Az egy dolog, hogy rendelsz valahol és kapsz, na de a tartalmát hogyan fogod beleírni? Ez egy 128k-s Eprom ami feltehetően a müködtető programot tartalmazza.

Sziasztok! Olyan kérdésem lenne, az SCK 104-es termisztor mire tudnám kicserélni? Egy AEG akkus fúrónak a töltőjében ment szét. Előre is köszi!

Üdv!

Ilyet a kapcsolóüzemű tápok primer részében szoktak alkalmazni a csatlakoztatáskor fellépő áramlökés korlátozására. Gondolom ez is e célt szolgálja, így bármilyen 10 Ohm ellenállású és 4A folyamatos terhelhetőségű megfelel a helyére.

Szia!
Az SCK 104 10 ohm-os.
NTK CL sorozat
Üdv.: Feri

Szerintem is elkeverted. Amit írtál, arra a célra PTC -t (varisztor) szokás alkalmazni. A termisztort (NTC) leginkább hőmérséklet figyelésre használják..

Nono! Tessék utána nézni! A Varisztor és a PTC nem ugyan az! A Varisztor egy bizonyos feszültségszinten drasztikusan csökkenti az ellenállását, így képes a túlfeszültséget bizonyos keretek között elfűteni. PTC-vel viszont inkább mérnek hőmérsékletet, lásd PT100, stb. Az NTC-vel is lehet saccolni hőmérsékletet (mert nem lineáris a karakterisztikája), de nem jellemző. Viszont a nagy teljesítményűek nagyon szépen csökkentik a hálózatra csatlakoztatáskor fellépő áramlökést, majd mikor normál üzemben felmelegednek, lecsökken az ellenállásuk és "olyan mintha ott sem lennének".

Erre PTC -t alkalmaznak, (bocs, lehet nem varisztor) Nagy áram nagy hő, nagy ellenállás.
Egy szóval sem montam, hogy az NTC -t mérésre használják, csak annyit, hogy hőmérséklet figyelésre (szabályozás céljára) pont a drasztikus ellenállás változása miatt. Ez egy jó akumlátor töltőben alap követelmény. Mert pl. egy NiMh akksit, egy bizonyos hőmérséklet felett nem is szabad tölteni.

Nagyon rosszul gondolod nem PTC-t alkalmaznak. Ha a mellékelt képen a primer oldalon a TH1 pozíció számú alkatrész PTC, akkor megeszem a kalapom. Ha PTC lenne a melegedés hatására egyre kevesebb teljesítményt tudnál kivenni a tápból (bár soha nem is tudna nagy áram keletkezni az biztos), tehát sose tudnád terhelni. Az SMPS tápokban az NTC szerepe, hogy ne vágja le a kismegszakítót, vagy a tápban lévő biztosítékot a kezdeti hatalmas áram, amíg a primer kondenzátorok feltöltődnek. Üzemi hőmérsékleten pedig lecsökken az ellenállása annyira, hogy nem szól bele a táp teljesítményébe (feltéve, ha jól van méretezve). Az akkumulátorok/akkumulátortöltők lelki világáról pedig van bőven információm, terveztem és építettem már magamnak az említett típushoz uC vezérelt töltőt.

Üdv!

Szeretnék építeni egy kapcsolást.
Az lenne a lényege hogy van egy stereo hang bemenet és van 2 stereo hang kimenet. És egy-egy kapcsolóval ki tudjam kapcsolni a sávokat.
Igazából azért kell mert a gépemen nem jó az előlapi hang kimenet ezért a hátsót kell használnom.
Van egy erősítőm és egy fülesem, de mindig csak az egyiknek kéne szólnia, hogy ne veszítsen a hangerejéből. Ezért ezt úgy gondoltam hogy mindig le tudjam kapcsolni az egyik kimenetet, de ha véletlenül kellene akkor akár tudom mind a kettőt is használni.
Készítettem egy nyákot. Valaki megnézné hogy jó-e? Elég ha csak a GND-t és az egyik oldalt kapcsolom vagy mind a hármat kéne?

Előre is köszönöm!

