Szia! Lágyindító használatával megszűnik az a kényszer, hogy a bekapcsolási terhelés kedvéért túlméretezett biztosítékot kelljen beépíteni.

Szia!

A primer körhöz tartozik lágyinditó is, igaz hogy csak 320VA-es a trafó. A tervezettek szerint 2db hid kapcsolást fogok használni sztereo üzemben. Nem kevés a hidnak a T4A-es biztositék, +-36V-os tápfesz esetén?

Nem gyengusz a 320VA két hídnak?

Elméletileg nem, mivel a szekunder át van tekerve. Továbbá nem +-40V-al hajtom, hanem +-36V-al. Az ha jól számolom hidban is 120-130W lenne. Azt megkétszerezve is csak 260-270W.

Ha van lágyidító, akkor egyszerűbb a helyzet, de 320W-hoz még nem igazán kell. Persze ha 6 amperre van biztosítva a konnektor, és még gyors a kismegszakító is, akkor kell.
Nálam nincs ilyen probléma, mert 3x20 amper van elosztva a lakásban, minden konnektor áramkör 16 amperes védelmet kapott. Akár mindent lehet egy időben használni. (Elektromos sütő, automata mosógép, mikró, szendvicssütő, porszívó stb.) Túlterhelés miatt még nem kapcsolt le soha sem.

A 260W leadott teljesítmény nem kevés ám, mivel még hatásfokot is kellene számolni a veszteségek miatt. Tartósan teljes teljesítményen nem lesz elég a trafó. Kell rá hővédelem!

A hővédelem miben nyilvánul meg? Továbbá a tartós teljesitmény... Nem folyamatosan akarom használni órákon át.

Annyiban áll a hővédelem, hogy van egy érzékelő a transzformátoron, és jelez, vagy beavatkozik a beállított hőmérséklet felett. Pl. bekapcsol egy ventillátort, ami kiviszi a meleget a dobozból. De ha otthoni használatra készül, akkor nem lesz vele gond, mert otthon nem fogod teljes teljesítményen járatni hosszabb ideig.

Ha rendesen van megtervezve a toroid, és nincs túlgerjesztve, nem fogja leverni a megszakítót.

Ez nem teljesen így van, mert ha épp csúcsfeszültségnél sikerül bekapcsolni, akkor a szekunder oldali pufferek kis ellenállása miatt olyan nagy induló áram van, ami még a 15A -es normál biztosítékot is simán leveri.

Van vagy 15 toroidom, 600 wattnál még nem mindig, de kw felett bármelyik leveri az automatát, pedig mindegyik gyári toroid. Amíg nem mágneseződik fel, addig úgymond a vezeték ellenállása korlátoz, ami egy ekkora toroidnál elenyésző. Lágyindítás kell, pár alkatrész, és nincs véletlen meglepetés Amúgy tetszik, szép munka!

Egyéb:
Valakinek nincs véletlenül ágota ds1200 kapcsolási rajza? Szegény ágota igaz, hogy olcsón, de elég viharverten került hozzám. Igaz, csak a doboza miatt vettem meg, de nincs szétégve, érdemes volna megmenteni.

Akkor ezek szerint azért találták ki a lágyindító elektronikát, mert az összes toroid túl van gerjesztve. Ránézésre az egy 500VA-es toroid és 2db 22000µF-os Elko van a szekunderen, ami a bekapcsolás pillanatában kb rövidzárként viselkedik. A legnagyobb toroidom erősítőben 400VA volt, de egy héten egyszer-kétszer biztos hogy leverte a megszakítót bekapcsoláskor.

Először is csak a torodról volt szó. A másik, hogy egy 100 µF -os kondi is rövidzár a bekapcsolás pillanatáig, és az sem világos, miért van szükség eszemen nagyságú puffer kondenzátorokra. Feltehetően a korrekt méretezés hiánya miatt. Ezt az is alátámasztja, hogy gyári erősítőkben a toroid mellett nemigen találni lágyindítót.

