Üdv!

Lehet triviális lesz a kérdésem. Ha a mérendő tranzisztor áramkörben van az meghamisítja a mérést elvileg. Végigmértem egy kisebb áramkört. Nyitóirányban minden rendben, (BE, BC dióda npn struktúrában), viszont npn esetén nem mindig mutat szakadást ellenkezőleg (úgy hogy a bázison van a fekete, a piros a collektoron, majd az emitteren). Ha nem szakadt akkor rendben van, vagy ki kellene egyesével forrasztanom a tranzisztorokat?

Hali!
Nem vigasztalni akarlak, de igazad van abban, hogy beépített tranzisztort nem igazán lehet kimérni az áramkörben lévő többi alkatrész miatt.
Sajnos ha már mindent megmértél, ki kell forrasztani a tranzisztort, de nem érdemes akkor már neki állni méregetni, hanem beforrasztani egy jót, az a biztos.
Ez meghatározza rögtön hogy a tranzisztor volt-e a hunyó, aztán később kíváncsiságból lehet méregetni.
Üdv.: Glitter

Szia!
Véletlenül nem SANYO DCX4000L?
Sikerült a tranyókat beszerezni?

Üdv!
Van 2db KSE340 tranzisztorom és nem vagyok benne biztos, hogy jók.
Multiméter hFe-ben nem mutat semmit, diódavizsgáló állásban a C(-) és B(+) között 610-et mutat, viszont C-E között semmit. Fordított C+ B és C+ E 1, ez így jó.
CE szakadt vagy ezt a tranzisztort így nem lehet vízsgálni?

Lehet, hogy maradi vagyok, de én a következőképpen vizsgálnám.
Mivel a tranzisztor elképzelhető mint egy két szembefordított dióda, a bázis közös kivezetéssel, ellenállás mérővel vizsgálnám a nyitó, záró irányt, a bázishoz képest. Jelentős eltérést kell mutatni nyitó, és záró irányban. Ha ez így van, akkor mindkét dióda jó. Mivel a két dióda nem egyforma, ezért a C - E között eltérő ellenállást kell mérni, polaritástól függően. A mért értékek nem lényegesek, csak az eltérések. A tranzisztor nagyfeszültségű, ezért a CE ellenállásnak mindkét irányban eltérőnek, de nagynak kell lennie. Ha így van, akkor a tranzisztor valószínűleg jó. (lehet még ettől alacsony a bétája, ami miatt használhatatlan, de ezt már csak béta méréssel lehet eldönteni.

Multiméter bétamérője nem mutat semmit.
Attól hogy nagyfesz tranyó még meg kéne mérnie vagy tévedek?

Szia!
Van beépített B-E ellenállása?

Szia!
Este megnézem.

Nincs, egyszerű nagyfesz tranzisztor.

Először nézd meg ohmmérővel, hogy szakadt-, vagy zárlatos-e. Ha szakadt, vagy CE zárlatos, nem fogsz tudni bétát mérni. A multiméterrel se a dióda, se a bétamérés nem egyértelmű.

CB:5,85M
EB:7,1M
CE:végtelen

Ha jó méréshatárban, jól olvastad le, ez szakadt.

Sziasztok. Rendeltem Angliából 2sc1775-öt. Van a webshopban több régebbi 2s tranzisztoruk fet-jük. A rendelés azért történt hogy teszteljem eredeti alkatrészt küldenek-e? A kérdés, hogyan tudnám megkülönböztetni vagy eldönteni hogy eredetit kaptam vagy hamsat?

KB sehonnan.
Inkább a drágább félvezetőket, végfokokat szokták hamisítani.

Ez egy érdekes kérdés, mit nevezünk hamis félvezetőnek. A félvezető gyártás költséges dolog, akkor éri meg, ha nagy sorozatban történik. Ezért van a világon néhány félvezető gyár, és ezek gyártják a félvezetők legtöbbjét, és többnyire a megrendelők igényei szerint jelölik. Ettől kezdve mi is a hamis? A Tungsram is ilyen szempontból hamis félvezetőket gyártott.
A félvezetőt pedig nem tesztelni, hanem mérni kell, és a mért adatokat összehasonlítani a félvezető adatlapjában megadott adatokkal. Ezt az iparban válogatásnak nevezik, és borzasztó drága, időigényes dolog. De még ezzel sem tudod eldönteni, hogy melyik a "hamis".
A gyártásnál is van válogatás, néhány alap paraméter szerint egy automata géppel, és a tokozásra olyan típusszámot írnak, ahova a legyártott eszköz besorolható. Ha sehova sem sorolható, és a paraméterek szélsőségesen rosszak, megy a selejtbe.

