Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Házilag építhető fémkereső
Abbol indultam ki amit terepen tapasztaltam a másik két géppel együtt.
Fals jelet minden esetben megnéztük a teszt időszakban. Nagyobb fejem van 32-es, bár 25nek lehet jobban örülnék... Szoftver függő az egész, srác melyikkel végezte a tesztet?
2.0 használom... Fel óra és jön a video
Fortune-M levego teszt
Napokba készítek föld tesztet is
Ez a videó egyáltalán nem meggyőző !Csak a gépet látjuk és a csipogást halljuk . A legvégén talán látszott hogy kb 10cm re lehetett a tekercstől a fémpénz ,de ha levegőben 10cm akkor földben szerintem 2-3cm lesz az érzékelési távolság .
Tesztvideó.
Kimentem a kertbe az Arduino Nanoval épült géppel. 29.5 DD fej, 13.2 kHz. Saját program, saját tervezés. Ennyi megy kútfejből, első nekifutásra. Az érzékenység nincsen föltekerve, úgy van, ahogy terepen használom. A videón látni az első tekerőt, elég lent van. Egy vasszög és egy alufólia fecni van kb 5-6 cm mélyen, majd a kis egy forintos 24-25 mélyen. A tárgyak már pár éve lent vannak, nem friss ásás. Sajnos, csak két tónusú a hang, mert a 328-ban kifogytam a timer-ből. Majd a 2560-ban jut mindenre, sőt, marad is. Ha ma csinálnám, akkor sok mindent másként csinálnék, programoznék benne. De első programozásnak tűrhető.
Most néztem kisebb ermekre 25cm levegőben stabil, nagyobbakra 25-35cm. Viszont a fejem se tökéletes...
Másik kell hozza
A szinográf elvről nem sokat tudok. A geotech fórumon az USB metal det-nél vannak információk az IC-k ről is és a spektrális VDI ábrázolásról. Át kell rágni, több mint 50 oldal. A lényege ez, ha ezt tudja, öröm boldogság: Sörkupak Most láttam, már van M2 és M2 ultra változat.
Az a bajom, hogy nincsen digit szkópom, amin le tudnám menteni a csatornák jelalakjait. Azt szoktam csinálni, hogy az A-D konverterrel veszek mintákat, egymás után, mentem őket változóba, majd megnézem őket a PC-n. Nem az igazi, de valamit mutat.
A sanda gyanúm az, hogy a találat legesleg elején kell venni egy pár mintát. Mert az átvágós vasaknál a diszk csatorna olyankor megy egy kicsit negatívba, majd utána gyorsan emelkedik. A söröskupak legelején is van egy kevés vas hang, de nagyon kevés. Most úgy csinálom, hogyha a talaj csatorna jele elkezd emelkedni, és eközben a diszk csatorna nem túl negatív (ha nagyon negatív, akkor talajjel van, vagy ferrit jel), akkor elég gyorsan veszek egy-egy mintát, majd a diszkből kivonom a talajt. Ezt ismétlem sokszor. Az eredményeket összeadom, és átlagolom. Az értéknél van egy küszöb, ami alatt falsnak ítéli a jelet, fölötte jónak. Gyakorlatban söröskupaknak elég szép hangja van, de a gép egyik irányba való lendítésnél nagyon rossznak ítéli a jelet, a másiknál viszont elég jónak. Ezt nem bírom kiküszöbölni. Persze egy érme nem nagyon csinál ilyent, de azért jó lenne valami megbízható programot találni. A geón tettek fel egy VDI forrást. De az nem jött be, főként, hogy nem mérte a vasat. Most azt próbálom meg majd, hogy az A-D konvertert fölpörgetem elég magas frekire. A találat legelejéből veszek egy csomó mintát, majd várok kicsit, és ott is megnézem. A vas az mindenhol vas. Az átverős vas csak a legelején, majd jó. A jó meg mindenhol jó. És akkor ehhez hozzá kell venni még azt is, hogy a mély érmék elég vasasan jönnek, tehát nézni kell a jel erősségét is. Idézet: „Az a bajom, hogy nincsen digit szkópom, amin le tudnám menteni a csatornák jelalakjait” A digit szkóp csak 8 bites plussz a saját zaja, szerintem ennél finomabb felbontás kellene oda. Ahány bites az AD konverter. Valószinűleg erre a feladatra nem lenne jó. Amikor én a PI-vel kisérletezgettem, kis jelváltozások figyelésére alkalmatlan volt a digit szkóp.
