Ez majdnem igy van, ha elö nem lenne irva a profi világban, hogy csak kalibrált müszert szabad használni ( még a piacon is ellenöriztetik a mérleget). Ez alol a követelmény alol találtak ki egy jol fizetö rendszert. Ráragasztanak mindenféle matricát ( az sincs ingyen, söt) de a müszer éppenolyan rossz, mint elötte. A müszerészek meg csodálkoznak, hogy hogyan lehet az, hogy 3 matricás müszer 3 különbözö eredményt mutat.

Ad szapcsika.
Hogyan lehet akkor ráragasztani egy ilyen szkopra a matricát, hogy kalibrált, ha még az idöalapja is szemmel láthatoan nem lineáris?
Valamennyi müszer ( a TEK meg extrán ilyen) olyan jellemzökkel készül, hogy normális szemrevétellel ne lásd a hibáit.
Csak egy nagyon régi apro példa. Valamikor egy mutatos voltméter skálájábol várhato volt a pontossága - nagy skála nagyobb pontosság - kis skála kisebb.
Senki nem gyártott nagy pontosságu müszert néhány cm-s skálával és forditva.
Söt már lattam olyan müszert is amin egyszerre 2 matrica volt - kalibrált meg hitelesitett - egyik sem volt valos, mert a müszer kalibrácioja néhány éve lejárt és több egységgel nagyobb különbséget mért, mint szabad lett volna...

Pontosan ezt akartam elmagyarázni. Egyrészt nem tudod, hogy amikor ráragasztották, akkor mi volt vele és milyen körülmények. Ahhoz kéne látni a kal. jegyzőkönyvet. Azóta bármi történhetett vele, ez nem egy mai készülék.. Különben, és ezt is írtam, a kalibrálás könnyen jelentheti azt, hogy megmérték az eltérést, feljegyezték és a későbbi méréseket ezzel korrigálták, és nem kívántak piszkálni a készülékben.

Másrészt tudni kellene, hogy mi a specifikáció. A szkóp nem precíziós mérőeszköz, akár szemmel látható eltérés is lehet speckón belül. Most gyorsan megnéztem, az X eltérítés 2% pontosságú, a középső 8 osztáson nézve. Az időalap linearitása pedig 5%, szintén a középső 8 osztáson bármelyikén mérve. Ez simán szemmel látható.

Harmadrészt, és ezt is írtam, biztos vagy benne, hogy nem lineáris? Tehát a vonal különböző részein különböző az eltérítési sebesség? Nem tudom mi van a képernyődön, de erősen valószínűsítem, hogy nem ez a helyzet. Csak az hogy vagy a teljes eltérítési sebesség, vagy az X erősítés van elmászva. Azt is leírtam, hogyan lehet ezt megnézni, hozzátéve még, hogy különböző eltérítési időkkel is érdemes megnézni. Plusz tudni, hogy az eszköz amivel méred (jelgenerátor) az mit tud.

Négyszögjellel látni rendesen a hibát, nem szinusszal, függvénygenerátoron van. Fő kérdés, mint visszább is írták, egyenletesen nagyobb a hiba osztásonként, vagy pár osztásnál pontos, csak utána jelentkezik eltérés?
Más eltérítési sebességeknél is, illetve 1-2-5 állásoknál, és a tízszeres egymás utáni állásoknál , ezt kellene megfigyelni.

Kicsit keverednek a fogalmak szerintem.
Bővebben: Link

Nem a vita miatt, de a 2%-s hibát az X tengelyen erösen kétlem, hogy láthatod. Ez egy 8 cm széles szkopon 1,6 mm! ( szépen szétosztva az egész szélességen).
Amugy a szkop nem az enyém....

Általában a képernyö közepére vonatkoztatják a speckot, azaz ha 10x8 osztás van a képernyön, akkor az X tengelyen 1 - 9 osztás között az y tengelyen meg +/- 3 osztáson belül. Az X tengely ( eltérités ) aránylag pontosabb, mert könnyebb stabil és egyenes fürészjelet produkálni. Erre a régi szkopokban szokott lenni 2 trimmer az also meg a felsö görbülés kiegyenlitésére. Sajnos magát a szkopot nem ismerem, de nekem is egy 464-s TEK van a mai napig a mühelyben.

Látszik az színusszal is. Az eltérítés torzítását okozhatja az eltérítő generátor, és a vízszintes erősítő hibája is, az osztók nem. (ellenállások nem tudnak nemlineáris hibát okozni)
Lehet, hogy csak táphiba, ettől torzíthat a fűrész generátor jele, de a vízszintes erősítő is lehet túlvezérelve.

