Ha elolvastad volna amit irtam fellelted volna hogy ez egy Motorols tevezes eredetileg.Amugy az L5 negativ visszacsatolas.

Hidegitve van a dioda.A bekotese ebben a formaban nem vegleges.

Biztos vagy abban, hogy negatívnak kell lennie ?!
Növekvő frekvencián egyre erősödő hatással ??
Talán pont ezért nem megy, mert a nagy negatív visszacsatolás miatt alig erősít valamit!
Próbáld megcserélni a L5 kivezetéseit...

A project eredeti linkje: Bővebben: Link

Nem mondhatni hogy túl van dokumentálva...
Mindenesetre az L5 bármi lehet. Ha mozgatja vagy megfordítja lehet akár pozitív akár negatív vcs is, sőt ha kinyitja a dobozt ez még változhat is...
Ezen elven működik néhány szabadonfutó LC oszcillátor is, csak meg kell keresni a gerjedési frekvenciát vele.. Nem túl megbízhatók az ilyen szórt erőtérből való visszacsatolások.

Középtájon van egy link egy három oldalas eredeti konstrukcióra..., aszerint valóban negatív visszacsatolást kell alkotnia..., bár fel nem fogom, hogy miért kell alacsony frekvencia felé növelni az erősítést..., de biztosan meg van a magyarázat arra is ))

Alacsony frekin csokken az erositese.A magok / menetszamok miatt.
Nem az az eredeti kapcs.Az eredeti egy Motorola kapcs. Onnan szarmazik az osszes tobbi.Es igen..stabil az erosito nagy swr mellett is...A kapcsolasban kar keresni a hibat.Folto vasmag / menetszam problema lesz.Az egesz teljesitmeny atmegy ezen a folyton akar (hasonloan) egy pushpull kapcsuzemu tapnal.Gyakorlatilag az ebben tarolt aram hajtja a kimeneti trafot.

Eddig ahány erősítőt láttam, mindegyikben a korrekció azért kellett, mert a tranzisztorok a frekvencia növekedésével egyre kevesebbet erősítenek.
Ha ebben más a helyzet, akkor tényleg egy agyament konstrukció az eredeti is...(magánvélemény szigorúan )

A menetszámokat..és azon keresztül a reaktanciákat a sáv aljára szokás méretezni, hogy ott még átmenjen a kakaó! Nyilván a frekvencia növekedésével ez csak javulni fog..., míg a félvezetők erősítése viszont csökken, a határfrekvenciájuknak megfelelően.

tényleg. tehát 1977-es kapcs. akkoriban még megengedett volt az ilyesmi..

Gondolj csak a kimeneten levo 1 menetre 1.8 MHzen. Vagy akar a bemeneten levo hasonlo trafora.A menetszamokat a tekercs sajat kapacitasa miatt a leheto legalacsonyabban kell tartani . Magasabb freki..

Persze nem ertettek hozza.Nem er semmit ki kell dobni.Azota megvaltozott az erre vonatkozo villamossagtan is...Mar semmi nem igaz belole

Hát ez az..., a menetszámok növelésének csak a rendelkezésre álló hely és a parazita kapacitás szab határt..., viszont halott ötletnek tűnik alulméretezni egy trafó reaktanciáját csak azért, mert félünk attól, hogy az a 6 menet akkora parazita kapacitással bír, hogy berezeg pár 10 megán! A tranzisztorok kollektorai szerintem jóval nagyobb kapacitást visznek be ide, semmint az a pár menet..., de nem néztem meg az adatlapot.

Én valami dokumentáltabb verzió megépítését javasolnám, ahol ismert magokra, adott menetszámokkal van megadva minden..., mert ez így egy halom bizonytalansági tényezőt hordoz magában, ami csak gyakorlott szakember belenyúlását viseli el...

Elég részletes dokumentáció van hozzá szerintem, menetszámokkal, vasmag típussal, huzaltípussal, az ARLL handbook 1981-es kiadásának 6. fejezetének 41.oldalán kezdődik:

Ok..., de ma is kapható az a vas ? Beszerezhető ?
Mert ha nem, akkor olyan mintha nem is lenne...

