Fórum témák
» Több friss téma |
- Ez a felület kizárólag, az elektronikában kezdők kérdéseinek van fenntartva és nem elfelejtve, hogy hobbielektronika a fórumunk!
- Ami tehát azt jelenti, hogy a nagymama bevásárlását nem itt beszéljük meg, ill. ez nem üzenőfal! - Kerülendő az olyan kérdés, amit egy másik meglévő (több mint 17000 van), témában kellene kitárgyalni! - És végül büntetés terhe mellett kerülendő az MSN és egyéb szleng, a magyar helyesírás mellőzése, beleértve a mondateleji nagybetűket is!
Áramgenerátoros meghajtás ami egyben Step-Up konverterként is tud üzemelni.
Szia!
Kód alapján van némi esély az azonosításukra, esetleg mérés is segíthet egy keveset.
Ha nincsen rajta kód akkor méréssel hogyan tudnám megállapítani?
Köszi, de ezt most nem nagyon értem .
Szerintem ne számoljunk a tekercs teljesítményével mert gyakorlatilag ha csak 1db tekercsről van szó az önindukciós áram kialakulásához "nem számít " az a teljesítmény amit bekapcsolt állapotban felvesz. A tekercs kapocsfeszültsége és árama most másodlagos. Leegyszerűsítve, arra vagyok kíváncsi hogy mekkora lehet egy önindukciós feszültség által megindított áramerősség ha a tekercset egy diódával rövidre zárom.
Azonosítsd őket a szemeteseddel, mert az azonosíthatatlan kiforrasztott SMD morzsák amúgy sem jók sokmindenre.
Nem csodálom, hogy Stewe kollégának nincs kedve számolgatni. Nekem sem lenne, mert elég nagy matematikai apparátust igényel, magyarul nem egyszerű dolog.
Bővebben: Link Ha nagyon szeretnéd kiszámolni, el kell mélyedned a villamosságtanban.
Nos, nézd inkább másként.
A tekercsen - feszültséget rákapcsolva - áram folyik. Ezt a tekercs , vagy a környező áramkör ohmos ellenállása korlátozza. Állandósult állapotban a tekercs induktivitása nem játszik szerepet, csak mint ellenállás viselkedik. Ilyenkor lehet teljesítményről beszélni. Szakítsd meg az áramot. Az áram ezt nem akarja engedni, és annál nagyobb feszültséget generál, minnél gyorsabban csökken az áram. A tekercs nem akarja engedni, hogy csökkenjen az áramerősség. Ha ezellen teszel, diódával, vagy bámilyen trükkel, csökkenni fog a feszültség. Határesetben a korábbi áram fog más úton folyni, de annál nagyobb nem. Hiszen a tekercs megpróbál az áramerősség változása ellen hatni felfelé és lefelé is. Másként: ha a lekapcsolt áramnak bármilyen új utat szolgáltatsz (dióda stb) akkor a generált feszültség ellen hatsz. Különben itt lenne a perpetum mobile, kis fesz, kis áram nagy feszt és áramot generál.,csak kapcsolgatni kell
Kidobni nem fogom mert az összes új csak egy párnak nem tudom az értékét.
Akkor azt a párat dobd ki, nehogy hozzákeveredjen ismert típusúakhoz.
A "B" terv még mindig játszik, hogy megbontod a burkolatot és/vagy leugrasz a létráról vagy használsz jó füldugót...
De nem értek hozzá Mellesleg van riasztós topic is...
Nagyjából már kezdem érteni, csak én Ohm törvény szerint próbáltam értelmezni. Ha nagy az indukált feszültség, kicsi az ellenállás, akkor miért nem nagy az áram. Tehát a tekercs azt az áramerősséget akarja tartani kikapcsolás után, ami eddig átfolyt rajta. Vagyis ha az indukált nagyfeszültséget a tekercsen önmagába rövidre zárom, akkor sem lehet nagyobb ez az áram mint amekkora átfolyt rajta? Még a tranziens állapotában sem? Nagy feszültség, kis ellenállás = nagy áram. Értem amit mondasz. Csak Ohm törvény értelmében itt relatív nagy áramnak kellene folynia. Ezt nem értem még pontosan hogy ez miért nem így történik.
pucuka: köszönöm a linket, olvasgatom.
Nem keletkezik olyan nagy feszültség, ami nagyobb áramot generálna. A legnagyobb feszültség akkor keletkezne, ha az áramot 0 másodperc alatt 0-ra csökkented. Ilyenkor akár -ha jól emlékezem 80-as évekbeli tanulmányimra - végtelen feszültség generálódna. Az meg átüt, szikrázik stb. ahol csak tud, magyarul a nullára eső áram helyett folyik tovább valamennyi. Aztán előbb utóbb az ellenállások felemésztik az energiát és vége.
Szóval minnél nagyobb a továbbfolyó áram, annál kisebb az indukált feszültség. A tekercsben a mágneses mező egy adott mennyiségű energiát tárol (E=1/2 x L x I2), ez épül le a diódán, ellenálláson, szikrában, de több nem fog keletkezni. Kedves moderátorok, ha nagyon elméletiek lettünk volna, szóljatok, pü-ben folytathatjuk....
Működik az Ohm törvény, de Lentz bácsi sem alszik!
