Szia!
Csatlakozok én is a Ge Lee által javasolt egyfázisú méréshez. Biztos meg fog látszani, mi a gond.
Azt még kipróbálnám, ha ez nem hoz eredményt, hogy pl. a középső oszlopon helyes menetiránnyal sorbakötném a primert a szekunderrel és a 230-ra így 150 menetes tekercs kapcsolódna, aztán mérném a tekercseket, hogyan oszlik meg a fesz. Elvileg 155-75 V körül kell lenni. A műszered jóságáról is meggyőződhetnél rögtön, habár azt nagyon csodálnám, ha mérési hiba lenne. Hogy ne legyen teljesen terheletlen a kör, egy 100-as izzót mellétennék a műszernek.
Ugyanebben a kötésben még azt is kipróbálnám, hogy a 100 menetre rátenném a 230-at és a végek között megmérném, van-e 345 volt kb..

A primer feszültség elég alacsony. A betáp megbízható? Nálunk 240-242V van stabilan.

Kedves Erbe, Ferci és Ge Lee! (ABC sorrend)

Elöljáróban annyit, hogy én is megpróbáltam a műszert meggyanúsítani (sőt az elemmel kezdtem), de olyan még velem sem esik meg, hogy a primert helyesen mutatja, a szekundert pedig "elcsalja". Biztos ami biztos, több műszert használtunk, gyakorlatilag azonos eredménnyel.

Minden ékesszólásomnál szebben beszél a mellékelt TRAFÓMÉRÉS 2015 08 13 "mérési jegyzőkönyv". Természetesen megnéztük a jeleket szkóppal is, bénácska kép mellékelve. A primer és szekunder jelalak megegyezik.

Az áramfelvétel is gyönyörűen lecsökkent a 100+50 menettől 0,34A-ra (tehát a vas jó!), az eső karakterisztika szinte működik, sőt némi "áramgenerátorosság" is tapasztalható. Igazi lemezelt mágnessönt helyett egyszerű, 2 x 4db, 10mm vaslemezeket alkalmaztunk, a tervezett 1 mm légrés helyett 8-10mm légréssel, de még így is komoly, mérhető hatást értünk el. A szekunder fesz 65V-ról leesett 52-re, miközben a primer áramfelvétel alig változott.

Szép, szép, de továbbra is HIÁNYZIK A SZEKUNDER FESZÜLTSÉG FELE. A szkóp (leválasztótrafóról járatva) 5V/div (potis osztó maximumon), a merőzsinór 1:10 osztójával, tehát 50V/div. Közel 100V csúcs, ami megfelel a mért 70Veff körüli feszültségnek. A jelalak terhelésre nem változik.

A tekercsek felszerelése olyan módon történt, hogy a tekercselési irány ellentétes volt a primer és szekunder tekercsen. Megfordítottuk az összes szekundert, a méréseket megismételtük, maradt minden a régiben. A menetszámokat ismét leellenőriztük, egymástól függetlenül. HÁRMAN!!!!

Lehet, hogy 13-a van???

Kedves Barátaim (és kedves Moderátor)!
Előre kell bocsátanom, hogy senkit sem megbántani, sem írott vagy íratlan szabályokat megszegni szándékomban nem áll, DE... Ez a fránya trafó eddig 200 000 forintomban van, és csudát tesz velem. Ennek felszámolására engedjétek meg nekem, hogy a fenti összeg 20%-át, tehát 40000 Ft-t ajánljak annak, aki kipofozza belőle a hiányzó primerfeszültséget is.

Remélem, az ajánlat nem sértő, de nagyon sok múlik azon, hogy minél előbb vágjunk. Egész életemben szégyellném magam, ha hétfőn a plazmavágó boltban kellene kezdenem...

Derűs estét mindenkinek, továbbra is várom tanácsaitokat, és az esetleges jelentkezőt. csarnokkukacacelcsarnokpontcom

Akárhogy is nézem azt a 225 voltra sorbakötött 100+50 menet verziót, érthetetlen a 168+52 voltjával ( jobb felső).
Még azt megcsinálnám ( biztos van annyi hely), hogy a középső primerre rátekernék közvetlenül 50 menet vmi feles féle drótot és ha direkt rajta van, úgy mennyi az annyi...

Izé.., nem a szekunder feszültség kevés?

