Fórum témák
» Több friss téma |
- Ez a felület kizárólag, az elektronikában kezdők kérdéseinek van fenntartva és nem elfelejtve, hogy hobbielektronika a fórumunk!
- Ami tehát azt jelenti, hogy a nagymama bevásárlását nem itt beszéljük meg, ill. ez nem üzenőfal! - Kerülendő az olyan kérdés, amit egy másik meglévő (több mint 17000 van), témában kellene kitárgyalni! - És végül büntetés terhe mellett kerülendő az MSN és egyéb szleng, a magyar helyesírás mellőzése, beleértve a mondateleji nagybetűket is!
16V DC-vel nem megy el? Miért muszáj neki váltakozóáramot adni?
Azt irja a keszulek hazon , hogy 16V AC 8W
Ha van még másféle trafód is, lehet sorba-párhuzamosan variálni. Pl. ha van még egy 230/48 V-os, akkor a primereket sorba, a szekundereket párhuzamosan kötve (a megfelelő fázisban!) kb. 16V lesz a szekunder. Stb...
De alapvetően mindig az egyik oldalon párhuzamba, a másikon sorba szabad kötni a tekercseket, mindkét oldal párhuzamosan, vagy mindkét oldal sorba csak akkor köthető, ha pontosan egyformák a tekercsek/vasak. És persze mindig csak kisebb feszt szabad rákapcsolni, mint amire a trafót kitalálták.
Sajnos nincs nagyon másik trafóm . De azért köszönöm!
Próbára jó az R osztó, nem vészes 0.5 A, 5-10 Wattosakból összerakható.
Szedd szét, és nézz bele. Hátha átalakítható egyenáramúra...
Esetleg elkókból egy kapacitív feszosztó? (Mindkét tag két elemből sorba kötve, ellentétes polaritással, pl. 2 db 470 µF 25 V, és 2 db 1000 µF 16 V.) Csak rövid időre, pár percre, mert ezek is melegszenek azért, ha nem is annyira, mint az ellenállások!
Szép napot! Egyszerűen ki kell mérni, hogy mi és mit csinál. Kettő közt csipog, ha bekapcsolod, ha kikapcsolod nem. Másik kettő csipog, ha felcseréled, nem. Üdv.: Joe
Hát... Primereket sorba, különböző feszültségű szekundereket párhuzamosan?? Szerintem ebből csak trafó leégés, és füst lesz, de legkevésbé 16V AC.
Várhatóan 0,5 A-rel több lesz az áram az osztó felső tagján, mint az alsón. De ha a felsőn 0,5 A folyik, akkor az alsón 0, tehát ez nem feszosztó, hanem előtét-ellenállás.
Ha feszosztóval feszültséggenerátoros jellegű forrást szeretnénk előállítani, akkor a két impedancia párhuzamos eredőjének sokkal kisebbnek kell lennie a terhelés impedanciájánál. Mondjuk 5-ös arány már elfogadható. Itt durván 32 ohm a terhelés, tehát 6,4 ohm körüli eredő kellene, ami 27 és 8,2 ohm-os ellenállásokból jön ki. Így lesz kb. 16V a kapocsfesz. 2 db 10 W-os ellenállás éppen kibírja, bár igen forrók lesznek. Ötlet: Mondjuk a 32 ohm kb. egy erősebb hajszárító, a 8 ohm meg egy porszívó?
Na meg elpusztul egy nagyon jó szerkezet!
A hozzászólás módosítva: Feb 9, 2017
Ha van elég hely a trafód szekunder tekercse mellett, belefűzögethetsz esetleg annyi menetet szigetelt huzalból, hogy legyen egy 8V-os feszültséged. Ezt a tekercset sorba kötve a szekunderrel 16V vagy (felcserélve az egyik tekercs kivezetéseit) 32V feszültséged lesz, a tekercsek bekötésétől függően.
