Igen. Tudom, hogy nem tökéletes megoldás, hiszen a kimenő trafókat külön erre a célra tervezik, a hálózati trafók pedig általában szabványos feszültségekre készülnek (6, 9, 12, 24V...). Ennek ellenére működik, ráadásul többünk szerint egész jól.

Ebben biztos voltam.

Sziasztok!

6C33 csövekből szeretnék PP végfokot építeni (ezelőtt jobbára csöves előfokokat építettem). Azt szeretném megtudni, hogy hogyan teszek a legjobbat a csöveimnek a bemelegedési időszak alatt? (Adatlap szerint ez közel 10 perc.) Abban biztosnak érzem magam, hogy kivezérelni ez idő alatt nem szabad a végcsöveket. Szóval a rácsra kerül a negatív előfeszültség (amit kb max 50-80mA nyugalmi áramra szeretnék beállítani), az előfok bemenetét meg erre az időre letestelem. Van valamilyen egyéb óvintézkedés, amit javasoltok, hogy a csöveim élettartama ne csökkenjen nagyon? Már attól eltekintve persze, hogy nem kell mindig teljes kivezérlésen veretni.


Köszönöm a segítségeteket! Kellemes hétvégét!

Ne adj rá semmilyen feszültséget, a felfűtés alatt. (Ha már nyugalmi áramot engedsz át rajta, az is terhelés, "kivezérlés.)
Kétféle iskola van. Az egyik azt mondja, fűtsd fel a csövet és késleltetve kapcsold rá az anódfeszt. Ezt azzal magyarázzák, hogy a nem teljesen felfűtött katód hidegebb részeit is munkára kényszeríted, károsítod.
Van aki azt mondja erre, ez kis anódfeszültségű (1kV alatt) nem számottevő. Van aki szerint az anódfesz nélkül fütött cső katódmérgezést kaphat.
És van aki lassan felfutó fütést és késleltetve bekapcsolt, lassan felfutó anódfeszt alkalmaz.
Válogass

Szóval akkor az első mondatod szerint izzítsam egy darabig a fűtőszálat, aztán kapjon anódfeszültséget meg rácselőfeszültséget? Elég nehéz így elsőre választani a különféle "iskolák" között. Mindenesetre köszi a választ!

Van olyan (nálam tapasztaltabb) fórumtárs, aki felismeri ezt a kimenőt? Komoly fejtörést okoz nekem, ugyanis egy olyan tévéből szereltem ki amiben egy PCL86-os dolgozott és mégsem sikerül sehogy működésre bírni. Az anódkörbe bekötve gyanúsan nagy katódellenállást kellett tegyek és így is izzott a segédrács, ebből arra következtetek, hogy a prímernek túl kicsi az impedanciája. Találkozott valaki már ezzel a trafóval?

Egy ilyen csőnél érdemes az adatlapra támaszkodni. Be kell tartani azt a felfűtési időt.

Adj rá pár volt váltót a primerre, abból ismert lesz a fesz. áttét, annak a négyzete az imedanciáttét.

Igen, én az első mondatot alkalmaznám.

OK, nem terveztem semmiképp vezérlő jelet adni a csőnek 10 perc előtt. Anódfeszt ellenben az első pillanattól szántam neki. Ezzel viszont az a baj az eredeti kérdésemre kapott első válasz értelmében, hogy:

Ha adok anódfeszt, de nem adok rácselőfeszt, a cső lényegében teljesen kinyit, és hamar tönkremegy.

Ha viszont adok mind anódfeszt, mind annyi rácselőfeszt, hogy teljesen lezárjon a cső, az elektronok ugyanúgy nem jutnak el a katódtól az anódig, szóval olyan, mintha fűtésen kívül mást nem kapcsoltam volna rá. Bevallom, elbizonytalanodtam....

OK, láthatólag logikailag én is ugyanide lyukadtam ki.

Üdv.

Én úgy tudom, amikor elkezd felfűteni a cső, a katód egyes részei hamarabb melegszenek fel mint az egész, mert a fűtőszál valahol közelebb van - vagy hozzá is ér - a katódhoz mint máshol. Ilyenkor ezek a részek szolgáltatják a teljes emissziót ami nyilván nem egy élettartam növelő jelenség. (Nem kút főből írom, volt már téma itt a fórumon)
Ha a teljes felmelegedés ilyen sok idő, szerintem szükséges az anódfeszültség késleltetés.

Az adatlap szerint 600 s múlva terhelheted a csövet, mivel igen jelentős anódárama lehet.

Köszönöm mindenkinek, aki válaszolt, meggyőztetek! (Y)

A 6c33c-b nem gondolom hogy túl kényes lenne, az eredeti felhasználási területet tekinve, de itt is megadja a módját...
Saját véleményem szerint fűteném 3-4 percet, az után kis kivezérléssel járatnám 8-10 percet,utána lehet teljes terheléssel. Élettartam szempontjábol kerülni a maximum terheléseket mind feszültség mind áram tekintetében.

