Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Érdekességek
 
Témaindító: Gatery, idő: Szept 5, 2006
Lapozás: OK   133 / 620
(#) V1rusH válasza kadarist hozzászólására (») Nov 28, 2015 /
 
Eszméletlen ötletes dolog!! Olyan egyszerű és kézenfekvő, hogy szinte minden elekrtonikával kicsit is foglalkozó a homlokára csaphatna, hogy tényleg...
Kíváncsi lennék azért, hogy nyomtékban mit tud egy belsőégésű, vagy forgó villanymotorhoz képest?!
Kisebb kis teherbírású 4, vagy 3 kerekű jármű meghajtására, akár lánc áttétellel is, el tudnám képzelni. Még a belső égésű motor oly jellemző berregését is produkálja. Az a másik kérdés, hogy energia igényét tekintve, egy 2 ütemű kis köbcentis motorral szemben, pl. robogó, költségben mit mutatna a mérleg. És ha már kis jármű, és elektromos, erre már van kifejlesztett technológia... De mint ötlet, akkor is pazar!
(#) kameleon2 válasza V1rusH hozzászólására (») Nov 28, 2015 /
 
Én is agyaltam rajta. Sőt - tulajdonképpen egy belsőégésű motort simán át lehetne alakítani ilyenné is akár. Az erő, a fogyasztás és a hatásfok, valamint a maximális fordulatszám azért érdekesek lehetnek. Itt van azért pár gyenge pont. A "hagyományos" villamos motorok a forgó mágneses tér miatt igen jó hatásfokúak és erősek. Itt veszteség az átalakítás és a vezérlés. Persze érdemes lenne egy elektronikus ütemadóval is feltuningolni. Ha ma nyerek a lottón, elkezdem megépíteni
(#) sonajkniz válasza V1rusH hozzászólására (») Nov 28, 2015 /
 
Idézet:
„Eszméletlen ötletes dolog!! Olyan egyszerű és kézenfekvő, hogy szinte minden elekrtonikával kicsit is foglalkozó a homlokára csaphatna, hogy tényleg..”

Mint minden találmány, így Jedlik Ányos villanymotorja is inspirált másokat. Ez a koncepció is létezett már az 1800-as években. De hatásfokban messze alul maradt. Látványnak, játéknak persze kitünő. Akárcsak a vákuum, népies nevén lángevő motor.
(#) V1rusH válasza sonajkniz hozzászólására (») Nov 29, 2015 /
 
Gondoltam azért valahol, hogy biztos oka van annak, hogy nem terjadt el az y technológia! Mint látvány nagyszerű, de gondolom igen nagy elektromásnesek kellenének ahhoz, hogy akár csak egy könnyű vázas auótó szerűséget mozgasson, akár egyszemélyben.

Kaméleon2: látványnak pazar, de mint írtad is, a hagyományos elektromotor hatásfoka job. Én úgy mondanám, a legjobb! Nem véletlanül alkalmazzák vontatásban. Azért egy ilyen masina mint villanymozdony... elég bizarr elképzelés, de ötlatassége annyira inspráló, hogy ha valaha valamilyen lehwtőségem adódik rá, biztosan kipróbálom én is! Ha már érdemileg foglalkoz(hat)nék vele, én dibitálisan oldanám meg a vezérlését az elektromágneseknek.

Hirtelen az jutott az eszembe, modell repülö csillagmotorját így kivitelezni?! Vagy oly annyira gyenge?
(#) sonajkniz válasza V1rusH hozzászólására (») Nov 29, 2015 /
 
Idézet:
„Hirtelen az jutott az eszembe, modell repülö csillagmotorját így kivitelezni?! Vagy oly annyira gyenge?”

Nem a gyengeség a fő probléma. Neodym mágnesekkel komoly erőt ki lehetne belőle csiholni. De hatásfokban mindenképp alulmaradna, ráadásul jócskán nagyobb méretű lenne, mint egy azonos teljesítményű brushless motor. De az igazi gondot nem ez, és még csak nem is a kenés megoldása jelentené, hanem a rohangáló mágnesek álltal a szerkezetben gerjesztett örvényáramok.
(#) nagym6 válasza V1rusH hozzászólására (») Nov 29, 2015 /
 
Szerintem az is gond, hogy a tekercsből kifelé jövő vasmag vagy mágnes ahogy egyre jön kifelé, egyre inkább kevésbé hat rá a tekercs mágneses ereje. Tehát csak egy rövidke szakaszon van az optimális erőhatás, ez fokozatosan gyengül.
(#) kameleon2 hozzászólása Nov 29, 2015 /
 
Még egy mágneses téma a mágneses hevítő Mekkora lehet ennek a hatásfoka - vagy éppen a COP értéke?
(#) Collector válasza kameleon2 hozzászólására (») Nov 29, 2015 /
 
Ezt hívjuk úgy, hogy túlkomplikált villanyfűtés. itt nincs COP érték. Indukciós hevítőnek mondjuk jó.
(#) nemgyuri válasza kameleon2 hozzászólására (») Nov 29, 2015 /
 
