A szoftverrel majd megpróbálkozom

Viszont lenne pár kérdésem még:

- mekkora a legkisebb teljesítményű trafó, ami jó ebbe a töltőbe? Hány VA a minimum szerinted?

Valamint ha beleteszek egy akksit, akkor azt először kisüti teljesen, és utána kezdi el tölteni? Mennyi az a határ, ameddig le kell menni a kisütésnél és mekkora az a fesz, amikor azt mondhatjuk, hogy "kész van, feltöltve"?

- Illetve ha kiegészíteném az áramkört 2 db hőmérséklet-érzékelővel, akkor szted mennyi az a hőmérséklet, ahol történnie kell "vminek"? (pl. csökkenteni a töltőáramot, stb.)

- Mennyire kell strapának lenniük a FET-ekek, illetve teljesítménytranyóknak? Ha SMD-re tervezek, nagyobb áramú típusok jók lesznek?

Amit belinkeltél töltő jó! Csak azok az 5W-os ellenálások nem praktikusak, jobb az áramgenerátor. Egyébként én ezzel az OSHONSOFT féle BASIC-es dologgal szimulálom le a PIC-eket és ezzel is írom meg a progikat beléjük.

Nekem GP és Olympus(a digifényképgéphez volt) akksiaim vannak már egy jó ideje. Ha jól bánik velük az ember akkor azt meghálálják.

Ez igaz. És azt is érdemes nézni, mire használod. Mert ugyan a NIMH azonos méretben több graftot tárol, de pl. ahol hirtelen kell nagy áramokat adni, vagy hideg helyen üzemel a cucc, 10 fok alatt pl, ott klasszisokkal jobban bírja a nikkel-kadmium. Szakirodalomban olvastam ezt, és a gyakorlat is igazolta.

Igen előbb ki kell sütni teljesen és utána mehet a tültés.
kisütésnél max 1V-ig szabad lemenni.
Az akksi töltöttségét úgy lehet érzékelni, hogy amikor eléri a 100%-os töltöttséget akkor a belső ellenálása elkezd megnőni és akkor a kapocsfesz lecsökken, ezt a csökkenést kell érzékelni.(bár nem tudom hogy ez a csökkenés mennyire érzékelhető ilyen kis töltőáram mellet) Ha ez túl bonyolult lenne akkor azt lehet mondani hogy 1.52V-on nagyából fel van töltve az akksi.

Szerintem olyan 45-48°C aminél be kell avatkozni.
És hová szeretnéd a hőérzékelőt? nincs több szabad ADC bemenet a PIC-en!
A FET nem kritikus az SMD D-PAK kivitelűek közül bármelyik jó szerintem.
A tranyóknak viszont el kell bírniuk azt az áramot amivel tölteni akarsz.

Trafó? ami lead 2A kb az jó.

Ez tény és való!

Jah de hülye vagyok!
Van digitális hőérzékelő is......

HI !
Egy ilyen töltő engem is érdekelne, lehet LCD-s is.
Nem osztanád meg a komplett kapcs. rajzot, a PIC programjával egyetembem itt a fórumon ?
Előre is kössz!!

Már mint a gyorstöltőmét?
A rajzot és a nyákot fel tudom rakni ha kell, de a szoftver még átdolgozás alatt van és még nem tökéletes. Javítanom kell a Delta-Peak érzékelésén és egyébb apróságok. de úgy összevetve jól működik. 1db 750mAh NiMH akksi 15 perc alatt fel van töltve 2.6A-es töltőárammal.

Nem fontos gyorstöltő!
Egyébként ez a gyors ütem nem káros az akksikra?
Ha a töltőd átesett az apróbb javításokonn és úgy érzed alkalmas a közlésre, szívesen megépíteném én is. (persze ha lehetséges)

Egy különleges töltési módszert kell alkalmazni aminek a neve REFLEX. így nem fog az akksi túlmelegedni és károsodni.
A lényege az hogy kb 1s-ig tölt, aztán 4ms szünet, aztán 5ms kisütés, utána megint 4ms szünet, ezután 20ms fesz, hőmérséklet mintavétel. És kezdődik előről.

Minden lehetséges....

Most már komolyan érdekel !!!

Meg van analóg is (Ez utóbbit fogom alkalmazni...)

De azon a kapcsoláson amit csináltam nincs több szabad ADC bemenet.

Valszeg ilyet fogok venni hozzá akkor:

LM75CIM-5

Ez egy digitális hőmérő IC, SO tokozásban. Nekem tökéletesen megfelelne...

Ez jó. elég egyszerű a használata is.

A memóriaeffektet tatabike jól írta, a kulcsszó a belső ellenállás növekededése, emiatt nem nyerhető ki a benne lévó enegia. A"cellarészegség" is a helytelen töltés-kisütés alkalmazásával áll elő és jól megfigyelhető analóg műszeres táppal való töltésnél: beállítod a cellavégfeszt 1,52V-ra, áramkorlátot mondjuk 300mA-re, rákötöd és nézed a műszert. A megnövekedett belső ellenállás miatt eleinte a kimerült cella alig vesz fel 20-30mA körül áramot, majd lassan kezd növekedni.Vmilyen (állapottól függő) felvett áramnál a műszer nem áll már stabilan, hanem "csapkod" mondjuk 50 és 150mA között.3..10 pecig viselkedik így, aztán felveszi az áramgenerátor által meghatározott áramot és szépen feltöltődik. Ilyen állapotú aksit pl. a mobilok nem tudnak feltölteni, mert a proci az első feszültségugrásnál kikapcsolja a töltést és örömmel jelenti: battery full. Ezután 3 perc beszéd után a teló kikapcsol.

