Igazából már egy fél éve olvasom. Legtöbbet talán ebből és a belinkelt régebbi posztokból lehet tanulni.

Talán akkor így a primeren a kondikat, viszont a nagy puffertől akk...egyem?

Nem tudom miért ragaszkodsz ahhoz, hogy az egész vezérlést belehelyezd a nagy áramú hurokba. Ha a földet is fönt vinnéd el szerintem egyszerűbb lenne, legfeljebb kell valahova egy átkötés. A vezérlés GND csillagpontja inkább az IC lábán legyen, hogy az időzítő elemek minél kisebb zavart szedjenek fel.

Tulajdonképpen nem is rossz ötlet, bár azokon a fóliákon már nem lesz olyan nagy árammeredekség. Graetzet megfordítani, kondit szintén, akkor felül lesz a negatív, a hűtőbordák után meg levezetni dróttal. A pufferkondit lehet egy kicsit közelebb is tenni a tranyókhoz.

De ha az egész közepét lejjebb tolja, akkor a puffert be lehet tenni a hűtök fölé. A bemeneti RF szűrésre meg egyebekre felszabadul egy függőleges sáv. Nem feltétlen kell ragaszkodni a szimmetrikus elrendezéshez.

Felajánlás: Tisztelt fórumtársak, ha privátban kérdezhetek mindenkit az ideális műszaki tartalomról kapcsolós táp témában, vállalom a kivonat írását csikk formájában. Ennek feltétele, hogy a hangnem utána csillapodik. Megkeresek mindenkit privátban. Kérem ne zárassátok be a fórumot a konfrontációval. Mától egy hetet kérek.

Szóval akkor kondi áramát fent vezetni. Bár nem értem, hogy hozzam le átkötéssel, de rajzolok valamit, és megnézzük.

Támogatható ötlet!
A fórumot pár civódó kiskakasok miatt csak nem zárják tán be, de a topik bezárására jó esély kínálkozik! Nagy engedmény, hogy eddig még nem történt meg! A múltkori nagy tápos vita során, miben már a cikkek is méltatva voltak, zárva lett, pedig ott nem volt ennyire parázs a vita.

Egy cikk a kezdőknek valóban jó lenne, mert sokunknak más forrása nincs, mit itt a HE. Az iskola padba visszaülni már nem tudunk, a másik hányad meg már tanul valami mást. Aki meg elektrót tanul, egy kis pluszra lelhet.

De akkor a vita innen zárva legyen, vagy nyitni kell egy külön témát, rezós/smps táp ideális topológia címen!

De amúgy tényleg ne haragudj, borzalmas nagy hurkok vannak benne és a trafónál is, a primer oldal is hagy maga után kívánnivalót. Alapjába véve a tápod úgy néz ki mint egy pwm végfok !! és ez itt a baj! Felejtsd máe el kérlek ezt szisztémát, nem kell a szimmentriára törekedni, (szekunder graetz!!), nem kellett volna ennyi "kábel" (vezetősáv)...
Normál esetben ekkora feszre, ugyan ebbe a méretbe kapható normális kapacitású kondi amit nem kell ennyire csűrt-csavartan kanyarintgatni. Össze adod a felesleges utakat vagy 1 méter +/- ágba. Ha meg még kiveszed onnan azt a fojtót, aminek kb semmi értelme, csak valahonnan megtetszett és szerintem azért dobod be mert jól néz ki és kicsit D osztályú végmodulnak tűnik.

Nem bántásképp tényleg, de ne kóklerkedj! Ha van normális felszerelésed, időd és tehetséged rá -márpedig szerintem minden adott, akkor legyen normális. Attól mert valami működik, és életre kél még nem biztos hogy valóban jó is.

Kicsit azért lemaradtál a témában, mert a kondikat TERMÉSZETESEN nem cseréltük fel, a nyák képen amiit feltöltöttem ott valóban fordított polaritással vannak, mert NEM az volt a lényeg, hanem a vezetősáv merre megy. És mivel mindenki be tud kötni egy GARETZ-et itt a fórumon, rá a kondikat, nem feltételezi az ember, hogy majd itt durrogtatni akarjuk az elkókat. Na mindegy.