Nem csak addig érvényes a Lentz törvény míg megszakítod az áramot, és feszültség indukálódik, hanem akkor is mikor az indukált feszültség áramot hozna létre. Ez egy fraktális bonyolultságú formula, amikor is a végeredmény változóként szerepel az egyenletben.... A hozzászólás módosítva: Márc 7, 2017
Sziasztok! kérem segítsen aki tudja Philips rádiós magnó 5 ohm hangszóró tönkre ment lehet betenni helyette 8 ohm -at. párban van azért kérdeztem ,hogy akkor csak 1 db 8 ohm tennék bele
AÍkkor tehetek sztereoba 2db 8 ohm 15w ig el lehet menni?
Köszönöm a válaszokat, most már kezd tisztulni a dolog.
Stewe Köszi neked is! Gyakorlatilag arra vagyok kíváncsi, hogy egy nagyfeszültségű kisülésnél (ami lehet egy elektromos ív formájában is), mekkora áramerősség alakulhat ki és ezt hogy lehet kiszámolni. Ezért gondoltam egy szimpla tekercsre, de mi a helyzet a kondenzátorral? Mekkora lehet egy kondi kisütési max. árama? Egy feltöltött kondi feszültsége pl, 300V a kapacitása 1uF. A töltési idő tudom hogy R * C és a töltési egyenáram U/R, de hogy tudom kiszámolni a kisütési áramát ha nincs R a kisütő körben, csak rövidzár. Gondolom a kapacitás és a felhalmozott töltések mennyiségétől illetve a feszültségtől függően ezt ki lehet valahogy számítani hogy mekkora áram folyhat a kisülés pillanatában? Plusz kellene még az idő is hogy ez mennyi idő alatt megy végbe.
A kondenzátor egyszerűbb, mert ott a feltöltés után (elvileg) az összes befektetett energia rendelkezésre áll az áramkör zárásáig, az áramot pedig csak a kisütő ellenállás korlátozza. Ellenállása pedig még a villamos ívnek is van, tehát szikra esetén sem lesz végtelen az áram. Az áram folyamatosan süti ki a kondenzátort, de nem lineárisan, hiszen nagyobb feszültségen nagyobb az áram ugyanakkora ellenálláson, tehát a töltés gyorsabban "fogy".
Sziasztok!
Az érdekelne, hogy DC rendszerekben van-e értelme a táp (pl.: egy kapcsoló üzemű) negatív pólusát összekötni az esetleges védőfölddel? Mi történne ekkor? Használnak-e ilyet és ha igen mire? Üdv, F.
Ahogy a linken szereplő anyagban is láthatod, óriási a különbség az állandósult (statikus), és a tranziens állapot között. Az állandósult állapotban (egyenáram) az időtényező nem játszik, a változó, dinamikus környezetben viszont alapvető. Ahogy látod, a töltéstároló alkatrészeket tartalmazó áramkörökben mindjárt fontos szerepet kap, az időállandó. Az sem mindegy, milyen gyorsan (mennyi idő alatt) kapcsolod be, vagy ki az áramkört. Az Ohm, és Kirchhoff törvények ugyanúgy érvényesek, csak differenciál (általános) alakban. Ráadásul a számítások is az egyszerűség érdekében ideális alkatrészekkel dolgoznak. A valóságban soha sincs 0 (rövidzár), vagy végtelen (szakadás)
Sziasztok!Azt szeretném kérdezni ,miért gerjed az erősítő ha a gitár hangszedő közelebb kerül az erősítőhöz, kb 2m és már őrjöng ,hogyan lehetne megnyugtatni?
Nem szabad közel vinni hozzá. Az erősítőre, vagy a hangszóróra célzol?
A húrokat nemcsak a pengetés mozgatja meg, hanem minden egyéb légmozgás.
Azt nem tudom ,hogy melyik de ha közeledek az erősítőhöz amiben a hangszóró is van azonnal erős gerjedés van . Hatalmas hangerő van úgy hogy lekel potizni félig.
Maradjunk a hangszórónál!
A hangszedő és a húrok egy mikrofonszerű eszközt alkotnak. Az erősítő alapzaját visszacsatolja a bemenetre, az eredmény: gerjedés.
Értem, köszi.
pucuka: köszönöm neked is, még olvasgatom amit küldtél.
Gyanítom a gitárerősítődben van a hangsugárzó is. A gitár sohasem néma, és ha a bemenetre, vagyis a húrra a felerősített hang (megfelelő fázisban) visszakerül, akkor természetes, hogy begerjed.
Ugyanaz, mint mikor a mikrofon kerül a hangszóróhoz közel. Ha a hangerő-szabályozás megoldja, akkor egész biztosan nem villamos gerjedés van. A hozzászólás módosítva: Márc 7, 2017
Az erősítő transzformátorának mágneses terét is összeszedheti a hangszedő.
Szia
A kisütés pillanatában az ideális kondenzátor végtelen árammal azonnal kisül. Ez persze a tényleges életben nincs. Helyette van a kisütő áramkörnek ellenállása (ahogyan a többiek írták), a kondenzátornak belső ellenállása, és az egész áramkörnek egy csekély induktivitása (ez egy sima drótnak is van). Az ellenállást még valahogyan lehet mérni/számolni, de ezt a parazita induktivitást nem hinném. Az induktivitás pedig - ahogyan az előbb írtuk - ellene hat az áram változásának, ami a kisütés elején 0 Amper. Azaz a kisütési áram alakulását a feltöltött feszültség és az ellenállások hányadosa valamint az induktivitás fékező hatása adja. Ezt nem tudod pontosan számolni. A rövidzárnál pedig megint a technológiától függően szikra, beégés, oxidáció, nem végtelenül gyorsan kialakuló vezetés stb alakul ki. Lassú kisütés modellezhető matematikailag, de a rövidzár nem. |
Bejelentkezés
Hirdetés |