Gondolom, azt is elkövetted, amit a hangvégfok GND vezetékével kapcsolatban írtam. Sajnálom, hogy akkor ez nem segített eleget. Bár beigazolódni látszik a feltevésem, mert 4Ohm helyett 16Ohm terhelés lényegesen kisebb dinamikus áramterhelést okoz azon a vonalon. Így sokkal kisebb a visszacsatolódás a táp vonalon.

Megmondom őszintén a GND vonal megszakítása az utolsó lehetőségek között szerepelt. Inkább a stabilizált tápot csináltam meg a hozzászólásod alapján, ami tudom, hogy nem százas megoldás, de kicsit segített. Tényleg nem egy mestermunka a rajzolat, de nem akartam "bántani". Viszont a feltevésed alapján választottam a nagyobb impedanciájú hangszórót is, és az apró változtatások eredménye siker lett.
Köszönöm még egyszer, ha ne adjisten megint megépíteném a kapcsolást, a most elsajátított tapasztalatokkal tenném.

Sziasztok,
kaptam egy PCF82-es csövet. Szeretnék belőle rádiót építeni. A talált kapcsolások alapján, az esetek 95%-ában, a trióda rész van "elöl" és a pentóda van "hátul". Az adatlapját megnézve, a pentóda Ri=400k, a trióda Ri=5k, Pa hasonló. A kérdés az lenne, hogy miért nem fordítva alkalmazzák a csőfeleket, hisz a pentóda kevésbé terhelné a rezgőkört, a trióda pedig jobban illeszthető lenne pl. a kimenőtrafóhoz?

Egyfelől, az R_i, mint belső ellenállás, a kimenettel kapcsolódik párhuzamosan, a rezgőkört nem ez terheli. Azt a rácsellenállás meg a rács-katód kapacitás terheli. Ez utóbbi a triódarésznél kisebb.

Másfelől egy pentódának nagyobb a torzítása. Első fokozatként ez a torzítás jobban beleszól a végeredménybe, mint végfokként. Hiszen nem mindegy hogy a torzítást továbberősítjük, vagy nem.

Harmadik: a pentóda nagyobb erősítéssel rendelkezik, tehát egy negatív visszacsatolás, mint torzításcsökkentő megoldás, jobban alkalmazható rajta, úgy, hogy az összerősítést kevésbé csökkenti. Ez végfokként kapcsolt megoldásnál célszerű.

Hiányos tudásom miatt ezt még értelmeznem kell. Viszont régebbi audion kapcsolásokat nézegetve pentódákat használnak az első fokozatban is. Bár ez lehet korszakbeli kényszer is (?)

Pentódát használnak audion kapcsolásba, de Trióda-Pentóda csöveket (pl. birodalmi néprádió, Horthy néprádió) mindig a trióda az első fokozat. Illy módon egy csővel, meg egy egyenirányítóval lehet építeni egy rádióvevőt.

Köszönöm, ezt értem, a miértjére vagyok/voltam kiváncsi. Van ahol pentódát használnak, van ahol triódát. Bár gondolom ez a csövek fejlödésével is összefügg.

Volt egyfajta "pentódaőrület" Ugyanis jócskán van különbség a kétfajta cső képességei és karakterisztikája között.
Azért is "kattantak rá" a pentódára a kifejlesztése után, mert nagyobb az erősítése, mint a korabeli triódáknak; kisebb, szinte elhanyagolható az áthatása a pentódának; a kimeneti-kapacitás (rács-anód) visszahatása is kisebb - elmaradhatott a neutralizálás, illetve jobb a csatolásmentessége - ez a kisebb áthatásból adódik, a gerjedékenységre is hatással van. Valamikor, a 20-as, 30-as években az egyes fokozatokban alkalmazott triódáknál megadták, hogy mekkora legyen az áthatásuk, a működésre nézve fontos volt.
A pentódák jónéhány, a triódáknál jelentkező problémára megoldást jelentettek, amiket csak műfogásokkal lehetett úgy-ahogy kiküszöbölni. Nem csoda, ha annyira "beleszerettek" az amatőrök.
Viszont a triódák kisebb torzításúak. Ez a hifi előretörésével lett fontos, ezért a triódás végfokok nem tűntek el, sőt...