Az a csűrt csavart vezetősáv a sok írásnak az eredménye, hogy betereljük a kondikba az áramot. Valóban kicsit D osztályú, sok erősítőt építettem. De nem hinném, hogy azért lett ilyen. Egyszerűen csak szimmetriát szerettünk volna. Hogy jól is nézzen ki. De akkor le lesz mondva a szép kinézet, és kész.

Módosítás: Nem szeretnék kóklerkedni. Normális, igényes, szép dologra törekszem.

A fojtót is megtárgyaltuk, hogy HARDSWITCH táp és kell oda az a fojtó, nem csak design. Pedig szívesen kidobnám, kevesebb kínlódás van akkor. Viszont a kondikat se kéne túlmelegíteni.

Igen utánna vettem észre, mitután leírtad, hogy hol a hiba, hogy észre vetted a hibát és vissza is töröltem.

Még midnig tévedsz. A fojtó nem azért kell , mert hardswitch, hanem a fojtó feladata lenne a PWM jel átlagolása.
IR215x-et használsz, fix freki, fix kitöltés, nincs PWM jel, ergó a fojtó továbbra is felesleges.

Ellenpélda:
Ha csinálsz egy ZVS (vagyis már lágykapcsoló) PWM tápot (pl ZVS fázistolásos teljeshíd), oda kell fojtó, mert valaminek átlagolnia kell a PWM jelet, hogy a szabályzás meglegyen.

Ugyanúgy ha csinálok egy keménykapcsoló (mert nem törődöm a ZVS összehozásával), de PFM LLC tápot, oda nem kell a fojtó, mert az LLC kör alapján megy a szabályzás.

Nem lennénk idegesek, ha ezeket nem mondtuk volna el már csak neked csak most ezerszer.

Szerintem de, azért lett ilyen mert szerelmes lettél pwm erősítőkbe. Bízom benne, hogy el tudod felejteni, túlteszed magad rajta, és minden rendbe jön. Nézegess ebayen, alibaba, madeinchina.com, meg más ha lehet ismertebb márkák tápjai közt milyen elrendezssel építik meg. Vonj le következtetést. Én mielőtt tápot készítettem, előtte rengeteget nézegettem.
De ugyan ezen elv alapján megy az inverteres hegesztő, inverter, autóserősítő, atx pctáp, vagy csak simán egy kis laptop töltő. Mindegyikbe azt vettem észre, hogy mindig megvan ugyan az a katonás sorrend. Egy crt tv táp, vagy plazma tv táp összetettebb, de valahol ott is fellelhetőek a nyomok.

Oké, akkor fojtó megy ki kukába!

Aztán a többi csak össze áll.

Laci, lehet elmondtátok, hogy nem kell a fojtó, de aztán meg mégis megbeszéltük másokkal, hogy jó van az oda. Értem a többi táp lényegét. Ez a vezetősávozás kikészít. Félreteszem az erősítőket

A másik azt még elfelejtettem mondani, hogy ha valaki itt felkeltette a figyelmed egy hibára, vagy tanácsot ad, és kitárgyaljátok -tegyük fel sikerül közös nevezőre jutni-, akkor ne egyből rohanj legyártani úgy a nyákot és össze csapni valamit. Tedd fel a rajzot, egyeztessetek hogy valóban úgy gondolta -e ő is. Aztán várj. Várj amíg azt nem mondja katt, Ge Lee hogy oké, de még mindíg ne építsd meg mert lorylaci azt nem mondja, hogy mehet, akkor ülj vissza. Aztán a többivel ne foglalkozz, majd ők egymás közt leboxolják hogy ő miért ezt meg miért azt mondta, de annak úgyis kicsi az esélye szóval 99.9% ha két nagyágyú aztmondja oké, a harmadik már alig ha fog benne valami kivetnivalót találni.

Igen, ez a fojtó dolog elsikkadt, pedig akartam rá írni némi általánosságot.