Hát pont ez a lényeg. Mivel a toroidban nincs légrés, így a megmaradó remanens mágnesesség sokkal több lesz mint a köpeny típusúnál. Ha pont úgy kapcsolod a hálózatra a transzformátort, hogy a szinuszhullám első félperiódusa által létrehozott mágneses mező ellentétes írányú lesz a vasmagban lévő remanens mágnsességel, akkor nagy árammal fog indulni. Ehhez hozzáadódik az hogy sokkal szorosabb a csatolása a köpenyhez képes, plusz a kisütött Elkok.
Hogy leveri-e a megszakítót az a megszakítótól függ. De minden lakásban, ahol egy kicsit is ad a villanyszerelő a kialakításra nem rak be 25A-es D jelű megszakítót a 16A-es dugaszolóaljzathoz, hanem feltehetően 10 vagy 16A-es C jelűt fog betenni, amit lehet hogy lever a szóban forgó transzformátor.

Ha visszaolvasol, láthatod, hogy erősítőről beszéltem, nem csak egy toroid trafóról. Ezt az erősítőt több mint 1 millió forintért árulják, szó sincs itt méretezés hiányáról. Csupán arról van szó, hogy javul a mélyátvitel ha nagyobb értékű az elko a tápban. Nem szoktalan 30.000µF sem.

Biztos is! Nálam is leverte a 16A-t egy 3×38V-os 800VA-os toroid mint a huzat.

Aztán, már mitől javulna. A lényeg, hogy egy tápnak minél kisebb legyen a belső ellenállása, minél szélesebb frekvencia tartományban. Annál jobban fogja bírni a "dinamikus" csúcsokat.
Ehhez nem kell feltétlenül sokfarádos kondi, szokásos alapon. Amúgy sem ér túl sokat a nagy pufferkondi, ha a trafó alulméretezettség okán eleve nagy belső ellenállású.
Ez pont olyan, hogy a csöpögő csap alá hiába teszel nagyobb vödröt, a helyzet nem lesz sokkal jobb.
Azt meg tudni illik, hogy ebben az erősítős témában az ár, meg a minőség meglehetősen sok esetben köszönő viszonyban sincs egymással.

Minél több kondenzátort használsz, annál alacsonyabb a belső ellenállás. Mindíg a trafót veszitek számításba ilyenkor, csak azt felejtitek el, hogy az erősítő az idő nagy részében a kondenzátorról üzemel és egy nagyobb áramcsúcs úgy is érheti a tápot, hogy a trafó épp nem is csinál semmit, mert nullátmenetnél van a színusz például! Csak a szinusz tetejénél dolgozik a trafó, az idő többi részében terheletlenül ácsorog ezért is tartom ökörségnek amikor valaki azt mondja, hogy kicserélte a tápkábelt és jobb lett az erősítő hangja. Ha a hangba beleszólnak a 100Hz-es csúcsok, akkor ott komoly gondok vannak Ha nagyobb a trafó belső ellenállása esik a feszültség terhelésre az igaz, de a táp belső ellenállásának szempontjából inkább a puferelés a lényeg. Te mondtad, hogy széles frekvenciatartományban kell alacsonynak lennie a belső ellenállásnak, viszont egy 50Hz-es trafó 10KHz-en szinte szakadás egy elkóhoz képest.

Ez igaz, csakhogy a trafónak (és az egyenirányítónak) azon rövid idő alatt kell visszatöltenie a pufferbe az erősítő által kivett energiát, amit a trafó (és az egyenirányító) valamint a puffer időállandója meghatároz. Az a tervezésí feladat, hogy ezek egyensúlyban legyenek, és nem gyenge trafó, bazi nagy puffer.

Egyszer meg kellene nézned, hogy egy erősítő mondjuk 30 Hz-en, kivezérelve mekkora csúcsáramot vesz fel mondjuk 1000-, utána meg mondjuk 30000µF-nyi pufferkondival. Ebben az ügyben javaslom, tanulmányozd át a felvett áram csúcsértékének és a középértékének viszonyát, hatását egy erősítő viszonylatában. Mindjárt rájössz, hogy miért kell bele sok kondi...

Épp az erősítő az ahol működik a gyengébb trafós megoldás is, mivel nagy áramok csak impulzusszerűen fordulnak elő, kivétel lehet néhány brutál metál zene meg a hard technó.

Nem sok kondi, hanem elég. Tudom, hogy csúcsra méretezni drága dolog, és a kondi olcsóbb is mint egy megfelelő transzformátor, könnyebb odabiggyeszteni még plusz 10000 µF -ot, mint egy nagyobb trafót, vastagabb huzallal, és egy drágább egyenirányítót.

