Egy dologról elfeledkeztél, a motorvédőről. Erre azért szükség van. Ha véletlenül kiesik egy fázis valamiért akkor leég a motor ha nincs védve.
Amúgy nem bonyolult a rendszer, a zöld gomb indítja a kis motort, a fehér a nagyot. A piros megállítja a motorokat. A két motort egyszerre nem lehet elindítani. Ez a lényeg.
Azért lesz két motor a körfűrészen, mert évente pár alkalommal vastagabb akác tűzifát is aprítanánk vele, erre pedig kell a 4kW-os teljesítmény. Az év nagy részében én fogok dolgozni vele, mivel 1-1,5cm-nél vastagabb deszkákkal nem dolgozok ezért olyankor a kis 1100W-os motor fog menni. Felesleges volna ezekért a deszkákért működtetni a nagy motort, csak feleslegesen többletenergiát fogyaszt. Az miatt lett mind a két motorhoz tartozó elektromos rendszer beépítve a dobozban, hogy ne kelljen a két motor közti váltáskor motorvédőt is cserélni. Mivel három gomb befogadására alkalmas dobozt találtunk akkor már úgy döntöttünk így oldjuk meg. Mivel a jelenlegi terv alapján a másik motor is rá lesz szerelve a vázra és be is lesz kötve ezért motorcserekor csak az ékszíjat kell áttenni.

Értettem korábban is mit akarsz elérni, csak nem értek egyet. Szerintem egy ilyen gépre nem kell két motor, pláne nem ilyen indokkal. Megjegyzem, 1 kW-os motorral csak nagyon óvatosan lehet körtárcsás darabolót hajtani, a nagyobb motort látnám jónak.
*

Nem nem, erről ennyi szerintem. De biztosan ott?

Szerintem rossz topic lett linkelve Nem erre gondoltál? Bővebben: Link

Nem muszáj egyetértenünk, mindenki máshogy lát egy adott helyzetet.
Közben találtam két kis darab perforált vaslemezt, felszereltem őket a körfűrész elejére, most már a kezelői oldalról nem lehet hozzáérni az ékszíjáttételhez.

Most nézem, hogy a fűrészlapnál két egysoros mély hornyú golyóscsapágyat tervezel alkalmazni.
Ez szerinted szükséges?

A "szükséges"-ség ténye inkább feltevés, de több esetben alkalmazom (tulajdonképpen mindig). Ez saját elképzelés, régebben találtam ki, és eddig nem találtam semmilyen ellenérvet. Ha alaposabban tanulmányozod a csapágyház felépítését, akkor azt fogod látni, hogy a dupla csapágy fixen meg van fogva oldalirányú elmozdulás ellen, a külső házban is, és a tengelyen is. A másik egyedüli csapágy, csak a tengelyen van fixen rögzítve oldalirányú elmozdulás ellen, így apró gyártási hibákat is automatikusan korrigál a rendszer, illetve a melegedésből adódó természetes tágulásra is van lehetőség, nem feszül meg a tengely. Persze mindezt egyetlen csapággyal is el lehet érni, de a duplázott csapágytól duplázott axiális irányú megtámasztást várok, ami fontos ha maróként használom a gépet.
Ne zárjuk ki, hogy tévedek, de egészen biztosan jól működik a gépeimen a megoldás.

Láttam, alkalmazzák ezt fúrógépeknél is. Eszterga forgócsúcsa is többszörösen csapágyazott.
Biztos jobban terhelhető, és megfogottabb így, csak még fűrésznél nem láttam. Persze marótárcsánál már egyértelműbb a dolog.

Sziasztok!

Kinek mi a tapasztalata, véleménye az AEG kisgépekről?

Jó drága.

Nem tudom mi az oka, de nem sokat találkozni iparos embereknél a márkával.
Valami oka biztos van...
Lehet a színvilág.

Sziasztok. Bemutatom műhelyem legújabb lakóját egy 230v-os leválasztó trafót. Mivel hálózatról működő kapcsitápot építek, ezért muszáj volt beszerezni, mert különben oszcilloszkóppal nem tudok belemérni. Terveim szerint kiegészítem még egy két dologgal, de ez még a jövő zenéje.

Biztonsági trafónál szerintem nem a legjobb ha a védővezető is be van kötve. Inkább kettős szigetelésű érintésvédelmii szabvány szerint kellene kivitelezni.

Söt hivatalosan a toroid kivitel sem teljesiti a bizt. Szabályokat, de az otthoni mühelybe elmegy...

Köszi Srácok az infót, azért furi amit írtok. mert teljesen gyári cuccról van szó.

Nem a Magyar Szabvány szerint készült,vagy más célra melynek szabványos.

Igen! Ez nekem is feltűnt, hogy nem házi kivitelezés . Semmi baj a védőfölddel, hiszen az a fémkeretre megy. a nulla viszont - gondolom nincs bekötve, hiszen pont ez a lényeg.

A trafok között különbségek vannak. A leválaszto trafonál garantálni kell a ki és bemenet közötti leválaszto biztonságot, ami jelenleg 6 mm. Ezt egy toroid nem tudja teljesiteni, ezért a leválaszto trafonak a szabvány szerint 2 kamarásnak kell lennie, külön csévetesteken a két oldal.

De mint irtam ez a szabály, otthoni használatra tökéletes a tied is.

Ezt biztos így gondoltad? Itt esetleg a probléma akkor lehet, ha mondjuk arra használná, hogy a szkópot válassza le földfüggetlen méréshez. Mert így gyakorlatilag nem ér sokat a leválasztó trafó. Ez arra jó, hogy a rajta lévő eszközben bármelyik pont lebeg a földhöz képest, feltéve, ha az nincs összekötve a GND-vel, így nem tud megrázni, ha taperolod.

Mondjuk kíváncsi lennék melyik az a -már elnézést- állat, aki inkább a szkópot válassza le a hálózatról, mint a kapcsitápot, amelyikben épp könyékig matat.
A lényeg, hogy a fázis és a nulla független, de ha zavarná Gábort a kimenet földeltsége, megfogna egy csípőfogót és két pillanat alatt megszüntetné a problémát.

Szép kis cucc Gábor, gondolom így gyáriban lehetett egy ára is..

Nyilván, de ha nem pont tápot mér, hanem mondjuk egy háromfrázisú frekiváltóban méregetne, könyebb a szkópot leválasztani, mint a frekiváltót.

Söt van sok ( föleg audiotechnikai) berendezés, ahol nem a hálozati rész a gond, hanem a kisfeszültségü részek. A hangtechnikai áramkörnek nyilvánvaloan a hálozati földdel van kapcsolatban. A vezérlés földje viszont zajtechnikai okok miatt nem, hanem pl. a -22V-hoz viszonyitva megy a digitális vezérlés. (low = -22V, high = -17V). Ilyenkor nagyon jol jön a föld-függetlenitett szkop, ha nincs kéznél egy akkus szkop.

Régóta tervezem a körfűrész-maró gépem asztalának emelését korszerűsíteni. Készültekor gyorsan kellett megoldani, ezért csak tárcsákat hegesztettem az asztalemelő anyákra, amiknek a szélére osztásokat csináltam, így tizedre pontosan tudtam a magasságot állítani, viszont ehhez egyenként kellett a 4 anyát forgatni. Sok beállás esetén, főleg ha sokat kell emelni vagy süllyeszteni, ez elég macerás, időt rabló művelet volt.
Most vettem 4 bringa lánckereket, meg egy láncot hozzá, és összekötöttem az anyákat. Egyikre fabrikáltam egy kézzel kényelmesen forgatható kereket, így most az alsó rögzítő anyák meglazítása után, kényelmesen és gyorsan lehet az asztalt szinkronban fel-le mozgatni. Nem találtam csak 5-ős átmérőjű huzalt, ezért vékony a forgató kerék külső része, de így is elég merev, jól tekergethető.
Kapcsolódva a témához, mint érdekesség megpróbáltam egy lánchajtás részletet lerajzolni. Eddig nem csináltam még ilyet, így utána kellett néznem a láncméreteknek, de ezt is megoldottam. Erről is mellékeltem 2 képet.

Jó kis házilagos megoldás. A felső-maró alsó szereléséhez is használják ezt technikát, de gyáriért egy vagyont kérnek, és sajna csak az amcsik vannak ellátva belőle.

Mostan akciós lidiben a kanyarvéső készlet. Raktikerben meg a jó vastag rétegelt lemez. Holnap megyek is...

Milyen az a kanyarvéső? Mint a nikkelezett szemmérték?

"kanyarvéső"...?
ez olyasmi lehet, amivel fa helyett, kanyarból készült dolgot lehet farigcsálni.

Szerintem a kecskeláb-vésőkészletre gondol, amit szobrászvésőként forgalmaznak.

A megoldás régi, több helyen láttam már. Pl. ilyet csináltam az "abrikterem" vastagoló-asztal emeléséhez is, mert tökéletes szinkronban emeli az asztalt, és mindezt könnyen ellenőrizhető mértékben (nálam 1 kör = 2 mm).
Gyári vastagolóknál szinte egyeduralkodó megoldás, csak ott a láncot sok esetben motorikusan mozgatják (léptetőmotor), kiegészítve útmérő rendszerekkel, és érintő képernyővel, nehogy a dolgozónak karokat keljen mozgatni vagy kerekeket forgatni.

Igen, arra. Bár ritkán vések kecskelábat