Ennyi szenvedés után magadtól is rájöhettél volna arra, hogy ahhoz a teljesítményhez meg a 10uH szóráshoz csak szimplán meg kell tekerni a trafót, nem kell sem elválasztó, sem tízezerért litze, mert a közönséges CuZ is jó.
Én még mindig a régi rossz TV-k képcsöveiről bontott lemágnesező tekercsek, jó állapotú 0,4-es huzaljaival tekerem a trafóimat, ami ingyen volt, tök mindegy hogy 100W-ra vagy 3kW-ra kell. Persze igazán a saját kárán tanul az ember.

Én azért csak maradnék a Litzénél szórótrafó esetén, másoknak is ajánlom...
(nem volt össze sodorva a pimer, már úgy füstölt, nemhogy 0,4!)

Melyik részén égett le a primer ?

Csak a selyem égett le teljes hosszában.

Senki nem épít rezonáns tápot?
Én igen, csak nem akarok blogolni.
Itt egy: youtube első bekapcs

youtube teszt

A videó beszédesebb, mint a képek...(ZCS)
Uds Ugs 2-5us 5V/100V

Sziasztok!

Valaki tudna egy kis elméleti segítséget nyújtani rezonáns tápegységhez?
Van egy terhelésem ami szinuszos áramot szeretne. Van egy H hidam és egy dc tápforrásom, nem akarok modulált pwm-et csak sima négyszögjelet küldök a H hídra és annak kimenetére egy rezgő kört teszek. Ezzel meg is lenne a szinuszom rezonancia frekvencián, de hogy vegyem le róla a terhelést, ha maga a terhelés is kapacitív? Az LC körrel sorba elhangolja a rezgőkört?
Néztem a skori féle rezonáns tápnál pl. a rezgő körrel sorba volt a trafó primer tekercse, de gondolom ő az alapkapcsolásnál is figyelembe vette a trafó primer tekercs induktivitását.

A kérdés az mennyire kapacitív a terhelés, elfogja hangolni a rezgőkört és előfordulhat, hogy olyan összeállítást csinálsz, hogy sokkal nagyobb feszültség csúcs lesz a kapacitív terhelésen mint amekkorát szeretnél. Mi a terhelés ? Elsőnek ezt kell meghatározni pontosan.

Egy feszültségtöbbszöröző lesz mögé téve valahogy úgy mint ezen a linken. Skori honlapján van egy olyan rezonáns tápra példa ahol a szekunder oldalon van a rezgőkör és a rezgőkör két rezonáns elemével sorban található egy-egy pufferkondi is (félperiódosunként váltva).
Az a kérdésem, hogy ez mennyire hangolja el a rezgőkört? Mert az a véleményem, hogy eléggé, legalább is bekapcsolásnál nagy áramcsúcsok lehetnek amik elviszik a feteket.
Normál üzemben pedig nagyon terhelésfüggő. Az én esetem annyival másabb, hogy 4db kapcsolóelem van és nincs trafó csak az induktivitás és a kondi a rezgőkörhöz és a 2db pufferkondi a diódákkal. A jelenlegi tervben még a D1 és D2 dióda sincs benne. Sőt nem vagyok meggyőződve, hogy azok segítenek egyáltalán. Ha rezgőkör kondiján a feszültség nagyobb mint a pufferkondin lévő feszültség akkor a pufferkondi párhuzamosan lesz kapcsolva a rezonáns kondival ami még jobban elviszi a rezonancia frekvenciát. Ráadásul úgy, hogy alapból az egyik periódusban ott a rezgőkör kondijával sorba az egyik pufferkondi és ekkor még a másik puffert párhuzamosan kapcsolja a rezgőkör kondijával. Legalább 1/10-ére esik majd vissza a rezonancia frekvencia.

És az nem működne hogy maga a kapacitív terhelés legyen rezonanciában egy soros tekerccsel? Csak mert fordítva ez szokott működni, pl. fémdetektorokban. A meghajtás általában ott is négyszögjel.

Az a gond, hogy a pufferkondi már kezdetben is 470µF és ezt még növelni szeretném. Emiatt a rezonancia frekvencia nagyon alacsony lenne. Így is szimulációban 10uH tekercs van amit kicsit kevésnek tartok.
De most próbáltam szimulálni multisimben a skori féle diódák tényleg segítenek kezdetben, de pl. a tranziens vizsgálatnál nem rajzol ki semmit a szimulátor.
Egyelőre most ott akadtam el, hogy is kellene kiszámolni a pufferkondi impedanciáját, ha 1A konstans terhelés van, de elég sok mindentől függ és hogy akkor épp milyen jelalakú áram folyik a kondi felé az kérdéses.

Ebbe belekavarodtam kicsit, ez most egy dc nagyfesz. táp lesz ?
Azt nem értem, hogy miért ragaszkodunk ennyire a szinuszhoz,
persze úgy értem, ha a feladat direkt egy ilyen topológiának a megoldása akkor értem,

erről jutott eszembe egy link
ez egy DC fesz. többszöröző,
https://www.element14.com/community/people/Kilohercas/blog/2014/07/...achine
lehet nem a témába vág de egyszer kell egy ilyen

Soros rezonanciánál nekem mindig az volt a gondom, ha kicsi az L akkor érzékeny a terhelés változásra, romlik a bandwidth, volt amikor azt csináltam, hogy egy soros ellenállásról szedtem le a feszültséget mert a kimenet kapacitív volt és eléggé lebegett, a túl nagy L meg állandóan izzik, most ugyan sikerül megoldani lassan ezt is de szenvedtem vele, azzal, hogy a trafó is kikerül a rendszerből a soros körbe más impedancia érték kerül, nem ismerem a célt, de általában négyszöggel lökdösnek többszörözőket, ha alacsony a freki, esetleg rátenném a többszörözőt egy power opamp kimenetére, vagy még az jutott eszembe, hogy valami kis értékű ellenállásra méretezni a rezgőkört és arról leszedni a feszt mintha egy kis belső ellenállású generátor lenne maga az ellenállás, ezt az utóbbi csak feltételezem, hogy segítene és kevésbé érdekelné a rákapcsolt többszöröző de biztos sokat fűtene el feleslegesen.

Ezt nézem éppen, érdekes kapcsolás:
https://youtu.be/hZfJL1usX9o

Sziasztok.
Egy kis szünetelés után, újból nekifutottam az aktív PFCs, rezonáns tápomnak, amiben kissé áthelyztem a rezonáns kört mivelhogy nem voltam megelégedve az eddigi eredményekkel. Hol a trafó volt forró, hol a jelalak volt csúnya, ezért az ECLER DT6800, valamint a PHONIC iamp 1620 erősítők kapcsolásából ihletet meríve, összeállítottam a tápot (a védelmi rész még nincs kialakítva neki, és a jelenlegi állapotában több próbapanelből áll), és meglepően ügyesen működik, és annak ellenére, hogy szabályozatlan, mégis elég kicsi a feszültségesés.
Bocsi a videóért, rosszul fogtam az okostelefonom, és ezért ilyen keskeny a kép (nem beszélve a fáradtságról).
Bővebben: Link

Sziasztok!
Egy tirisztoros szabályzóban eddig záróüzemű tápegységet használtam, UC3842-vel. Egy szigetelt hálózati alkalmazásnál megmutatkozott, hogy az RF szórása igen csak nagy, úgy hogy most másmilyen tápot keresnék.
A kvázi-rezonáns és a rezonáns tápok között keresnék olyat, ami nekem leginkább megfelelő. A rezonáns tápok közül az ST vezérlő IC-it néztem át (L6598, L6599A, L6699). Amire eddig nem találtam konkrét információt, az a tápegységek bemenő feszültség tartománya. Azt látom, hogy az ST azt javasolja általában, hogy legyen prekonverter a rezonáns táp előtt, és akkor az egy viszonylag állandó feszültségről üzemel. Mivel nekem viszonylag kis teljesítményre van szükségem, kb. 10-20W, ezért nem szeretném prekonverterrel bonyolítani a tápot, viszont szeretném, hogy legalább -15...+15%-os tartományban tűrje a hálózati feszültség változását.
Van valakinek tapasztalata ezekről a stabilizált rezonáns tápokról, hogy mennyire tűrik a bemenő feszültség változását?

Sziasztok. Néhány éve kaptam egy megpusztult halogén lámpa kapcsolóüzemű tápegységet. Elég komoly károsodásokat szenvedett, de sikerült helyreállítanom, bár van vele problémám. A kimenetén a csúcsfeszültség 6V egyenirányítás + pufferelés után a 12V helyett. A Graetzen kicsivel 240V felett mérek a multiméterrel DC állásban.
A másik problémám hogy elég komolyan le kell terhelni a kimenetét hogy beinduljon a rezgés, így önálló tápegységként nem igazán célszerű a használata. Ha van ötletetek előre is köszönöm. Csatolom a kapcsolási rajzot. A Diak hajtása elég érdekes. Próbáltam úgy is hogy a 490K ellenállás +V-ra volt kötve a 3,3nF -V-ra .