Legyen pwm, vagyis szabályozott a táp, hardswitch. Ahogy a Laci is írja, a kimenetre kell egy szekunder, dióda, fojtó, kondi. Ennek a fojtó, kondi részét úgy hívjuk, hogy aluláteresztő szűrő. A feladata az, hogy ha lehet, akkor az összes feharmónikust nyomja el és a kondin csak egyenfeszültség legyen. Ez az egyenfeszültség pedig a szekunder feszültség középértékét ( vagy átlagértékét ) fogja jelenteni. Tehát, a kimeneti feszültség nem a szekunder feszültség csúcsértékével fog megegyezni! A probléma az, hogy ez az átlagérték képzés csak onnantól működik, ahonnan már folyamatos az áramvezetés a fojtón. Ha nem folyamatos, akkor a kondi a szekunder feszültség csúcsértékére fog töltődni. Vagyis, elég nagyot fog változni a kondi feszültsége. Szabályozott táp esetében ennek kivédésére vannak mindenféle megoldások.

Ha nincs pwm, akkor nagyjából 100%-os a kitöltési tényező. Ha van fojtó a kimeneten, akkor egész kicsi lesz az áramhullámosság, vagyis kicsi lesz az üresjárási feszültség és a terhelt érték közötti különbség. Valójában ilyen esetben nem kell bele fojtó, de azért nézzük meg egy kicsit bővebben is.

Mi történik bekapcsoláskor? Ekkor a kimeneti kondi töltetlen. Ha van fojtó, akkor az árammeredekséget a fojtó fogja korlátozni. Ha nincs fojtó, akkor meg a tanyók Rdsonja, meg a körben levő egyéb impedanciák. Ezek nagyon kicsik, tehát könnyen lehet akkora áram a tranyókon, hogy mindjárt kilukassza a FET-eket. Ha pwm van, akkor azért lehet a kitöltést futtatni, hogy lassan érje el a kimeneti feszt, ekkor azért jóval kisebb áramok lesznek. Ha nincs kitöltés futtatás, akkor térdre, imához, nem biztos, hogy az ezredik bekapcsolást is kibírják a FET-ek. Tehát, az áramkör inkorrekt, még akkor is, ha ebből annyit gyártanak...

Vagyis, kellene bele áramkorlát. Ha nincs fojtó, akkor nagyon gyorsan nő a FET-ek árama, nem biztos, hogy az áramkorlát ( függetlenül a felépítésétől ) elég gyorsan be tud avatkozni. Ha van fojtó, akkor lehet olyan, hogy az áram viszonylag lassan nő és mondjuk 3...4 periódus után éri el csak az áramkorlát értékét. Akkor kiakpcsolnak a FET-ek, de addig is töltődött a kimenti kondi. Aztán nem szabad sokáig várni, be kell kapcsolni újból a FET-eket és az tovább tölti a kondit. Amikor már az áramkorlát megszólalási értéke alatt van az áram, akkor kialakul a végleges kimeneti feszültség, lehet terhelni, stb.
Szóval, nem árt ezeket végiggondolni... távolról sem olyan egyszerű, mert az egyik ezért bonyolult, a másik meg azért.

A hangnemmel eddig sem volt túl nagy baj szerintem. Amikkel baj van azokat leírtam privátban.

Nem hinném, hogy azért lett olyan pepe1125-nek... Azért lett neki olyan amilyen, mert igényes és nem egy undorító nyákot szeretne építeni, de ezt le is írta...!
Nem mindenki olyan, hogy lesz.rja a kinézetet. Ha én vásárolnék egy tápegységet, megnézném, hogy néz ki.

Figyeltem, hogy milyen tápokat épít. Szerintem nagyon szép munkát végez! Ráadásul, nagyon jól is működik.

Szerintem itt nem sokan tudnak olyan munkát végezni, mint ő! Ezt lehet sértésnek veszítek... De ami igaz az igaz!!!

Hát, a te pwm erősítődet alapulvéve nem csodálkozok a véleményeden... de a költő is azt mondja: jót, s jól! Ebben áll a nagy titok...
Egyébként, rajta látszik, hogy jobbat akar csinálni, meg akarja érteni a működést, stb. Rajtad meg az, hogy neked jó úgy is, ahogy van...

Az érme másik oldalát valahogy nem nagyon nézegetitek. Leírtam szendinek is privátban, hogy egy ilyen cikket azért nem írt még senki, mert rengeteg munka és idő. Nem 1-2 oldal lenne hanem vagy 50, főleg hogy a nulláról kell indítani ahhoz hogy meg is értsék a kezdők is, és ne akarják az SMPS trafót a konnektorba dugni (volt ilyen is). Kellenek példák, működő készülékeken bemutatva, illusztrálva hogy miért úgy és nem máshogy. Stb. stb.

