Ennyit tudok róla: TPW-787B. Gondolom nagyfrekvenciás. Egyszerű multiméterrel mértem. Valószínűleg a primer oldal szakadt, mert a 4 lábon az 1-2 és a 3-4 között szakadást mérek, az 1-3 és 2-4 között 0,7 ohmot.

Rakd vissza a trafót és mérj a lábain feszt. Ha mindenhol ott van a 330 volt környéke, akkor a vezérlő ic vagy bármi más lehet rossz. A trafó nem szokott megszakadni.

Ott van a lábain a 330 v. A pwm ic egy SG6841D.
Ennél tudok bármi ellenőrző mérést végezni egyszerű multiméterrel? Sajnos szkópom nincs...
A Vcc megvan, lábak között kiforrasztva nincs zárlat, beforrasztva a gnd és a sense (1-6) között van "zárlat". Az elektrolit kondik ki voltak pukkanva a szekunder oldalon, azokat kicseréltem, de mivel nincs szekunder feszültség, így még hiába.

Nagyfrekvenciás négyszögjelet szkóp nélkül ,nem tudsz mérni multiméterrel. Kapcsoló üzemü tápot szkóp nélkül javitani szinte lehetetlen, csak ha véletlenül ráhibázol a hibás alkatrészre.

Értem, köszi. Akkor vagy próbálkozom, vagy egy szkópot beszerzek, úgyis akartam már régóta.

Mérd meg azt is, hogy a fet drainre is odakerül-e a 330 V - elvileg kell, hogy meglegyen.
A gnd-sense láb közötti "zárlat" a fet source és a gnd közötti 0.x ohm értékű áramérzékelő ellenállás.
Egyelőre azt tudod tenni, hogy a szekunder oldalon lévő diódát leellenőrzöd és ha az is jó, akkor visszafelé vmilyen dc tápból adsz a kimenetre olyan feszt, ami pár volttal a kimenő fesz alatt és felett állítható. Így tudsz csinálni egy "optó" dióda kontrollt, az működik-e ( visszaszabályzás).
Próbáld ezt a részt nagyjából feltérképezni, TL431 féle ic-vel megy-e vagy sima zener-ellenállás kombináció.
Bekapcsolt tápnál pedig annyit még megtehetsz, hogy megnézed a fet-gate és a gnd között bármit is tudsz-e látni multival, nincs-e teljes zárlat ( 0 volt) és ha nincs semmi különös, akár frekit is nézhetsz, életjel után kutatva...
Természetesen "kesztyűs kézzel" és ha lehet, galvanikusan leválasztva a hálózatról.
Gondolom, nincs 100-200 volt egyéb dc-d, amiről esetleg megindulhatna, ha különben jó lenne.
Aztán beírod, mire jutottál.

Csak azért ne vegyél szkópot, az se egy varázspálca, kapcsolási rajz általában nincs a tápokhoz, csak a bene lévő iC alapkapcsolása adhat némi táppontot , én is elég kezdő vagyok ebben a témában még. Ha szkópot veszel és ilyen tápokban akarsz benne méricskélni, akkor még ahhoz kell, leválasztó trafó és megfelelő osztófej, 1/10 vagy 1/100-as. Ja és meg kell tanulni a szkópot használni. Viszont ha haladni akarsz a korral, a mai világban szinte már majdnem minden készülék, kapcsoló üzemü tápokkal müködik, és azek javitása oszcilloszkóp nélkül reménytelen eset.
Keress benne felpúposodott,kondenzátort, elengedett forrasztást, rossz félvezetőket, szakadt kis értékü ellenállást, de lehet több is hibás. Általában ha a FET kimegy( drót lesz) és az azon lévő védő dióda, akkor viszi magával az előtte lévő vezérló ic-t is. És itt van meglőve, hogy van e rajta egyáltalán szám, vagy beszerezhető e az a tipus, továbbá ha smd technológiás a panel, ki tudod e forrasztani és vissza az újat, mért én már nem is próbálkozom vele.

