Kiváncsiságból megnéztem picit nagyobb árammal is, egy leden folyattam valamivel több mint 500mA-t, de még itt sem engedte szabályozni.
Poti tekergetés közben mértem a 2-es lábon lévő feszültséget, ez a rész jónak tűnik, mégsem változik semmi sem 0,6V alatt, sem fölött. Megnézem majd egy másik IC-vel, hátha maga az ic-ben lévő tranzisztor halálozott el.

Nézd meg az IC adatlapját. A current limit tranyó a 2-es és a 3-as lábra van kivezetve. A 3-as ugye a negatív betáp, itt van a tranyó emittere, a 2-es pedig a sönt utáni pont, ide csatlakozik a tranyó bázisa. Tehát a 2-3 lábak között kell feszültségnek lenni az átfolyó áram (vagy a referenciából leosztott) feszültségéből. Ha ott van feszültség és mégsem szabályozza az áramot, akkor rossz az IC. Nézz át alaposan mindent, mert volt már az elején is elkötésed. Sőt én is jártam egy esetben úgy, hogy valamiért nem úgy akart működni ahogy kellett volna neki. Aztán amikor újra átnéztem, akkor derült ki hogy az egyik lábat nem forrasztottam be, lógott a levegőben.

2-es és 3-as láb között mértem, letekerve néhány tíz mV, feltekerve valamivel több mint 700mV kerül a 2-es lábra. Mindenesetre megpróbálok egy cserét.

Sziasztok,

utána olvasva a témának rájöttem, hogy a feszültség esés természetes áramgenerátoros üzemmódban.

Viszont még mindig nem érzem késznek a tápegységet, mert a mért áramerősség és a kijelzett érték nem egyezik meg.

Az áramkorlátot beállítottam 2A-ra. A kimenő áramot is max 2A-ra vettem.
Bekötöttem egy 6V 21W-os izzót a tápra és megmértem a rajta folyó áramot. 1,74A mutatott a multi (Maxwell MX-25 101 a típusa, öreg darab de eddig nem volt bele gond) 10A-es méréshatárban.

A próbálkozásról készítettem egy videót (a minőségért elnézést esti telefonos képminőség)
Tesztelés

A videó közben volt egy kis ügyetlenkedés a fekete mérővezetékkel de a lényeg szerintem látható.

A kérdésem az lenne, hogy ez a labortáp így helyesen működik? Nem a kimenő áramot kellene kijeleznie a beépített mérőegységnek? Vagy ha azt jelzi ki most is akkor miért van ekkora különbség a két mért érték között.

Köszönöm a segítséget

Azért van akkora különbség, mert nem állítottad be rendesen. Halovány emlékeim vannak, hogy a panelműszer a sönt ellenállásra nem szimpla ellenállásos osztótaggal csatlakozott, hanem trimmerrel, ez teszi lehetővé, hogy a kijelzett áramértéket korrigálni tudd.

Szerk: Jól emlékeztem. P6, 10K-s trimmerrel!

Sikerült beállítani. Most már ugyan azt mutatja a két kijelző.
A táp kijelzőkének ugrálásán lehet valamivel javítani? Elég zavaró, hogy az utolsó karakter billeg folyamatosan.

Másik kérdés, hogy áram mérésekor a multiméternek miért tart ilyen hosszú ideig, hogy elérje a mért értéket? kb. 30-50 mp mire stabilizálódik a kijelzőn a mért érték.

Köszönöm a segítséget.

Nem biztos hogy a műszer hibája, nagyobb rá az esély hogy az áram valóban változik, ahogy mászik a táp félvezetőinek munkapontja. Megnézheted ezt a feszültségnél is. Bekapcsolod a tápot, ráteszed a kimenetére a műszert, és gyorsan beállítasz rajta mondjuk 10,00V-ot. Aztán úgy hagyod percekig, és megfigyeled hogy marad-e a beállított érték vagy elmászik.

Sziasztok!

Egy szabályozható AC tápegységet szeretnék építeni! Érdekelne a véleményetek a megvalósításról! Milyen szabályzást ajánlanátok hozzá? Eddig primer oldali triakos szabályzásban gondolkodtam, viszont az jelentősen rontja a szinusz hullámformát. Ismertek esetleg valami bevált AC tápegység kapcsolási rajzot? Válaszokat előre is köszönöm!

Esetleg leválasztó trafó?

A legegyszerűbb módja, egy szabályozható toroid transzformátor.

Esetleg egy ilyen toroid trafó?

Mekkora teljesítményre gondoltál?

Vagy ha nem kell túl nagy feszültség akkor pwm végfok, 50Hz-el hajtva.

Azért érdeklődöm a felhasználás iránt, mert nem mindegy, hogy csak az amplitúdó a fontos, vagy nagy teljesítmény kellhet-e? 100V-ig akár egy végfokot is használhatsz minimális terhelés mellett. A TR Pif Teljesítmény hanggenerátorom is tud ilyen kimenetet. Ha nagyobb teljesítmény kell, arra lehet például egy 50Hz-es generátort építeni - és invertert, vagy trafót több megcsapolással. De a toroid is jó 5-6A-ig, csak nem árt ha leválasztod. Persze ahhoz meg nagy leválasztótrafó kell. Egy szó mint száz - tudni kellene mire kell, milyen feszültséglépcsőkkel, mekkora teljesítmény mellett, milyen frekvencián. Tulajdonképpen egy okos szünetmentes áramforrás is felhasználható - ha éppen ahhoz férsz hozzá. Mi a nagy 20kVA-es gépeket használtuk ilyenre, mert 5V-onként lehetett léptetni - már 60-70 V-tól.