Dehogynem!
Csakhát abban a "próba soros" kötésben se úgy oszlik meg a fesz a menetszámok arányában, ahogy kéne...

Bocs! Már belehülyülök. Természetesen a szekunder kevés!

Köszi! Megvan a holnapi feladat...

Köszi! Megvan a holnapi feladat...

Már-már hajlok arra, hogy a primerből visszaveszünk 10 mentet (így 90 lesz) a szekunderre meg ráteszünk 15-öt (így 65 lesz), az eddigi mérések alapján nagyjából kijönne a 110Veff szekunder. Ez persze ellenkezne a fizika törvényeivel...

Még egy "lényegtelen" dolgot nem említettem. Eredetileg olajtrafót szándékoztunk csinálni, így a szekunder menetei és sorai közé olajálló gumi távtartó került. Nem gondolom, hogy túl sokat számítana.

Ez a menetvariáció lehet, hogy hozna valamit/eleget, de nem normális a szitu.
Valahol még el van ásva a kutya.

Arról volt szó hogy trafó készül. Miért vannak a primerek összekötve a szekunderekkel?

Szia Ge Lee! Az összekötés csak ideiglenes volt mérési célzattal, üzemszerűen természetesen nincsenek összekötve.

Szia Ferci!
Ötletedet felhasználva a 100 menetet (mely valójában 80+20 menet) megtápláltuk 231 volttal (most ennyi a hálózat), a 20 meneten üresjárásban 42V feszültséget mértünk, megterhelve az 5 db 230V/1500W izzóval a feszültség mindössze 1V-ot esett, pedig a számított áram 12,6A. A primer áramfelvétel üresen 0,66A, terhelve 2,84A.

Most szétvesszük a 80 és a 20 menetet, és megmérjük úgyis.

Szia, Tambi!
Ez még így is furcsa, kicsit kevés.. saját csévetest ( gondolom) és így 46 voltnak kéne lenni arányosan. Ezek után már a külön csévén lévő szekunderrel sorbakötött feszmérésen nem is csodálkozok.
Habár ez még belefér egy multi AC 750-200 voltos átkapcsolásba, 2 volt közte is lehet.

Eddig bírtam cérnával, hogy ne forrasszuk szét a 80+20 menetnél a kötést, így kaptunk egy csévetesten, alul 80 felül 20 menetetet. Megérte, mert az eredmények a középső oszlopon: üresjárási primeráram a 80 meneten 1,2A, szekunder feszültség 20 meneten 51V lett 225V primer mellett. Megterhelve az 5x230V/1500W izzóval a szekunder fesz 50V, az áram 14,5A lett. Ezek tetszetős eredmények, de ha készítünk egy (ill 3 db) hosszú csévetestet (melyet MPisti már 2 éve javasolt), akkor elektronikával kell megoldani a 100-160A vágóáram szabályzását.

Nem ...... a kútba, csak a szélére, onnan belesöpörtük....

Kedves Barátaim!
A mellékelt TRCONIC 252 rajzot szinte értem, de mitől lenne állandó a szekunder feszültség? Vagy nem is állandó?

A "bekötés"-t meg nem is értem, pedig valami hasonló cselre lenne szükségem, ha meg akarom úszni az elektronikus szabályzást. Kérlek benneteket mondjatok róla néhány magyarázó szót.

Köszi!

A "bekötés.jpg" rajz egy pálcás hegesztőtrafót ábrázol. "A" külön tekercstesten, erősen eső karakterisztika. "B" a "C" alá tekercselve, lapos vagy majdnem lapos karakterisztika. A fokozatok váltásával az áttétel marad (záv = menetszám ?) a karakterisztika tolódik az erősen esőtől a laposabb felé. Plazmavágót akarsz építeni, azt nem szokás ilyen finoman szabályozni. 2, legfeljebb 3 fokozat elég. Mennyit szeretnél legnagyobb vágóáramnak?


A Traconic CO2 hegesztő, ott szükség van a sok fokozatra, de lapos a karakterisztika és a feszültség emelésével arányosan nő az íváram.

Köszönöm Erbe, teljesen világos.
A plazmavágónak üzembiztosan és folyamatosan kellene vágnia max 25 mm közönséges szerkezeti acéllemezt. A boltokban ehhez 100A-es masinákat ajánlanak, de tapasztalataink szerint jó, ha a 20 mm-est elvágja, inkább 120 A kellene. Szerencsés lenne 60A-tól 120 A-ig 20A-es lépésekben.

