Tenyérjós nem vagyok. Ha cseréled és működik örülsz, ha nem elkezded keresni az okát, mi lehetett a baj.

Az első bekapcsolást izzóval sorba kötve csináld, ne pukkanjon el a FET ha baj van.

Szia. Ugy kb. 800W-ot. 100V-8A számoltam a Lorylaci excel táblázatban. Jelenleg 98V és 6A sikerült húzni, mert ennyi terhelésem van. De már így is 6A-on pár perc alatt a trafó nagyon forró. Azt hiszem kb. 10 perc alatt meggyúlna a drót benne. A tápot aktiv top hangfalaknak szeretném kifejleszteni. És egy nagyobb verziót a mélynyomóknak.

Talán egy mérettel nagyobb vas biztonságosabb lenne.A vasról valami adat?Excel?

Hát bocs, de ez tipikus példája annak amire régen azt mondták az öreg szakik, hogy "alkatrésztemető". Kevesebb alkatrésszel, olcsóbban lehet jobbat készíteni. Az IR2110 simán kidobható, 4db tranyó már csak ezért is jobb lenne helyette, mert annak nem lenne plusz fogyasztása. Az elavult FET tipus 200nC gate töltéssel, csak a fogyasztást növeli. Egy kicsivel modernebb fettel, a felénél is kevesebb áramot fogyasztana a meghajtás, ráadásul a kisebb Rdson miatt a hatásfok is jobb lenne. A FET ára talán kijön az IR2110 elhagyásából, de önmagában a kisebb fogyasztásból is megtérülne. A védelem szerintem agyon van bonyolítva. A segédtáp is. A Q4 nem tudom mit kapcsol majd (venti?), de vannak kétségeim, hogy szeretni fogja-e a kapcsolófrekis szaggatást, ill. a FET mit szóol majd, amikor éppen félig van csak kinyitva. Látok néhány rosszul méretezett és pár felesleges alkatrészt is ami szerintem csak ront a tápon. Pl. R17, R18 minek? A két párhuzamos graetz közül a melegebben fog folyni az áram nagy része, a másik csak a helyet foglalja. Te kértél véleményt.... (mint sejthető nekem nem tetszik)

A segédtáp terhelését ki lehet számolni. az IC-k áramfelvétele benne van az adatlapjukban. Ehez hozzájön a FET meghajtás miatti áram, ami 2*F*Qgt, a relé árama ha a segédtápra kötöd (adatlap), és a többi sallang (pl. ledek árama, komparátorok munkaellenállása, stb) Talán belefér 80mA-ba, de nem számoltam utána.

Ez volt nekem is az első gondolatom,de nem mertem leírni,mert a nagytestvér már párszor moderált az ilyen jellegű hozzászólás miatt.Lehet hogy nyersebben fogalmaztam volna azért.

A magom ferroxcube 3C90. És nemcsak a mag forrósodik (ami allítólag 100 fok körül normális), hanem a drót is, amit azért gáznak tartok.

Mint írtam,excel?Vagy a tekeréséről írhatnál.Ha a vezeték is melegszik,alul van méretezve.