Az egyik legnagyobb magyar cégnél láttam ilyen müszereket és csodálkoztam, hogy ki mert azokra ilyen matricát ragasztani, amikor a müszert csakis a gyár által kiadott berendezésen lehet kalibrálni ( és ezt beirni az eepromba). A müszerben semmi nincs amit tekerni lehetne, azaz nem lehet idegen helyen kalibrálni sem - mégis rajta volt mind a két plecsni.

Kivéve ha spirális trimmelésű ellenállással "javították" valamikor régen...
Nem valószínű ugyan, hogy aki műszerhez hozzányúl elkövet ilyen elvetemült dolgot, de kizárni nem lehet.

De ezt mondom már sokadszor. A kalibrálás nem (feltétlenül) jelenti azt, hogy bármit belepiszkálnak az eszközbe. Ezt kellene megérteni.
Egyszerűen megmérik a paramétereket és dokumentálják. A matrica azért kerül rá, hogy egyrészt ezt a tényt mutassa, másrészt pedig azt, hogy azt mutassa, hogy nem piszkáltak bele a kalibrálás óta, vagyis ami a mérési jegyző könyvön szerepel, azt tudja. Mondok egy egyszerű példát. Van egy voltmérőd. Elviszed a kalibráló laborba. Lemérik x ponton (igény és specifikáció szerint) a mutatott értéket egy hiteles referenciához képest. Ezt megkapod egy jegyzőkönyvben. Ezután a következő dolgokban leszel okosabb. Egyrészt a későbbiekben mér értékeket tudod helyesbíteni ezek alapján, másrészt az egymást követő kalibrációs ciklusok alapján fel tudod venni az eszközöd pontosságának időbeli alakulását. Ebből bármilyen időpontban mérve meg tudod mondani, hogy mennyi a mérésed bizonytalansága. Sehol nincs arról szó, hogy valaki is piszkálna az eszközbe. Nyilván ha a mért értékek specifikációk kívül esnek, akkor kívánatos lehet az utána állítás. De ha speckón belül vagy, akkor a legritkább esetben kívánatos az állítgatás, pont a fentiek alapján. Ekkor rá kerül a matrica és kész.

Az csak az osztásarányt változtatja, de feszültségtől (épkézláb tartományon bellül) függetlenül. Nem valószínű, hogy feszültségfüggő ellenállásra cserélte.
Viszont ha az áramgenerátornak elfogy a feszültsége, vagy a vízszintes erősítő a tápfesz közelébe kivezérlődik a nem lineáris tartományba, lehet ilyen.

Különben meg agytorna helyett elő kell venni a 2236 service manualját, fent van a neten, és szépen végigmenni a 4 - Performance checks és 5 - Adjustment procedure fejezeten és a releváns pontokat megnézni és beállítani. Ebből gyorsan ki fog derülni, hogy mi a helyzet.
Különben napestig vitatkozhatunk, pláne ernyőképek ismerete nélkül, hogy most akkor mi nincs jól beállítva.

De valóban, először meg kell próbálni beállítani, ha nem megy, akkor nekiesni a szétszedésnek.

Nem csak a nemlineáris hibát akartam ezzel kiszűrni, hanem az eltérítés sebességének pontosságát. Talán csak ez a hiba.

Ezt viszonylag egyszerű eldönteni. Ha lineáris, akkor lesz olyan frekvencia ahol minden jel osztásvonalon lesz.

Ez rögtön meg fogja adni az eltérítés sebességének pontosságát, mert a generátorod frekijét összehasonlítod a sweep idővel. (Az ilyen célra létező marker generátorok, mint pl. a Tektronix tg501, pl. eleve mutatja is %-ban a hibát, de kiszámolni is egyszerű.)

Ha linearitási hibája van, akkor nem fogod tudni egyszerre minden jelet osztásvonalra állítani.

Neharagudj, akkor az micsoda?
A bolti mérleghez is odaraknak egy táblázatot, hogy ha 1kg-t mutat akkor azt pl 0,8 kg-nak kell értelmezni? Jol néznék ki ha 1 kg hus helyett csak 80 dkg kapnánk - mert biztisan senki sem köti majd az orrunkra ama hires és drága jegyzökönyvet.

Vagy a müszerész a táskájába kotorásszon és keresse ki a müszer által mutatott érték megfelelöjét? 110-t mutat aminek a megfelelöje a 120?
Hova jutunk ilyen eljárással?
A kalibrácio (ma már) egyöntetüen azt jelenti, hogy a müszerröl a valos értéket olvassuk le s nem mindenféle házszámot..
Szoval pontosan ettöl áll fel minden ször rajtam. Egy ilyen kontármunkáért még valaki pénzt is mer kérni? És lepecsetéli azt a pamflettet aminek abszolut semmi értelme nincs! ( Föleg olyan esetben amikor a gyári kalibrácios állomás a jegyzökönyv helyett az korrekcios táblázatot egyböl beirja a müszerbe igy az azután a valos értéket mutatja. ( söt leolvashato, hogy ki , mikor kalibralta és mikor kell ezt ujra elvégezni. A papirnyalo bürokraták meg a szekrényeikben fogják örizgetni a teljesen érvénytelen és használhatatlan jegyzökönyveket.?