Engem amikor foglalkoztatott egy adott dolog, akkor fogtam magam és elolvastam az adott témát (nem itt a HE-n hanem még máshol) elejétől a végéig (minden este 10-20 oldalt vagy amennyihez kedvem volt), mert annak idején a suliban sem sokat tanultunk róla, meg a melómhoz sem kötődött nagyon. Kijegyzeteltem belőle kontrol cével kontrol vével amit lényegesnek találtam. Ezután még kérdeztem néhány butaságot, majd önállóan megcsináltam amit akartam, nem akartam megterveztetni senkivel, és nem kértem nyáktervet senkitől. Működik azóta is.
Szóval vagy nagy úr a lustaság, vagy nem igazán érdekel benneteket a dolog, mert akkor olvasnátok.
Azt már le sem nagyon akarom írni, hogy láttam itt a fórumon ellenpéldát is. Volt aki nulla elektrós képzettséggel olyan dolgot tervezett és csinált meg önállóan, hogy el voltam képedve. Érdekelte a dolog, utánajárt, olvasott, csinálta, és így tovább.

És ebben az esetben ez még ennél is bonyolultabb. Mert ugye adott egy relatíve kisebb teljesítményű félhíd, amiben van egy szoros csatolású trafó a maga 4-5uH-s szórásával. Ha nincs a kimeneten fojtó, jó nagy áramok vannak induláskor amikor töltetlenek a kondik. Nem tudni mekkora értékűek ezek a fojtók, de szerintem még ezekkel együtt is nagy az árammeredekség. Az alkalmazott FET meg tud mondjuk 8-10A-t, vagy mittudomén.
Tehát szerintem ezért is kerülhetett bele. Ráadásul az IR nem tud pwm-et, tehát nem lehet úgy lágyindítani mint mondjuk egy 494-et, hogy a DTC lábán töltődő kondival elindul egy alacsony kitöltéssel, majd az idő előrehaladtával ahogy töltődik a kondi úgy éri el a kimenet a teljes kitöltést. Az IR vagy megy, vagy nem. Ez elég veszélyes a fetekre nézve, de ha úgy van megcsinálva a lekapcsolás hogy az kellően gyors, és hosszú ideig áll mint pl. ez a 3s, akkor fojtó nélkül is lehet egy olyan állapot hogy akár tartós rövidzárat is elviseljen a kimenetén.
A táp elvevős lekapcsolós mód akár működhet is mint láttuk, de ez nem igazán szerencsés ezeknél az egyszerű IC-knél, mert könnyen történhet olyan hogy nem úgy áll le, illetve nem úgy indul el ahogy kellene, és kész a baj. Erre írtam hogy az a 3s már talán kellően nagy idő ahhoz, hogy az IC kimenetén esetlegesen bekövetkező anomáliáknak ne legyen káros hatása, és legyen a feteknek bőven idejük kipihenni az áramsokkot.
De mennyivel egyszerűbb ha rezonál a kör, van szórás, nincs akkora árammeredekség, kevesebb a zavar, és jóval könnyebb teljes kapocszárlatra is méretezni az egészet.

És visszaköszönt az, hogy lényegében mennyivel egyszerűbb egy soros rezonáns konvertert összehozni, fix frekvencián. A rövidzárvédelem pedig többnyire két gyors dióda a félhíd kondijaira (amik lehetnek egyben a rezonáns kondik), amit már gyerekjáték kiegészíteni bármi mással.

Ha fix kitöltésen megy és fojtó van, akkor valóban segíthet a rövidzáron, de nem feltétlen:
- a tekercset a rövidzár áramára kell mréetezni, ha a tekercs betelít, akkor az áram mászik fel (árammeredekség megnő)
- amikor a táp beindul, akkor a fojtó fojt. De amikor a kondik elérik a szükséges feszütlésget, a fojtón akkor is még folyik az áram. A fojtó fenn akarja tartani az áramot, tehát a kimeneten túlfesz keletkezik. Szóval tullövés. Vezérlés nélkül garantált. Vezérlés esetén, meg a szabályzókörben pont erre kell figyelni (szabályzás helyes kompenzációja)