Valószínű különben, hogy 16V AC helyett kb. 22-24V DC-vel is működik a szerkezet. Ha a tápfeszültség csatlakozó után belül egy egyenirányító híd van és nem egy trafó ( ami eléggé valószínűtlen), akkor valószínűleg működni fog. Persze biztosat mondani csak a kapcsolás ismeretében lehet.
Most erre mit mondjak? Hozzáértés nélkül összevissza kötözve lehet füst is. De a trafó tudja a fizikát. Jó fázisban bekötve:
Uki=Up1/n1=Up2/n2 (<=szekunderek párhuzamosan) n1=230/24 n2=230/48 Ube=Up1+Up2 (<=primerek sorban) Ube=230V Megoldod Uki-re, és kijön, hogy Uki=16V, Up1=153V, Up2=77V. Mitől lenne itt füst? Persze az áramterhelhetőségek is legyenek megfelelőek, nyilván nem 2 VA-es trafóval kell dolgozni.
Van egy alapszabály. Párhuzamosan kötni csak azonos belső feszültségű, és azonos belső ellenállású feszültség generátorokat lehet. Különben kiegyenlítő áramok folynak (=füst) nem csak a terhelés felé. (Kirchoff féle hurok, és csomóponti törvények)
Természetesen; de nem akartam ki is számolni, méretezni.
Szinte igazad van, csak nem ide illő a szabály. Egy szekunder mitől lenne feszültséggenerátor, ha a primerje nem feszültséggenerátorral van meghajtva? Elárulom: nem az.
(És hát természetesen az nem igaz, hogy a belső ellenállásoknak azonosaknak kell lennie. Meg az sem igaz, hogy a kiegyenlítő áram = füst. Minden a konkrét mennyiségektől függ. És nem hivatkozni kell a kirchoff törvényekre, hanem ismerni, érteni és számolni velük, ahogy én tettem.)
Hello Péter! (Rég "láttalak", személyesen meg főleg..)
Sajnos igazságod van! A helyzet az, hogy eredetileg egy LT1004 BandGap diódát gondoltam bele, csak az nem minden bokorban van, így lecseréltem egy TL431-re. De ez nem volt jó döntés. Ha az lenne benne, akkor a problémák nem állnánk fenn. Egy BC szaturációja 100uA áram mellett, kb. 5..7mV. Nem tudom eredetileg mekkora terhelőáramra gondolt, de ha 1A, akkor az 5..7mA maradék terhelést jelentene.
Sziasztok,
Annyira nem olvastam az előzményeket, de én erőszeretettel használom az LM4041-et. Lényegében ez is Bandgap, rendkívül stabil és 60uA-tól 12mA-ig használható. Szóval ha referencia kell akkor ez tökéletes... A hozzászólás módosítva: Feb 9, 2017
Kepen lathatomodon kell bekotni a sotky diodat?
Így is be lehetne kötni, de csak egyutas egyenirányítás lenne az eredménye. Mert egyik dióda egyenirányít, a másik csak záróüzemben működne. A 2*12v-os trafóval adna ez jó megoldást.
Ezek az értékek kijönnek, de az a gyanúm, hogy ennek a sok ismeretlenes egyenletnek ez egy speciális megoldása. (48V-os trafót lehet találni, de ha a kérdezőnek nem 16, hanem pl. 17V kéne, akkor 59V-os trafó kellene...) Azzal a feltételezéssel jó a számítás, hogy egyforma terhelés van mindkét trafón, és az áttételek pont annál a terhelésnél pont akkorák, és nem változnak. De itt nem számolsz sok mindennel. Terhelés nélkül adott egy áttétel, de terhelve egy trafót, már nem csak a menetszámok aránya fogja a kimenő feszültséget meghatározni. A trafó terhelhetőségétől függően esni fog a feszültség, ami olyan hatású, mintha változott volna az áttétel. Azt a trafók részletes ismeretének hiányában nem lehet megmondani, hogyan fognak változni az elméleti értékek. Az is kérdés, hogy a trafók különbözősége miatt nem indul-e mégis kiegyenlítő áram, és az mekkora. Az úgy érezhető, hogy a jobban terhelődött trafó primerére kisebb feszültség jut, ami annak a trafónak a kimenőfeszültségét és ezáltal a terhelését is csökkenti, vagyis stabilnak tűnik egy ilyen kapcsolás is.
Mindenesetre az ilyen sokváltozós (egyenlettel megoldandó) megoldás helyett egyszerűbb, könnyebben átlátható megoldást keresnék, ha ilyen gondom lenne...
Ha neked más megoldás is kijön, légy szíves oszd meg velem is!
Idézet: „48V-os trafót lehet találni, de ha a kérdezőnek nem 16, hanem pl. 17V kéne, akkor 59V-os trafó kellene...” Nem értem. Most az a baj, hogy pont jó a megoldás? Az persze igaz, hogy a belső ellenállás befolyásolja a terhelt feszültséget, de ez pontosan ugyanúgy igaz bármilyen egyszerű trafóra is, mégsem kéred számon a tuneren, hogy miért nem specifikálták a trafó belső ellenállását. És természetesen nem az áttételt befolyásolja. Idézet: „Az is kérdés, hogy a trafók különbözősége miatt nem indul-e mégis kiegyenlítő áram, és az mekkora.” Rajzold fel, írd fel az egyenleteket, számold ki! Nem indul. Fizikailag nem tud. A primeren áramkényszer van, ugyanaz folyik át mindkettőn. A 24 V-os áttétele kétszer nagyobb mint a 48 V-osé, ezért a szekunder kétszer akkora áramot visz, vagyis a teljes áram 2/3-át, míg a 48 V-os 1/3-ot. Az áramirányok megegyeznek. Idézet: „Mindenesetre az ilyen sokváltozós (egyenlettel megoldandó) megoldás helyett egyszerűbb, könnyebben átlátható megoldást keresnék, ha ilyen gondom lenne...” Amúgy nem kellett semmilyen egyenletet felírnom, fejben kapásból kiszámoltam a 48 V-ot, hisz annyira egyszerű! Csak a kedvedért írtam fel az egyenleteket. Ha konstruktívan gondolkodsz, fél perc alatt kijön: 24 V helyett 16 V kell, ehhez a primert is arányosan csökkenteni kell 2/3-ára, vagyis a második trafó primerje 1/3-ad feszt kell elvigyen, miközben a szekundere szintén 16V-ot ad. 2/3 az pont 2-szer több mint 1/3-ad, tehát a szükséges trafó áttétele fele a meglévőének.
Szia! Szellemes és érthető. Kéne még egy frappáns szabály a tekercskezdetekre, mert ha összeköthető Up1-Up2=230V-ra, akkor az fog elsőre bejönni.
A hozzászólás módosítva: Feb 9, 2017
Sziasztok, egy kis segítséget szeretnék kérni. Egy Danks rádióerősítő teljes hangerőn is alig hallható, nagyon halk, mind a tuner, mind a tape bemenetnél (ez egy kicsit hangosabb). A hangszín szabályzás a magas hangnál működik. Merre érdemes keresgélni szerintetek? Köszönöm.
Egy típusszámot írhattál volna. Mit vizsgáltál meg eddig? Keresgélni a készülékben érdemes, legalább is ennyi információ alapján.
Bocsánat, az lemaradt. 3F Danks T3535
Most került hozzám, csak kipróbáltam. Gondoltam hátha találkozott valaki hasonló problémával.
Ezért kérdeztem, van saját témája:
Dansk 3F-T3535
Köszönöm, rákerestem és csak az erősítőben láttam találatot.
bocsánat, megyek oda érdeklődni.
Van egy számítógép tápegységem , ami tud +-12V-ot.Azt felhasználva 24V-ot rá köthetem az egyenirányító utánra?
Köszönöm a kapcsolást és az információt! ☺
|
Bejelentkezés
Hirdetés |