Közel fél éve kezdtem neki a kapcsoló üzemű tápegységeknek. Mivel a gyakorlattal nagyobb barát vagyok mint az elmélettel, azért többet kisérletezek, mint matekozok (habár azt is szoktam).
Ez a második megépített tápom. Az első egy nem rezonáns SG3525 + IR2110 + IRFP460 + nagyon szorosan tekercselt (ETD49 magra) trafo. Hatalmas tüskék és belengések voltak benne, azért rajzoltam bele ebbe a kapcsolásba is a snubbereket (R17, R18, R22, R23, C20,C21, C44,C45,C37,C34) de nem forrasztottam be mert rezonáns tápnál nincs szükség rájuk.
A kapcsoló tranzistorok NEM IRFP460, hanem IGBT használtam STGW30NC60WD, és próbálkoztam SPP20N60C3 fetekkel, de ezek valamiért eldurrantak, mikor megtapogattam a trafót, hogy mennyire melegedett. A fetekkel szebb volt a jelalak mint az IGBTkel.
Az IR2110 et azért alkalmaztam, mert nem akartam, hogy aktív legyen az IRS27951 túláramvédelme. Hanem használtam volna TC4422, vagy NPN-PNP párost
3 hővédelmet terveztem ki: a FET hűtőbordának, trafónak és a diódáknak, valamint egy Talema AP1000 CT a túláramvédelemnek.
Van egy Phonic iamp1620 (2*300W) erősítőm, és ott láttam a 2db. egyenirányító hídat, de amúgy én 1 et forrasztottam be bordával felszerelve.
A Q4 Lorylaci cikkjéből a fogyasztás függvényében pörgő ventilátor. Ezt még nem kisérleteztem ki.
Igy most ugy csinálnám, hogy a TNY255 el táplálnám az egész vezérlést (a mosfeten inditás amúgy se volt nagyon inyemre, arra az esetre nézve, mikor folyamatos zárlat van a kimeneten, és a táp csak indulgat újra, és az indító fet csak izzad míg kisül), és a segédtekercssel csak az NTCt söntölő relét vezérelném, ami behúz amikor beindult a táp normális üzemmódba.
Nagyon köszönök minden észrevételt, segítséget.

A Lorylaci excel táblázatával párhuzamosan számoltam az AN 1160 alapján, összehasonlítás képpen. Az értékek megegyeznek kivéve a menetszámokat. Az AN 1160 menetszám képletéből pont a duplája a menetszám, mint ami a Lorylaci táblázatába van.
A felhasznált mag adatlapja: Bővebben: Link

Ha a tekerésről nem akarsz infót kiadni,te dolgod,de akkor ne sok segítséget várj.Egyébként én sokkal egyszerűbben készítettem 1,5Kw tápot erősítőbe.Kb két éve működik problémamentesen.

Bocsánat, figyelmetlen voltam. ETD39 cséve, amit ketté osztottam a közepén. Primérnek 19 menetet tekertem 29 db 0,2mm huzalból. Szekundérnek 10 menetet (2*5menet) 32 db. 0,2mm huzalból. A teljes induktivitásom 116uH (ami felment 130uH mivel szerintem megolvadt egy kicsit a légrésnek berakott trafo szigetelő papír), ennyit számolt a táblázat is, valamint a szórt induktivitásom 20uH re sikerült 16uH helyett.
Amikor 6A / 98V húztam a trafóból megmértem a bementi feszültséget es 307V ra esett. Én a táblázatba a minimális feszültséget 300V ra tettem, és ugy jött ki a 116,7uH teljes induktivitás és 16,9uH szórt induktivitás. Ha behelyetesítem a 307V, akkor megközelítem nagyon a trafón mért induktivitásokat.

Valami nem stimmel,légrés nélkül mérd meg a magot.ez nagyon kevés ezért melegedhet a fet,vagy igbt,marha nagy a mágnesező áram.Ha osztott cséve akkor is min 60uH kéne lennie a szortnak csináltam már 100uH osztott csévét is.Kappa 6-7 360-420uH kéne lennie a mágnesezőnek.A trafóval van gond ez biztos.

Mekkora elválasztót használtál, hogy 20 uH lett a szórt?

@lorylaci és Többiek:
Lejjebb mentem frekikkel.
Átnéznétek, hogy nincs e benne valami hiba?
Kicseréltem az IC-t, öcsipanel működik, ellenállás cserék folyamatban.
Lr,Cr,Lp 10%-on belül van. A trafót újra kell tekernem 60/9/8/8-ról 60/8/7/7-re.
Még ma délelőtt kész lesz.

