Akkor meg köddé válik,jártam már úgy,hogy egy liter eltűnt így

Üdvözletem

Ezekről mi a társaság véleménye?
Vaterán is megtalálni ezeket a packokat, jellemzően 500-1000 forint árréssel.
Jó a minőségük?

Bővebben: Link

Mitől lenne egy ellenállás rossz minőségű? Annyira filléres dolog, hogy nem is érdemes hamisítani.

Szia!
Valószínűleg máshol is ezt kapod, csak nem ilyen áron. Én is itt vettem, 1 %-os tűrésnek megfelelő az értékük.
Üdv.: Feri

Szerintem is ugyan ilyet kaphatsz itthon is, csak minden "egységcsomagnak" az a hátulütője, hogy lesz amit soha nem használsz, lesz ami hamar elfogy, úgyhogy nem biztos,hogy olcsóbb, és ezek teljesítmény miatt mindenhova nem is jók.

Lehet, hogy már volt ilyen kérdés ezen a fórumon, de visszamenőleg végigolvasni az összes hozzászólást igen időigényes lenne , ezért én most arra szeretnék tanácsot/megoldási javaslatot kapni, hogy egy vasúti átjáró sorompós és jelzőlámpás rendszer műküdtetését a sínrendszerben lévő kapcsolóvágánnyal szeretném megoldani. Tehát a sorompós vasúti átjáró esetében alaphelyzetben a sorompó nyitott állapotú, majd a kapcsoló vágányhoz érkező mozdony a sorompót működtető elektrónikát bekapcsolja, tehát a sorompó leereszkedik tárt állapotra, majd egy másik kapcsoló vágány segítségével a sorompó ismét nyitott állásba kerül. Ehhez a sejtésem szerint egy kettős vezérlésű relére lesz szükség, s mivel ez a vasútmodellt működtető sínhálózattól kapja a jelzés 12 V-snak kell lennie.
A jelzőlámpás változat ennél lényegesen bonyolultabb, mert alap, azaz nyitott helyzetben egy fehér izzó villog, míg a vonat áthaladásakor kettős piros izzós villogót kell üzemeltetnie a szükséges áramkörnek. Ehhez kérnék megoldási javaslatot, melyet előre is megköszönöm.

Többféle megoldás is lehetséges, egyszerűbb, bonyolultabb, de a kérdésedet valamelyik vasút modellező topikba tennéd fel, például
Bővebben: Link
hamarabb választ kapnál, vagy nem is kéne sokat visszaolvasnod.

Lm350 fesz szabályzónál hogyan lehet meg oldani hogy az áramot is tudjam állítani? Ezt a kapcsolást építettem meg.

Helló!

Valaki tesztelt már ilyen ultrahangos mozgásérzékelő modult?
Bővebben: Link
Érdekelne hogy mire szolgál az "echo" illetve "trig" láb, valamint az "out" is mit tud, mert hiányolom az állító potikat róla.

Sziasztok!

Szeretnék megépíteni egy referncia áramkört, aminek a kapcsolási rajza alább lábható. A rajz jobb szélén van egy 12V-os zener dióda és azzal párhuzamosan egy 33µF-os elektrolit kondenzátor.
A kérdésem az lenne, hogy ez a két alkatrészt fordítva rajzolták-e az áramkörbe vagy valóban így kell, a rajz szerint bekötni? Ha van ideje átfutni valakinek a rajzot és lát benne több hibát, legyen szíves szólni.
Köszönöm szépen a segítséget.

Sziasztok.
Egy erősítőt csinálok, aminek a tápja osztott. A szekunder közép kivezetése a gnd és +-15V feszültséget ad. Az előlap fémből van, ezért gondoltam a hálózati feszültség miatt földelem, de van egy Jack bemenet ahonnan váltakozó áramú jel érkezik (pl: rádió, mp3, gitár, stb..). Tápfeszültséget, csak az IC-knek adok. A jelfeldolgozó és az erősítő áramkörök bemenetére a jack-ből érkezik a váltakozó áramú jel aminek az egyik ága a "GND" (ez megy pl, a műveleti erősítő invertáló lábára) a másik az AC.
A kérdésem az, hogyha a Jack GND-je érintkezik az előlappal, akkor azt a hálózat felé földelhetem-e, vagy nem.
Előre is köszönöm a segítséget.

Ha csak a transzformátor megy 230 V-ról, akkor tilos földelni a masinát.

Ezt meg honnan veszed?
Ne írjunk már ekkora butaságokat le . . .

Szerintem nem tilos, max nincs rá szükség ha csak a trafó kapja a 230-at, de nekem az előlap mögött mennek a kapcsolóhoz a 230-as vezetékek, ezért gondoltam hogy földelném. közben rájöttem hogy az előállított egyenfeszültség GND-je valójában kikerül az előlap fém részére, és szerintem ezt így nem kellene földelni mert potenciál különbség lehet a hálózati föld és a GND között. Mivel van negatív tápom is, ezért gondolom.
Javítsatok ki ha tévednék.

Elég sok kiegészítést igényel: Bővebben: Link
A cikkek között találod

Leválasztó transzformátor után földelni tilos, a transzformátor földfüggetlenné teszi az egész berendezést.

