Nem mindig. Vannak olyan egyszerű 100x fejek, amikben 99Mohm van így adja ki a százas osztást a szkóp 1M bemenetével. Ennek az a baja, hogy ha a szkópot AC állásba teszed, akkor a bemeneti leválasztó kondenzátor átüthet, mivel rajta esik a fesz nagy része, a szkóp bemenetén megjelenik gyakorlatilag a teljes DC feszültség osztás nélkül (illetve 99M/AC bemenet szivárgása arányban). Ezen fejek DC bemeneti ellenállása 100Mega.

A korrekt 100x fejek bemeneti ellenállása marad 10Mega és önmagukban tartalmaznak egy 9,9Mega/110kohm körüli osztót, ami a szkóp 1Megájával kiadja a 100x osztást, de AC állásban is egyszázad DC fesz van a szkóp bemenetén.
Továbbá figyelembe kell venni, hogy a freki növelésével drasztikusan tud csökkenni a megengedett max bemeneti fesz.

Igen valami ilyesmiben gondolkodom, csak sokkal olcsóbb megoldásban. Az sem baj, ha nincsenek ideális paraméterei, nyilván aprópénzért nem is várható el.

Igazából most hogy mondod, az osztó meg is van, mert vannak 1:1 / 1:10 és 1:100 osztós gyári mérőfejeim is. A szkóp ezeket tudja fogadni, AC állásban sincs gond velük. De most kíváncsiságból megmértem közvetlenül a szkóp bemenetét egyenfeszültségű ohm mérővel, és DC meg AC állásban is ugyanúgy 1Mohm a bemenete. Tehát AC állásban is leosztja a feszültséget 1/100-ra, és valószínűleg az osztás után van a csatoló kondi, így nem üthet át.

Tehát így gyakorlatilag csak egy differenciál erősítőre van szükségem, aminek az erősítése lehet 1 is. Lényeg, hogy a bemenete 1Mohm legyen.

A mérőfej nagyfeszültség határát vedd figyelembe, általában az 1/100-asok nagyfeszültségűek szoktak lenni.
Ne feledd, hogy ezzel nincs galvanikus leválasztás a mérendő áramkörről.
A mérőfej testpontja, és ahova az csatlakozik, az rajta lesz a differenciál erősítő egyik bemenetén, ez pedig valamilyen ellenállással a szkóp testponton, illetve a mérőfej melegpont is galvanikusan megy a diff. erősítőre.
A diff. erősítő tervezésétől függ, hogy ezek milyen értékű ellenállások, ami a műveleti erősítő erősítését állítják be, itt több variáció lehet.

Bővebben: Link

Esetleg ez?

Az 1:10-es mérőfej 300V-os, az 1:100-as mérőfej pedig 2kV-os. Ezek a paraméterek bőven elegendőek, mert elsősorban 48...350V közötti feszültségek méregetéséről volna szó.
Ha a diff erősítő bemenete és kimenete között van legalább 1Mohm, az már megfelelő lenne abból a szempontból, hogy a mérendő áramkörökben zavart nem okozna, mert bőven 1mA alatt lenne a max áram, ami a (CH1 mérőfej GND) - (CH1 diff erősítő) - (CH1 szkóp GND - CH2 szkóp GND) - (CH2 diff erősítő) - (CH2 mérőfej GND) között kialakulhat. Viszont kérdés az, hogy a két mérőfej GND-je között fellépő, ezáltal a diff erősítőkön megjelenő magas feszültségekkel mit lehet kezdeni, mert tuti tönkretennék a műveleti erősítőket.

Hoppá! Ilyen is van? Ez első ránézésre megoldás lehet az előbb írt problémára, és ez tényleg galvanikusan el is van választva. Így elsőre azt nem értem, hogy az erősítést, illetve a negatív visszacsatolást mivel lehet beállítani, illetve megoldani úgy, hogy a galvanikus függetlenség megmaradjon.

Mégsem lesz ez így jó szkóp mérőfejjel. Ha izolált bemenetű szkóp kizárva, akkor nem tudom. Ebay-en 150-200e Ft. körül akad néha Tek THS700 sorozatból. Házi építgetést nem ajánlom, nagyfeszültségek miatt.

Ennek a műv. erősítőnek fix a gain-je (8x) így nem kell külső ellenállásokkal beállítani.

Úgy illik az ilyet kivitelezni, hogy a diff. erősítő mindkét bemenetére teszel egy ugyan olyan osztású mérőfejet és azokkal tapogatózol mindenfelé (a gnd vezetőket ekkor nem használod a mérőfejeken). Így 4 db mérőfej kellene a 2 csatornához.

A gyári izolált bemenetű szkópot kizárom a körből, amíg nem nyerek a lottón. Ugyanis ez nem egy mindennapos feladat, ritkán lesz erre szükség. Mindenképpen építeni szeretnék valami olcsó megoldást, már csak tanulási és tapasztalatszerzési célzattal is.

