Ja a szendioxid sem????

Olcsóbb a frászt! De ezt már többször kiveséztük. Pénzbe kerül az építés, az üzemeltetés és a megszüntetés is. Valamint a használt fűtőelemek tárolóinak építése és a szállítás, letárolás is. Csak míg a költségeket az adófizetők fizetik, a haszon nem csorog vissza a költségvetésbe, mert lenyelik a kereskedők. Nem beszélve arról az esetről ha csak 0,2-el erősebb földrengés vagy egyéb esemény következik be, mint amire méretezték az objektumot. Én meg napelemeket telepítettem. Ha választani kell - inkább az utóbbi. Tudom, most jön a "de éjszaka nem süt a nap" - ilyenkor szoktam a hasamat fogva fetrengve röhögni az emberi butaságon és kapzsiságon.

Akkor a részedről is rendben. Ha mindenki így volna ezzel, nem volna semmi baj. Sajnos akinek nincs esze, annak nem tudsz adni. Szomorú vagyok, hogy így alakult, de az én generációmnak már mindegy, csak az unokámét sajnálom.

A használt napelemeket és/vagy akkukat nem kell semleegesíteni? Perpillanat az atomenergia a legtisztább energia. Ez akkor is így van, ha kilyukad a hasad éjszaka a nevetéstől. 0,2-vel nagyobb földrengés mindent ledönt ami nincs akkorára méretezve, pl. a napelemtartó állványt is.

Nem csak hogy "de éjszaka nem süt a nap", hanem a napelem előállításnak is van költsége és szennyezése. Valamint élettartama is, ami nem túl hosszú. Az éjszakai használathoz pedig tároló kapacitás szükséges hasonló adottságokkal. Tehát az sem igazán "zöld".

Valamiből viszont éjszaka is kell a villany. Az elektromos autókat sokan éjszaka fogják tölteni. Erre nem lesznek jók a napelemek.

Az akkumulátorról még nem hallottál ??

Az utánam szólók oda tették a pontot Paks2 megépül Visonta vésztartalék lesz a hálózatban(Illetve azt könnyebben lehet leállítani/indítani) Így marad(Sajnos!) Az atom.

Azért számolj utána, hogy ehhez mennyi akkumulátor kéne. Aztán annak is, hogy az mennyi környezet szennyezéssel jár.

Jelenleg azért nincs korlátozás a villamos hálózatokban, mert importálunk. Lehet, hogy szigorúan véve nem éri meg Paks 2 (igaz, több számítás szerint megtérülő befektetés), de az akkor is a nemzeti vagyon része lesz. Kicsit olyan ez, mint a közösségi közlekedést ostorozni, hogy veszteséges. Szűk értelemben véve lehet, de azért gondoljon mindenki bele, mi lenne, ha mindenki egyedileg utazna pl. csak dolgozni. Nagy valószínűséggel a nagyobb városok szépen bedugulnának, senki nem érne a munkahelyére stb. Az valamivel nagyobb veszteség lenne.

Lehet számolgatni de azért összetettebb a dolog, mint amilyennek látszik, valószínűleg én sem látom át a teljes palettát. Lehet örvendezni a napelem mellett, de érdekes módon csak fél év garit adnak az ólommal (?) töltött akkukra.

Vödrökkel hordhatjuk majd a vizet a Dunába, hogy ne forralja fel az erőmű

Szerintem van abban elég.

Akkumulátor? Milyenre gondoltál?
Itt Gúta határában is van egy kisebb naperőmű ami a 22kV-os hálózatba termel bele. Erre nincs akkumulátor mert ugye ez AC. Az erőmű úgy néz ki, hogy annyi napelemcella van sorba kötve, hogy 1kV DC "sorokat" alkosson. Ezek a "sorok" vannak párhuzamba kötve, majd ez a 1kV DC van a feszültségátalakítóba vezetve, ami átalakítja 3f 22kV AC-ra. Mennyi akkucellát kéne sorba kötni ahhoz, hogy a kb. 1kV-ot tárolni lehessen? És mégis milyen akku? Esetleg ólom? A maga kb. 5év élettartamával? Vicc. Esetleg a Ni-Fe lúgos akkuk amiknek kb. 50 év az élettartamuk.
Napelemeknek és akkuknak családi házakban, társasházakban van esetleg létjogosultságuk, de nagy erőművekben nem megoldható az akkumulátoros tárolás.
Ez itt Gútán nem nagy, alig fekszik 250x350 méteres területen, de több mint 6 nagy konténer csomagolási hulladékot vittek el a telepítés után! És itt még jól jártunk mert egy vizes, mocsaras területre telepítették és nem kivágták miatta az erdőket, vagy mezőgazdasági területeket számoltak fel!

Csak épp azt a vizes élőhelyet számolták fel...
Én kint Ausztriában láttam napelemekkel borított hegyoldalt. Elszomorító volt. Se fű, se fa. És lófütty, amit megtermel. De hőszigetet azt képez, befolyásolva a mikroklímát.

Igaz ezt globálisan kell(lene) nézni! Pont a letárolás végett nem jó a napelem csak rásegítésnek. És ami a legfontosabb hogy a fogyasztás nem egyenlő! Tehát folyton a szükségletnek megfelelően termelni nehéz főleg ha atomerőműről van szó

Jól látod (Vagy legalábbis úgy mint én) Kiirtani erdőket csekély megtérülés reményében...

MERT
Tudom mekkora munka, mennyi megtérülés és mire visszajönne rég tönkremegy, ráadásul ez is komoly hulladékot képez

A napelem humbug.
Csak a hordozhatónak van értelme. Lakókocsin, telefon töltőnek, kempingezéshez.
Többekkel beszéltem már, akik régebb óta telepíttettek napelemet. Mire visszahozta megtermelt energiában a beruházás költségeit, tönkre is ment.
Ráadásul még olyan hű de zöldnek sem mondható. Az előállításakori környezetszennyezés, és a tönkrement cellák jó esetbeni megsemmisítése nem sokkal kevesebb környezetszennyezést jelent, mint egy nagy erőmű szennyezése lebontva arra az energiamennyiségre, amit a napelem teljes élettartama alatt termel.
A szélerőmű, a vízerőmű sokkal környezetkímélőbb. A napkazán talán a leginkább. Mivel az hosszú élettartamú, nem bolygatja meg a vizek és a szél természetes útját, és semennyi töblethőt nem visz a környezetbe. Lévén azt a hőt használja fel, ami amúgy is érné az adott területet.
Ilyen környezetbarát technika még a "sörkollektor". Sőt, ez a leginkább az, hiszen az előállításához is jórészt hulladékot használnak.
Érdekesség, hogy bár nem magyar ember találta ki, legnagyobb mérvű elterjedése magyarországon van.

Ezen a területen a szúnyogon kívül nem sok minden él, az igazi vízi világ nem ott van szerencsére.
Több ilyen erőmű is van a környéken, ami "Nagy homokon" van, abból egy viharban a szél felkapott egy komplett sort és beledobta két másikba, a szemetet senki nem takarította el utána, a hibát sem javították ki tudtommal. Egy másikat a jégeső tett tönkre. Ez az egyik legnagyobb hibája, nagy a felülete, a szél könnyen kárt tesz benne, és a jégesőt sem szereti.
Ezek itt mind kis erőművek, fix telepítés, nem napkövető, alig termelnek valamit. A 22kV-os hálózaba termelnek bele közvetlenül.
Nálunk egyébként két atomerőmű van:
Mohi atomerőmű
Bohunicei atomerőmű
Érdekes, hogy mind a kettőről van magyarul Wikipédia cikk.

Egyik sem környezetbarát, a szélerőmű és a napkazán gyilkolja a madarakat, a vízerőmű meg óriási területeket tesz pusztává, mert elönti a duzzasztás, a folyók élővilágába is drámaian beavatkozik. Egyik sem zöld.

Egyébként, ha jól mélyen végiggondoljuk, akkor az atomerőmű az, amelyik a leginkább természetközeli: Ugyanis az az urán akkor is elbomlik és leadja a hőjét, ha nem termeljük ki és gyűjtjük egy helyre. Akkor is melegít, ha a föld mélyén hagyjuk, csak éppen mi nem tudjuk használni... (Nem úgy, mint a szén, kőolaj és földgáz elégetése, ami nélkülünk nem történne meg.)
Másik gondolatmenet: a geotermikus erőművek egyébként szintén a radioaktív bomlást használják ki, ugyanis a Föld mélye azért meleg még mindig (így 4.5 milliárd év után is), mert "odabent" a radioaktív anyagok bomlása melegen tartja.
Harmadik gondolatmenet: Az igazi megoldást a fúziós reaktorok jelentenék. Hidrogén van elég a Földön, ha meg mégsem, majd hozunk a Jupiterből...

Ja, és Boldog Új Évet!

???
Akkor tábortüzet se rakj. Nagyon hülye madár az, amelyik direkt belerepül a vakító fénybe.

Ilyen ipari méretre gondolj. Te is ellátsz közvetlenül a torony mellett, a madár is. Nem kell rászállnia, pár méterrel mellette is nagy forróság van. Lendületben van, és még ha a reflexei gyorsak is, nem fogja érteni a szitut és kicsi a válószínűsége, hogy jó irányba tér ki.