Hali!

Van két 0.3Ah NiCd akkum, ezért mostanában akkutöltőt (is) tervezek. A legnagyobb gond az, hogy hogyan érzékeljem a teljes töltöttségi állapot elérését. 0.3Aes állandó áramú töltést alkamazva észrevettem, hogy a töltés végén a feszültség csökken, de ezt a csökkenést csak digitális multiméterrel tudom érzékelni. Kipróbáltam már egy csomó kapcsolást (integrátorost, a/d átalakítóst), amelyeket kész kapcsolásokból másoltam ki, de valahogy egyik sem akkor adja a jelet, amikor feltöltődött, hanem - gondolom a cellarészegség és a különböző zajok miatt - előbb.
Van esetleg erre valami ötlet?

Nem kell túlbonyolítani. 1 jó komparátor kell hasonló kapcsolásban mint a PIR-detektorokban van: 1megás ellenállás sorba az egyik bemenettel, bemeneten talajra nagy kondi. A másik bemenettel sorba 1k, a két ellenállás másik vágei közösen rákötve a cellára. Mi ez?: én csúszóreferenciás komparátornak nevezem, mert az 1 megán keresztül a lassan növekvő cellafesz jelenik meg (mint Uref) és ehhez képest mikor a töltés végén visszaesik a fesz. a kondi őrzi a magasabbat így billen. Persze az áramkört csak néhány óra múlva célszerű aktiválni, hogy a cellarészegség (ami ekkorra már nem állhat fenn) ne zavarja meg.

Köszi, ezt (is) kipróbálom. :yes:

Hmmm.... ez a komparátoros módszer milyen találó!! És milyen egyszerű!!!

PIC BASIC-be se bonyolult, kb 10sor(3 IF ciklus vagy hogy hívják). Igaz sokat agyaltam rajta mire rájöttem, de túl akartam bonyolítani és azért nem sikerült rájönnöm. Aztán egyszer csak beugrott...

Én is próbálkoztam piccel (16F819) de az a/d-je még egy konstans egyenfeszültségnél is össze-vissza ugrált (+-1 lsb) - nemhogy a változó akkufeszültségnél - így teljesen alkalmatlan volt a feszültség változási irányának meghatározására.
Télleg, erre nincs valami ötlet? Életet mentene.

Köszi a tippet.
Suikerült megvalósítani, de egyetlen apró részletet még hozzátennék - akármilyen komparátor nem alkalmas erre a feladatra, mert a komparátor offszet feszültségének beállíthatónak kell lennie.
(megfelelőek pl. +-tápos: μa741, μA747; +tápos: LM311:yes:, CA3130 stb.
nem megfelelőek LM324, LM358, LM339, LM393 stb.)
Az volna még a kérdésem, hogy az 1k-s ellenállásnak mi a szerepe?

Üdv!

Itt van egy igen egyszerű akkutöltő, amit lassan már fél éve használok ceruza-akku töltésére.

Az áramot egy 7805-ös IC-vel és egy ellenállással állíthatod be. (A rajz majd segít a megértésben.)
A töltőáramot az "akku kapacitása/10" képlettel kapod meg (normál töltés). Az ellenállás értékét pedig az R=5V/töltőáram képlettel.

Pl. 2500 mAh akkum van, ezért 250 mA a töltőáram;
az ellenállás pedig 20 ohm.
Az akkuk sorba vannak kötve, és a tápfeszültség kb. 18-20V.

(Ja kell rá hűtőborda )

Ez jónak jó és egyszerű, csak egy korszerű töltőbe nem kellenek 5-10W-os ellenálások hanem csak 1-2W-osak, a legtöbb hő a stabil áramot előállító tranyón disszipálódik. De 250mA-nél szinte csak langyos egy BD242-es tranyóval előállított áramgenerátor és az ellenálás se melegszik túlzottan. És a másik hogy lehet automatizálni, tehát nem kell rá figyelni.

Köszi, valami hasonlót használtam eddig én is, azzal a különbséggel, hogy abban LM317es van ugyanígy bekötve; annak - 1 cella esetén - elég kb. 6-7V táp, és hűtésre sincs szükség. :yes:
Most pedig már megvan az automatika is, ami lekapcsolja az áramot, amikor a töltés befejeződik. :yes:

Hát ez első ránézésre elég fapadosnak tűnik.

Hát igen... többszöri ránézésre is fapados , de azért megfelően stabil az átfolyó áram is.
Az ötletet valamelyik ráditecknika évkönyvébe vagy hobbielektronikában láttam....

Hát végül az LM317-nek meg van az az előnye, hogy lehet változtatni a töltőáram nagyságát

A töltőáram változtatható 7805 esetén is, inkább azt tartom az előnyének, hogy a kimenetén kisebb a feszültség (5V helyett csak 1.2V) így kisebb az áramot beállító ellenálláson keletkező disszipáció, illetve - szintén a kisebb kimeneti feszültség miatt - kevesebb bemeneti feszültség is elég. De már dolgozom a kapcsolóüzemű tápos megoldáson (78s40nel), az még kevésbé fog melegedni. :yes: