Ezzel a kapcsolással egyébként az a nagy probléma, hogy minden pillanatban, amikor valamelyik irányban ki van vezérelve a kimenet, az ellenkező féloldal teljesen megáll. Aztán hirtelen visszaindul, mikor megkapja újra a nullaátmenet után a vezérlést. Nincs alaphelyzeti nyugalmi áram az éppen ki nem vezérelt féloldalon.
Ugyanez a probléma a Texas kapcsolással is, azért produkál nagyon csúnya impulzus (négyszög) átvitelt.
A jelenség a szimulátorban is tettenérhető. Mikor hirtelen megindul a másik fele a végfoknak, az a visszacsatoláson keresztül az ic korlátozott sebessége miatt csak késve korrigálódik, ott van a jelben egy szép nagy tüske a fel/lefutó éleken, a nullaátmenetek után. Ráadásul ez aztán belengéseket okoz a szabályozó kör késése miatt.

Ez a Texas kapcsolás, amit most feltettél.
Állíts be 10mA -t az ellenállásokon.

Igen, többb sebből vérzik az egész, bohóckodásnak jó, időm mint a tenger.

Ha beírtad szimulátorba megnéznéd ezzel?
Nem a kapcsolást akarnám megmenteni csak a memóriámra vagyok kíváncsi

Most nincs benne műveleti erősítő?

Egyébként, ha teljesen össze van rakva, nem lehet, csak minimális brumm a kimeneten. Ugyanis a negatív visszacsatolásnak ezt ki kellene takarítania. ( PSRR ) Valamennyire.

A brumm ( is ) , egy zavaró jel, arra való a negatív visszacsatolás, hogy ezt a zavaró jelet lecsökkentse. Minél közelebb van a zavaró jel a kimenethez, annál kevésbé van hatása a kimenetre, ugyanis a rendszer hurokerősítése a kimenetre nézve a legnagyobb. Most mondjuk a végfok feszültségerősítése 20 dB, az opamp-é meg mondjuk 90, akkor azért a zavarójel még nem tud annyira érvényesülni. Ha ez úgy van felépítve, hogy van két 45 dB-es opamp egymás után kötve és közöttük hat a zavarójel, akkor már sokkal nagyobb a hatása. Ugye, a különbségképzés ( bemeneti jel, minusz a kimeneti jel ) egészen a bemeneten van megvalósítva, tehát innen nézve a nyilthurkú erősítés a hibajelre nézve mondjuk 90+20 dB. Ha a zavaró jel ( mondjuk jelen esetben a brumm ) a különbségképzés után közvetlenül kerül be a rendszerbe, akkor arra nézve az erősítő úgy működik, hogy a brummot is hibajelnek fogja nézni. Ebből az következik, hogy azt nem fogja kiszabályozni, vagyis, átmegy az erősítőn és tényleg jócskán brummos lesz a kimenet.

Egyébként, ezek a végfokok állítják elő a kimeneti áram mellett is a nagy feszültséget, nem igazán jók, hiszen a nagy ( mondjuk 5...20 ) szoros feszültségerősítésben benne van az is, hogy a saját nemlinearitásukat is beleteszik. Az ilyen jellegű végfokoknak egyrészt a hangja sem jó, másrészt a THD is jóval magasabb, mint egy emmitterkövetős ( source követős ) elrendezésé. Talán a VF2 elrendezés jó, legalábbis hangra, de a THD-ja annak is nagyon magas, bár azt mondják, a hangja jó. Kinek, mi tetszik.

Ezeket a - végfoknak legyen feszültségerősítése - azért találták ki, hogy egyszerűbb szerkezeteket lehessen építeni. A sima emmitterkövetős kimenetnél ugye elő kell állítani a teljes kimeneti feszültséget hiszen a kimeneti fokozat csak áramot erősít. És, ha igazán precízen akarjuk csinálni, akkor emmitterkövetős esetben a teljes kimeneti amplitudót ( illetve egy kicsit többet ) előállító fokozatnak nagyobb tápfeszről kellene működnie, hogy ki lehessen vezérelni a végtranyókat. FET-es esetben meg még nagyobbról. Tehát, ezek a kapcsolások inkább csak spórolósak, mint jók. PA célokra viszont megfelelnek.

No igen, közben tájékozódtam én is kicsit és egyet kell értsek. Nem szotyizok vele tovább, nagyon utálok térszerelni. Van egy halom alkatrészem és nem tudom mit csináljak velük.

Nem kell folyton forrasztani, vedd elő a szimulátort, aztán ha abban minden jó, akkor lehet légszerelni. Az alkatrészek nem mennek tönkre a fiókban...

Az alkatrészek nem, de én igen. Mindent megcsináltam már, minden kész van és unatkozok. Ezzel szemezek még, de ehez már nyákot kell csinálni.

Unatkozol? Fűnyírás? Takarítás? Ha ez mind kész van, akkor lehetne nálunk is...

Széjjel vagyok csavarozva így csak az üldögélős szotyizós dolgok maradtak.

