Az nem árt, ha kicseréled őket, feltéve, ha van benne elektrolitkondi. Amúgy nem elektroncsöves ez a készülék? Nekem is volt egy és az az volt. Legalábbis, ha jól emlékszem ez volt a típusszáma.

EMG SERVOTEST 1925

Ezt ugyanúgy hivják és tranzisztoros.A rajzát nem találom a neten.

Ne haragudj, h.ogy megint ezzel az aprósággal zavarlak, DE komoly miértje van. A bekötést sejtettem, h.ogy másképp nem lehet, a kis device működik, úgy, h.ogy 1, a betápot egy kis piros led jelzi, 2, a potit egészen a zöld led bekapcs.-ig, majd egy kicsit vissza, h.ogy ne kapcsoljon be, 3, a tenyeremet például kb. 20 cm körül érzékeli, de úgy h.ogy a zöld led bekapcs. s így mértem 0,3 V-ot ( ami semmi ), DE ! áramerősséget 0.00 -t mértem, s akkor is amikor nincs tárgy az IR led előtt. Viszont, ha nincs tárgy előtte, s világit a zöld led, ekkor csak a ráadott tápot mutatja a műszer ( 3.3 - 5 V ). Remélem, h.ogy bennem van a hiba, előre is köszönöm Gábor

Lehet mert nincs is, ezeket 1956 és 59 között gyártották. Nem hiszem, hogy volt belőle akkoriban tranyós. Szerintem ezt valaki inkább átépítette valamikor. Pedig ez úgy volt jó, csövesen.

Sziasztok!
Van egy kis volt / amper mérő műszerem, mint a képen látható.
A két vékony kábel a kijelzőt táplálja.
A vastag piros/fekete pedig a feszültség méréshez kell.
A kék pedig az ampert méri.

Az amper mérés fogyasztó eszközön úgy működik, hogy a kék lábra kell kötni a fogyasztó negatívját.
Ez így szuperül működik is, viszont én nem ezt szeretném elérni!
Hanem én a tápellátás amperét szeretném megmérni, nem a fogyasztó által használtat.
Hogy pontos legyek, egy akkumulátor feszültségét és amperét szeretném figyelni vele.

Van ötletetek, hogy lehetne ezt elérni, vagy ez a kis műszer erre nem alkalmas?

Nem érthető mit szeretnél. Egy áramkörön belül mindenütt ugyan az az áram folyik. A fogyasztó ellenállása és a telep feszültség alakítja ki az áramot. I=U/R

Ha jól sejtem (de tévedjek), te az akku éppen aktuális töltöttségi szintjét, 'amperóráját' szeretnéd mérni, kijelezni.
No az így nem fog menni.
Azt legfeljebb az akku feszültségéből lehet kikövetkeztetni, de az se ilyen egyszerű. (függ a terheléstől, az akku belső ellenállásától, tipusától)

Tisztelt Fórumozók!

Van egy karácsonyfa izzósor amiben van egy effekt. Erre mindenképpen szükségem lenne, de 220 ról megy amit 9 v ról szeretnék ezentúl üzemeltetni. Megoldható, hogy 220 helyett 9 v-os legyen a táplálás?

Hello!
A karácsonyi izzósorokban a kis izzók csoportokba vannak szedve ,sorosan vannak a csoporton belül kötve. Így csak az marad,hogy 220-ról járatod. A 9V egy 6f22 telep lenne?
István

Kedves István!

Köszönöm a gyors reagálást.
A kis izzókat szeretném ledekre cserélni. Ezek fontosak mert 3 csoportban lennének szétválasztva a ledek.
A 9 v egy tölthető akksi lenne.
Egy robotba kellene a fény az effektek miatt. De az meg nem lóghat a konnektorban.

Sziasztok!
Az lenne a kérdésem, hogy diódák soros kötése mellett adódhat olyan helyzet, hogy a záróirányban mutatott ellenállás vagy a kapacitások miatt jelentősen eltér rajtuk a feszültség, ami átütéshez vezet? Például 10KV feszültség esetén, ha a diódákból 20KV-nak megfelelő van sorosan kötve? Vagy ezek a paraméterek nem mutatnak jelentős szórást? Hányszoros túlméretezés szükséges?

Ha sok diódát kötsz sorba, bizony adódhatnak ilyen gondok. A diódák egyenletes záróirányú terhelését nagyértékű ellenállások diódákra való kapcsolásával lehet megoldani.
Az ilyen nagyfeszültségű egyenirányítóknál ezt gyárilag megoldják, pl. ha sok szelén cellából áll a nagyfesz dióda, ezt automatikusan megoldja a szelén cellák viszonylag magas záróirányú szivárgási árama. Vagy nagyfeszültségű szilícium diódás egyenirányítónál az ellenállásokat eleve beleintegrálják a tokba. (ezért is viszonylag nagy egy ilyen dióda záróirányú árama)

Nem a túlméretezés a fontos (persze nem árt ~20%), hanem a diódákkal párhuzamos néhány MOhmos (elég hosszú) ellenállások, amik biztosítják az egy diódára eső ~azonos feszültséget. Szokás még ugyanígy kondenzátorokat is alkalmazni (~10nF, megfelelő feszültségtűrés).
10kV-ra: Pl. ~15 db. 1N4007, ugyanennyi 1-2MOhm-os R , és C.
Pucuka megelőzött. (gyorsabban gépel)

Ha tirisztorok kapcsolják az izzókat, akkor macerás ugyan de meg lehet próbálni. A tirisztorokat tranzisztorra cserélve, működhet a dolog, ha az IC tápfeszültsége nem nagyobb, mint a használt telep feszültsége. Ha látnánk az áramkört, könnyebb lenne a dolgunk.

Ha belefér, kicserélheted, legfeljebb lassabban töltődik.

Szétbontom és lefényképezem. Köszönöm a választ!

Helló ,

1. A multimétert ha diódára állítom és megnézem vele az alkatrészt a szám amit kiír a műszer mit jelent?? Pl. van egy 1A 1000V diódám 464-et mutat.
2. Tranzisztorra is ír valamit , polaritást lehet nézni npn vay pnp.
3. hFE-vel csak áram alatt lehet tranyót nézni?? Mire jó?

Hogy lehet mérni frekvenciát , hogy mit bír valami?
Mekkora frekvenciát bír ki az 1N4007 ?
Ha párhuzamosan kötök diódát akkor nagyobb áramot bír?

1: A dióda nyitófeszültségét adja meg mV-ban.
2, 3: NPN vagy PNP tranzisztor áramerősítési tényezőjét (hFE) lehet megmérni, ha egy tranzisztort a többlyukas mérőhelyre dugsz a lábkiosztásnak megfelelően, tehát az emittert az E lyukba és így tovább.

Köszönöm,

A nyitó másképp a minimális feszültség ami kell?

A "mit bír" kérdésnek így nem sok értelme van. Van olyan alkatrész, amelyik megbírkózik az 1 MHz-es jellel, valamelyik nagyon torzítja, de még elfogadható, legalábbis ott, ahova az ember szánja. Akkor most bírja vagy nem?

Párhuzamos kötésnél több áramot bírnak, mert az áram eloszlik, ugyanakkor nem javasolt a dolog. Mivel nincs két egyforma dióda, a kettőre méretezett áram tönkreteheti a kissebb nyitófeszültségűt, mert az fog vezetni előbb. Ki lehet küszöbölni, de jobb egy darab eleve olyan diódát használni, ami kibírja a tervezett áramot.

A dióda nyitófeszültségét mutatja (azon a kis áramon/feszültségen, amivel a műszer mér). Ugyanezt mutatja a tranzisztor diódáinál. És megállapítható a jellege (NPN/PNP). A hfe, egy bizonyos a műszer által adott állapotban (statikus) adja meg az erősítést (béta). Frekvenciát mérőkapcsolásban, megfelelő műszerrel mérhetsz. Tanulmányozd a dióda (vagy bármely alkatrész) adatlapját, tartalmazza az adatokat. Az 1N4007 pl. alacsony frekvenciás (lassú; pár kHz) dióda. Diódák párhuzamos kapcsolásának szabályai vannak (nagyobb terhelésre). A fórumban is megtalálod.

Ha túl nagy frekvencia van kapcsolva a diódára akkor melegszik mint a számítógép proci?

A vízcsap hasonlattal élve: a csap elfordításához kell egy bizonyos erő (feszültség) amely hatására a csapból elkezd folyni a víz (áram).

Akár úgy is lehet, de inkább azt veszed észre, hogy nem történik meg az egyenirányítás, hanem egyszerűen csak átfolyik rajta a nagyfrekvenciás áram.

Először csak melegszik. Ha növeled a frekvenciát, akkor már a belső kapacitásai miatt nem fog diódaként viselkedni. A nagy áram, és nagy frekvencia ellentétes követelmény. A nagy áramhoz nagy félvezető átmenet felület tartozik, aminek viszont nagy a kapacitása, ezért csak alacsony frekvenciára alkalmas. Ezen lehet segíteni némileg a dióda félvezető átmenetének strutúrálásával, pl. Shottky átmenetet tartalmazó róla elnevezett diódával. Ezeknél meg feszültség problémák vannak.

Dióda adatlapon még sajnos nem láttam frekvenciát , de jó lenne ,csak tranzisztor adatlapon.

De rétegkapacitás, kapcsolási idők vannak. abból lehet frekvenciát számolni.

Olyat láttál, hogy: pl. 250ns, ebből csak át kell számolni a frekit.

Képletet tudnál írni? nem csináltam még ilyet.