Azért nem kell túlzásba esni. Egy ismerősöm erősítőjében 1-2 percet vár csak. Ez nem az eredeti felhasználása, ahol csutkára tekert tápcsőként szerepel. PP-ben, ha csak nem adsz neki óriási nyugalmi áramot, messze a határadatai alatt marad nyugalmi helyzetben, a kivezérlés pedig impulzus szerű. Várni érdemes, de nem fél órákat. Ha nem hangosítasz vele, akkor szobahangerőn nem hinném, hogy bármi problémát okozol neki.
Sajnos nem egy hosszú élettartalmú cső (de ezt megint csak az eredeti kapcsolásában értelmezi az adatlap). Hangfrekvenciás erősítőként közel sem veszed annyira igénybe normális beállítások mellett.
Szóval óvatosnak nem árt lenni, de rettegni sem kell. Elegáns módja lehet a bekapcsolásának, ha valamilyen áramkörrel megoldod, hogy a felfűtési időszakban maximális negatív előfeszültséggel lezárod, majd pár perc elteltével szépen felfuttatod a kívánt értékre.

Már csak azért is, mert - SE-nél - ilyen esetben elmarad a durranás......

"Erősen" ingadozó hálózati feszültségnél viszont le-le zárogatja a csövet, ami igen kellemetlen tud lenni, de hát valamit valamiért.

Korrektül megcsinálva, miért tenne ilyet?

Ez minden esetben igaz lenne, ha nem lenne stabilizálva. De hát miért is ne stabilizálnád? 10% ingást érdemes alapul venni és ennyivel nagyobbra méretezni (de én nem hallottam fórumokon olyat, hogy ilyen miatt bárkinek problémája lett volna, faék egyszerű kapcsolásoknál sem). Egy egyszerű zener is elég, a felúsztatást, időzítést 555-el és pár tranyóval meg lehet oldani (ne adj isten mikrovezérlővel), a referencia stabil maradhat.

Akkor nálunk egészen extrém helyzet áll fenn, mert 10% -nál biztos, hogy többet enged meg magának.

Szia. Én, a Márknak köszönhetően, ezzel késleltetem 6C-k mérgezését, és remekül bevált. Kb. 2 perc után kapcsol.

Én meg ezt használom, főkapcsoló fűtést indítja ami hajtja az időzítőt.Tranzisztor bd140-re cserélve.

EL34 - philips adatlapi ajánlott kapcsolás a gyakorlatban mennyire tekinthető jónak? Gitár erősítő lenne. (főleg szinte négyszögjellé torzítva)
3,4k primer impedancia, 470R segédrács ellenállás, 130R közöd katód ellenállás, 375V megy a kimenő közepére. Erre elvileg 150mA nyugalmi anódáram, illetve 23mA segédrácsáram adódna, teljes szinuszos kivezérlésnél pedig 190mA anódáram + 45mA segédrács áram. A táp transzformátorom 300mA-el terhelhető, és még pár ECC83-at is el kéne bírnia, tehát kb 280mA-t tudok szánni a végfoknak. Elvileg ebből 35W jönne ki az adatlap szerint. Arra gondoltam, a torz jelek miatt a segéd ellenállást 500-550 ohm közé növelném, ~30W is elég nekem, talán üzembiztosabb. Mi a véleményetek? Dolgozzon magasabb impedanciára?

Sziasztok! Megépítettem egy EM84-es csőhöz a kivezérlésjelző kapcsolást. BF245-ös FET-tel. A problémám az lenne vele, hogy iszonyat hangerő kell a kivezérléséhez. Normál emberi körülmények közt meg se nyekken. (A jelet simán a 100n-os kondira küldöm az erősítő legvégéről, ahová a hangfal csatlakozik. 1M-ás, majd 220k-s potit tettem az elejére , de ki is vettem belőle, mert úgysem csinál semmit.) Elromlott a FET? Vagy mi lehet a baja?

Ha kihagyod a FET-es fokozatot, mit csinál?

Teljesen jó.. a franc jönne rá. A FET kimenetén lévő 100n-ra téve a jelet teljesen jól működik. De ide meg érzésem szerint elkélne az az 1M poti , mert viszonylag hamar összezár, s még a hangba is beletorzít ha nagyon nagy hangerőre veszem.

Mekkor a feszültség a FET Source és Drain kivezetésén?

Mindent visszakötve a BF245C (ilyen volt) Source-n 3,11V , míg a Drain-en 3,16V van a földhöz képest. Annyi van még hogy 15M-ás ellenállást nem lelvén 10M-van benne.

Kell az bele. De nálad szerintem elég, ha csak az EM80 marad meg. Az 1M-s trimmerrel meg beállítod úgy, hogy teljes kivezérlésen ne tozítson a diódák miatt.