Ebből egyből ki is derült hogy nem létezik L5...
Az csak a T2 trafónak egy kis menetszámú dc független leágazása.

A jelszinteket kellene ellenőrizni: A meghajtó fokozat megkapja-e a szükséges jelszintet, leadja-e a kívánt teljesítményt? NEM szerintem. A BLF521 nem tudja a szükséges meghajtást a végfok számára. 10W körüli kell. 20-23V nagyfrekis fesz 50 ohmon.
Az FT50-61 nem igazán ide való ezzel a menetszámmal. Sokkal nagyobb induktivitású tekercs kellene ide, vagy magot cserélsz, vagy duplázod a menetszámot.
Amúgy ez egy standard kapcsolás, működni kell!

Na sikerült !

Mi lehet az oka annak, hogy pl ennél a konstrukciónál egy sima ellenütemben hajtott trafó van a kimeneten..., míg gtk kapcsolásában van egy trafó, valamint külön fojtó is...
Hiszen ez utóbbi esetben kétszer annyi vas kell..., mi lehet az előnye ?

A harmonikusok elnyomasa a cel.

Az 50-61-nek az AL erteke nagyon hasonlo a 82-61 magehoz. Teljesitmenybe kevesebbet bir. Na majd a hetvegen nekiallok ujra.

Az adatlap szerint 1..1.5W kell az 50W-hoz egy MRF455-nek.

Milyen módon nyújt többet ? Hiszen a sima ellenütemű trafós meghajtás is elnyom bizonyos harmonikusokat a kimenő jelben...!

Az eddig is ki volt derulve, a vegfokrol keszult kepen is latszik, meg linkeltem a NYAK tervrol kepet, azon megjobban latszik (csak a pontok hianyoznak,..). Meg a linkelt kapcsolasbol is, egyertelmu hogy nem egy kulonallo tekercs...

Bővebben: Link

Hát én csak a 4. oldal végén találtam benne utalást erre vonatkozóan..., ám ott csak annyi indoklás szerepelt, amennyit már én is leírtam, hogy a páros felharmonikusokat csillapítja.
Pont ahogy a középleágazásos táplálású kimenet is...

Tehát továbbra is nyitotta kérdés, mi indokolja még egy vasmag használat azon a helyen ??

Talán a nehézség, amit az 1(+1) primer menet megcsapolása jelentene ilyen kis menetszám esetén ?

Ott azt is irja hogy hany dB ezzel a csillapitas es mennyi enelkul. Ez a lenyeg az egeszben.
Viszont igy az egesz teljesitmenyt minden felperiodusban ez a tekercs adja le a kimeneti trafora.

Még ha így is van, és elfogadjuk, hogy kb 10dB-vel nagyobb a harmonikus csillapítása így megtáplálva (aminek az okát én személy szerint még mindig nem értem)..., akkor sem látom indokoltnak a használatát, hiszen kimenő szűrő így is úgy is kell még. Ott pedig egyszerűen, észrevétlenül lehet, járulékos alkatrész nélkül ugyanazt a harmonikus csillapítást elérni..., tehát azt a vasmagot simán meg lehet takarékoskodni! Nagy teljesítményeknél ez azért jelentős előnynek tűnik...

Középleágazást soha nem tudsz pontosan kivitelezni, az egyik oldal mindig eltérő terhelést fog kapni. Másik ok pedig az, hogy sokkal vastagabb primer kell ha az egyenáramú bevezetés is ott történik. Bár e konstrukciónál nem alkalmazzák, de le lehetne még választani a kimenő transzformátort kondenzátorokkal is, illetve a transzformátorok áttétele kevésbé kötött, mint a középleágazásos kivitelnél.

Pontosan.

Nálam kicsit okosabbak szerint tudományosabban, méréssel alátámasztva : Link

Kerdes hogy milyen vasat lehetne oda meg hasznalni. Ezt a 82-61-et sehogy sem talalom csak USAbol. Meg kiveszem a visszacsatolast es probalok egyet ezzel a maggal (50-61, duplan van). Van meg keznel 114-61.