Köszönöm. Akkor az egész a csövek fejlödésével van összefüggésbe. (Bár gondolom az amatörök azt használtak, amilyük éppen volt.) Érdekes, hogy a Forest féle audion triodás, aztán jött a pentóda, aztán az iker csövekkel megint a trióda.

Az eredeti de Forest-féle audion nem rácsos volt, tehát nem a mai trióda
És de Forest nem tudta, hogyan működik. A fazon a tudatlan buherátor tipikus példája.
A de Forest-féle audion-megoldást rácsnélküli, pálcaelektródás ceruzacsövekkel lehet modellezni. Amúgy működőképes, de a rácsos megoldás az azért hatékonyabb.

Aztán volt a kétrácsos cső (nem a tetróda). Triódaként működött, az első rács nem a vezérlő volt, hanem a tértöltőrács. Feladata a katód körüli töltésfelhő eloszlatása, ezzel az erősítés növelése. Ehhez az első rácsot fix pozitív feszültségre kapcsolták. Kicsi anódfesszel működött, 20 Volttal beérte. Csak sokat evett a pozitív rács miatt.

Azután a pentódát nagy ováció jellemezte, korabeli szaklapok részletesen foglalkoztak vele, hogy miben más. Volt ugye tetróda is, de ezen csőtípus hamar "kihalt", mert a karakterisztikájában negatív ellenállású szakasz is volt, ami gerjedést okozott. Persze használható volt ez is, ha jól emlékszem a dynatron kapcsolás ezzel működött. Későbbiekben feltámadt, mint nagyfrekis oszcillátorcső, máshol nem rúg labdába. Kivéve a módosított formája, a sugártetróda, ami a pentóda és a trióda jellemzőit kicsit elegyíti.

Az ikercsövekben azért jött a trióda, mert azzal remek oszcillátort lehet csinálni, mellé mehet a pentóda, vagy a hexóda/heptóda, mint keverő, vagy reaktancia-cső. Így helyet és csőfejet takarítottak meg, ezzel olcsóbb lett.

Meg azért is, mivel a csöveknek kevés lába volt (csőfejszabványok!), így két teljesértékű pentódát nem csináltak egy búrába, egészen a dekálcsövekig (a DLL101 nem két teljes értékű pentóda, mert a segéd- és fékezőrács közös). Akinek van ilyen dekálcsöve, vakarja is a fejét, hogy hol szerezzen hozzá foglalatot, mert azokat a csöves tévékkel együtt dobták ki, boltban nem volt kapható tudtommal.

A szabadalmi rajza szerint volt benne rács. Bár lehet, hogy ez inkább "elektróda", mint a mai értelemben vett "rács".

Ez nem az eredeti de Forest-audioncső. Ez már módosított kivitel 1908-ból, miután az eredeti nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Az eredeti, 1907-ből ez. Másképp működött, mint a "rácsos" kivitel, bár, mint mondám, de Forest sose tudta megmagyarázni, mitől és hogyan működött.

Anno Armstronggal vívott nagy szabadalom-pert, mert Armstrong megcsinálta az audionnal az Armstrong-oszcillátort, erre de Forest azt állította, hogy a találmány az övé, pedig nem. Mert de Forest-oszcillátor sosem készült, hanem Armstrong-oszcillátor igen. És Armstrong pontosan tudta, hogyan működik a kapcsolása - ellentétben de Foresttel.

Ezt se tudtam Köszönöm.
Akkor az első verzió tulajdonképp csak egy dióda volt. De akkor mitől lett ez audion? Mármint elnevezésébe? Hisz ez egy "detektoros". Vagy a detektor szót csak a kristályra használták, a csőves megnevezése lett az audion?
(Vicces, a saját oldalán ezt nem emlitik, vajon miért )

Vezérelt dióda volt, tulajdonképpen. De Forestnek, mint említettem, halványlila gőze se volt, mit is alkotott, miként működik.

Audionnak azért lett elnevezve, mert detektor is volt és hangerősítő (hang: audio) is.
A működése abból állt, hogy a vezérlőlemez elektromos tere hol több, hol kevesebb elektront "tolt" az anódra a katód felől, a katód másik oldaláról hatva. A detektálás abból adódott, hogy ha a vezérlőlemez pozitív töltésű lett, akkor elszipkázta az elektronokat az anód felől, így nem folyt áram.
De ha a túloldali lemez helyett egy rácsot teszünk a katód és az anód közé, jóval érzékenyebb lesz a kapcsolás - 1908-ra rájött (szerintem még ekkor se tudta, hogyan működik, csak próbálkozott...). Lehet, hogy ez az egyszerű megoldás (rács), nem jutott elsőre de Forest eszébe, ő csak annyit látott, hogy ha a vezérlőlemezt beteszi a katód és az anód közé, akkor nem működik (a tömör lemez nem "átlátszó"). Ezért tette a katód másik oldalára először 1907-ben és szabadalmaztatta. A rács fogalma meghaladta a képességeit...