kezdődik... Erről beszéltem. Akkor nézzük "zöld" oldalról. Mi az ami miatt a napelem előállítása nem "zöld"? Milyen alkotóelemekből áll a napelem? Homok (szilícium), aluminium, réz műanyag. Ezek mind jól reciklálható, a környezetre kevésbé ártalmas anyagok. Az uránium hol áll ehhez képest? Ezek közé teszel relációs jelet az urán javára? Mi kell az atomenergia felhasználásához: Urán, amit jócskán dúsítani kell egy hosszadalmas környezetet romboló eljárás sorozattal, rengetgeg víz felhasználásával. Folyamatos vízfelhasználás az üzemeléshez, aminek a hőfokát hosszú távon befolyásolja az atomerőmű. Beton, acél, ólom. Csupa környezetbarát anyag. Nem beszélve a kiégett fűtőelemekről, vagy a felhasznált és sugárzást kapott eszközökről, amik mind veszélyes hulladékká válnak. Nem beszélve arról a környezetkárosításról, amit például egy megrepedő tároló képes okozni. Ez aztán tényleg zöld! Csernobil, Fukushima, Three Mile Island, Simi-völgy, atombalesetek. Ismétlem: Ha lehet választani, én inkább a napelemeket választok és az egyéb zöld energiákat - akár kombinálva. A japánok is olyan buták voltak, hogy 3 év alatt képesek voltak az atomenergiát 100%-ban kiváltani a fukushimai baleset után. Nyilván olyan "csupa fosszilis" megoldásra, mint a nap és szélerőművek. A tárolásra is régóta vannak bevált módszerek. De egy kis globális megoldás is akadna. A föld egyik felén ugyanis mindig süt a nap. Mindössze két fő energiakábel fektetésével mindig a sötét oldalra lehetne pumpálni az energiát. Ugyanezt csinálják most az afrikai, koncentrált napenergiás erőművekkel is részben. Amúgy a fosszilis erőművek sem ördögtől valók, ha jó a technológia. Olyanok, mint például a plc vezérelt szénporbefúvásos erőművek. Tudod mennyi a károsanyag kibocsájtása? Nulla. Ugyanis a magas hőmérsékletű precíz adagolásnak köszönhetően a melléktermék, amit visszanyernek a kéményekből cement és víz.

Telepítettem napelemeket tanyán. Ott a napelemek helyén ahová raktuk nem maradt meg semmi. Földre lettek telepítve, konzolokra. Majd a telepítés után a napelemek mögötti árnyékos területen megjelent a zöld, amit az állatok le is legeltek. Aki azt mondja, hogy a napelem elvesz a zöldterületből, az nem rendelkezik személyes tapasztalattal. Az erdélyi havasok volt erdőterületeit az ember irtotta ki. Az sokkal környezetrombolóbb. De mesélhetnénk az esőerdők iparosított kiirtásáról is. Tudjátok mi az ami a leginkább környezetromboló? Az emberi butaság és a kapzsiság.

Nemrég összefutottam egy ilyen helyzettel. Egy magyar környezetvédő megvétózta pár helyen a szélerőműveket, mondván, hogy egy bizonyos denevérfajt veszélyeztet. Megrendeltek tőle egy környezettanulmányt 30MFt-ért. Miután megkapta a pénzt, kiderült, hogy nem is jelent veszélyt a denevérekre. Egyből környezetbarát lett, ami addig is az volt.

Régen a "Bős-Nagymaros" -ként ismert vizierőmű Nagymarosi részét ha megépítik, kb. 80Km!!! hosszan kellett volna duzzasztani a Dunát. Végig gátépítés a magasabb Duna mederben tartására, területek pusztává tétele. Mi közvetlenől a Duna mellett lakunk, jóval a talajszintünk felett lett volna a Duna vízszintje a gát mögött. Szivattyúk tömege szívta volna a talajvizet vissza (80Km hosszan kétoldalon), hogy ne jöjjön fel a víz a településeken. Mennyi energia ekkora szakaszon mindörökké visszaszivattyúzni a vizet a Dunába. Ha egy földrengés áttöri a gátat, percek alatt elönt a több méter magas víz, a lakosság azonnal vízbe fullad.
Maximális termelés esetén az ország energiaigényének 7%-át fedezte volna, de ez ritka, ha jól emlékszem 4% körüli lett volna a termelés. Ezért ekkora pusztítás, veszélyhelyzet, amit akartak.

Bős - Nagymaros építése nem túl jó példa, mert rosszul tervezett megoldás lett volna. A Duna nem alkalmas klasszikus vizierőmű építésére a magyar szakaszon. Beleláttam rendesen a tervekbe, mert a testvérem - isten nyugosztalja - a Viziterv vállalatnál dolgozott. Megalomán, erőből felépített erőmű lett volna, kevéske hozadékkal.

Sajnos vannak ilyen emberek. Nem a környezetbarát besorolással vitatkoztam, csak arra válaszoltam, hogy egy madár tényleg odakozmálhat, ha arra téved.

Nem hülye a madár, csak mivel a táplálékát is vonzza a fény (ami nem olyan vakító a felfogótoronytól messzebb), ezért odamegy enni. Illetve vándorlásának útvonalát nem fogja módosítani, csak mert oda valami épült. A madár nem hülye, csak nem szokott hozzá, hogy ilyen csapdát állítanak neki.
Tiszteljük az élővilágot és ne pusztítsuk!