Kolléga úr!

Hazaértem, ideültem a gép elé, és jött a felismerés... 0.6W.. 2,4W... Wattocskák... Mihez kell akkor egy canampnak 30VA trafó??? Hova lesznek a trafó VA-jei??? Az mind megy a melegbe???

Igen. Az esőerdők meg pusztuljanak a sznobság oltárán

És mi itt a sznobság??

Szép estét mindenkinek!
Érdeklődnék egy kis számolási metódus után.
Bemenetem 9V egyenáram lesz , R1=2,2ohm , T1 BF459 ,T2 BD249C , D1 6,6V Zener 1,5W , C1 10 µF/25V.
Kimeneten 6,6V 800mA -es fogyasztóm lesz.
Az lenne a kérdés ,hogy R2 mi alapján számolódik?

R2=Ube-Uzener/(T1 maximális bázisárama + D1 árama). Általánosságban elmondható, hogy D1 árama minimum a 10x-se legyen a T1 max bázisáramának.
De 6.6V zener esetén a kimeneti feszültség valahol 5.4 V környékén lesz.

6,3V körüli értéket szeretnék faragni a végére, és fix 600 mA a kimenet , ezek a pontos értékek.

Szia! Mint ebben a segédprogramban láthatod a legkisebb bemenő feszültséget is meg kéne határoznod a számítás elvégzéséhez.
A két tranzisztor együttes erősítését 1000x-re becsülöm, terhelő áramnak vegyél mondjuk 1mA-t.

Ez esetben 6,3+(2*0,65V) feszültség értékű zener diódára lesz szükséged.
A 0,65V a tranzisztorok BE átmenetének nyitófeszültsége. Ez nem pontosan 0,65V csak megközelítőleg lehet vele számolni (függ a típustól és az emitter/kollektor áram mértékétől is).

A másik megoldás a jelenlegi zenerrel sorba kötsz nyitó irányban 2 db 1N4148 diódát (a katód mutat a negatív felé, pont fordítva mint a zener esetében), ez esetben olyan 6,4-6,5V lehet a kimenő feszültség várhatóan.

Mihez lenne ez a tápegység elektroncső fűtéshez ?

igen , jelenleg 6,3V ~ a trafóm feszültségének értéke és 6,3V egyent szeretnék csinálni , 600mA-es áram mellett.

A csövek nagyon érzékenyek az alul illetve túlfűtésre is, ide valami profibb, jobb szabályozású megoldás kellene mit pl: Bővebben: Link

Általában nem. +/- 10 - 20 % -tól nem lesz semmi bajuk. Amennyiben érzékenyek, akkor erre nézve az adatlapjukon utalás van. Ilyen többnyire speciális csöveknél van, hosszú élettartamú csöveknél, illetve műszer célra használt csöveknél. Ezesetben viszont minden tápfeszültség stabilizálva van.
Normális esetben felesleges tornázni vele.

Sziasztok!

Egy AVR plusz néhány egyéb kis áramfelvételű alkatrész tápellátásához szeretnék tápegységet készíteni 7805 típusú stabkockával, melynek 1A-es áramfelvételt kell elviselnie. 14V lenne a tápfeszültség (autó generátora).
A kérdésem: Hogyan kell méretezni a szükséges kondenzátorokat (mi alapján számolom ki)?

Nézegettem az Arduino fejlesztőpanel kapcsolását és megfigyeltem, hogy minden ponton, ahol a +5V felhasználásra kerül, van egy 100nF-os kondenzátor. Tehát pl. az 5V-os stabilizátor kimenetén rögtön van egy 100nF-os kondi, de az AVR Vcc lábánál is található még egy.
Ennek mi az oka?

Hello! Egy stabilizátor ki és bementi lábánál (minél közelebb) is kell egy-egy 100nF-al "hidegíteni". A negatív stabik gerjedékenyebbek, így a bementi oldalon inkább 470..680nF szükséges. És természetesen a táp be és kimenti oldalán is van elektrolit kondi szűrés gyanánt. Bementi oldalon puffer szerepe van (aksis üzemnél ez ugye nem okoz túl nagy gondot, hiszen ott nincs brummfeszültség), kimenti oldalon pedig azért, hogy a tápfesz terhelőáramának hirtelen változásait ne a stabinak kelljen kiszabályozni. Egyenáramilag a stabi, míg váltóáramilag a kondi biztosítja a kis impedanciát. Hiszen egy ideális áramforrás kimenti impedanciája zérus.

AZ AVR-nél is ugyan ez a helyzet. Csak míg a stabinál a gerjedése miatt kell kondi, addig az AVR-nél (vagy bármely proci, vagy TTL IC-nél) azért, hogy tápfeszültség "rángatása" ne tudjon a tápvezetéken más eszközök felé át terjedni. Tehát mikor egy Logikai kimenet átvált, megrántja a tápot, és ehhez a közvetlen mellette lévő kondiból nyeri az energiát.

Még annyit tennék hozzá, hogyha nem szeretnéd az áramköröd újraindulását a jármű indításakor, akkor egy soros diódával kezdd a pozitív ágat, majd ezután legyen a pufferkondi.
Ez minél nagyobb, annál hosszabb ideig "tűri" a rendszered az indítózást.
2200..4700 µF elegendő szokott lenni.

Köszönöm a válaszaitokat!

Tehát egy 1,5A-es 7805 IC-hez és egy 0,5A-es 7805 IC-hez is egyformán megfelel a 100nF-os hidegítő kondi a be- és kimeneten?
A bemeneti pufferkondinak gondolom min. 16V-osnak kell lennie az én esetemben, de lehet több is?
A kimeneti szűrőkondi mekkora legyen (kapacitás és feszültség)?
Láttam olyan kapcsolást, ahol egy dióda záró irányban volt bekötve a stab.IC be- és kimenete közé. Annak mi a szerepe?
Valami könyv létezik esetleg ebben a témában? Kérdés kérdés hátán. Ennyi kérdéssel nem sanyargathatlak benneteket!

Igen. A bemeneten lévő puffernek akkora feszültségtűrésűnek kell lenni, ami elviseli az ott lévő feszültséget. Ha mondjuk ott 20V van, akkor nyilván nem 16 hanem 25V-os kondit kell odatenni.
A stab IC kimenetére pedig nem kell puffer, az adatlapok sem javasolják, belerondít az IC szabályozásába, sőt olyat is láttam már hogy begerjedt tőle. Oda csak hidegítőkondi kell.
A záróirányú dióda ugyanazért van benne mint bármelyik más hasonló kapcsolásban, védi az IC-t a tönkremeneteltől ha valami oknál fogva magasabb feszültség kerülne a kimenetére a bemenetinél.

Igen. Tipikusan pont a kimenetre akasztott pufferkondi miatt teszik oda - amire szerintem sincs szükség. Akkutöltésnél is láttam, pedig azt soros dióda nélkül amúgy sem szeretné...

Az adatlapon a bemeneten 330 nF, a kimeneten 100 nF van.

A soros dióda a pozitív ág bemenetén nem csak polarításvédelmet szolgál? Csak a pufferkondi miatt nem kell oda, vagy?

Írta a Sebi, hogy a dióda és a puffer zavarvédelmet is szolgálja. Mert amikor az aksi feszültsége rövid időre leesik, a kondi megtartja a töltését. A dióda nem engedi visszafolyni belőle az áramot.

Értem, bár sok hasonló kapcsolásban nem láttam ezt a soros diódát, de természetesen alkalmazni fogom.
Ha a pufferkondi 25V-os, a tápfesz pedig 14V, akkor a kondi csak 14V-ig töltődik fel?

Igen, mivel önmaga nem fog feszültséget termelni...
A bemenet tisztán egyenfesz, tehát nem az a helyzet, mint egy trafó utáni egyenirányítás után.

Egy kondin lévő feszültség érték, mindig annak a feszültség tűrése. Tehát annál nagyobb feszültség nem kapcsolható rá. De nullától a tűréséig, bármekkora. Elektrolit kondi (elko) polarizált, tehát fordított feszültséget nem kaphat. És általában egy áramkörben "túlméretezzük". Vagy is az előfordulható feszültségnél mindig magasabb feszültségtűrésű kondit választunk..

Üdvözletem.
Lenne egy olyan kérdésem, hogy nekem a kimeneten kellene 8A és azon gondolkodtam, hogy párhuzamosan kötök 3db LM2576-os ic-t. Ez megoldható, vagy nem ajánlott?
Előre is köszönöm!

Hány Volton kellene? Én párhuzamosítás helyett inkább vennék egy kész modult, ami alapból tud inkább 10A-t.

20Volton kellene.

Mekkora bemenőből? Bővebben: Link

23V váltó lenne a bemeneti feszültség. Egy 200W toroid trafóról.

Szerintem inkább írd le az egész sztorit, mert innentől akár le is tekerhetnél a toroidról. Mihez kell, mennyire kell stabilnak lennie a feszültségnek, kell-e a jó hatásfok, vagy 10-50W-ot azért be tudsz áldozni a stabil feszültségért, stb.

Egyik ismerősöm megkért arra, hogy csináljak a motorjához egy töltőt. Abba van egy 18AH-ás akku. Ezt én egy mikrokontrollerrel gondoltam megcsinálni. Tudom lehet venni kész töltőt is, de abban nincs izgalom. A programot és a rajzot én csinálom. Jelenleg még tervezés alatt áll.