Szia!
A diak csak elindítja a tápot, utána már a terhelés megléte ( elegendő átfolyó áram a gyűrűben) tartja fenn a rezgést, működést. Olyan célra használhatod, ahol ez teljesül.

Értem. Olvastam róla hogy a vasmagnak telítődnie kell. A menetszámokat ha megnövelném 3-3 menetről mondjuk duplájára akkor a szükséges terhelő áramot is csökkenthetném?

Azzal csak óvatosan, mert ha nagyobb áram megy át a gyűrűn, a két tekercsben is sokkal nagyobb fesz, energia lesz és a 2 tranyót tönkreteheted.
Ezen az alapon egyszerűbb, ha az átmenő drótot növeled 2 menetesre.

Kezd összeállni a kép. Ezért szoktak diódás határolást tenni a tranzisztorok bázisához.

Sziasztok. Kedves forumozó társak, segítségeteket, véleményeteket szeretném kérni, egy magas frekvenciás rezonáns tápegység megépítése céljából. Ferroxcube E64 - 3C90 es planar maggal szeretném megépíteni 180kHz es fix frekvenciával, ugy kb. 5-6kW teljesítményre. Skori honlapján levő számolótáblával kiszámoltam prímérnek 4 menetet (félhídas konfiguráció), szekundérnek pedig 6 menetet 220V kimenő feszültségnek. A gerjesztést B=0,1T választottam.
A trafó teljes induktivitása 249uH, míg a szórt 1,25uH re sikerült a kivitelezés során. Ebből kifolyólag, a soros rezonáns körnek választottam 2 db. 100nF-1000V MKP kondit (párhuzamosan csatolva), illetve egy 2,65 uH soros tekercset. Kezdetbe STGW30NC60WD, IGBT-ket használtam mint kapcsoló tranzistorok, de sajnos elég hamar eldurrantak. Első indításkor a jelalak si nagyon ronda volt, elég nagy feszültségesés is volt az üresjárati és egy 600W terhelés között, mintegy 20V ha jól emlékszem. A holtidő 600 nsec. ra volt beállítva.
Csatlakoztatok pár skóp mérést:
1 üresjáraton, piros a Vs node, kék szonda az alsó tranzisztor bázisa
2 600W terhelés piros Vs node, kék az alsó tranzisztor bázisa
3 Prímér feszültség a piros szonda, a kék pedig egy TALEMA AP1000 CT, ami söntölve van egy ellenállással, üresjaraton
4 Prímér, 600W os terheléssel
5 Légréses trafó, 400 nsec. holtidő, üresjárat, 3 másodperc után eldurrantak az IRG4PC50UPBF-k
Akkor próbálkoztam egy kb. 0,1mm légréssel, és akkor javult a helyzet, szebbek lettek a jelalakok, de erre lemarháztak, hogy légrést, csak telítődés elkerülése érdekébe használnak, illetve azért robbannak el a tranzisztoraim, mert keménykapcsolásban működik a tápom, amit én persze nem így látok, sőt, inkább azt mondanám, hogy a 2es ábra alapján túl nagy a holtidő, és a tranzisztor bekapcsolása, illetve kikapcsolása előtt- után azért megy át nullába, okozva ezzel a CT látott belengéseket. De erre kérek tölletek egy választ, magyarázatot.
Illetve azon kérdéseimre is szeretnék választ kapni, hogy szükséges-e a légrés a trafóba, miért durrant el 2 pár STGW30NC60WD, illetve 2 pár IRG4PC50UPBF, mi volna az optimális rezgőkör erre a 180kHz frekvenciára, illetve az optimális holtidő.
Köszönöm figyelmetek. Üdv. Róbert.

Nem látszik mennyi az áram lépték. Az viszont látszik, hogy hard switch-ben kapcsol ki kb fél áramnál. A dead time elég sok szerintem 5,5us ből 1,2us az elég sok. Viszont kisebb DT-hez gyorsabb meghajtás kell mert eléggé lassúcska. Mennyi a gate meghajtó feszültség?

A 2. képen azért ronda a jel mert a félhidat ilyen értékű induktív áram tölti.

Cimopata újból köszönöm válaszod. Sajnos eléggé sötétben vagyok ami a kapcsoló tápegységeket illeti, és még egyelőre nem áll össze a kép, habár többször elolvastam a cikkedet, meg a lorylaci cikkjét, illetve az AN1160 application note-t is.
Az áramváltó tekercs léptékét sajnos most nem tudom, de holnap meg fogom mérni. A dead time és a soft switch összefüggésével vagyok zavarba. Én úgy értettem, ha nagyobb a holt idő akkor soft switch-ben kapcsol. És akkor hogy lehet arra rájönni a skópképből, hogy éppen milyen kapcsolásban működik?
A gate meghajtó feszültség 15V. Fogok tervezni egy keményebb meghajtást ami ICPL2601 optocsatoloval lessz kialakítva, és ez vezérel egy meghajtó ICt TC4422. Az IRS27951 pedig csak a kapcsoló frekit és a holtidőt fogja csinálni.

Szia!
Sok lesz a 180kHz.

Hello. A 180kHz es freki valóban kemény dió, de azért szeretném erre a frekire kidolgozni a tápegységet, mert pcb tekercsel, planár trafót szeretnék kivitelezni. Elmélkedve a dolgokon azt hiszem rájöttem, hol hibáztam, vagy mi nem volt elég világos a soft switch-el kapcsolatosan. A soft switch működést nem a holt időhöz kell társítani teljes mértékben, hanem inkább, ahoz, hogy a tranzisztor kapcsolása az áram 0 ban való átmenetelekor történjen. Én ott tévedtem, hogy Skory L-C Rezonancia Frekvencia táblázatában beirtam a kapcsoló frekvenciát, jó nagy értékű kondenzátort, azzal a reménnyel, hogy minél több áramot tudjak átpréselni rajta, és ami maradt, az lett a soros tekercs, aminek elég kicsi érték jutott.
De most a kérdésem az, hogy lehet startból megállapítani kiinduló pontnak, milyen értékü legyen az optimális értékű rezonáns kondi, egy általunk kiválasztott kapcsolási frekvencia függvényében?
A második kérdésem pedig az, hogy légréssel, vagy nélküle kell rezonáns tápegységet építeni. Saját észrevételem az, hogy légrés esetén kisebb a kimeneti feszültségesés, és szebbek a jelformák is.

6kW-ra:

Köszönöm vteo. Ki kell próbáljam, az általad számolt értékekkel. Idáig Cr=200nF és Lr (soros tekercs + szórt induktivitás) = 3,9uH vel egy rakás IGBT-t durrantottam el a napokba.

Szerintem ne próbáld.
Az általad megadott adatokkal kb. 3,2kW lehetne kivenni. Akkor lenne érdemes az általam megadottal, ha nem tudtál volna feljebb menni 3kW-nál. Ha a 3kW-nál robbantak a FET-ek, akkor fent az általam megadottaknál méginkább.

Úgy lehet megállapítani hogy mekkora kondi legyen a kiindul érték, hogy az adott félperiódus- holtidő alatt mennyi energiát kell átvigyél a trafón. Ezt az energiát a kondenzátor tárolja pontosabban ennyi energia tud átfolyni abban a félperiódusban anélkül, hogy tápra töltődne a kondi. Töltődne az tovább is de ott vannak a határoló diódák. 6000W-nál ez azt jelenti, hogy 180k frekinél a félperiódus 2,77us- DT az kb 600ns ami kiesik a teljesítmény átvitelből így a hasznos idő 2,17us. Ez az eredeti 78%-ami amivel növelnünk kell az átvitt energia értékét. Így : 6000W*(2,77us/0,78)=21mJ


21mJ= 0.5*U^2*C = 0,5*300V*300V*C => Így a korrigált C=473nF

Ha a veszteségéket beleszámolom még ennél is több kell kb 500nF.

Sajnos indulásnál az egész szekunder rövidzárban van ami miatt iszonyatosan megugrik a primeren a az oszcilláló áram, lehet ezt nem bírták az IGBT-k.

Azért mert kisebb kondikat használ attól még nem kell robbannia sőt kisebb kondi csak csökkenti a tranziens igénybevételt meg persze a max kimenő P-t is.

Teljesen egyetértek, ezért írtam, hogy ne próbálja ki az általam először adott adatokat.