A freki 5Hz-nél kicsit több, de nagy a változás.
Áttekertem a trafót és lejjebb mentem a frekikkel.
Képek: 200mV, 5 és 2 ms/DIV

Célszerü lett volna valós kapcsolási rajzot feltenni, mert így egy olyan kapcsolásról kértél véleményt ami nem felel meg a valóságnak. Az IGBT-vel csak nagy teljesítmények (kW felett), és viszonylag alacsony frekvencián érdemes dolgozni, mert akkor lesz jobb a hatásfok a FET használatához képest. Mert kinyitott FET esetén a rajta eső feszültség kb. arányos az átfolyó árammal, míg a nyitott IGBT egy diódához hasonlít, azaz kis áramoknál is rel. nagy feszütség esik rajta, de ez a feszültség nem növekszik az árammal egyenes arányban, csak kisebb mértékben. Az IGBT robosztusabb eszköz, elvileg nehezebb kinyírni mint a FET-et, de ez elég ritkán fontosabb szempont mint mondjuk a hatásfok, és nagy teljesítmény esetén ugyis összefügg a kettő..

Az IRS védelme hasznos dolog, kár kihagyni, bár IGBT-hez nem az igazi. Van olyan tipus is ami nem 2V hanem 3V esetén tilt le. Ami nagy áramok mellett erősen ajánlott is, mert esetleg pont a FET eldurranása előtt az utolsó pillanatban tilt le.

Ha a rezonáns kodikat átkötöd diódákkal, az ad egy nem túl meredek, de gyors áramkorlátot, ez kiegészíthető egy picit lassúbb, de precizebb védelemmel. Pl. a rezonásn kondikon eső feszültség is felhasználható áramfigyelésre, biztosan olcsóbb és kisebb az a pár smd alkatrész ami kell hozzá, mint egy áramváltó.

A FETek halálát sokminden okozhatta, akár egy rossz nyákterv, akár a trafó betelítése, (ami az IRS beépített védelme lehet hogy megakadályozott volna). Szerintem a mostani áramkörödet tekintsd csak egy fejlesztési fázisnak, és próbáld kicsit ujragondolni. Modernebb fetekkel, szinte biztos, hogy a TNY255 elegendő áramot tud adni a meghajtó áramkörnek, de tényleg nem olyan nagy dolog utánaszámolni, meg kipróbálni, vagy megmérni sem. Akár a mostani tápban is megmérhetnéd a segédtápon az áramfelvételt.

Most mekkora a terhelőáram?
Tehát, a 20 V-os kimenet 400 mV-ot esik a terhelés hatására. Ez egész jó, bár lehetne jóval gyorsabb is.

A 116/130uH primer induktivitás jelentős meddő áramot vesz fel, ez simán elég lehet ahhoz hogy melegek legyenek a kapcsoló-félvezetők.
Az SPP20N60C3 800W-os tápba kevésnek érzem, nagyobb áramú, kisebb Rdson ellenállású FET tipus kellene.

Elvileg 4,75A. A digit.metex műszerem 1,3-3,3A között ugrál.

Első sorban ujból meg szeretném köszönni válaszok. Belátom, hogy nem célszerű vátoztatásokkal teli kapcsolást bemutatni, igy is 2 hónapomba került míg Altiumban kiterveztem az egészet, de semmiképp nem ragaszkodom hozzá. Számomra elsődleges cél a stabilitás, és legyen strapabíró. Nyitott vagyok bármilyen hasznos tanácsra, megoldásra, egy jól működő táp megépítése érdekében. Ami a trafót illeti, teljesen tanácstalan vagyok, mivel az AN 1160 alapján méreteztem, és ezek az induktivitások jönnek ki eredmények. Ez esetben nem tudok mit tenni.
A nyáterv az jó, (nem tudom hogy kell csinálni az odaküldést, 634 oldalon található, és ugyanazon az oldalon vannak a jelalakok is, igaz baromi nagy holtidővel, azt csökkentettem is). Szombaton kiforrasztottam az IGBTet, és betettem helyettuk az SPP20N60C3 feteket. Üresjáratban 200KHz en 0 terheléssel müködött, szép jelalak a szkópon, és ugy egy perc elteltével rátettem a kezem a trafóra. Teljesen hideg volt, és akkor valami szikrázott a panelen, majd füstölgött, és csak azután durrantak el a fetek. Még nem volt időm megnézni mi lehetett a gond (zárlat keletkezhetett a trafóban?)
Száz szónak is egy a vége. Űjból kell tervezzek mindent, de nem tudom, hogy mit tegyek a trafóval. Több menet, nagyobb légrés?, legrés nélkül megnő az induktizitás.