- Itt ugye a táp kettős feszültséget szolgáltatna. A szabályzás feltétele, hogy bármely tekercsben az áram ne csökkenjen 0-ra. Vagyis ha olyan fojtót tesz be, hogy rövidzár meg áramlöket ellen védjen (az időállandója jópár periódus legyen), akkor a fesz bizony esni fog ha nincs zsbaályzás. Ha pedig van szabályzás, akkor ugye a másik ág feszütlésge nőni fog, mert ha az nincs megterhelve, akkor a fojtó árama 0-ra esik, tehát nem átlagol.
A PC tápokban ezért van egy speckó fojtó kitalálva, laza csatolásokkal, illetve ezért van áganként minimum terhelés megadva.

Szóva pepe-nek: Mit is szeretnél? Ha itt fix a freki, fix a kitöltési tényező, akkor valóban legegyszerűbb egy rezonáns táp, vagy ami arra hajaz. Szóval fixáljuk le a pontos topológiát, és az elvárt működést.
Két célszerű megoldás van: a félhíd kondi értékét összehangolni a kapcsolófrekivel és a szórt induktivtiással (és ezek értékét úgy beállítani, hogy a rezonáns kör kellően korlátozzon - ez nagy szórt induktivitást kíván majd meg)
Vagy a másik, hogy tényleg PWm tápot csinálsz, más vezérléssel (TL494 satöbbii....), és akkor legyen már szabályzott a disznó.

Igen, ezt tudom, és figyelembe vettem. Ezért nehéz bejátszani az áramkorlátot és a védelmet. Mert induláskor is elég nagyot ránt a töltetlen elkó a szekunderen. Viszont az indulási áramot tudom szkópozni az áramváltón keresztül. Ahogy emelem felfelé a hálózati feszültséget, úgy növekszik az áram és kordában tudom tartani. Így állítottuk be a triakos kört. Határon belül legyen nyugodt szívvel az indulási áram. A fojtó tuti biztos, hogy segíti az indulást. De ki fogom dobni belőle, aztán megnézzük, milyen a felfutása az indulásnak. Aztán vagy reccsen a fet, vagy tűrésen belül marad.

Bontottunk ki pár tápot monitorból, és egyéb más elektronikai kütyükből. És igen! Érdekes a nyáktervezés. A bemeneti szűrő és a Graetz után elég hosszú vezetősáv megy el a pufferig, viszont onnan csomóponttal viszik minden felé az áramot. Legalább megláttam amiről írtatok itt. Szuper!

Jól van. Jogos érvek. El kell dönteni mi legyen. Nehéz döntés. A PC táp trafónak nagyon kicsi a szórt induktivitása, rezonáns tápnak nem jó. Vagy tegyünk vele sorosan induktivitást, és rezonáljon?! Mindenképp a PC táp trafókat szeretnénk felhasználni. PWM szóba jöhetne, viszont van egy zsák IR2153, ami nem tudja a PWM-et. A harmadik dolog, meg az, hogy nagyon egyszerű legyen a táp.

Úgyhogy az lesz most, hogy IR2153 és IRF740, és marad ez a kapcsolás. Fojtó nélkül. Megrajzoljuk valahogy, amire rábólint mindenki, gyártsuk le, nézzük meg hogy robban fel a FET
Aztán imádkozunk, hogy ne legyen akkora indítási áram, hogy baj legyen.

Gondoltam arra is, hogy az IR2153 frekijéhez hozzányúlni. Egy olyan potméter kellene, amivel lehetne csökkenteni a frekvenciát több száz kHz-ről lefelé mondjuk 60kHz-re. A nagyfreki miatt úgy se tudna nagy áram megindulni... Talán az oszcillátor körben lévő ellenállásra ha rápakolnék egy kondi dióda kombinációt, a kondi töltődésével nagyfrekiről indulhatna a táp.

Az általad jelzett alkatrészekkel nem biztos hogy érdemes 60kHz (100kHz) felett gondolkodni.
I.
100kHz-nél a periódus idő 10us míg az IR2153-nak 1,2us a holtideje. Az idő több mint 10%-ban nincs energia átvitel.
II.
A nálam levő PC trafókon még nem láttam litze, vagy sodrott huzalt tekercselésre. (lehet, hogy nem voltam elég figyelmes) 60kHz-nél a behatolási mélység (skin hatás) 0,26mm azaz 0,52mm huzalátmérőnél kisebb javasolt. 100kHz-nél már 0,4mm huzalátmérőnél kisebb javasolt.