A gépben is 8 bites az A-D konverter. A mérendő jel is néhány tized voltos. Valamit mégis csak látnék rajta. Azt is megpróbáltam, hogy az analóg szkópot lassú eltérítésre állítottam, futott a két csík, amelyek max fényerőn voltak. Közel hajoltam a szkóphoz, és a lendítés jelalakja beleégett a retinámba. De annyira nem vált be, mert a negyedik-ötödik lendítésnél már a sok egymáson eltárolt jelet nem tudtam kielemezni.
Jó ideje nem olvasgatok már, hol tart ennek most a fejlesztése? Illetve mennyire hozható össze különféle fejekkel, gondolok itt a menetszámokra, kiegyenlítésre? Gondolom az L*-nál az a 40-50mV az az ofszet, vagyis a vevőtekercs jele találatmentesen.
Ha összerakom végre az AVR ISP-met és jó is lesz, meg nagyon fogok unatkozni, akkor lehet hogy összedobom próbaképpen ezt a fortunátót, már ha publikusak hozzá az AVR tartalmak.
Másra nem ajánlanám, de szerintem ilyen feladatokra megfelelnek az USB-s szkópok is, a hantek 6022be elég baráti áron szokott lenni az ebay-en. Hogy mekkora tudása van azt nem tudom, de tárolni, menteni biztos hogy tudsz vele.
Most, hogy saját agymenésemet leírva látom, még az is megfelelhet, ha a csatornák jeleit egyszerűen fölveszem PC-vel, a hangkártya bemeneteivel, és visszanézem. Talán, mg az Audacity® is megfelelhet.
Sima PC szkóp progi nem jó ? Ha a fázisdetektorok utáni feszeket akarod elemezni, ott nincs 20 KHz feletti freki. Itt a geotech fórum. Ezek végig elemezték a problémakört: PC based USB metaldet
Köszi. Átrágom magamat a témán 2008-tól napjainkig.
Jó lehet a PC szkóp is. Feltéve, ha Linux alá is csináltak használhatót. Majd ránézek.
Bármilyen fejhez be lehet állítani. Publikus hozzá a PIC progi. Viszont kényes a Panel része. Azt profi céggel akarom legyártatni. 1db sokba kerül lötstoppal, furatgalvánnal, tűziónozással. Aki szintén panelt szeretne, az jelezze priviben. Több db jóval olcsóbb.
Az M2 változatot én is most olvasgatom az Ukrán lapon.
Nekem a nyákgyártatás eszembe sem jutna, hiszen a fej után azon lehet a legtöbbet spórolni. Ha van készen publikus, jól működő bevált nyákterv, és nem kell rajta BGA-t golyózni (szinte biztos hogy nem), akkor elszégyellném magam ha nem tudnám megcsinálni.
A furatgalván az más kérdés, de ha nincs belőle nagyon sok akkor azt is meg lehet oldani, vagy tüskékkel vagy két oldalon forrasztani az adott lábat. Az érzékenysége ami nem tetszett nekem, mert én úgy vagyok ezzel, hogy felőlem lehet 10 hangú, vagy akár szavakkal is mondhatja hogy éppen milyen fémet talált, ha nem elég érzékeny akkor nem érdekel.
Nem egyszerű. Nem szeretnék úgy járni mint pl. ő : panelhibácska
M2 működése mennyivel tér el az alap géptől valaki már utána nézett?
Például annyiban, hogy itt már a vevőerősítő erősítését megpróbálták arra a frekvenciára hangolni, ahol a gép dolgozik, és nem 1 kHz-re. Szerintem már ez is nagy javulás. De gondolom a zaj miatt módosítottak a fázisdetektorok aluláteresztő szűrőjén. És emeltek a fázisdetektor utáni sávszűrők erősítésén. A féltápot nem OPA-val csinálják, hanem ellenállás osztóval, és pufferrel. A pinpoint részt egyszerűsítették.
Szerintem, ha a szoftver maradt volna ugyanolyan, akkor valamennyit ezek is hoztak volna a konyhára.
Üdv!
Az én Fortuna-M kb. egy éves építéseim. Az első képeken bedobozolva az általam gyártott panelen nem furat galvanizált. A második ozzy ukrán gyártású panel ,az alkatrészek rajta vannak de dobozolni kell még. A harmadik félkész állapotban, lehet hagyományos vagy smd kondikat rárakni M2 verzió szintén ozzy-tól a panel.
A tekercsek kísérleti stádiumba.
Hogyan oldod meg az árnyékolást? Grafittal?
Milyen módon? Persze, csak ha nem műhelytitok.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