Én arra gondolok, hogy pl. A 2sj074 2sk170 feliratokkal kaphatunk 2sj103 2sk246 fet-eket. Legalabb is a net ezzel van tele. Itt hamis ott hamis.

Ebben az esetben kérhetném, hogy a hsz-ek kerüljenek át a megfelelő topikba? és köszönöm!

Lamalas cikkében lévő rajz alapján készítettem egy paneltervet, és abból egy panelt is.
Aki ismeri a panelkészítési affinitásomat, az tudja valójában megítélni mekkora dolog, hogy magam készítettem el a panelt. Ráadásul kézzel rajzolgattam meg a vezetősávokat, amit megelőzően átjelölgettem a furatok helyét.

Összeraktam az eszközt, és mértem is vele néhány tranzisztort. Eleve válogatni akartam vele, így több azonos típust mértem.
Ennek kapcsán kérdezem. A "hitelesítést" (ami a collektor ellenálláson eső 1 V beállítását, és a hozzá tartozó collektor áram megmérését jelenti), minden egyes tranzisztornál külön-külön el kell végezni? A cikk elolvasása után, olyan illúzióm volt, hogy ez az érték közel állandó marad.
A mért eredmények erre rácáfoltak, így minden egyes tranzisztornál, pontosan megmértem az Rc-n eső feszültséget is a bázisáram mellett, így számolható a tényleges collektor áram.

Üdv!

Köszi a kérdést! A "hitelesítést" (1V beállítása a potméterrel az összes ellenállás bekapcsolása mellett) elegendő egyszer elvégezni, hisz a visszacsatolás miatt (önszabályzó kör) a mérendő tranzisztor kollektor árama mindig állandó lesz, bármilyen BJT (de nem darlington!) tranzisztorról is legyen szó. Ennek a kapcsolásnak pont az a lényege, hogy állandó kollektoráram mellett mérjük a bázisáramot, majd a két érték (bázisáram és kollektoráram) hányadosa adja a DC béta értékét. Ha pl. egy állandó áramú áramgenerátorral táplálnánk a mérendő tranzisztor bázisát akkor a kialakuló kolletoráramot kellene mérnünk, de ez problémásabb eset mint az állandó kollektorárammal mérés.

Azt furcsállom, hogy különböző mérendő tranzisztoroknál küönböző kollektoráramokat mértél azonos kapcsoló állásban. Ha lesz időm jövő héten előszedem az én mérőmet és leellenőrzöm a működését. Majd beszámolok mit tapasztaltam.

Köszönöm a pontosítást, éppen erre számítottam én is, csak nem igazolódott vissza a mérés során (!!).
De magam is meg fogom ismételni a mérést, mert nem zárom ki a körülmények kedvezőtlen hatását sem (ezzel csak annyi lehet a gond, hogy már először is igyekeztem körültekintő lenni, ezért nem számítok változásra).
De nyitott vagyok, meglátjuk mit hoz az ismételt mérés.

Az eszköz kapcsán (szigorúan az én alkatrészeimmel és labortápos táplálás mellett), számos anomália jelentkezett. Szinte semmi nem volt stabil, össze vissza ugráltak az értékek, és azonos tranzisztorokon sem lehetett egy-egy mérést azonos eredménnyel megismételni.
Reloop végtelen türelmét kihasználva, egy csomó mindent kipróbáltam és próbáltuk a viszonyokat ésszerűen beállítani. Sok sikertelen próbálkozás után, belefutva bizonytalan gerjedésekbe, sikerült egy jó megoldást találni.
A rajzon most is meglévő C1-C2 kondenzátort találomra 100 nF-ra növelve, minden stabilizálódott. A beállított collektor áram mA-re pontos, és rezzenéstelenül stabil. (Kérem, aki biztosan tudja, az mondja el nekem a tranzisztor egyik lábát "kollektor" vagy "collektor"-ként kell helyesen írni. Mindkettőre látok példát, és ha rövidítve van akkor mindig "C".)
Lehetséges akár 47 nF, vagy esetleg 10 nF is hasonló eredményre vezetett volna, de ezeket én nem próbáltam ki.
Javaslom a kondenzátor értékét eleve megnövelni.

A 3. változatot kihagytad: collector. (Collektor helytelen)Eredeti írás szerint. Oroszoknál rendre K-val jelölik (még valami keletieknél is K a szokás), máshol leginkább C-vel. A Rádiótecnikában, Ezermesterben is váltakozva írták. Tehát mindegy.

