Sziasztok!
Tudok valahogy diónád ellenőrizni? Gyanus, hogy forrasztáskor kiütöttem az egyiket és jó lenne biztosra menni.

Multiméterrel.

Látom természet (legalábbis madár) védő is vagy és műszaki érdeklődésű is. Mindkettő nagyon dicséretes.
Ha sajnálod az állatokat, akkor jelentsd be a szolgáltatónál a tapasztalataidat és remélhetőleg előbb-utóbb telepítenek madárvédelmet.
Érdekesség képpen érdemes elolvasni a fenti linket, régebben én sem tudtam, hogy mik ezek a "fura izék".
Az igazat megvallva, és még soha nem láttam 25KV-nál magasabb szabad fázisvezetéken (nagyvasúti villamos vontatás) madarat ülni. Ha már egyszer is láttál élőben FAM-ot (Feszültség Alatti Munkavégzés), akkor nem is kell magyarázni miért.

A szokásos módon (témájában részletezve) beköthető, de nekem gyenge volt, ezért csináltam hozzá feszültségemelő, autótrafót (kb. 300 V-ra).

A gyujtó tekercsre gondolsz? Van valami rajz vagy csak elé klell kötni a deltanak?

Milyen gyújtótekercs?? Nem az autó gyújtótekercséről van szó, hanem az autotrafóról, ami egy ("takarék")transzformátor, mert kevesebb anyag kell hozzá, viszont nem független a hálózattól (ide pont megfelel).3 fázisú motor működtetése 1 fázisról; villanymotor bekötése, stb. című témákban vannak rajzok, magyarázat ("a témájában", mint írtam).

Ha már így, össze szedtél mindent, terved is van, "kódod" is van, akkor már csak a tanulás rögös útja van hátra, hogy meg is értsd mi mit csinál, mi miért van, stb. Senki nem fog neked kész dolgot adni.

Én sem, pedig minden nap látom a révkomáromi transzformátor állomásra befutó (és továbbmenő, mert bekörözött rendszer) 110kV-os távvezetéket. Soha madarat ülni nem láttam rajta. Na jó, a legfelső dróton már igen, de az földpotenciálon van.
A 22kV-os szakaszkapcsolókon viszont szeretnek ülni, mert a csúszóérintkező enyhén melegedik, télen ott melengetik magukat.

Impedanciaméréshez pl. egy hangkártya ki és bemenete, egy ellenállás, és valamilyen hanggenerátor és hullámforma rögzítő/megjelenítő program kell.

9 ms azért, mert 10 ms-onként van töltésutánpótlás, és kb. 1-2 ms-ig tart, a fennmaradó időben kell a kondinak biztosítania a kimenő áramot.

Sziasztok!
Egytápfeszes üzemű szinuszgenerátorra (AD9833) szeretnék AC csatolást építeni. A soros kondi+ellenállás+műveleti erősítő változatot ismerem, de a változó frekvencia miatt problémás lehet:
10Hz-100kHz közötti frekire kellene, a nagyobb (>1kHz) frekiknél lehetőleg kis válaszidő (max. 1-2ms) után a középfeszültségnek be kell állnia az állandó értékre (kondi feltöltődik).
A változó fázistolás nem probléma, de a kimenet amplitúdóváltozása igen! A mikrokontrolleres vezérlés miatt van lehetőség a kondi és/vagy terhelőellenállás értékeinek változtatására, de ezt inkább szeretném elkerülni. guglival kérlek hagyjatok, onnan jövök...

Ha a jelforma megbízható, akkor a kimenő amplitúdó frekvenciafüggést lehet kompenzálni, ha egy a kimenetre kötött segéd-erősítő kimenőjelének integrálásával visszacsatolsz.

2 ms alatt beáll, viszont 10 Hz-et átvisz amplitúdócsökkenés nélkül, ilyen AC csatoló fix paraméterekkel nem létezhet. (Olyan frekit is erősen szűrnie kell, amit a másik feltétel szerint át kell vinni.) Vagy nem AC csatolót kéne csinálnod, vagy muszáj változtatni az időállandót. Kivonóval lehetne még operálni, ha ismert a szűrendő hibajel.

Köztudottan ezek a távvezetékek 50Hz váltóáram szállítására vannak létrehozva. Ez pedig erős mágneses teret hoz létre maga körül. Még az emberekre is káros hatással van, akik ilyenek közelében élnek dolgoznak napi szinten. Készültek már erre bizonyos tanulmányok, persze ezt senki nem akarja/fogja elismerni mert akkor óriás kártérítést/veszélyességi pótlékot lehetne kérni, vagy perelni a szolgáltatóktól. És az is köztudot, hogy a madarak egy része, főleg a galambok, a föld mágneses tere alapján tájékozódnak navigálnak. Szóval (bár nem vagyok ornitológus én sem) elképzelhetőnek tartom, hogy nem is kell a galambnak hozzáérnie a magasfeszültségű vezetékhez, elég csak közel repülni hozzá, és ez már olyan mértékű zavart okoz az érzékrendszerében, hogy simán lezuhan, vagy földbe csapódik, ez magyarázhatja is a külsérelmi nyomok nélküli elhullást...

Lehet hogy én fogalmaztam rosszul, de benne van:
Sajnos sem a szűrendő hibajel, sem az amplitúdó nem megbízható (az adatlap ezt nem garantálja),
de maga a szinuszjel az igen. Más forrásból tudom hogy 38-650mV között megy a jel az AGND-hez képest, azonban a kimenet a felhasználás jellege (kapacitás-és induktivitásmérő) miatt nem tartalmazhat DC komponenst. Igazad van abban, hogy kimenő frekvenciától függően nem mindegy mit nevezünk DC komponensnek.
Na most az AD9833-nak van egy "DAC BIAS" lába, amire az adatlap csak annyit ír hogy 10nF kondit kell oda kötni és kész. Arról sajnos nem ír, hogy milyen kapcsolatban áll a DC komponenssel.
Az tényleg jól jönne ha az lenne, mert egy egyszerű kivonó áramkörrel, frekvenciafüggés nélkül levehető lenne az AC komponens.

Milyen típusú, intervallumú, pontosságú, és árú időjárás érzékelőket lehet venni, vagy csinálni?
Hőmérsékletre úgy olvastam, hogy a legpontosabb a 0,1°C pontosságú Y AA PT100/1000 tán RTC, ilyet 1000Ft körül találtam, bár -30°C alatt adatlapja alapján nem mér.
Szélerőre valami 2 drótos érzékelőről találtam leírást, de magát az érzékelőt magában nem láttam eladó sorba. Esetleg házilag lehet csinálni?
Szélirányt lehetne úgy mérni, ahogy a golyós egér mérte a tolást? Fogas optikás módszerrel?
Nyomásmérőkről, páratartalom érzékelőkről, gázérzékelőkről nem igazán találtam olyan leírást, ami arról szólna mit tud, milyen pontosan.

Alternatív megoldás: nem AC-szűrőt, hanem integrátort és kivonó áramkört használok (mindkettő OPA-kapcsolás). Az integrátorba nagy időállandójú RC-tagot rakok, és a DDS folyamatosan üzemelni fog. Így kelleni fog pár másodperc mire beáll a középérték (csak bekapcsoláskor!), de legalább minden frekvencián használható lesz és az amplitúdó is független lesz a frekvenciától. Így minden pillanatban rendelkezésre áll a helyes középérték, és ha időközben el is mászna valamerre, az integrátoros kapcsolás kinullázza.

Szia!
Na szerintem ez jo is!
az hogy audio kapcsolo azzal ne foglalkozzak?? mehet rajta videojel is

Teljesen jól fogalmaztál, csakhogy azt is írtad, hogy szeretnéd elkerülni a paraméterek változtatását. Innentől pedig tökmindegy hogy mekkora frekit állítasz be, a szűrő csak egyféleképpen viselkedhet.

Amúgy ha már RLC mérő, akkor egy kellően pontos méréshez sok periódusnyi idő kellene, 2 ms beállási idő ide vagy oda semmit nem számít.

Viszont a DC hibajelet meg is lehet ám mérni! Egyrészt offline, manuálisan, vagy ha változónak bizonyulna, akkor on-the-fly minden nullátmenetnél. Nem néztem a DDS-edet, de feltételezem hogy kinyerhető a nullátmenet időpontja. Ekkor mintavételezel, és levonod a kimenő jelből.

Attól hogy OPA van benne, még pontosan ugyanúgy viselkedik mint egy első fokú felüláteresztő. Merthogy az is.

Ha ez megfelelne, akkor eleve nem is lenne kérdés.

Jesszusom!

A mágnesesség a jelek szerint örökké a mágia körébe fog tartozni.

A színes TV-k lemágnesező tekercse kb. 100-szor erősebb mágneses teret kelt mint egy távvezeték. Láttál már kanárit megdögleni TV bekapcsolástól?

A félig tájékozottság a legrosszabb.

Mint említettem, ez csak az én véleményem volt...

[off]De a kanári (Faraday-) kalickában van,ami ráadásul általában vasból van.

Sziasztok! Van egy G2RL2 relém, és egy bd241 tranzisztor. Ez a kiindulás.
Hogyan oldható meg a legegyszerűbben az, hogy az áramkör bekapcsolása után a relé azonnal meghúz, majd "x" sec múlva elenged és úgy marad.
Köszi!

Úgyhogy most már tudjuk hogy miért tartják őket vas kalickában. A TV-k ellen.

A villanyoszlop tetején fészkelő gólya pedig éppen családi öngyilkosságot akar elkövetni.

A gólya bírja. De ha nem, akkor se hiszem, hogy tudatában van.

Az AD9833 egy kicsit "buta", nincs kivezetve a nullátmenet. A nullátmenetes mérés elképzelésem szerint csak úgy lehetséges, ha már eleve meg van határozva egy nullpont, és az időt nézem mindkét félperiódusban. A DC hibajel pedig akkor nulla, ha a két félperiódus ideje egyforma. Ennyire azért nem akarom megbonyolítani, egy analóg ofszet-áramkör (mint pl. az integrátoros) tökéletes lesz.

A 400V -os hálózatot (de még egy tv demagnetizáló tekercsét se) nem lenne célszerű összehasonlítani a 20KV -os hálózattal ebben az esetben azt hiszem. A 20KV -on meg a gólya sem rak fészket...

Talán ha sikerülne eljutni odáig, hogy a mágneses tér az áramerősségtől függ, nem pedig a feszültségtől, akkor kevesebb téveszme születne e témában.

Akkor vedd úgy, hogy csak hangosan gondolkoztam...

Ha az tökéletes, akkor egy sima RC felüláteresztő is tökéletes, hiszen PONTOSAN UGYANOLYAN AZ ÁTVITELI KARAKTERISZTIKÁJA. Ugyanúgy NEM fog beállni 2 ms alatt. Az integrátoros-kivonós kapcsolás egyetlen előnye hogy bonyolultabb, és villoghatsz vele hogy micsoda fejlett eszközöket használsz.