Nagyon amatőr módon már arra gondoltam, hogy a működő (?) trafó szekunderére a 3F2U6Ü egyenirányítás után keletkező 240Vdc feszültséggel "áramgenerátor"-ként IGBT-kel kapcsolt 1500W-os izzókat kötnék sorba. Egy ilyen egység állhatna egy 40 A-es IGBT-ből, és 4-5 db, párhuzamosan kapcsolt izzóból, ami 15-20A-t engedne át, és ebből kellene vagy hat db. Még leírni is primitív...

A teljes képhez hozzá tartozik, hogy már két JASIC 100A-es plazmavágónk ment tönkre, de működésük(?) ideje alatt is többet voltak szervizben, mint használatban. Ezért fenntartással viseltetek az inverteres dolgok iránt, ami érthetetlen, mert több (szintén JASIC) CO-nk és "trafó"-nk is van. A trafókat szó szerint ütik-vágják, zsinórjánál cibálják, malterral, sárral, sóderrel, földdel megtöltik (nem mindenki kezébe való kapánál bonyolultabb szerszám), és soha egyetlenegy sem romlott még el, pedig már nyolcéves is van közöttük.

DE ezek a plazmavágók... kész katasztrófa. Természetesen lehet venni ötször, sőt tízszer annyiért is, mint amibe az említettek kerültek, pl a karcagiak 1,5MFt+ÁFA-ért adnának hagyományos trafósat, de hát egy zsugori, pitiáner alak vagyok, aki azt hiszi, hogy majd ő megmutatja...

Ehhez már csak két dolog hiányzik; a tudás meg a tehetség...

Jó éjt mindenkinek!

Kedves Tambi,
Itt van a kutya elásva, ahogy az egyik fórumtársunk kifejezte magát:. Légyszíves a szekunder tekercseket is csillagba kötni és láss csodát, meglesz a 110 Voltod.

Egy hagyományos hegesztőinvertert 120A-ra megcsinálni nem nagy kunszt. Viszont a plazmavágó esetében nem 20-25V hanem 100V körüli ívfeszültség van, vagyis négyszer-ötször akkora teljesítményű áramforrást kíván. Ha az is úgy van megtervezve és megépítve mint az olcsó kínai inverterek, akkor az már hozza is magával a rövid élettartamot.

Teljesen mindegy hogyan köti, a trafónak 1 és 3 fázison is illene trafóként működni, és a feszültség áttételnek a menetszám áttétellel arányban lenni. Ott vagy nagyon el van kötve valami, vagy az erővonalak nem arra tekeregnek az oszlopokon amerre kellene.

Köszönöm Attila!
Valójában az általad is javasolt (melléklet szerinti) összeállítással kezdtük a próbákat. Javaslatod alapján ismét összeraktuk, a mért értékek a rajzon olvashatók. Az áttétel 2:1. Ahol 115V-nak kellene lenni, ott van 70V, ahol 200V-nak ott 122V-ot mérünk. Három műszert is alkalmaztunk, mind ugyanazt méri. A menetszámokat hárman is átszámoltuk, a fázisok is megvannak. A tekercseket tologattuk közelebb-távolabb, komolyabb változás nélkül. Elfogadható eredményt csak akkor tudtunk kapni (üresen és terhelve) ha a primer és szekunder egy csévetesten, egymás fölött helyezkedett el.

Erre mondtam én, hogy nem rontottunk el semmit, hanem feltaláltunk valamit. A neve legyen "szekunder feszültség eltüntető". Erre viszont Kabos Gyula mondaná: "meg kell őrülni... meg kell őrülni..."

Szia Ge Lee! Jól fejemen találtad a szöget.

Ha egy cég príma 4-5kW-os invertereket csinál 2x8 db!!! IRFP460 alkalmazásával, egyáltalán nem biztos, hogy 5x2x8 darabbal üzembiztos 25kW-ost berendezést tud alkotni. A "spúrolás" már a pilotáram ellenállásánál elkezdődött, ami második napon tönkrement, így "garanciában" harmincezerért tettek bele egy olyat, ami ki is bírja az igénybevételeket.