Ennél is gyorsabb? Úgy látszik ilyen lomha ez az IC, bár lehet a FET-em és a vasmagom korlátoz.
Íme egy videó(szembe süt a nap - ami nem rossz): IRS 6Hz 100W
A cégtől egyéb okok miatt nem tudtam felrakni.
Kicsit hullámzik a teteje. Az mitől lehet?

Kíváncsi lennék lorylaci tápjára egy ilyen tesztnél mondjuk szűk 100W-on, mit mutatna.
De ha rendelnem kell a TME-től IC-t még, akkor már rendelek két STP12NM50-et is.

Mérések, Rds(on) amim van fet 1A-en:
2db IRF740: papíron 0.55 Ohm, mérve 0.8-0.9 ergó gagyi
2db IRFP460: papíron 0.27 Ohm, mérve 0.46 szintén zenész...
STH8NA60FI: papíron >1Ohm(0.96), mérve 1.1 Ohm, ez már jobban hangzik.

Jelenleg az áramkörömmel annyi baj van, hogy nem mindig hajlandó elindulni.
Lehet túl lementem ezzel a 150kHz-es softstarttal?
Beraktam az IRFP460-akat, azzal meg se nyikkan most, korábban ment nagy frekin úgy, ahogy...
Egy tárolós, akár analóg szkóppal már rég kiderítettem volna mennyi Amper(Uvs) az a start...

Igen, illene vagy tízszer gyorsabbnak lennie. Nézd meg az UC sorozatú current mode controll tápokat ( igaz, hogy az más tészta ), de ott csak a moduláción látszik, hogy volt egy terhelésugrás, a kimeneti feszültségen legfeljebb azt látod, hogy szőrösebb lett a fesz. De azért nem rossz ez így sem. Erősítőbe elmegy, úgysem hi-fi-t csinálsz. A szekunder oldali időállandókon kellene állítgatni.

Lomha a Schottkym? (békebeli darab: BYS28-45)
Sok a 2200µF puffer?
Kevés a 470 Ohm 20V-ra?

Nem. Ennek van egy nagyon egyszerű szabályozóköre. Tedd fel a rajzot.

Itt van: (Rmin, Rmax, Rss értékeken változtattam: ld. korábbi excel tábla)
Zénert meg elírtam a kimeneten: ZPD18V

Hát ezzel nem nagyon van mit tenni. Ilyen... De nincs is szükség többre.

Amire kell, arra bőven jó lesz(nem erősítő). De nem publikus, mert nem nekem lesz és sorozatgyártás.
Kiegészült közben a kimenet egy +LC szűrővel: 10uH+1000uF+100nF a visszacsatolás után.

És talán még jobb lett volna 500Ft-ért sorozatban vásárolt, és kb. ugyanannyiból megjavított rossz PC táp arra a 20V-100W-ra. Nem kevés pénz és munka spórolódott volna meg.

Bontott PC-táp patkolva nem játszik, de több részletet nem árulok el. Ennek így kell működnie.

Ha belegondolunk lehet kapni gyári rezonáns tápot valahol?
Vannak hasonló paraméterű tápok de mind négyszöges, valószínűleg ez lehet a titkolózás oka, az mellett nehezebb egy rádió vevőt használni a közelben a zavar miatt, a zárlati karakterisztikája is más ilyen tápnak.

Nem látom a rajzon a földelést meg az Y kondenzátorokat és a szikraközöket, ha már sorozatban lesz gyártva ez sem mellékes.