Sziasztok!
Abban kérném a segítségeteket, hogy tudnátok mondani a DC-DC konverterekhez, valamilyen szabványokat amiknek meg kell felelniük? Gondolok itt, tranziensekre, mekkora és milyan harmónikusok lehetnek az áramfelvételében, stb.. Főként EMC részről kellenének. Vezetett zavarok mérése lenne a cél.
Köszi!

Létezik egyáltalán ilyen? Egy-két LED reflektor tápegysége 200 m-ről is fogható jeleket szór. Maximum a gyártó garantál egy-két adatot.

Tuti hogy létezik mert a gyártók fel is tüntetik a szabványokat amelyeknek megfelel, és ami alapján végezték. Autóról találtam, hogy ott mekkora amplitúdóval rendelkezhetnek maximum az adott frekvenciájú komponensek.

Beírod a gugliba hogy emc szabvány, és lesznek találatok a Magyar Szabványügyi Testület, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, meg még egyéb oldalakon is, ahol leírja melyik mire vonatkozik. Gondolom az alapján megkereshetőek valahol a szabványok tartalmai is.
Látványnak sem utolsó a dolog, ha van kedved fogsz egy kisebb teljesítményű flyback tápot és kiveszed belőle a primer-szekunder között lévő Y kondit. Olyat fog sugározni a szekunder kör hogy öröm lesz nézni.

Köszi neked és 13_Balu50-nek is a tanácsokat, sajnos nem volt rá időm a héten, hogy foglalkozzak vele, a múltkori méregetések alapján úgy emlékszem, megvolt a fet-nél a feszültség, azt is kivettem, a skori féle weboldalon talált méréseket elvégeztem, azok alapján jónak tűnik a fet, a pwm ic-t is kivettem, nincs zárlatos lába, belül persze attól még lehet gondja. Volt egy 16V 50µF kondi még az ic rezgőkörében, amit nem cseréltem, azt is cseréltem, hátha emiatt nem indul be a rezgés, de sajnos ugyanaz egyelőre az eredmény, nincs feszültség a szekunder oldalon. Ha jutok valamire, írok.

Köszönöm!

A szekunder visszafelé táplálást és kontrollt csináld meg, amit akkor beírtam.

Köszi! Sikerült találnom egy angol szöveget amiben benne vannak az értékek. Az a baj a Magyar Szabványügyi Testülettel, hogy a szabványok nem kis pénzbe kerülnek. Az lenne még a kérdésem, hogy a közös-és a differenciál módusó zavarokat, hogyan tudnám megmérni? Olyan találtam, hogy 5Mhz alatt főleg differenciál módusó, és 5Mhz felett főként közös módusó zavarok vannak.

Honnan tudnám kitalálni szerinted, hogy mennyi lehetett az eredeti szekunder feszültség?

Azért azt csak tudod, hogy 5-10 voltnál nagyobb, ill. kb. mennyi lehetett? Most nem olvasok vissza, de ha megnézed az elkófeszt pl., az is mond vmit. Lényeg az, hogy "alulról" mész felfelé a fesszel és nézed műszerrel a szabályzó részt, mikor kezd működni...zener, vagy TL431...

Ha ez adapter, akkor lehet, hogy 12 voltos .

Sziasztok! Az a kérdésem hogy a 100 mikrós kondit lehet-e 200 mikróssal helyettesíteni?
A feszültség mindkettőnél 400V.

Szintén csak a barátunkat tudom javasolni, valahol a BME doksik között volt egy komplett ilyen mérés levezetve ha jól emlékszem, bár ahhoz műszerpark is kell ami nem biztos hogy lesz otthon. Ha jól emlékszem 10GHz-ig nézik a spektrumot.

Lehetni lehet gondolom, de nagyobb áram felvételnél hullámosabb lesz a feszültség. Nem tud annyi töltést eltárolni.