Nagyon kevered a dolgokat!
A transzformátor önmagában NEM leválasztó transzformátor.
Attól, hogy egy trafót szerelsz egy készülékbe, még egyáltalán nem lesz a készüléked kettős szigetelt.
Ami tilos, az a kettős szigetelésű készülék utólagos földelése.

Ha nem autotranszformátor, akkor függetleníti a földtől. Ez: Bővebben: Link és az utána lévő pár hozzászólás.

Az, hogy tilos, azt nem tudom. De hogy egyáltalán nem praktikus, az biztos. Ha a védőföldet összekötöd az erősítő földjével, olyan földhurkot csinálhatsz, hogy csak úgy csattan. Bőven elég, ha a transzformátor vasát kötöd a védőföldre, (ha már mindenáron földelni akarsz) ami a szekunder testjétől el van szigetelve.
Egyébként a TV -m tetején található fémházas CD lejátszó háza sincs védőföldre kötve, csak egy két érintkezős hálózati dugója van.

Szia
Ha jól látom, a kérdezett kondenzátor negatív lábára a D1,D2 és D3 diódákon keresztül kb -12 volt jut a soros csalakozóból. Aztán vagy ez jut ki az R3-on át a soros portra adatvonalára, vagy a Q3-on keresztül + 5 V. Ez utóbbi nem túl elegáns, ha már egyszer van +12 Volt, de működni fog.

Eszerint jó a polaritása a kondenzátornak és a Zenernek is

Találtam egy konkrétabb típust. HC-SR04 típusnéven: Bővebben: Link
Kezd gyanússá válni hogy mindenképpen MCU vagy arduino kell a jelének feldolgozásához.
Ha valaki esetleg jobban érti melyik láb mit csinál, meg tudja mondani hogy lehet-e ehhez egyszerűbb (esetleg analóg) jelfeldolgozó áramkört is építeni?

Közben az U.M.-re is ráleltem: Bővebben: Link

Hello! Én úgy látom nincs itt semmi varázslat. A triggerrel lehet indítani egy impulzus csoportot, és amikor visszaérkezik, az ECHO jelez. A kettő impulzus közötti idő alatt ment az ultrahang oda-vissza. Vagy is a hang terjedési idővel számolva kapod a távolságot. s=v*t/2

Hello! Nem tudom ilyesmire gondolsz-e..

Köszi!
ECHO jelez, és az OUT mire van?

Bocs, most látom hogy ezen nincsen, de amelyről legelőször kérdeztem (egyelőre azonosítatlan típus) azon van egy out nevezetű is.

Én nem ismerem ezeket a vacakokat, csak a diagramon látottak alapján írtam.

Sziasztok!

Pt4115-el szeretnék 12V-os, 1,2 A-es LED reflektort késziteni 16 db 1-os, 2,7V-os nyitófeszültségű diódával. Hamarabb vásároltam, mint gondolkoztam, az IC tokozása sot89-5-ös. Az adatlap szerint 95% körüli hatásfoka van ebben a felállásban, ez 5%-os disszipációval számolva 1,5 W körüli érték, 40°C/W-os adatlap értékkel számolva ez 60°C, thermal shutdownja 160°C, 20°C-s hiszterézissel. Kérdésem: feltétlen kell-e neki hűtés, ha igen, akkor hogy érdemes megoldani a 2-4 mm^2-es felület hűtését úgy, hogy ne zárjak rövidre semmit (a LED-ek egy régi procihűtőre vannak felrakva, pt4115-ös földje pedig közösitve van a hűtő felületével, nem tudom, hogy a LED-ek hűtőfelületénél számolni kell-e bármilyen kóbor feszültséggel vagy mehet ugyanarra a hűtésre)? Tartós működésre (akár 10-12 órás folyamatos üzemre) lesz szánva, akksiról való működtetés miatt még a dimmelését is szeretném kihasználni.
Válaszokat előre is köszönöm.

Sziasztok
Adott egy MAX 5035 dc-dc konverter által szolgáltatott 5 Voltal dolgozó panel (most ez nem lényeg, hogy mi)
Valamiért csak 4,9-4,89 voltot produkál, amivel működik, ugyan, de bizonyos esetekbe bizonytalan.
Már átbogarásztam az adatlapját, sajnos valamiért az r1 és az r2-t nem annyinak mérem, de ezt leszámítva nem látok hibát, kondik ok.
Van egy másik ugyanilyen panelem, azt összehasonlítva, mindenütt ugyanazt az értékeket mérem, da az leadja a 4,95 voltot.
Tud-e valaki tippet adni, hogy tudnám rávenni, hogy nagyobb feszt adjon le.
Nagyon kísérletezgetni nem merek, mert a processzor nem kivehető.
Köszi a tippeket, üdv

Ha van két ilyened, mérésekkel hasonlítsd össze a kettőt, talán kiderül a turpisság. Egyébként az adatlapban ez szerepel:

Output Voltage: Min.: 4.85 V, max.: 5.15 V, 20-1000 mA terhelőáram mellett. Tehát az adatlap szerint, már ha pontos a mérés, jól működik. Mit értesz bizonytalanság alatt?