Én úgy gondolom, hogy ezek a tárcsa alakú termisztorok ún. közvetlen fűtésű termisztorok. Ami számomra azt jelenti, hogy az átfolyó áram hőhatására változtatják értéküket. (nem annyira a környezeti hőmérsékletre, de léteznek közvetett fűtésű termisztorok is, pl. ilyeneket használtak valódi effektív mérő elemként). Gondolom, megfelelő technológiával lehet készíteni mindkét típusból mérésre alkalmas hőmérséklet függő ellenállást.
A javításoknál is ezért használunk izzólámpát (PTC) áramkorlátozásra, a rövidzár kivédésére.
A tápodnál is hasonló a helyzet, míg a kondenzátorok fel nem töltődnek, igen nagy áram folyik, így a PTC erre nagy ellenállással reagál, ami végül is csökkenti az áramfelvételt. Nyilván az értékét méretezni kell, hogy a névleges áramfelvételnél kicsi legyen az ellenállása, de ennek többszörösénél nagy legyen. Egy áramkör javításánál ha megszünteted a zárlatot, a soros izzó kialszik, és az áramkörben kis ellenállást mutat.
Más logikával jó az NTC alkalmazása is, mert bekapcsoláskor a nagy ellenállása csökkenti a felvett áramot, és a névleges áram kialakulásakor kis értékűre változik.
Az általad linkelt rajzon a termisztort nem tudtam kiguglizni, így állást sem foglalok, hogy melyik a kettő közül.
Az akkupakkokban (én legalábbis amivel találkoztam) NTC termisztor volt, mert ennek a karakterisztikája nem annyira hirtelen változik. A PTC termisztor ellenállása hirtelen változik, ezért gondolom, hogy jó értékválasztás mellett alkalmasabb áramkorlátozó célra.

Hali!.Találtam idehaza a cuccaim között egy 1 N 5821 diódát ,(persze használtat)és nem tudom hogy kell kimérni hogy jó-e ?kérlek segítsetek!köszi.

Szia! Bocs, hogy belevau, de először is a célt kell meghatározni. Ha "lágyindítás" kell, akkor NTC, ha működés közbeni túláram védelem, akkor PTC. Tehát nem elsősorban a karakterisztika meredeksége ami meghatározó, hanem a felhasználás miértje. Egyébként mindkettővel lehet hőmérsékletet mérni.

Zárjuk le azzal, hogy:
Amiről jelen esetben szó van az az SCK 104-es, ez egy nagy áramú NTC, többnyire ilyen van a PC és egyéb SMPS tápokban (PTC nincs! Varisztor szokott lenni.), valószínű abban a töltőben is azért van mert az is kapcsolóüzemű.
A mai időkben nemigazán használják a PTC-ket áramkorlátozásra, stabilizálásra (régen volt rá példa biztos. Én csak a Videoton TV demagnetizáló áramköréből emlékszek rá, de az más.), viszont regenerálódó biztosítéknak a Polimer PTC-ket igen.
Akkupakkokban igen NTC van.
Hőmérésre pedig platina szenzor (ez is PTC), vagy termoelem kell.

Nem én állítottam, hogy nem lehet mérni. A felhasználás miértjét nagyban befolyásolja a karakterisztika jellege.

Sziasztok!
Köszönöm a befogadást!
Egy (remélem számotokra pofon egyszerű kérdésem lenne, amit ismerősöket végigjárva nem sikerült még megoldanom... TOTÁL amatőrként.
Szóval: egy távirányítóval, fényerő szabályzással szeretnék egy ledes (12v vagy kisebb) lámpát kapcsolni kültérben 100 méter távolságból, akár mínusz fokban is MEGBÍZHATÓAN.
30-50 méteres távolságban találtam, de az kevés nekem.
Hátha.. jeligére várom a megoldást

Ugyan úgy, mint bármelyik másikat: multiméter dióda állásában, egyik, majd a másik irányból is. Mivel ez egy schottky, ezért kisebb nyitófeszt kell látnod, mint egy mezei diódán, ha minden OK.
Nyitóirányban kb 200 mV, záró irányban totál szakadást kell látnod!

Először is üdvözlök mindenkit.
Olyan kérdésem lenne hogy megcsináltam egy 555 ic s villogót leddel. A ledek villogási ütemét a kondenzátorral lehet ugye gyorsítani lassítani. Olyan kérdésem lenne hogy váltáskor hogyan oldható meg az hogy a led ne aludjon ki azonnal hanem halványodjon. Kondenzátorral kéne ezt megcsinálni?

Hali.Köszi szêpen.

Egy neckermann szalagos magnó nem szól.Mi lehet a baja.Elektronikában még nagyon kezdő vagyok.Adjatok tipeket!

Ilyen alapon azt is lehet válaszolni, hogy dugd a konnektorba első lépésként. A továbbiakról csak annyit, hogy kb. 1000 oka lehet annak, hogy nem szól.

Ez is egy megoldás: Bővebben: Link "A csóva előállítása".

Sziasztok!
Érdeklődnék, hogy mi történik egy lemezes trafó lelkivilágában, ha a kb 16V 10A tudó szekundert letekerem, és egy lényegesen vékonyabb huzalból tekerem újra, de az alapból 16Vos tekercset 24V ra méretezve, viszont a szükséges amper 3A körül lenne. Milyen hatással van ez a primer tekercsre, van egyáltalán hatása rá? Ugye a csévetest eredetileg majdnem tele volt, most viszont kb csak félig van tekerve.
A primer csak a sérülések elkerülése miatt lett letakarva.

Nincs rá hatása. Ha jól számoltál, akkor a szekunderen 3A-rel terhelhető 24V-od lesz.

Na igen, de óvatosságból, a tanulópénz befizetése után már alapból mindent soros izzóval indítok, és most azt vettem észre, hogy az izzó lényegesen erőteljesebben világit, mint előtte a bekötéstesztkor.

Mit értesz bekötés teszt alatt? 16 V 10 A (160 W) szekunderből 72 W-os szekunder lett. Üresjáratban semmi változást nem szabadna tapasztalnod. Ha áttekerés után erősebben világít az izzó üresjáratban, akkor a szekunder lehet zárlatos, esetleg a vasmagot nem jól raktad össze.

A vasmag hegesztve volt, azt szétvágtam, jelenleg nem hegesztettem össze érthető okok miatt. Csak egy lemezdarabbal van összehúzatva, hogy mindenütt érintkezzen, de zug is kicsit, szóval nem teljesen jó lehet ott kell keresnem a hibát.
Nem hinném hogy a szekunder menetzárlatos, minden réteget elszigeteltem egymástól. De persze ettől még lehet az egymás melletti menetek érnek össze valahol. Ha kivenném a szekundert, és úgy raknám össze a vasmagot akkor kilehetne deríteni vajon?

Ezalatt azt értem, hogy nem tudtam hogy a primeren hova kell kötni a vezetéket, ezért izzóval teszteltem, mert volt neki 150V os bekötési lehetősége is.

hello meg uj vagyok itt lenne egsy kerdesem ha az elektromos biciklim ami polymobil nevre hallgat egyiknap feltöltöm jo minden!! aztan masnap töltöm mer lemerül a töltö megyen neha at valt zoldre aztan tölt folyamatosan mikor el telik a 8 ora töltés !! raulok és lemegyen az aku szint mutato
az lenne a kérdesem hogy miert?

Nekünk is volt ilyen és az akksi csere oldottam meg a problémát..

A magnó elemról müködik,az orsók forognak,az elem jó (biztos nem amiatt nem szól hogy gyenge az elem).Az is lehet hogy egy trafócska szakadt,leégett.Lehetséges?

Üdv mindenkinek!

Egy olyan kérdésem lenne, hogy bár keresgéltem, de nem találtam olyan oldalt, ahol feltehetném a kérdésemet. A lényeg, hogy adott egy Sony PMC DR-45 mini hifi és ennek aktív az egyik hangfala. Pontosabban a táp és a végfok van bele építve, na már most a hifi rész (szerintem) halott, viszont a végfok és táp része nem. Ezt szeretném egy külső hangforrásról meghajtani, csak ugye a Standby nélkül nem indul. Ebben kérném a segítséget, hogy hogy lehetne hifi nélkül életre kelteni a végfokot. Ha estleg a képek nem jók, vagy kell még akkor tudok feltölteni.

Válaszokat előre is köszönöm!