A szigetelésekre mindenképpen figyelek, szerencsére a szkópom is tiszta műanyag, csak a kilógó BNC aljzatok, az USB és a kalibráló jel kivezetés van fémből rajta. Ezeket véletlen érintés ellen jól el lehet szigetelni pl különféle műanyag kupakokkal. Az előbb hthomas kolléga linkelt egy érdekes analóg optoerősítőt, egyelőre tanulmányozom, de biztató.

Ezt nulla pénzből kell kihozni, vagy valami ilyesmi belefér?
http://m.ebay.co.uk/itm/290711961818?_mwBanner=1

Azért egyre misztikusabb a feladat, hogy mit is akarsz mérecsgélni te 300-400V-s vezetékeken - ráadásul 100kHz-s frekvenciatartományban. Ami azokon a vezetékeken elö szokott fordulni - központi vezérlés, esetleg internet ( vagy mind a kettö) egyben egyeznek meg - szkoppal teljes mértékben mérhetetlenek ( a modulacio miatt). Ráadásul minden alkalmazott technologia rendelkezik sokkal jobb hibakereséssel, mint egy szkop ( sokkal széleskörübb és feladat orientált, igaz, hogy néha körülményesebb a hozzáférés vagy esetleg nem is ingyenes, de viszont megmutat minden hibát).
Én a helyedben átgondolnám a sok meddö ötlet helyett.

Üdv. OWON szkóp PC programja (melléklet) feltelepítve 160MB méret, de olyan egyszerű, mint egy pár MB méretű egyszerű hangkártyás szkóp program. Ennyire pazarló lehet a programozás, vagy valamiket én nem tudok előhozni a programban? Van valakinek ilyen, és csak ennyi, ekkora méret mellett?
Köszi.

Nekem szintén OWON van, és ha jól emlékszem, nem egy nagy durranás a pc szoftvere.
Innen tudod letölteni a legújabbat:

OWON Pc software...

Keresd meg az oldalon a készülékedhez való programot.

Olyan, hogy "rejtett funkció(k)" nincsen benne amit be lehetne kapcsolni. Ennyit tud a program...

Köszi, akkor ennyi.

A legújabb verzió 2.0.8.26

Miért nem lehet feltölteni képet?
Háromszor is próbáltam (felbontás: 1004x709px, méret: 87.7kb, típus: png)...

Sziasztok, végre megtaláltam apukám régi orosz oszciloszkópját, 30évet biztosan pihent a garázsban, mire ráakadtam, szerintetek bedughatom a konnektorba, semmi baj nem történhet, nincs benne romlandó alkatrész?
Esetleg előbb bele kellene nézni és van valami amit cserélni mielőtt áram alá helyezem, vagy ezek az orosz berendezések 3000 évre vannak tervezve? Leginkább a H313-ra hasonlít de valami 4számjegyű száma van, szögletes a kijelző árnyékolója, nem kerek, és a 2 BNC csati jobb oldalt fent (a max 10voltos) illetve lent van. Sajnos most épp nincs előttem, de felírom ha hazaértem.

En Arduinohoz PWM jelek kimérésére használnám egyébként.

Az elektrolit kondenzátorok "romlandó" alkatrészek (főleg 30 év után),
de azok is inkább a melegedéstől száradnak ki. Meg egy alapos kiporolás sem ártana előtte...
Sok sikert az élesztéshez...

H3025 a típusa, még egy 1992 szám is van a hátuljára nyomtatva, de gondolom az nem a gyártási idő.
Szedjem szét első konnektorba dugás előtt, vagy mehet a füst próba?

Hello! Javasolták, hogy takarítsd ki és közben szemügyre veheted az esetleges látható hibákat. Ha az ember fejet akar ugrani, akkor előbb megnézi, hogy nem-e csak bokáig ér a víz. Persze nem mindenki, de azok közül, néhány már a stiglinckertben pihen..

Igen szedd szét, vedd szemügyre, erre utalt a hozzászólásom.
Vagy ha elég bátor vagy, "mehet a füstpróba"...

