Fórum témák
» Több friss téma |
Mindenképpen építsd be az ajánlott emitterkövetőt. Az Atmega kimeneti áramát nem ismerem, de PIC-nél 20-25 mA, ami nagyon kevés egy nagyáramú FET kapcsolgatásához. A kis ellenállással annyit elérhetsz, hogy a mikrovezérlő kimenete kimúlik. Ha nincs benne belső áramkorlát.
Van védelem, mégpedig "leoldós". Én ATmega 128-al jártam úgy, hogy zárlat után nem ment a kimenet - mintha szakadt lenne. Reset után visszaállt. Amúgy 20mA-t tud ő is.
Szia erbe, de akkor mi értelem a logic level fetnek ha mégsem lehet uc-ről kapcsolgatni? Nem ez volna a szerepe? Vagy a logic level fetek közül is csak a kis áramúakat lehet uc-ről hajtani?
A logic level nem azt jelenti, hogy pic-ről teljesen ki lehet nyitni.
Adatlapon láthatod, mekkora a különbség 5 és 10 volt Ugs-nél az Rds(on) vonatkozásában- hát még ha azt se éri el. Aztán hiába hajtod bármivel, ha a feszültség nem lesz több. Az 5 volt (se) akkor is csak annyi és 15-20 %-kal is nagyobb lesz az ellenállása, vele együtt a vesztesége. CSAK utána jön még a meghajtóáram gyengesége is! Ide először szintáttevés kell és utána a kéttranyós meghajtás. A hozzászólás módosítva: Júl 7, 2015
Elég lehet a 20 mA is, de akkor csak nagyon kis frekvencián szabad kapcsoltatni a FET-eket, mert különben nagyok lesznek az átkapcsolási veszteségek és így az átlagveszteség is, tehát, nagyon fog melegedni. Ha csak annyi kell, hogy néhány Hz-cel kapcsolgat, akkor nem kell emmitterkövető, elég a 20 mA is.
A rajzon egy DIP tokos relé van, ha tényleg az van benne a gyakorlatban is, akkor nem értem a FET szerepét. Egy sima tranzisztor is bírná a kisrelé 100mA-es áramát, Valami elkötés nem lehet a panelon? 100mA-tól nem forrósodhat egy ilyen FET! Szerintem itt sima egyenáramú üzemben vannak ezek a FET-ek, a gyors (PWM-szerű) kapcsolgatásnak itt sok értelme úgy sem lenne.
A hozzászólás módosítva: Júl 7, 2015
A relék motorok irányváltását végzik. Azok a fekete körök a motorok és kaphatnak pwm vezérlést az uc-ről.
A hozzászólás módosítva: Júl 7, 2015
Szia, a relé csak "illusztráció", a kapcsolgatás/irányváltás logijáját akarja csak szemléltetni, nem ilyen (nem ez a típus) van beépítve.
A hozzászólás módosítva: Júl 7, 2015
Bocsi, igazad van! Nem figyeltem oda rendesen.
Ez esetben valóban az a gond amit már írtak, a FET-ek nem tudnak kinyitni teljesen, ezért melegednek. A vezérlésüket kell átalakítani úgy, ahogy már írták azzal a kéttranyós megoldással.
Nézd meg az adatlap részletét és meglátod, mit csinál most a feted, ill. mit csinálna, ha még veszne a gate feszültségből. Vagy meghűtöd jobban, vagy komplikálhatod a meghajtást, ahogy az előbb írtam. Következtess, mi lenne 4 volttal, hiába több az amper az 1,5 nF-os gate-be.
Az az 1,5nF-ot hol láttad? Mert szerintem az inkább 35nC per 5V, vagyis 7 nF.
Adatlapon, Ciss.
DE nem ez az érdekes elsődlegesen, ha már Ugs miatt se nyit ki tökéletesen és csak emitterkövetővel még rosszabb lenne. Először annak meg kéne emeltetni a tápját és ha nem fordít a pic-ben működési fázist, akkor kívül kell, hogy a közös bázisok feljebb kerüljenek.
Ezt mondjuk nem igazán értem (ismét), hogy miért ne nyitna ki tökéletesen, az alábbi ábra szerint 4V-nál már több mint 10A-t bírnia kéne én pedig közel 5V-al rángatom (az oké, hogy a 2k-s ellenállással nagyon lekorlátoztam az áramot).
Nem az az érdekes, hanem ugyanakkora áramnál a gate fesz különbsége miatti Rds(on) növekedése.
Nem kell oda 10 amper, hogy ezt lásd. Számolj: 5 voltnál pl. 0,145 ohm, 10 voltnál 0,125.. itt a difi. Ezért kellene megemelni a jobb kinyitás érdekében a tápot az emitterkövetőknek, kisebb lenne a veszteség ( pl. Rds(on)= 0, 135) és akkor érvényesíthetnél nyilván nagyobb áramot is a gate-be.
A Ciss-nek nagyjából semmi köze nincs a FET kapcsolóüzeméhez. Nézd meg az erre vonatkozó 6. ábrát a tranyó adatlapján. Ott az van, hogy ahhoz, hogy a tranyó bekapcsoljon, töltést kell belevinni a gate-sorce elektródába. Ez 3,5V-on kb. 25 nC. A QCU képlet alapján ez 25/3,5=7,1 nF.os kondinak felel meg. Amíg ezt a kondit fel nem töltöd a 3,5 V-ra, addig sokkal rosszabb lesz az Rds-on.
Ha feltöltötted, akkor az 1-es ábra alapján kb. 25A-nél kezd átmenni a tranyó áramgenerátorba. ( Lévén, hogy egy MOSFET felfogható feszültségvezérelt áramgenerátornak. ) Ekkor elég nagy feszültség fog rajta esni, de ez a tranyó 200 V-os és elég nagy az Rds-onja, amin az 1-es ábra alapján nem sokat fog segíteni, ha akár 10 V-ra is töltöd fel a gate-et. Tehát a megoldás nem az, hogy feljebb emelem a tápot a pic-en, hanem kisebb Rds-onnal rendelkező tranyót teszünk bele. De ugye itt összesen 2A lesz, tehát jó lesz, még akár 3 V gatefesznél is. Én a helyedben átnézném a MOSFET-ek működését, mert néhány dologgal nem vagy tisztában.
Kösz, rendes vagy.. én meg azt mondom, hogy ha sima dc-ben nyitod ki a 3 voltoddal és pl. 8-cal, kíváncsi lennék a veszteség és hőfok különbségre ugyanannál a TERHELÉSNÉL.
Ezek után jön csak a nC, Ciss, stb. számolgatása, amikor a kapcsolási idők is lényegesek a freki miatt. Aztán: légyszíves ne személyeskedj és egyáltalán nem hinném, hogy rászolgálnék erre a kritikádra.
Gondolj bele: nagyfrekis üzemben a Gate egy kondenzátornak felel meg amit egy áramkorlátozott procikivezetéssel és egy ellenálláson keresztül hajtasz meg. Ez mindkettő önmagában is elég lenne pláne ketten együtt.A kezdeti stádiumban a látszólagos konditeljesen üres, arra a processzor odakapcsolja az 5 V-ot, mi történik? A kondi a lehető legnagyobb árammal el kezd töltődni. Ha ez nem lenne korlátozva akkor elég gyorsan megtörténhetne, de két részről is korlátozva van. Na de ha egyszer a rendelkezésre álló (töltési ) idő alatt feltőltődne, akkor a FET teljesen kinyitna, de ez jelen esetben nem történik meg, a gétkapacitás csak valamilyen ismeretlen feszültségre töltődik fel. Ez nem elég a teljes nyitáshoz, így csak részben nyit ki, az az a motoron és a D-S lábak között osztódik a tápfesz, legyen ez mondjuk fél-fél tápfesz, ekkor a átfolyó áram függvényében a FET-en (mivel más mód nincs) ez a teljesítmény hővé alakul. Így aztán a diagramnak sem hih
Így van, jól látod. Azzal, hogy lekorlátoztad az áramot a 2k-s ellenállással, még feltöltődik a gate 4...5 V-ra, hiszen a FET nagyjából végtelen bemeneti ellenállású stacioner állapotban, tehát nem fog folyni áram hosszabb idő után. Csak az a baj, hogy 2 k-s ellenállással lassan fog csak feltöltődni a gate, emiatt lassan fog bekapcsolni ( és kikapcsolni ) a tranyó, tehát lesz egy hosszú analóg szakasz, amikor a tranyón rajta van mondjuk a fele tápfszültség és a hozzátartozó fele áram. A kettő szorzata jó nagy disszipációt eredményez, tehát melegedni fog. Ha kicsi frekvenciával megy, akkor az átlagmeleg nem lesz jelentős, de a freki növelésével ez nő és a tranyó nagyon meleg lesz.
A hozzászólás módosítva: Júl 7, 2015
Ha megnézed ennél a tranyónál az adatalapot, az 1-es ábrát, akkor láthatod, hogy a görbesereg eleje ugyanaz 3- és nagyobb feszültségnél is. Ez azért van, mert az Rds-on annyi, amennyi. Ha ez kisebb lenne, akkor ez a görbesereg meredekebben kezdődne, vagyis nagyobb áramokhoz kisebb feszültségesés tartozna.
A kíváncsiságodra meg ott van az 1-es ábra, látható, hogy kb. 6..7 A áram tud folyni úgy, hogy a tranyón 1 V feszültség esik. És nagyjából független a gatefeszültségtől, vagyis mindegy, hogy 3, vagy 8 V-ot adsz rá. Sajnálom, ha személyeskedésnek vetted, de nekem úgy tűnik, hogy nem érted a FET-ek működését, különben nem írtál volna le hibás nézeteket. Javaslom, egy kicsit tanulmányozd az adatlapokat. A hozzászólás módosítva: Júl 7, 2015
Sajnálom, hogy "elbeszélsz" mellettem és azt nem akarod meglátni, amiről először írtam..
Aztán belekapaszkodsz az 1,5 nF-ba, ami elsőre egy összehasonlítás. Tisztában vagyok vele, hogy a nagyfrekis meghajtás miféle és azt meg is említettem, hogyan lehet javítani. Ha ennyire érzékeny lennél mindenkire, mint az én "szerinted rossz" hozzászólásomra, akkor itt őszülhetnél meg a sokszáz 10-20x rosszabbakra és a topikok hemzsegnének a negatív, leírt kritikádtól.. A hozzászólás módosítva: Júl 7, 2015
Kijavítottam a hibáidat, választ adtam arra is, hogy mi van 3-, illetve 8 V-nál. Nem hiszem, hogy elbeszéltem volna melletted, a kérdésekre válaszoltam, többek közt a tiedre is. Neked a válaszod egy személyeskedés, meg elbagatelizálás, amivel próbálod a hibáid jelentőségét elfedni. Remélem, akiknek igazán szükségük van erre a tudásra, megértették a leírtakat. Pro- és kontra is...
Én is remélem... minden szempontból!
Szia, ez N fet nem P, a töltés elvezetése miatt van ott a nagyobb ellenállás a 2k mellett.
Hello! Előbb talán meg kellene ismerkedned a Fet működésével. (A saját topikjában..)
Erre a célra viszont betehetsz a majdani ellenállással paralel egy soros dióda- 100 ohm nagyságrendű tagot.. az 50 k sokat nem ér.
A pic kimenete és a gate közé, katóddal a pic kimenet felé. Így aktívan gyorsabban ki tudja sütni, mint egy passzív 50 k. Pnp tranyóst nem javasolok, mert csak bonyolítana...
Igen. Csak az előbbi hozzászólásodban ez úgy nézett ki, mintha az 50 k helyett akarnál valamit betenni... egyébként, nem sokat ér, mert ugyanilyen erővel dióda nélkül is megy, csak a bekapcsolás is gyorsabb lesz, ha a pic bírja kimeneti árammal. Visszajutottunk a legelejére, amit javasoltam...
|
Bejelentkezés
Hirdetés |