C1 és C2 cseréje után a mérőáramkör durván stabillá vált. A beállított kollektor áramok szó szerint 1-2 mA-t ingadoznak csak, sőt jó eséllyel ez is ráfogható a tápegység ingadozására, vagy mérési pontatlanságra.
Nálam eltérőek az ellenállások (2 db 2,2R/2W párhuzamosan) , ezért nem 1, hanem 1,1 V-ot kellett beállítanom az 1 A-es kollektor áramhoz. Az áramot visszamérve 1001 mA lett az egyik oldal, és 1002 mA a másik. A két kisebb áramfokozat pedig 498 mA és 112 mA.
A mérőkével lemértem a teljes vásárolt tranzisztorsorozatomat, hiszen éppen ezeket kívántam valamilyen szinten összeválogatni. Támpontnak egy garantáltan LOMEX-es típust is belemértem az EBAY-osok közé, és még egyéb típusokból is mértem egy csomót npn, és pnk oldalon egyaránt. A mérés teljesen stabil, nagy megbízhatósággal megismételhető, 1% körüli eltéréseket tapasztaltam másnapi visszamérés során.
Számíthat, hogy kis idő múlva, ahogy melegszik a félvezető, csökken a bázisáram, azaz nő az erősítés. Nekem nem egy valós számadat kellett hanem az arányokra és a tendenciára voltam kíváncsi, ezért kb. 8-10 másodperc után olvastam le az értéket, amihez kellemes kézmeleg társul (kb. 45°C) a használt bordával.

A mérési eredményeket mellékeltem, amik jól demonstrálják az eszköz hibátlan működését.
Az már nehezebb kérdés, ez a bétamérés milyen támpontot jelent egy-egy félvezető megítéléséhez, de én nagyon elégedett vagyok az olcsón vásárolt tranzisztoraimon mért egyenáramerősítést látva.

Töprengtem kicsit, milyen módon lehetne könnyen, gyorsan, mégis kellően stabilan csatlakozni a tranzisztor lábához, kihagyva ebből a forrasztást. Kipróbáltam, és várakozáson felül jól bevált a közepes méretű csatlakozó fémbetétje. Javaslom ezt használni, keresve sem találhattam volna jobb megoldást.
A tranzisztort a bordára kell fogatni, de itt is célszerű valamilyen univerzális módot találni. A fotón látszik én hogyan oldottam meg.
Nem tekintem példaértékűnek, de mint látható, egyáltalán nem használtam semmilyen kapcsolót. Minden váltás átforrasztással történt, ami nem okozott jelentős kényelmetlenséget. Kis odafigyeléssel ez akár így is maradhat végleg.
A fotók határozott fényhiányban készültek, ezért minimális mértékben világosítottam rajtuk, mert így sokkal részletgazdagabb az információ.

A mérés

Köszönöm a kiegészítést és tanácsot! Az eredeti cikket kiegészítettem a C1 és C2 értékének növelésére tett javaslattal.

Köszi még egyszer és jó béta mérést kívánok mindenkinek

Az eszköz nagyon praktikus, köszönöm a lehetőséget.

Üdv!
Egy erősítővel bajlódom. A problémám az, hogy tönkre ment néhány tranzisztor benne, köztük a vég és a véget meghajtó tranzisztorok egy része. Vettem bele újakat, de nem hozott sikert, azóta is eszi a végeket. Rámértem az egyik eredeti meghajtó tranzisztorra és a bétája 1000 körül mozog. ezt az adatlap szerint korrekt is, viszont a pótlólagos meghajtó bétája 400-at sem éri el. A műszer szerint jó a tranzisztor. Lehet ekkora szórás tranzisztorok között? Kicsit soknak találom, főleg úgy hogy nem is bírom az áramkört munkára bírni.

1000-s béta elég ritka.
Milyen tranzisztor és erősitő?

Mivel nem azonos szériájú tranzisztort tettél bele a régi helyett mert az ugye fizikailag sem lehetséges, az első mindig az, hogy az eltérő tranzisztor paraméterek miatt a végfokot újra be kell állítani (nyugalmi áram, DC szint). Ha ezt elmulasztod akkor természetes hogy az újak is hullani fognak.
Az 1000-es béta egy végtranyónál képtelenség (valahol 10 és 200 között van inkább), kivéve ha darlington, de akkor meg általában több. És akkor jöhetne még a régi vita az új tranzisztor eredetéről, amibe most nem mennék bele.

A meghajtó tranzisztor csatornánként 1db 2sc4137-es. Adatlap szerint 820 és 2700 közötti. Amúgy egy házimozi erősítőről van szó. Thomson dpl660ht.
Gee Lee, a végtranyó darlington, a bétája is valóban annyi a műszer szerint, mint amit említettél, de nekem ez a meghajtó tűnt fel, hogy galibát okozhat.

2sc4137

Végső soron ha nem lesz más lehetőség. akkor kicserélem a tranzisztorokat mind, legalább is ha tudok szerezni egy szériából valókat. A válogatásra kb semmi esély sajnos. Még rendelni is nehézkes Mo-rol.