Pont ez a lényeg, hogy a trafó nagyfrekiről szépen visszajövetben elkezdi tölteni a szekunderen lévő elkókat, ahogy csökken a holtidő, és nyilván nem 200kHz lesz a fix frekvencia amire beáll, hanem mondjuk 40kHz.

Mostanában szétbontott márkás tápban - ennél PC táp trafónál amit mi használunk - is sokkal kisebb trafó volt 650W folyamatos terhelésre méretezve! Megszkópoztam és 100kHz-en ketyeg a táp. De ezt csak zárójelesen említem most.

A fentebb leírtak csak elmélet szinten fogalmazódtak meg bennem. Azt se tudom, hogy az IR IC képes lenne-e egy ilyesmi trükkre. Tesztelnem kellene. Jah és ez csak kb 3 másodperc alatti játék lenne. XXX kHz-ről lejönni 40kHz-re.

Látom, dühöng a határozatlanság... ez nem baj. Ez nem lóverseny... Akkor dönts, amikor az összes beszerezhető információt beszerezted.

Pedig, az elgondolásod nem rossz, annak ellenére, hogy a szórások kicsik, ez viszont azt jelenti, hogy jó nagy frekiről kell indulnia. És akkor még ott a gond, hogy ezt az áramkört vissza is kell állítani, méghozzá gyorsan, mert a fene tudja, mikor jön egy kapcsoló prellezés, vagy hálózat bólintás, vagy valami ilyesmi. Ki kell találni valami okos kapcsolást erre.

( Inkább csak ott a gond, hogy ezzel tovább bonyolódik az egész kapcsolás. Ez nem biztos, hogy baj, hiszen még mindig egyszerűbb pici alkatrészeket felhasználni, mint a mindenki által félt tekercseket megcsinálni... nem egy nagy durranás az sem... Ahogy elnéztem a nagyobb teljesítményű ipari berendezéseket, a főkör a lehető legegyszerűbb és inkább az elektronikával oldják meg a dolgokat. )

A NYÁK ilyen precíz kialakítása mint amin vitatkoztok számít egy néhány 10w-os tápnál?
Szerintem kW-os nagyságrendben már biztos oda kell figyelni jobban.

Más, láttam gyári tápokban hogy a bemeneti szűrő tekercs egy vagy mindkét kivezetése közé a panelra rajzolnak szikraközt olyan fűrészfogat, nagyon márkás cuccban meg ott van a kerámiaházas szikraköz alkatrész, miért is van ott?

Uccu neki

Biztos a villamcsapkodas ellen.

Sziasztok! Régen írtam ide, igazából nem is volt miért, a jól bevált Skory-féle tápegységből építettem párat, de semmi más tápot nem építettem eddig, ami működött is.
Most viszont szeretném megtörni a jeget. Elkezdtem megépíteni Attila86 SMPS II labortápegységét, amihez még véletlenül sem szeretnék hagyományos trafós tápot építeni.
Tehát miután a leírásban 55V-os szekunderű trafó szerepel, amit egyenirányít, szükségem lenne egy 70-75V körüli 10A-es tápegységre.
Milyen felépítést javasoltok? Néztem Lorylaci cikkét, ami a stabilizált kimenetű kapcsitápról szól. Mennyire kell egyáltalán ennek a tápegységnek stabilizált táplálás? Igazából annyira, mint egy ekkora trafó stabilitása, nem hiszem, hogy jobb lenne, mint egy sima kapcsitápé. Ha nem kell stabilizált, most is elég lenne az önrezgő rezonáns táp, erős fetekkel, nagy trafóval, és viszonylag nagy értékű rezonáns kondikkal?
Továbbá, mivel a nyákon van már egyenirányítás, itt mennyire szükséges ezt elvégezni? Vagy hagyjam el a labortápról, és helyezzem át a kapcsitápra az egyenirányító diódákat? Esetleg hagyjam ott mindkettőt, a veszteség így sem túl nagy?