Akkor most csinálhatnál magadnak egy próbapanelt, hogy ne kelljen légszerelni. Fogsz egy 20 x 20 cm-es lemart nyáklemezt és 1 cm-enként beleversz csőszegecseket. Arra mindent fel lehet építeni, ráadásul elég időtálló is.

Nagyon furcsa az a rajz
Küldök egy másik Rotelt.

Általában nyákot csinálok mindenhez,van hozzá cucc bőven, ezért sincs próbapanelem.
Reloop

Mi a furcsa benne?

Ez már jó (jobb sokkal) munkapont tekintetében, de a diódák árama kevés.
Az eredeti Texas kapcsolásban is 4,7K értékű az a két ellenállás, arra módosítva az R5, R7 értékét, már beállítható a nyugalmi áram.
Az impulzus-átvitelben ugyanúgy megmaradt a probléma.

A diódákkal soros 100-200 ohm trimmer és párhuzamos elkók rémlenek még, de erről már nagyon halványak az emlékképek.

Egyes P-s tranyóknak égnek áll az emittere és T2 kollektort (vagy emittert???) valahogy a negatív tápra tudnám elképzelni. A T5-6 áramgenerátor is elég szokatlan ebben a formában.

Érdemben nem oszt, nem szoroz...

Ez a rajz is hibás. Tele van hibákkal.

Ha ezt valaki például gitárhoz építette, akár elégedett is lehet az eredménnyel.

Szia! Közben követni próbállak benneteket, nagyon elbizonytalanodtam, van rá okom?

Sziasztok! Az aszimmetrikus terhelődésre van valakinek ennél a kapcsolásnál épkézláb magyarázata?Gondolok itt arra hogy például kikapcsoláskor a negatív félperiódus hamarább ürül ki,míg a pozitív még percekig töltött állapotban marad. 100mA nyugalmi beállítva bd 139 el a d2 d3 helyén.Minden rendben üzemel nincs forrósodó alkatrész (Na jó van ha hajtom akkor ujjal már nem fogom meg a feteket).Okozhat ez problémát a későbbiekben? Tápfeszültség: +-62v (szimmetrikus 1 táp) toroid: 1000va, 2X42 v.Puffer: 40k uF.

Szia! Arról számolj be, mi a helyzet a Q4-gyel? Nem lehet, hogy csak a bázis-emitter kivezetések lettek elcserélve?
Ha normalizálódnak a feszültségek és megkapja a műveleti erősítőt meglátjuk mennyire kell majd beavatkozni a hangminőség érdekében.
Ez egy működőképes kapcsolás alapján lett összeollózva. Vagy megtaláljuk az eredeti helyes változatot (ezen dolgozom), vagy kiszámoljuk milyennek kell lennie.
Az előfordulhat, hogy újabb körben kéne alkatrészt rendelned, esetleg megvárhatod mire jut vele djkoko kolléga.

A előző oldalon kivesézett erősítő egy régebbi hobbielektronika újságban megtalálható.A kapcsolás 100W ot tud 8ohm os terhelésen +-45 volt ról üzemel.
Az a kapcsolás tranzisztoros bemenettel rendelkezik , és nem ic vel , de szinte az áramköri felépítése ugyan az.
Én már régebben megépítettem több mint 10 éve is van már sőt.Az erősítő szinte agyonvághatatlan nagyon sokat kapott már , de még ma is teszi a dolgát.Ja és nagyon szépen szól dinamikus , és tiszta a hangja.

Szia! Nem tudnál a rajzával kisegíteni, illetve ne is engem, hanem végső soron a fórumtársakat?

Szia! A kapcsolás szimmetrikusan terheli a két tápoldalt. Amik lehetnek: a kimeneten egy kis DC hiba ami csak az egyik tápot húzza, a kondik erősen eltérnek a névleges kapacitásuktól vagy a negatív oldalinak nagy a szivárgóárama.
Tégy be kb. 1 ohm ellenállásokat a kondi után és figyeld mekkora feszültség esik rajtuk a kikapcsolást követően!

Biztos vagyok benne hogy nincs felcserélve, a beültetési rajz betűkkel jelöli a végfok lábkiosztást, ezt én is rájelöltem filctollal. A Q4 vezetékeit három színben választottam.
A 2N3055-öt alulnézetből a bal felső bázis jobb felső emiter.
Az újakat a jövőhét elején várom. Különben kiszereltem a hűtőbordából és az eltávolítás után feszültség alá helyeztem a panelt. Mindent átnéztem és semmi sem melegszik.
A tranzisztor lábainál nem mérhető feszültség kivéve a Q1 kolektorron+39 Q2 kolektor-39
Q3emiter+39 Q4 emiter-39
A diódák közös pontján sem mérhető feszültség és nem is melegesznek.
Nem gond ha még egy kört rendelek csak jól működjön.

Dehogynem keresem pill.

Ez végül is a tanulásról és az alkotás öröméről szól

Hát igen! A kitartásodnak köszönhetően újra bizakodó lettem.