Rendben, köszi. Amúgy érdekes DC-DC konverternél, az áram harmónikusokról nem találtam semmi értéket, csak a feszültségekre meg a mágneses térerősségre, hogy miknek kell megfelelni.

Nem mágneses, hanem elektromos térerősséget ad meg.

Sziasztok!

Adott 2db lg lh 6340-es 5.1 erősítő!
Sajnos mind 2-őnek hibás a táp panelja.(az egyiknél csak a power led világít de nem kapcsol be,a másik elindul de egyik csatornán se jön ki hang!)

Amelyik elindul ott már méregettem kicsit!

cn901

1. 2,35v
2. 1,54v
3. 8,96v
4. 8,28v
7. 4,98v
8. 5,59v

cn902

1. 35,9v
2. 35,9v
3. 35,9v
7. 8,98v
8. 33,5v

a mellékelt kapcsolási rajzon látszik hogy a cn901 1-es 2-es pontnál nagyobb feszültségnek kellene lennie!

na most a kérdésem hogy tudnék tovább indulni mert nem vagyok elhalmozva műszerekkel többek között szkópom sincs,mit kéne első körben még kimérni vagy kizárni!?

Sziasztok!
Egy elméleti kérdésem lenne hozzátok. Adott egy kapcsolóüzemű tápegység, ami 37kHz-en megy. A nyák vezető szélessége 2mm, és a fólia vastagsága 35um. A skin hatás miatt ugye csökkenni fog a vezető keresztmetszet. A behatolási mélység 0,3525mm. Ebből a keresztmetszet 0,01233mm2 . Ekkora keresztmetszeten hogy képes átengedni nagyobb áramokat. 1,5A kifolyó áram melett is tartotta a kimenő feszültséget. Ekkora áramhoz J = I/A = 121A/mm^2 áramsűrüség járulna. Valamit rosszúl számoltam? A számolás menetét mellékeltem.
Köszi!

Szia !
Tegyél rá forrasztó ónt a gyári tápokon is így van, ahol nagyobb áramok vannak.

Van némi gond azzal a számolással. A 2mm x 35um az nálam 0,07mm². Ugye szkinhatás az nem van, mert abba a 35um-be bőven behatol, mert az kisebb mint a 0,3mm. Hogy ennek mekkora ohmos ellenállása van azt most had ne számoljam ki, de roppant egyszerűen meg tudod mérni amikor folyatod rajta azt a másfél ampert. A fólia két végén feszt mérsz, onnan tudod hogy mekkora fesz esik rajta 1,5A-nél és már meg is van az ellenállása.
Szerintem akkora áramsűrűség ott biztos nincs mint amit írtál, de ugye ez csupasz vezető nem pedig egy huzal a trafóban, szóval ahhoz képest nagyon jól tud hűlni, de még egy falkábelhez képest is sokkal jobban, tehát jóval nagyobb áramsűrűséget lehet megengedni rajta. Akármekkorát persze nem, mert akkor el fog villanni a fólia mint egy üveg bizti.
Nézz bele egy gyári hegesztőinverterbe, és meg fogsz lepődni hogy ott a csupasz rézfólián folyik a 100A. Van kb. 30-35mm széles fólia a nyák mindkét oldalán, és azon.

Azzal sokra nem megy, a miértre rájössz ha összehasonlítod a réz meg az ón vezetőképességét. Nem egy nagyságrendben vannak...

Szia!
Nem több méterre kell vezetni, csak cm-rekre, arra tökéletesen megfelel . Nézz meg egy gyári táp hátoldalát és rájössz , hogy nem beszélek hülyeséget.

A 2mm-ben is van skin hatás nem? Az mindegyik irányban kiszorul az elektron. A 35um-ben valóban bele esik a 0,3525mm, de a 2mm-ben már nem. Ott 2*0,3525mm lesz a szélesség. Ha jól gondolom..

"Oldalról" nincs... a 2 mm teljes szélességében megy az áram.
Ezért használnak pl. kisfeszre, nagy áramra szalagrezet, nagyfrekin...