Hát siralmas valoság ha ez igy van.

Egy biztos. A hitelesítő hatóság nem állít be, nem javít semmit, csak tanúsítja a kalibráció hitelességét. Vagy nem.
A gyártónál, előállítónál, üzletnél a minőség biztosítási eljárás protokolljában kell előírni, az ellenőrzési gyakoriságot. Pl. kilencezer nemtomhány. Ez így van a hatósági ellenőrzést végző intézményeknél is.

Feladom. Olvass utána, vagy ilyesmi. Ajánlom pl. a bevezetés a méréstechnikába jellegű könyveket.

Ama hatoságnak ( ha még szükség van ilyen sohivatlara) az lenne a feladata, hogy a müszerek szervizeit ügyelje fel s ne magukat a müszereket. Ha a szervizt minösitik (amit amugy is kell mindenféle ISO szerint), akkor onnan csakis kalibrált müszer mehet ki, s nem pedig egy semmitmondo matrica a kalibrálatlan müszerhez.

Részben szenvedö alanya vagyok eme dilettáns magyar hozzáállásnak igy egészen pontosan tudom, hogy miröl van szo....( más országban még ilyen dilettantizmussal nem találkoztam).

Jó, akkor mégis kérdezek. Idézlek téged: "A kalibrácio (ma már) egyöntetüen azt jelenti, hogy a müszerröl a valos értéket olvassuk le s nem mindenféle házszámot.."

Mit jelent az, hogy "leolvassuk"? Mit jelent az, hogy "valós értéket"?

A térerő mérő műszereken van egy ilyen gomb, hogy CAL. (a szkópokon is van) A főnököm egyszer megkérdezte, hogy ugy-e azzal állítjuk be a mért értéket. Háát, lényegében igen.

De ha nekem nem hiszel akkor itt van egy példa: http://support.fluke.com/calibration-sales/Download/Asset/3029357_6..._W.PDF

Persze nyilván a Fluke-nál nem értenek annyira a mérőműszerekhez, mint egyesek itt, de akkor is.

Az én területemen is táblázatot mellékel a hitelesítő hatóság, nem tekerget beállító trimmereket. Sőt technikailag nincs is lehetőség minden beállításra.

Egyszerüen azt, hogy ha pl. 100V-t mérsz akkor a müszer (a hibatartományon belüli) 100-t mutasson és na 95 vagy 105-t ( ami azon matricás müszereken sajnos elöfordult). És ne kelljen valamilyen táblázatot böngészni, hogy mit kell érteni a mutatott 95-s értéken. A világban ezt hivják kalibrácionak, azaz hogy müszerész vagy a vevö a valoshoz legközelebbi értéket lássa (- a hibahatárokon belül).

Persze. Jól is néznénk, ki, ha a hitelesítő hatóságnak kellene minden műszerhez érteni és tekergetni.
A hatóság vagy kalibráló labor legfőbb célja, hogy a műszert összehasonlítsa egy hitelesített (vagy ahhoz visszavezethető) értékhez és erről nyilatkozzon. Aztán majd a műszer üzemeletetője eldönti, hogy ez alapján akar-e tekergetni, vagy táblázatot nézni.

Maradjunk annyiban, hogy nem ezt hívják annak.

Üdv!
Csatoltam képeket is az előző problémához. Talán a háromszögjel vált be leginkább megfigyeléshez.
Ahogyan mondtátok igyekeztem frekvencia állítással a raszterhez állítani a jelet, de nem sikerült, ha az utolsó osztásnál jó, akkor az első része megy el.
Nagyobb frekvencián(MHz+) talán kicsit már látszik az első fél képen is, de mindenképp a második félkép a jelentős.
Így már jobban érthető?

Csak egy házszámmal tévedtél - mi müszereinkhez is ugyanilyen protokolt adunk, és ahogy a fluketöl ist azt várjuk el, hogy 100V-ra százat mutasson, a mi müszereinktöl is ugyanezt várják el. A hatoság meg ehelyett egy táblazatot ad ( nem tudni mi alapon), hogy a 100-s mutatott érték valojában 102, a 200-s érték meg 204.
Ha ugyanazt a müszert nem a hatosághoz cipelnék hanem az erre speciálozodott szervizbe, akkor a müszer 102 vagy 204-t mutatna automatikusan. És lenne jegyzökönyv is.

Egy kicsit változik a fürész meredeksége a felsö tartományban, ha nagyon zavar azt be lehet állitani, de én hagynám mert annyit nem hiszem hogy megér. A fürész jelen látni pontosan, hogy az X eltérités utolso harmada meredekebb ( gyorsabb).