Szia! Minden műszer ami sokáig pihen hajlamos a kontakt hibákra. Mielőtt áram alá helyeznéd:
0. Töltsd le a kapcsirajzát a netről.
1. Az összes kapcsolót, potmétert ami az előlapon létezik nagyon sokszor kapcsolgasd, tekergesd.
2. Leveszed a burkolatot, ha poros belül kipucolod. A porszívót felejtsd el, bár jumpert nemigen találsz benne, de finom munkára nem alkalmas, egy koccanással is kárt tudsz tenni a mütyürkében.
Egy hosszú szálú ecset jó szolgálatot tehet, de nehogy műszálas legyen!
3. Keress az alkatrészeken, nyákon égés nyomokat, utána esetlegesen hiányzó alkatrészeket.
Ha nincs ilyen tovább léphetsz.
4. A ruszki elektrolit kondik híresek a minőségükről, az összes cserélendő. Értékre megegyezők kellenek, feszültség tűrésük nem baj ha nagyobb, az csak jót tesz neki. Ezeket elsősorban a táp környékén találhatod.
5. Ha semmi rendellenességet nem találtál, lekötöd a táp kimenő vezetékeit, feszültség alá helyezed, és kiméred, minden fezsültség értéknek egyeznie kell a kapcsirajzzal, ha nem így van akkor hibát keresel a tápban.
Nagyon figyelj mit honnan kötsz le és vissza, mert előszeretettel használnak mindenhova azonos színű vezetékeket!
6. Ha minden vissza van kötve, újra bekapcs, és erősen figyeled nem füstöl e valami, ha nem, akkor szerencséd van.
7. A kapcsirajz alapján az összes létező helyen feszültséget mérsz, ha valahol nem stimmel, beállítás vagy hibakeresés.
A többi lépésről még nagyon sokat lehetne írni
Azért még egy kis segítség: a potméterek egyediek, nehezen pótolhatók.
Ha nehezen forognak, egy csepp petróleum a tengelyére csodát tesz. Ha hibásan érintkezik a csúszórész, "recseg", akkor csere, időszakosan lehet javítani, szétszeded, az állórészt bekened vékonyan technikai vazelinnel, párszor gyorsan megforgatod, egy ideig jó lesz.
Bocs ha hosszúra sikeredett.

Én fognám, és bedugnám. A porolással, meg lekötözgetéssel lehet nagyobb kárt okozol. Néha a por tartja össze a dolgokat Ha hibás a szkóp, szerintem csak bekapcsolás után fog kiderülni. Ha pedig 30éves, nincs sok vesztenivalód sem.

4. Azért az orosz kondik nem olyan rosszak, főleg a maiakhoz képest. Ez a szokásos cseréljünk ki minden kondit csak varázslás.
5. A tápot terheletlenül mérve nem kapunk rajzi értékeket.

Gammabuta: szerintem dugd be és próbáld ki. Nem a portól fog baja lenni.

Hát a portól bizony lehet baja, mindenekelőtt a nagyfesz. tápnál! Én bizony megfogadnám "dinokal" tanácsait.

Ez egy orosz szkóp, nem egy EMG...
Ha a mühelyasztalon szolgál egy szkóp, alapból azt se szedi szét senki, hogy kiporolja.

Bizonyára igazad van, csak én emlékszem rosszul.

Szia! Nem igazán értelek. Ez a szkóp nem csúcskészülék, de ha nincs más akkor is jó szolgálatot tehet, ha mást nem, tanulni. Szerintem ha egyből bekapcsolja nem lesz semmi baja, ha mégis, akkor el lehet dobni, vagy utólagosan jóval nagyobb munkával javítani.
A táppal kapcsolatban, nem ismerem a kapcsirajzát, de mint a legtöbb készüléknél valószínűleg itt is stabilizált feszültségek jönnek ki, tehát nagyszerűen lehet mérni.
Arra azért figyelni kell mérés közben, hogy nagyfeszültséget is szolgáltat, tehát kellő körültekintéssel kell méregetni. Előbb rajzot nézünk, aztán annak megfelelően mérünk, nem pedig hasra ütve összevissza tapicskolunk a bekapcsolt műszerben, mert könnyen nagy baj lehet belőle.
Nem tudom gammabuta mennyire járatos műszer javításban, de szerintem ha van a közelében hozzáértő, jobb ha segítséget kér, legalább szerez egy kis tapasztalatot. Könnyebb úgy tanulni ha látom amit csinálnak, mintha levelezés útján adnak tanácsokat.

Szia, pedig magyarul írtam De most én sem értem a második mondatod. Most a végén szerinted is kapcsolja csak be, hisz szerinted sem lenne baja? Félreértés ne essék, nem kötözködni akarok. Azon kívül, hogy kiporolja, (amivel tud azért kárt is okozni), tud valamit tenni vele? Már az alap kérdés felvetés is feltételez egyfajta technikai jártasságot. Ennek függvényében a javaslataid szerintem túlmutatnak a kérdező képességein. Ezért szerintem jelen esetben hasznosabb nem nyúlni hozzá. De elnézést ha nem így van. Számomra ez a modernkori dobjunk ki minden kondit is egy butaság.
Fiatal, lelkes kezdőként, mikor kiszállósként, orvosi műszereket javítottam, mindent be akartam állítani, lepucolni, stb. Aztán rájöttem, hogy a mesteremnek igaza volt. Ami jól működik, ne piszkáld.
Természetesen egy profi számára, aki tudja mit tesz, és látott már szkópot belülről, az alapvető működéssel tisztában van, a listád tökéletes.