Igen. És ebből az is látszik, hogy komoly trafó kell hozzá. Vagyis megfelelő teljesítményű. Ugye, az sem igaz, amit korábban írtál, hogy esetleg túlgerjesztve a trafó, azért veri le az automatát. Ha egy mezei toroid csak 1,2 T-ig van gerjesztve, akkor is előfordulhat, hogy egy szerencsétlen helyzetben való bekapcsoláskor 2,4 T -ig megy fel az indukció. Persze, erre már betelít a vas. Ha így nézem a dolgot, akkor ennek megakadályozására nincs más megoldás, mint a, - nem túlgerjesztett- megoldásnak az felelne meg, hogy üzemi körülmények között nem lehetne több az indukció a vasmagban, mint mondjuk 0,8... 0,9 T. Ehhez már nem elég a dinamólemez. Ugye, azért nem így méretezünk?
Más kérdés, hogy a pufferek is igen hatékonyan hozzájárulnak az automata leveréshez...

Leírtad a lényeget. És mindezt teszi nem kis ideig.

Drágább egyenirányítót? Hiába teszel akár szupravezető trafót, ha közben a kondik kapacitása túl kevés, legfeljebb megmodulálod a zenét 100Hz-el és a feszültségcsúcsok is jó magasak lesznek, tehát iszonyatos feszültséghullámzás lesz, szélszőséges esetben még be is gerjedhet az erősítő. Nem árt ha van a trafónak egy kis belső ellenállása, mivel jótékony hatással van az 50Hz felharmónikusaira amikből manapság van bőven a 230-ban. Volt toroidom túlméretezett szekunderrel, olyan szinten brummos volt vele az erősítő, hogy használhatatlan volt, üvöltött a brumm! Áttekertem normális vastagságú huzallal és megszűnt a jelenség.

Magyarul csökkentetted a trafó belső ellenállását.
Akkor miről is beszélsz a hozzászólásod első részében?
Pont ezért kell tenni pl. egy 9 V -os elemről működő kis erősítőnél az elemre puffer kondit, mert a szükségesnél nagyobb a belső ellenállása.

Ha nagy puffereid vannak, de nem olyan alacsony a trafó belső ellenállása, akkor a lágyindítás is meg van oldva és burmmos sem lesz annyira és probléma megoldva..

Ezt a lényeget ezen a fórumon szerencsére nagyon sokan tudják. Ebből eredően, a kezdőket nem kellene homályosan megfogalmazott elméletekkel félrevezetni.

Az a "nem kis ideig" már kevésbé veszélyes. Ebben az ügyben nézz utána a transzformátorok bekapcsolási tranziens folyamatának.

Általában alul van méretezve. Ezt nem egy erősítőnél láttam, hallottam is másoktól.
Hát, hogy 1 millió forintosban, van azt nem tudom, de pár százezrest már láttam, hogy a tápja megsült. Egyik ismerősöm szereti a maximumot kihozni, egy rendes hozzá való táppal sokkal jobb lett. Lágy indító meg minden nagyobb erősítőhöz van, mert szokott puffer lenni bőven.

Én igaz kapcsolóüzemű táppal táplálom a végfokot. Ott meg a primer kondi kevés, vagy növelem majd, vagy aktív PFC-t teszek elé. Eddig úgy oldottam meg, hogy két 4700µF-os kondit rátettem a táp szekunder részére egyet a + és gnd-re, egyet a - és gnd-re. (Ezt meg azért mert zenét hallgatok vele és ott csak egy ideig kell nagy áram, a mély "lökéseknél". Utána 50kHz- gyorsan feltölti a kondi-t, mire jön a következő mély, addigra primer kondi is maximumon lesz.)
A lényeg, hogy ha van normális táp hozzá és nem sajnáljuk tőle, akkor nem kell 30E uF. akkor elég 10E µF is.

Én már járattam +-24V-ról, nem lett jó vége.Kicsivel magasabb lett a hálózati feszültség és pukkant. Utána új ic és "+-20V", azért szétszedtem a trafót, hogy le tudjak szedni vagy kb 2-3 menetet és végül eladtam az egészet ismerősömnek.

Sziasztok ismét!
Az előző hozzászólásomba szerintem hülyeséget írtam, mert ahogy nézegettem a dual mono kivitelt, nem igy van a graetz és a földelés összekötve! Mellékelek egy másik nyák rajzot szerintem ez már egy fokkal jobb lenne. Esetleg lehetne spórolni a graetz hídon vagy fölösleges? Egyáltalán miért "kell" 2 graetz egy oldalhoz?