Nem tudom, hogy elkészül-e valaha a saját gyártású plazmavágó, de tartson a "fejlesztés" (szinte) bármeddig, költsünk rá (szinte) bármennyit, sőt még ha nem is sikerül (ami Veletek kizárt) a fentieknél akkor is olcsóbb lesz, és a végeredmény ugyanaz; nevezetesen elherdáltunk egy rakás pénzt, ígyse-úgyse vágjuk a plazmát, de a kísérletezés öröme és a jóbarátság megmarad. "Ennél többet a sors nem adhat, de nem is akarunk..."

Szia Tambi.
A veszteségekkel nem számoltál?(100 primer-50 szekunder).

Szia Attila!
3 fázisú, 2 utas, 6 ütemű egyenirányítás ("3 fázisú Graetz") után veszteségek nélkül kellene kapnunk közel 270Vdc feszültséget (ez a vázolt egyenirányításból: Udc = Ufázis * 2,34, ami (230Vac/2)*2,34 = 269Vdc). Ez nyugodtan lehetne akár 230-240V is, tehát 10-15% veszteség simán belefér. Vágás közben kellene tudnia 140-160Vdc körüli feszültséget 160A vágóáram mellett. Persze beérnénk 100A-el is. A dolgok jelen állásában már az is biztató lenne, ha a 115Vac-ből 100-105 megjelenne, de erről szó sincs, a feszültségveszteség 45-50% körül van.

Most új, maximális hosszúságú csévetesteket készíttetek 3 mm textilbakelitből, és a hagyományos, "alul a primer felül a szekunder" elrendezést fogjuk megvalósítani, mely az előzetes mérések szerint 15A körül terhelve 2-3% veszteséggel működik.

Sajnálatos, hogy ekkor belép majd a szabályozás problémája, melyet szerettem volna egyszerű mágnessönttel (erővonalsönttel?) megoldani, hogy ne keljen félvezetőket belekeverni. Bármilyen tuti-szuper-túlbiztosított egy félvezetős eszköz, biztos, hogy előbb romlik el, mint a vaslemez, vagy az azt mozgató menetes orsó.

Nem akarok beleszólni,de szerintem teljes kitöltésű csévetest megoldja a problémádat,nem lesz akkora szórás a m.mezőben!

Az biztos
Lehet, hogy az izzós áramkorlát is beválik.

Kedves Barátaim!
Köszönöm, hogy sokan sokat segítetek nekünk. Remélem, nem bizonyulunk érdemtelennek, és legkésőbb hétfőn már beszámolhatok az átalakított trafó normál működéséről.

Addig is egy másik trafó probléma, melyben máris előjönnek a félvezetők:
A melléklet felső rajzocskája a plazmavágó tervezett ívgyújtójának mai "mérés"-ét hivatott bemutatni. Eredetileg Szamara trafóval működött, 30-35 mm-es "ökörsütő" szikrákkal. Az egyenirányító híd könnyebb megóvása érdekében, no meg némi helycsökkentés és elegancia okán a trafót kis helyes Wartburg trafóra cseréltük. Ez egyenlőre 15-20 mm szikrákat ad az SZK1, és 4-5 mm-est az SZK2 szikraközben.

A lentebbi ábra az ívgyújtót már a "helyén" ábrázolja, a plazmavágó áramkörében. Nyilván az U57 sorkimenő szekunderét ki kell cserélni komolyabb, mondjuk 3-as huzalra, ami pártizedmásodpercig (a szikragyújtástól a vágóáram kialakulásáig) számtalanszor elviseli a pilotáram 20-30 A-ét. Ilyen huzal van a 16 mHy-is EE ferrit fojtótekercsen is.

Néhány kérdésem is lenne:
1. Többféle beindítási "eljárás" elvét láttam már a neten, egyszerű eszemmel elég nehéz szétválogatni az ocsúból az igazit. Mi a véleményetek a számomra a legszimpatikusabbról:
- indítókapcsoló (meghúz a levegőszelep mágneskapcsolója)
- levegőszelep nyit
- nyomáskapcsoló (a megjelenő nyomás hatására kapcsolja a trafó főkapcsolót)
- pilot és vágófeszültség be (segédérintkező kapcsolja a gyújtást)
- ívgyújtószikra hatására megjelenik a pilotáram, ami kikapcsolja a gyújtást
- pilotáram hatására megjelenik a vágóáram, ami kikapcsolja a pilotáramot.
Ha valahol "elakad", nem történik semmi rendkívüli, csak nem indul be. Ha a vágóáram megszűnik és az indítókapcsoló nyomva van, akkor elölről kezdi. A teljes indítási folyamat néhányszor 10 milliszekundum, és elég biztonságosnak tűnik. Vajon helyes is???

2. A folyamatnak van egy olyan kis szakasza, amikor már folyik pilotáram, de még gyújtószikra is van. A 20-30 A áramerősség azonnal telítésbe viszi a 16 mHy-s fojtót, tehát nagyfrekvenciásan olyan, mintha ott sem lenne. Pont akkor eszi meg a fene, mikor a legnagyobb szükség lenne rá. Érdemes egyáltalán beépíteni??? Ha nem, akkor mi képezi azt a feszültségosztót, ami megvédi az egyenirányítókat??? Vagy elegendő a transil??? Vagy egy 25 kV-os kondenzátortelep???


3. A pisztoly elektródája és serlege közötti kb 1 mm-es résen át, a hatalmas sebességgel rohanó levegőn keresztül képes lesz-e a jelenleg 4-5 mm szikra akkora ívcsatornát létrehozni, hogy a pilotáram meginduljon???

4. Ez a kis "gyenge" szikrácska, ha igaz, hogy a levegő átütési szilárdsága 2,1 kV/mm, akkor 8-10 kV feszültséget jelent. A 16 mHy-is induktivitás a 10 Ohm körüli ellenállással, több darab 1,5KE400CA bipoláris transil diódával, no meg az 1 µF 630V kondival együtt képes lesz-e megvédeni a 800 V-os egyenirányítókat??? Vagy inkább a fenti gondolatmenet a helyes, és a transil sem a kondit sem a hidat nem képes megvédeni? Vagy ha igen, akkor kell-e egyáltalán kondi meg fojtó???

5. A mellékelt kapcsolásban az U57 sorkimenő egyáltalán nem úgy viselkedik, mint valami nagyfrekvenciás tekercs, inkább valami 50 Hz körüli ugri-bugri szikrák vannak. Legalábbis fülre és szemre. Más nem is nagyon lehet a hálózat, meg a Wartburg trafó határfrekvenciája miatt. Vagy csak úgy érzékelem a moduláció miatt? Hogyan lehetne ezt megnézni szkóppal (nincs beáldozhatóm)???

Előre is köszönöm.

Derűs estét, jó éjt mindenkinek.

(Átolvasva esment szószátyárnak tűnök. Ha ennyit írok, képzelhetitek mennyire szeretem a saját hangomat...)

Egy hosszú (ill. 3x2) csévetest szerintem is jobb lenne .

Szia Tambi!
A plazmaív begyújtásához javaslom a két szelepes módszert. A lényege a következő:
A egyik szelep(nevezzük 1.szelepnek) kimeneti oldaláról a levegő egy kb. 0,7-0,8mm átmérőjű fúvókán áramlik a pisztoly felé, ezzel biztosítva azt, hogy a begyújtáskor kialakuló pilotívet ne tudja elfújni a levegő. A fojtást nagyon egyszerűen meg lehet oldani, a szeleptől a munkakábel felé menő műanyag csőbe egy 0,8mm furatú Co áramátadó fúvókát kell beletolni és ott awab bilinccsel rögzíteni. A pilotív idejét korlátozni kell, nem lehet több mint 1-2s a vágófej kímélése okán, de ezt a vezérlő úgyi elvégzi. Amikor a vágandó anyag és a pilotív között elkezd folyni az áram, ezt egy áramszenzor érzékeli, áthidalja a pilotáram korlátozó ellenállást, és bekapcsolja a 2. szelepet, ami már nincs fojtva, így teljes keresztmetszeten tud áramlani a levegő a vágófejbe. Az egész folyamat vezérlésére lehet készen venni vezérlőt, én azt szoktam használni mert sok esetben olcsóbb megoldást jelent mint "kitalálni" valamit ami már ki van találva. Az egyenirányító védőkörébe 1µF 1kV-os MKP kondit, 560V-os transilt, és 10k 15W-os ellenállásból 2-3 db-ot párhuzamosan kötve tegyél. Van nálam most javításon egy 50/70A-es 3 fázisú plazmavágó, szívesen végzek néhány mérést a trafóján, ha gondolod hogy segíteni tudok vele.