Egyébként ez a fura elrendezés annyira beépült akkor a köztudatba, hogy sokáig a valódi triódát is úgy jelölték, hogy középen a katód (huzalhurok, ugye közvetlen fűtés volt csak akkor még), az egyik oldalon a rács (cikkcakk vonallal jelölve) és a mások oldalon az anód vonala. Így eléggé érthetetlen lett a rajz, semmi köze nem volt a fizikai csőhöz, de hát ha így rajzolta a "feltaláló", akkor ilyennek kell jelölni, és kész.
Aztán megjött a szakik esze és a valódi fizikai elrendezést megközelítő módot kezdték a rajzjelben is követni és onnantól lett a rács a katód és az anód közé rajzolva. De még a 20-as években is használva volt a de Forest-féle 1907-es jelölés... Kicsit nehezen kopott ki.
Mellékelek egy 1930-as magyar újságból egy cikket, még mindig ott van az 1907-es rajzjel...

Ma is tanultam valamit.

Sőt, itt van két másik, 1926-ból, "superflex" és egy "low loss" kapcsolás.
De a régi rajzjel ott van, 19 év után is, pedig az újságban van már "rendes" jelölés is...

Sziasztok!
A kérdésem az lenne , hogy a kapcsolási rajzon látható LED hangolásjelző?

Nem, hanem egy fix negatív gate1-feszültséget biztosít úgy, hogy a földhöz képest megemeli a source feszültségét a földponthoz képest pozitív irányba. Munkapontbeállítás.

Értem , köszönöm.
Esetleg a FET típusa kikövetkezhető lehet a kapcsolásából? Gondolom a T2 hangfrekvenciás előerősítőként működik. Ennek típusa nem kritikus pl: BC182B

Kritikusnak, nem kritikus, azonban inkább kiszajú típust választanék, pl. BC184, BC550 (C)

Ez egy világosságra aktiválódó ébresztős rádió. Oda van írva németül.

A FET típusa sem kritikus, pl. BF981, csak sajnos ma már szinte csak SMD kivitelűhöz lehet hozzájutni. De az is bele lehet "passzírozni".

Szívesen.
A FET-et "dual-gate mosfet" kulcsszóval keresd és olyan kell, ami rádiófrekin működik. De ezek többnyire ilyenek. BF961, BF966, BF982...

Igaz nem tudok németül, de a fotoellenállást én is felfedeztem a kapcsolási rajzon.
Megtetszett a rádió kapcsolási rajza ,csak sajnos hiányoznak róla az értékek. A félvezetőket most már tudom, köszönöm nektek.
A ferrit antenna tekercs száma mennyi lehet?

Van BF... típusú FET -em a Rádiótechika HAM - Bazárjából egyszer küldték őket zsákbamacskába. A pontos típusukat most nem tudom , de meg fogom nézni őket.

A kapcsolásban kétkapus MOSFET van, azok nem készültek TO72, 92 tokozásban, mert négy lábuk van. A régebbi típusok között van négylábú fémtokos is, de a csomagodban valószínűleg BF173 -at fogsz találni, de az tranzisztor. A BF önmagában nagyfrekvenciás tranzisztorokat jelent, nem mindegyik MOSFET, csak a felsoroltak közül valamelyik.

Igen valóban BF173-as fémtokosom van. De találtam BF982 négylábú FET-et is.
Tranzisztornak megtaláltam BC183, 2SC1815. Ezek is jók lehetnek?

Akkor siker.

Hátha valakit érdekel, a rádiót itt találtam, egy építőkészlet kapcsolási rajza. Van egy másik verziója is, amelyik nem "ébresztőóraként" működik.

Lehet nem jó rádiót készülők megépíteni, mert van hiányos jelölésű alkatrész. Például a kapcsolási rajzon a szaggatottan bekeretezett MF panelen a valóságban van 2 ellenállás is.