni. Remélem, akiknek igazán szükségük van erre a tudásra, megértették a leírtakat. Pro- és kontra is...
(#) ferci válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Júl 7, 2015 /
 
Én is remélem... minden szempontból!
(#) k3gy3tl3n válasza (Felhasználó 13571) hozzászólására (») Júl 7, 2015 /
 
Szia, ez N fet nem P, a töltés elvezetése miatt van ott a nagyobb ellenállás a 2k mellett.
(#) proli007 válasza k3gy3tl3n hozzászólására (») Júl 7, 2015 /
 
Hello! Előbb talán meg kellene ismerkedned a Fet működésével. (A saját topikjában..)
(#) ferci válasza k3gy3tl3n hozzászólására (») Júl 7, 2015 / 1
 
Erre a célra viszont betehetsz a majdani ellenállással paralel egy soros dióda- 100 ohm nagyságrendű tagot.. az 50 k sokat nem ér.
(#) (Felhasználó 46585) válasza ferci hozzászólására (») Júl 7, 2015 /
 
Hogyan? Hova?
(#) ferci válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Júl 7, 2015 /
 
A pic kimenete és a gate közé, katóddal a pic kimenet felé. Így aktívan gyorsabban ki tudja sütni, mint egy passzív 50 k. Pnp tranyóst nem javasolok, mert csak bonyolítana...
(#) (Felhasználó 46585) válasza ferci hozzászólására (») Júl 7, 2015 /
 
Igen. Csak az előbbi hozzászólásodban ez úgy nézett ki, mintha az 50 k helyett akarnál valamit betenni... egyébként, nem sokat ér, mert ugyanilyen erővel dióda nélkül is megy, csak a bekapcsolás is gyorsabb lesz, ha a pic bírja kimeneti árammal. Visszajutottunk a legelejére, amit javasoltam...
(#) k3gy3tl3n válasza (Felhasználó 15355) hozzászólására (») Júl 7, 2015 /
 
Igen AVR de igazából ez most nem oszt nem szoroz azért nem is hoztam fel
Következő: »»   103 / 153
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem