Hosszútávú tanács: Tanulj meg angolul (lehetőleg rendesen). Ebben a szakmában nélküle reménytelen boldogulni.

Sziasztok.
Lenne egy kérdésem a hozzáértőkhöz. A tegnap tanultakat szerettem volna kipróbálni a gyakorlatban. Univerzális alkatrész teszterrel lemértem a DBM oszcillátor tekercsének induktivitását, ami 150uH! Ez elképzelhető? Kicsit magaslom az értéket, a kis toroid magon trilifálisan összesodort telefonhuzalból 6 menet van feltekerve. Frekvenciának 7,1MHz-et választottam, mivel ez a DBM a tegnapi oszcillátor után lesz, az pedig a 40 méteres sávban hangolható. A Z=2*pi*f*L képlettel számolva 6691 ohm lett a DBM bemeneti impedanciája. Jól számoltam?
Ha jól, akkor gondolom a VFO kimeneti illesztő transzformátorának szekunder tekercsét is ugyan erre az impedanciára kell beállítani, mivel a frekvencia egyezik akkor az induktivitás is ugyan annyi, ugye?
Lemértem a VFO illesztőtranszformátorának szekunder induktivitását (20menet ugyan ezen a fajtájú magon), ez pedig 920uH lett. A fentebbi képlettel számolva ennek impedanciája 41041 ohm. Vagyis nagyon rossz az illesztés.
Amit leírtam rendben van?
Gafly: Tanulom én, már amennyire tudom. Nekem valamiért különösen nehezen megy a nyelvtanulás. Talán azért, mert nekem alapiskolában a magyar és az angolon kívül kötelező volt tanulnom szlovákot és németet is. Ez pedig sok annak aki nem nyelvzseni. Most középiskolában már ,,csak" magyarul, szlovákul, angolul tanulok. Az első kettőt anyanyelvi szinten! Gyakorlati ember vagyok, az elektro elméletet is a gyakorlaton keresztül tudom megérteni és könnyen megjegyezni. Azt amit a gyakorlatban tapasztaltam, azt sokkal könnyebben jegyzem meg, mint azt amit csak olvastam vagy amit a tanár lediktált a füzetbe. Ezért kísérletek ennyit.

Jelen esetben Te csak a tekercseid Xl értékét számoltad ki adott freki környezetében.
De ennek van egy soros ohmikus veszteségi ellenállása is , persze nem sok de így nem teljesen idális induktív jellemzőkkel rendelkezik.
Feltéve ha ideális tekercseid vannak , sajnos ez nem ennyire egyszerű.
Minden alkatrésznek vannak egyébb szórt paraméterei is így minden passzív/aktív elem soros/párhuzamos R L C hálózatként fogható fel.
Amint beépíted az áramkörbe az induktivitásokat (bármilyen alkatrészt), akkor az kölcsönhatásba kerül a többi áramköri elemmel is.Így a paramétereik megváltoznak kisebb nagyobb mértékben. DC / AC 2pólus / 4pólus elméleti ismeretek szükségesek a működés megértéséhez.
Pl.: a DBMben lévő tekercseddel párhuzamosan kapcsolódnak a diódák.
Így azok is beleszólnak a valós áramköri rendszered bemeneti impedanciájába amit a generátorodat terheli.
Az oszcillátorod kimenetén lévő tranzisztorod kollektor körének a kimeneti impedanciái kapcsolódnak párhuzamosan az ott lévő tekercseddel(transzformátorral).
Így az számodra az még kevés információ hogy az Xl értéke ennyi X MHz esetén.
Lásd : erősítők ki/bemeneti váltakozó áramú ellenállása.

Ha jól sejtem, akkor a most a kiementen lévő transzformátorról beszélünk. Ilyenkor az említett könyv szerint is úgy szokás méretezni a transzformátor induktivitásait, hogy azok hatása elhanyagolható legyen, praktikusan a tekercsek Xl értéke legyen az adott frekvencián legalább 5-10x értékű.

Ezt még emésztenem kell egy kicsit. De azért kezdem érteni. Azt tudtam, hogy nincs ideális alkatrész és minden mindenre hat. De azért gondolom ezek között van olyan, amit amatőr körülmények között el lehet hanyagolni.

Ebben a szakmában nincs amatőr, meg nem amatőr. Azokat a tényezőket lehet elhanyagolni, melyeknek a hatása a főfolyamatra min. ötödénél, de inkább tizedénél kisebb. Ez eléggé általános érvényű, független a felhasználási területtől. Persze minél kisebb a hatás, annál pontosabb a végeredmény, de azért nem érdemes túlzásba esni.
Ezért kell (érdemes) számolni, számolni. (legalábbis addig, amig meg nem lesz a tíz, húszéves gyakorlat. Azután majd jön csípőből.

Nem. Olvasd el megegyszer es meg annyiszor a peldat amig megerted. A tranyo kimeneti impedanciajahoz illesztesz, nem ket tekercs impedanciajat illeszted ossze. Ehhez kell tudni a DBM impedanciajat, de azt nem az induktivitasa mondja meg. Meg kell nezni katalogusban, adatlapban. A trnzisztoros kimenet impedanciajat meg legegyszerubben le kell szimulalni, vagy kiszamolni. Egyelore maradj annal amit Antennaman javasolt. Kozben lassan tanuld meg ezeket a dolgokat. Pl indulj ki abbol az attetel aranybol amit Antennaman javasolt. Es ha a DBM-ed pl. 50 ohm, akkor mennyi lehet a tranzisztoros fokozat impedanciaja ?
En amellett vagyok, hogy nem kell mindenfelet megepiteni. Amit kiprobalsz, tanuld meg hozza az elmeletet is lepesrol lepesre, igy idovel tudatosan fogsz epiteni, es majdnem minden mukodni fog

Na végre értem! Remélem.
prim.-15 menet
szek.-3 menet
Zki-50 ohm
Zbe-1250 ohm.
Most már jó?
A menetszám áttételnek mi a jele a képletben?
Pucuka: Jó, rendben megértettem.
Nem vagyok idegesítő ezzel a sok értetlenkedéssel?

Mit mértél és mik ezek a számok , miből számoltad ki ?
Hol van ez a Zki és Zbe milyen pontok között?
Ha már van szkópod akkor azzal tudsz közvetetten is aktív 2 pólusok belső impedanciáját saccolni.Persze ehhez kellenek majd indukció mentes lezáró ellenállások.(SMD-k)

Említettem már az előzőekben a Aktív / passzív 2 pólus / 4 pólus foglamak elméletét és a hozzá kapcsolódó számításokat.Nem bonyolult dolgok. Nem kell tőle megijedni.
Általános iskolai fizikai ismeretek Ohm, Kirchoff törvényeiből érthetővé válik.
Ezeket kissé átrendezve alkalmazzuk itt mint terhelt terheletlen feszültség osztók számítására.
(feszültség generátorokról beszélek most leginkább de vannak áramgenerátorok is )
Generátorok belső ellenállásának egyik mérési módja:
Pl.:Generátorunk lehet zsebtelep / vagy nagyfrekvenciás erősítő.
Minden valós generátornak van valamilyen belsőellenállása.
Ez a belső ellenállás korlátozza a kivehető energiát az generátorból, maximalizálja a rövidzárási áramot így a terhelhetőséget.
Pl.: Zsebtelep esetén a kémiai reakciók által átalakuló anyagok adják ezt a belsőellenállást tehát ne keressél benne "gyárilag beépített valós kézzelfogható X ohmos alkatrészt".
Idő folyamán ez általában nő mert egyre halványabban kezd világítani az izzó róla kisebb áram folyik át a körön mert nő a generátor(zsebtelep) bellsőellenállása.
A tranzisztoros erősítő kimenetét is egy ilyen hasonló generátornak kell elképzelni amiben van egy belsőellenállás ez talán valamivel stabilabb mint a zsebtelepé.
A generátornak vannak üzemi jellemzői : üresjárási feszültsége, belsőellenállása és rövidzárási árama.
Legkönyebb lenne a belső ellenállását megmérni rövidzárban mert akkor csak a belsőellenállása korlátozná a körben átfolyó áramot.
Rbelső = Uüresjárati / Izárlati
Persze ez nem "egészséges" állapota a feszültség generátornak , Ezt csak ideáis feszültség generátorral tehető meg (áramgenerátorok meg ezt szeretik és a szakadást kevésbé).
Légszíves nézzél utána ezeknek a fogalmaknak ideális feszültség és áram generátor , aktív passzív 2/4 pólusok és jellemzőik.
Így közvetett módon is mérhetünk belsőellenállást.
Nem rövidzárral hanem valamekkora ellenállással terheljük le a generátorunk kimenetét.
Ekkor egy feszültségosztót kapunk, ez az osztó nem áll másból mint 2 ellenállásból.
Egyik ellenállás a generátorban van belül (Rbelső) a másikat kívülről raktuk rá (Rterhelés).
Ekkor meg fog változni a generátor kimeneti feszültsége.Ez a változás attól függ mekkora ellenállással terhelünk.
Ha jóval nagyobbal mint a belsőellenállása akkor nem sokat csökken vagy észre sem veszi.
Ha pedig kisebbel akkor jelentősen csökken a kimeneti feszlültség.
Ekkor ha módunkban áll változtatható értékű ellenállással terhelni a feszültséggenerátort akkor egy adott ponton beállíthatjuk arra ahol pont a felét kapjuk az üres járási feszültségének.
Ekkor egyezik meg a generátorbelső ellenállása a terhelőellenállás értékével.
Mert mindkét ellenálláson azonos feszültség mérhető.
De ha nincs változtatható ellenállásunk akkor fix értékekkel is játszhatunk és ahol jelentős legalább közel fél vagy kétharmad kimeneti feszültség esést tapasztalunk akkor abból már visszaszámítható a belsőellenállás értéke az alábbi képlet segítségével:
Uterhelt = Uüres * Rterhelés /(Rtethelés + Rbelső) ahol az Rbelső lesz az ismertelen mert minden mást megtudsz mérni.

Visszakanyarodva a valóságba.
Erősítőd kimentén meg kelle mérni a feszültséget terheletlenül.
(szkópod mérőfeje / bemente éppen ennek felel meg több MOhm itt is kompromisszumot kötünk de a mérőfej gyakorlatilag "szakadás" lesz a pár 100-1000 ohmos körhöz képest, jobb esetben a kapacitása se szól bele nagyon)
Utána pedig terheléssel is mérni 30-50-100-500-1000 ohmos kis induktivitású (SMD) ellenállással az ott lévő feszültséget.
Az arányokból vissza lehet számolni az erősítőd belsőellenállását.
(ha a trafón mérsz akkor annak az áttétel arányát is vedd figyelembe)
Ezek után méretezni lehet a trafód áttételét a terhelés bementi ellenállásához.
Ezzel majdnem jól tudod majd illeszteni az erősítőt.
Sajnos 1 2 szórt paramétert mint kapacitások és induktivitások kevésbé vettünk figyelembe.
Remélhetőleg ezek nem zavarnak ha "ideálisan kapacitív és induktív" mentesen szereled az alkatrészeket.Remélhetőleg sikerült közelebb kerülnöd ezek után a belsőellenállás fogalmához.
Bocsánat lehet ezt a kezdő kérdések topicba kellenne írnom

Nem mértem semmit. Gtk adott egy példát:

Ezt számoltam ki azzal a képlettel amit Gtk adott az előző oldalon. A hozzászólásod középső része világos, mivel tavaly tanultuk iskolában. Nekem ott van a gondom, hogy csak jövőre fogjuk tanulni a váltakozó áramú hálózatokat (középiskola 2. osztály). Csak annyit tudok, amit tavaly tanultunk belőle a pécsi versenyre. Valamennyi alap megvan, de hiányosak az ismeretek. Most olvasok épp utána ezeknek a dolgoknak.
A mérést megpróbálom elvégezni.

Ez remek akkor számodra nem ismeretlen dolgokról írogattam.
Úgy könnyű , hogy még "tavaly" tanultad az elektrotechnikát . .... nekem pár évtizeddel korábban volt.Váltakozó áramú területen sincs másképp csak itt kicsit beleszólnak majd a vektorok is és a képzetes értékek is.

Szkóp ernyőjéről leginkább arányokat tudsz majd leolvasni, próbálj meg kerek értékű osztásokat beállítani üresjárásban (picit csalva a szkópon lévő amlitudót eltekerő potival de persze utána el ne mozditsd!) , majd terhelve ellenállásos mérés esetén is ugyan így olyan értéket keresni ami valami kerek osztáshoz igazodik.Használhatsz esetleg trimmerpotenciómétert is ... de azok között nehezebb RFre olyat választani aminek kicsik lennének a szórt L/C paraméterei.Igaz potival könyebb a fél amplitudót elő csalni a képernyőre. Utána csak egy ellenállás mérés a potin megadja az Rbelsőt.

Most tanulok Révkomáromban villamos műszerésznek. Néha bajban vagyok a fogalmak értelmezésével, mert iskolában is máshogy nevezik és jelölik a dolgokat mint itt az oldalon és alapból a magyar szakirodalomban. Itt Felvidéken az előző évezredben úgy alakultak ki a magyar nyelvű szakmai kifejezések, hogy hermetikusan el voltunk választva Magyarországtól, a frissen kialakult, új kifejezések ide már csak szlovákul jutottak, a legtöbb kifejezés amit az itteni magyar tankönyvekben használnak tükörfordítással keletkezett a szlovák nyelvből. Ezért lehet, hogy én máshogy tanultam valamilyen mennyiségek jeleit, neveit. Például a pécsi versenyen volt feladat, hogy a szuperpozíció elvével kellett kiszámolni valamit, mink meg akik Felvidékről érkeztünk csak néztünk. Azután kiderült, hogy Kirchoff...persze már csak a verseny után. Szégyen szemre én sem tudtam mi az, pedig én itthon hozzátanulok az anyaghoz magyarországi szakirodalomból. De ezzel kapcsolatban már írtam pár szösszenetet, pl. nálunk a mágneskapcsoló sztikacs, a kismegszakító isztyics, stb. és van amit szlovákul használnak a magyar mondatokba. Á kicsit se hangzik hülyén. De ez itt sajnos megszokott. Most meg még a fiatalság belekeveri az angolt is azután jön olyan mondat, hogy megyek shopingolni, hozok tyeplákit. Én meg fogom az oldalam a röhögéstől.
Bocsánat az OFF-ért, befejeztem.

Lessél rá kérlek, a képletet jól rendeztem át?

Igen a terminológia időnként zavarólag tud hatni, angolszász területeken inkább E a feszültség jele meg még 1 2 egyébb másság. De lehet részben nem is baj az ha valamit másképp(nyelven) is megismersz

Hasonlít az átrendezés után , jónak tünik.

Nem baj, csak az ember hamar eltéved a rengetegben.
Közben elvégeztem a mérést. Ez a VFO volt a generátor:Bővebben: Link. Annyi módosítás a rajzhoz képest, hogy megfordítottam az impedanciaillesztő transzformátort, most a tranzisztor kollektorkörében van a 20 menetes rész. A terheletlen feszültség 0,5V. Leterheltem az oszcillátort egy 1k-s potenciométerrel és beállítottam 0,25V-ot az oszcilloszkóp ernyőjén. Lemérve DMM-el a poti ellenállását 20 ohm. A feszültségértékek csúcstól-csúcsig értékek. Akkor az R_B 20 ohm?
U.i.: Nem,mert az áttétel arányt nem vettem figyelembe.

Igen igen a trafó is ott van áttétel négyzetesen módosítja az impedancia viszonyokat.
Jelen esetben trafó kimeneten 20 ohm tehát lehet 1 2 menettel kell több kevesebb priméren az 50hez ha annyi lenne a DBM bemenetije.
Persze 3/4 menetet nehéz lesz tekerned akkor így némi elhanyagolható hibát viszel be.
DE sok más esetben is éltünk ezzel ... jobb esetben még jó is lehet.
Mégis csak közelebb lesz a valósághoz , mintha csak "vaktában" építesz össze áramköri elemeket.

Értem.
Közben levezettem a fentebbi képletet is. Ezzel 0,25 ohm-ot kaptam eredményképp. Nem egyezik. Ez lehet azért, mert én csúcstól-csúcsig feszültségekkel számoltam?