Pioneer: Igen, a szabályozható toroid valóban a legegyszerűbb, viszont ha nem feltétlen kell, akkor nem költenék rá. Van itthon 2 transzformátorom, egy 150VA, 230/55 VAC, illetve egy szintén 150VA 230/35 VAC, ezek valamelyikéből szeretnék kihozni valamit.

kameleon2: Elvárásaim a táppal kapcsolatban: 0-30V folyamatosan szabályozható, 50Hz frekvenciájú, szinusz kimeneti jelalakkal, és nem hinném, hogy 2A áramnál több kéne.

Hali,

megmértem a feszültséget terhelés nélkül 10-20 perc után sem mászkál. Terhelés alatt 1-2 tized ugrálás van de az folyamatosan.

Viszont most, hogy a multiméterhez beállítottam a panelmérő áram értékét, hiába tekerem le minimumra a P1-es potmétert ha maxra tekerem P2-t akkor a kijelző túlcsordul. Ergó több mint 2A-t ad le a táp. Erre van valami megoldás?

Köszi

A tápot is be kell állítani, a maximális értékre.

Szia! Én készítettem már ehhez hasonló megoldást régebben A lényeg, hogy a graetz egyenáramú oldalát söntölöd, ami beterhel a váltó oldalnak - így tud szabályozni. Persze használhatsz ma már dual IGBT-t is ilyen feladatokra. Igaz én triak hiányában fanyalodtam ilyen megoldásra és csak kapcsoltam egy graetzen keresztül egy elektromos zárat egy sima tranzisztorral. De tökéletesen tette a dolgát évekig.

Bocsi de ezt nem értem

A feszültség potik P4 és P5 maxra állítása mellett a P3-as trimerrel beállítom a külső hiteles műszer szerint a kimenő feszültséget. Ez után a függőleges panelon lévő R23-al a panelműszert hozzá állítom.

Terhelés mellett a külső hiteles műszer szerint (természetesen most már árammérésben) beállítom a maximális kimenő áramot úgy, hogy a P2-es potit maxra tekerem és P1-el beállítom ezt 2A-ra. Ha ez megvan akkor a P6 beállításával hitelesítem a panelmérőt.

A problémám ott adódik, hogy hiába tekerem le minimumra a P1-et még így is több mint 2A ad le a tápegység.

Eddig ezeket csináltam meg. Mit hagytam ki?

Köszi

Félre értettél. Nem tudom milyen tápról van szó. Csak arra utaltam, hogy ketté kell választani a dolgot. Először be kell állítania a tápot, hogy azt a maximális értéket adja le amit elvársz (itt még a műszer nem érdekes egyáltalán). Ezután kell egy olyan műszer, ami ezt meg is tudja mérni.
Az másik kérdés, ha közös kijelződ van a feszültséghez és az áramhoz, akkor abban van valamilyen átkapcsoló. Ekkor két független mérés van, csak a kapcsolóval hol az egyik, hol a másik feszültségét küldöd a kijelzőre. A két független mérést is külön-külön kell beállítani. Ez általában csak feszültségosztást jelent.

Attila86 első generációs labortápját építettem meg.
Labortáp
Elvileg az alapján amit leírtam valami kimaradt mert nem úgy működik ahogy kellene.

Ez a táp 3A-ra készült. Cseréld ki az R8-at 15kohm-ra és beállítható lesz a 2A végáram.

Akkor miért mindenhol 2A van emlegetve? (Bocsi a láma kérdésért de elektronikában kezdő vagyok)



Egyébként köszi a tippet megnézem, mert a trafóm az csak 24V 2A-es.

Bocs, én nem olvasgatok, csak számolok.
- Ha a sönt ellenállás 0,15ohm, akkor 2A mellet azon 0,3V van.
- A referencia feszültség, kb. 6,2V. P1-et maximumra tekerve I=Uref/(R8+P1+P2)=6,2V/(4,7k+10k+1k)=0,39mA. Vagy is a P2 potin a feszültség nem 0,3V, hanem 0,39V.
- Ha az R8-at 15k-ra cseréled és P1 középállásban van, akkor 6,2V/(15k+5k+1k)=0,295mA. Vagy is középállásban a kívánt 0,3V van..

Minden számítás jó amit leírtál. Mármint a méréseim is igazolják.Nem mintha nem bíztam volna benned Ez alapján most P2 teljes kitérítés mellett 2,7A ad le a táp (számítás alapján).
Holnap keresek 15K-s ellenállást és kicserélem.

Köszi a segítséget.

Köszönöm a linket, azt hiszem ez lesz az én "emberem"!

Sziasztok!

LM317-el szeretnék csinálni egy egyszerű liion töltőt.

Ha a kimeneten nagyobb feszültség van mint ami be van állítva akkor tönkre megy az IC? Pl. 4V-os akkut kötök rá, de a kimenetre 3V van beállítva.

Szia!
Tönkre mehet tőle, ezért szokták a be- és kimenetét egy diódával áthidalni, ami a kimenetről a bemenet felé van nyitó irányba.
Ez a dióda szerepel az általad linkelt adatlap 7. oldal 7. ábráján D1 jelöléssel.

Csak azt tudnám, hogy ennek mi köze a labortápokhoz?

Sziasztok,
A CIKKEK között lévő edison14 fórumtárs által közzétett Labortápot szeretném elkészíteni.

Meg tudnátok mondani, hogy azoknál az ellenállásoknál, ahol ez nincsen külön jelölve a leírásban hány vattosat kell beépíteni? 1/2 W vagy elég 1/4 W is?

Köszönöm.