Csak mérésekkel lehet megállapítani, de csodálkoznék ha elérné az 50 százalékot.
(#) kameleon2 válasza Collector hozzászólására (») Nov 29, 2015 /
 
Engem csak az érdekelne, miért választják sokan ezt az utat mondjuk egy fűtőszál helyett. Talán a hőfok és a gyorsaság?
(#) Collector válasza kameleon2 hozzászólására (») Nov 29, 2015 /
 
Én is akartam ilyet építeni, igaz hengereset, indukciós hevítőként lehet használni.
(#) Bakman válasza kameleon2 hozzászólására (») Nov 29, 2015 /
 
Azért, mert az emberek buták és ilyen-olyan szöveggel el lehet adni nekik bármit, legfőképpen drágábban, lásd ionkazán (erről még hivatalos mérések is bebizonyították, hogy rosszabb, mint egy egyszerű fűtőbetét, és veszélyesebb is).
(#) zolika60 válasza pucuka hozzászólására (») Nov 29, 2015 /
 
Ha ezt egy elektronika csinálná, jobb hatásfokú lenne. A harmincas években megfelelő félvezetők híján elment volna ez a megoldás.
(#) kameleon2 válasza Bakman hozzászólására (») Nov 29, 2015 /
 
Ha jól értem, akkor ez a megoldás nem jobb mint például egy kuplungtárcsa dörzsölős melegítése, csak kis mágneses szósszal...? Mondjuk az ionkazánnál biztonságosabb az érintésvédelme.
A hozzászólás módosítva: Nov 29, 2015
(#) elektroncso hozzászólása Nov 29, 2015 / 1
 
Sziasztok.
Erősáramú érdekesség. Egy teljes gyár fogyasztásmérője és meddő teljesítmény kompenzációja összeszerelés alatt. A hét elején volt lehetőségem ennek a szépség születésénél segítkezni. Eddig még nem láttam élőben kompenzációs rendszert, most volt lehetőségem megismerkedni vele, mert a kompenzációs szekrényt én kötöttem. Meg segítettem apámnak a sínezésnél is. A szekrénymonstrum 1200A-es betáplálással rendelkezik. Az első mezőben lesz a főmérés, ez az amiről a szolgáltató le tudja olvasni a gyár fogyasztását, a többi mezőben a különböző al ágak fogyasztását mérik, de ez már nem a szolgáltatóhoz tartozik, illetve itt vannak a főbiztosítások is. A mezők tetején végigfutó rézsín 100*10mm-es. Mire a három rézsínt behelyeztük a szemünk majd kijött. Sokat tanultam ebből a munkából is. Sajnos az első mezőhöz nem érkeztek meg az alkatrészek, de biztos be fogok menni azt is megnézni élőben ha elkészül.
A hozzászólás módosítva: Nov 29, 2015
(#) sonajkniz válasza elektroncso hozzászólására (») Nov 29, 2015 /
 
Szia!
Lenne egy kérdésem. A fázisjavító kondik mitől három vezetékesek? Esetleg egy tokon belül két kondi van?
Kicsit kikerültem már ebből a témából. Úgy egy 10 éve. Amúgy csinos szekrények.
(#) elektroncso válasza sonajkniz hozzászólására (») Nov 29, 2015 /
 
3 fázisra vannak kötve. A tokon belül deltába kötve 3 kondenzátor van plusz a hozzá tartozó kisütő ellenállások.
A hozzászólás módosítva: Nov 29, 2015

kondi.JPG
    
(#) sonajkniz válasza elektroncso hozzászólására (») Nov 29, 2015 /
 
Köszönöm!
Az "én időmben" még nem voltak ilyen kondik. Vagy ha mégis, nem volt hozzá szerencsém.
(#) elektroncso válasza sonajkniz hozzászólására (») Nov 29, 2015 /
 
Láttam itt a cégen már pár szépséget, ezeknek a bekötésénél már segítkeztem is. Ellógtam suliból és mentem ezeket kötözni. Itt többet tanultam mint bent.
A mellékletben régebbi munkák vannak.
(#) lukacsp válasza elektroncso hozzászólására (») Nov 29, 2015 /
 
Szép munka!
Majd lehet kikötni őket amikor aktív felharmonikus szűrőt építenek be. Ahol én dolgozom most éppen ebben a stádiumban vagyunk.
(#) elektroncso válasza lukacsp hozzászólására (») Nov 29, 2015 / 1
 
Főleg olyankor szépek amikor már be vannak fejezve. A "zslabtetők*" a helyükre kerültek, felkerült a címkézés stb.
Viszont az is igaz, hogy amikor ezek a szekrények készültek egyik este apám felébredt az első álmából kijött a konyhába, mink még akkor vacsoráztunk, kinyitotta hűtőajtót és elkezdte benne keresni a kék reléket. Azokon az estéken még én is kék relékkel álmodtam.
*zslab=műanyag fésűs vezetékcsatorna
U.i..Több képet már nem töltök fel.
A hozzászólás módosítva: Nov 29, 2015

kek_relek.JPG
    
(#) V1rusH válasza elektroncso hozzászólására (») Nov 29, 2015 /
 
Szép modern berendezések. Én is (villamos is) energia elosztásban dolgozok. Egy trafóház felügyelete is hozzám tsrtozik. Érdekességek? Hm... Hát ha másnem az, hogy kvázi egy üzemelő "múzeum"! én a 36-ikat taposom, de a legfiatalabb berendezés is egy min. fele ilyen idős meddő kompenzációs szekrény, Elarol Q82 autómatikával, a többi csak idősebb (tőllem ). Majd holnap lövök pár képet! Idősebb szakik még talán láttak ilyet!