Hmm az túl szép lenne .. de nem lehetetlen ... Ezért említettem , hogy inkább csak osztások viszonyát kell nézni ... pontos feszültséget (század volt)nem tudsz a szkópon mérni.
Ebből számolni tovább. Vagy egy fix kis ohmos 22 - 33 ohm ellenállást berakni
Nem cserélted fel a szorzót az áttétel aránynál ? 1 k poti helyett 100 ohmosat is kipróbálni .. persze a szórt kapacokra ügyelni ! Pl.: ne fémházas poti legyen .

Áttétel aránynál mindegy hogy csúcs vagy effektív értékkel számolsz.
De ne keverd össze őket! Ha valami csúcstól csúcsig X osztás akkor utána X/2 osztásra kell esnie terhelésnél ha (Rbere állítod be) csúcstól csúcsig.

Úgy mértem, hogy az üresjárati feszültség 0,5V/osztás állásban teljesen kitöltse a képernyőt. Utána rákötöttem a potit és addig tekertem amíg a jel már csak félig töltötte ki a képernyőt. Ezután mértem le a poti ellenállását. El fogom végezni a mérést még egyszer, mert fémházas potival próbáltam, de lehet, hogy az is bezavart, hogy általam készített mérőkábellel mértem. 50 ohm-os koaxból készült, egyik végén BNC a másikon krokodilcsipesz.

Igen Ez egy pelda volt.

Végre. huuu

Régen rossz az 50 ohmos koaxos mérő kábeled!!!
Persze indikálni jó ... DE másra nem.
Neked oda szkóphoz tartozó mérőkábel kell, nem csak "egy darab drót".
Nem véletlen kerül annyiba egy ilyen mérőfej + kábel .
Nem csak a nevét kell megfizetni hanem azt a különlegesebb árnyékolt kábelt és kompenzált osztófejet ami elvileg képes 50-100MHz négyszögjelet is átvinni torzítás nélkül.
Nézz át az oszcilloszkópos topicokba. Avagy RT ÉK 9x több részében tárgyalnak EMG-s szkópok javításáról szóló cikkeket.Ott is írnak arról miért és pont úgy működnek a szkópok mérőkábelei.

Ez a lenyeg, nem kell tulzasba vinni.

Igen? Ezt nem tudtam. Majd utánanézek ennek is. De egyszerre csak egyet. Van még mit tanulnom...

RT ÉK 94-96 több részében tárgyalnak EMG-s szkópok javításáról szóló cikkeket.
Ott is írnak arról miért és pont úgy működnek a szkópok mérőkábelei. RT ÉK 1996 kb.:220 oldal környéke

Az oszcilloszkopos meres sem annyira egyszeru mint elsore tunik. En mar eltoltottem egyszer ket napot azzal, hogy a szonda 1:1 allasban volt, es igy nem 100MHz volt felso hatarfrekvenciaja. Csak 1:10 osztoval volt annyi. A frekvenciaa fuggvenyeben csokkent a jel a dds kimeneten es nem ertettem miert...
Az 50 ohmos kabel csak akkor erdekes meresnel, ha a szkop bemenete is 50 ohmos, vagy 1M ohm, de ekkor a kabel le van zarva 50 ohmmal a szkop felol.
Feszultseg mereshez nem foltetlenul kell az 50 ohmot alkalmazni. Vpp-t merhetsz egy jo kabellal, ami 1 Mohm, es tudja az adott frekvenciat. Az 50 ohm akkor erdekes ha 50 ohmos a forras felol az impedancia.
Most nem tudom az osszes hsz-t elolvasni, talan este.

Lemértem még egyszer. 20 ohm-os fix ellenállással (régi szovjet vörös). A kapott értékekkel levezettem még egyszer a példát. Az eredmény: R_B= 18,06 ohm. Viszont meleg van, mert előbb sem mérési hibát követtem el (jó volt az is), hanem matematikait. Jól írtam fel algebrai alakban a képletet, de rosszul helyettesítettem be. Nem U_T-vel osztottam, hanem R_T-vel.

Ez gondolom a kimeneti trafoval egyutt volt merve ? Na latod, ez igy mar alakul
Ugy emlekszem az attetelt a-val jeloltek magyar nyelvu szakirodalomban. De vegulis teljesen mindegy mivel jelolod. "Att" ne legyen , mert az csiillapitast jelent angolul (attenuation )