Említett autómatikában jártas szakik pü megkeresését várom! Ha már így témánál vagyunk..
(#) elektroncso válasza V1rusH hozzászólására (») Nov 29, 2015 /
 
Idézet:
„Idősebb szakik még talán láttak ilyet!”

Én meg szeretnék látni olyat. Nagyon érdekelnek a régi berendezések.

Amúgy amit először mutattam az egy hűtőgép gyár főelosztó és kompenzációs rendszere. A többi mind különböző szennyvíztisztító állomások vezérlőszekrényei.
A hozzászólás módosítva: Nov 29, 2015
(#) V1rusH válasza elektroncso hozzászólására (») Nov 30, 2015 /
 
Délután teszek fel képeket!
(#) V1rusH válasza V1rusH hozzászólására (») Nov 30, 2015 /
 
Akkor az ígért képek!
Nem sok ilyen lehet már az országban! Ez némelyeknek olyan számba mehet most, mintha Én be juthatnék egy mai technikai fejlettségnek megfelelő vezénylőbe, vagy elosztó térbe!
A hozzászólás módosítva: Nov 30, 2015
(#) elektroncso válasza V1rusH hozzászólására (») Dec 1, 2015 /
 
Jól néznek ki azok a nagy kör alakú analóg műszerek.
Egy kérdés. Azok a vákuum hengerek mire szolgálnak?
U.i.:Van olyan érzésem, hogy az ívkioltáshoz van közük.
A hozzászólás módosítva: Dec 1, 2015
(#) V1rusH válasza elektroncso hozzászólására (») Dec 1, 2015 /
 
Így van, ívoltásra szolgál. Terhelés kapcsoló. Ha lesz időm du. készítek egy videót egy ki/be kapcsolásról. Érdekes jelenség! De inkább hangban, mint látványban. Meglehetős nagy csattanással vált a henger. Egy dugattyú mozog rugó ellenében. És nem kis rugó lehet benne!
Egyébként nem jól írtam, nem vákumos, olajos.
(#) kérdező válasza V1rusH hozzászólására (») Dec 1, 2015 /
 
Szép, kifejezetten esztétikus berendezés. Kb mikor készülhetett?
(én olyan 40-es évekre tippelek)
Azért biztosan van még jó néhány ilyen korú kapcsolóberendezés az országban. Látszik, hogy itt-ott van benne egy-két újabb alkatrész is, és nagyon jó állapotú az egész. Még jó sok üzemórát szánnak neki, remélhetőleg.
(#) V1rusH válasza kérdező hozzászólására (») Dec 1, 2015 / 1
 
A 40 év igen helytálló, az a minimum! Ez egy egykor igen nagy üzem volt. Az országban nem sok ilyen volt akkoriban. Egy egész város épült erre a gyárra. Vagyis köré inkább. Megnevezni nem akarom, nehogy baj legyen. Mára sajnos már csak árnyéka önmagának;rettentően feltagolódott, és már csak itt ott más cég által megvásárolt vagy sorsára hagyott létesítményei örzik, mint egy eleven roppant nagy relikvia, az egyjori híres gyár nyomait. Ez a létesítmény még azon szerencsések közé tartozik, ami fenn maradhatott! Kotát tekintve a létesítmény a 60 évet is magáénak tudhatja, mert a 70 években már bőven üzemelt, mi több, fénykorát élte. Aztán a rendszerváltás ezt is megölte, majd ketté vált, majd eladták, és a 90 években megszünt, mint egységes gyár.
Sok minden át lett alakítva, több helyütt a régi és új rendszer egybe olvadt. A még üzemelő rendszerekkel nincs több baj, mint egy korszerűvel. De talán sojban szerepet játszik, hogy olyan szakik felügyelnek rá, kik lelkíseretesen kiállnak üzembiztonságáért a rendszernek. Nem csak elektromos üzem területen, hanem hő energia téren is.
Én kb 1,5 éve vagyok része ennek az eleven műszaki történelemnek, és a szakmának sem sokkal régebb óta. Mi több erős áramú villanyszerelö vagyok, és ez inkább trafó állomás jezelői, elektrikusi tevékenység. Egyszerre kihívás és érdekesség beleszokni!
Sok cella már üres, de ami van, üzembiztosan teszi a dolgát! Főleg mert már ha valami máshogy zúg, már fürkészek!
(#) elektroncso hozzászólása Dec 3, 2015 /
 
A mai nap folyamán bekerült a fő megszakító is a helyére. Sajnos én nem lehettem ott, minden nap nem lóghatok el az iskolából. De azért délután bementem megnézni, lefényképezni.
Következő: »»   133 / 620
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem