Nálunk van a radiátor mögött is egy . Igaz nem férni hozzá,de ki tudja,jó ha van.
(Így volt,mikor megvettük a házat,az okát mai napig nem értem... )

Ha a radiátorra motoros szelep kerül, be lehet egyből dugni. Az elemes típusok a lehető legritkábban mocorognak a hosszú élettartam miatt, ami már lehet, hogy régen túlfűtést jelent.

Ismerve az építtetőt,ez elég valószínűtlen. A többi szobában alig van csatlakozási lehetőség. Nappali 2db,háló 1 db,gyerekszoba is ilyen szinten van. Mindenhol hosszabbítók lógnak. Láttuk,de nem volt rá "kedv"-ünk újravezetékelni.
Igazából mindegy is,csak érdekességként írtam le.
István

Csak úgy:
Eddig a nappaloban 1!! konektor volt, az is fordítva bekötve. (Jobb oldalt a fázis)
Mi a helyzet az olyan helységgel, ahol halvány lila gőzöm sincs mi hol lesz...?
4x4es szoba úgyszint.
Itt hogy, hova, hányat tegyek?

Furcsa szokásain miatt megértem az ülőgarnitura mögötti dugalj (lehet, hogy még egyet raknék, de inkább a szélekre) elhelyezését - olvasólámpának.

Hello!
A "fordítva" bekötést én értem...

Én viszont téged nem értelek. A szlovák szabványok szerint a bal oldalra való a pont általad belinkelt konnektorban a fázis.

Énsem értem. Nálunk bal oldalon van a fázis...

Ahoj Elektroncso!
...tehát rossz oldalon, mert nem a bal oldalon van a fázis! (Leírjam szlovákul is...vagy már érted?)

Mit számít, hogy melyik oldalon van a fázis? Amíg a dugvilla megfordítható, addig nincs értelme a "szabványosításnak".

Abba a típusba, ahol a földelés kiáll, nem tudod fordítva bedugni.
Nézd meg jól a példát. Én értem, miről beszélnek.
Milyen jól jön egy ilyen a fázisérzékeny cirkónál.

Ugyan ezt írtam.
Azt nem értettem, hogy mit szerettél volna mondani, de már leesett. Arra gondoltál, hogy Te érted, Ő is érti, de a többiek nem biztos. Gondolom én.

Ahogy Gyuszo írja, a csapos földelőérintkezővel rendelkező konnektorba nem tudod fordítva bedugni a dugót, mert asszimetrikus kialakítású. Ilyen konnektor van például Felvidéken, Csehországban, Lengyelországban.

Üdv! A dugaljakból sosem elég. Én is nemrég szereltem egy konyhába kb 20-at. A pult felett sorolhatók: 2×4-es és 1×3-as(kávéfőző, mikro, turmixgép, telefontöltő, kenyérpirító, stb.). Plusz felül elszívónak, alul a beépített hűtőnek, mosogatógépnek, bojlernek, gáztűzhely gyújtójának. Plusz még a többi falon, ajtónál.
A nappaliban nekem is van az ülőgarnitúra mögött is. Most nem használom. Viszont eredetileg ezen a falon volt a szekrénysor, a tv. Akkor használtam, lehet egyszer még visszakerül oda. Minden szobába minden falra kell kettő legalább, plusz a kapcsoló mellé. Ha kevés, lehet bele duplát tenni. Én személy szerint utálom a hosszabbítókat, elosztókat.

Itt az alvidéken ilyen nincs, úgyhogy értsd így. De a csapos német verziónál sem látom a fontosságát a balosításnak, persze a fázisérzékeny gyújtásnál rendben van. Egyébként meg megfordítja, ha nem gyújt...

Én is jártam olyan helyen, ahol minden helyiségben volt az ablak alatt középen egy a radiátor mögött. Nem használható, bár valószínű mikor odatették még nem volt központi fűtés.

Ez abból az időből maradt ránk itt, amikor még a konnektorokat két dróttal kötötték, a bal lyuk volt a fázis, a jobb oldali lyuk pedig össze volt kötve a földérintkezővel, amire érkezett a PEN drót. De ez mára már szabványtalan, csak a "bal oldalon van a fázis" maradt meg belőle.
Mellékelek egy szabványos bekötését a ma már szabványtalan bekötésnek. Az Al dróton jön a villany, a Cu-n megy tovább egy másik konnektorhoz. Ha megfigyelitek az érkező zöld drót (PEN) először a földelésre van kötve, majd megszakítás nélkül a nullára megy tovább. Ha megfigyelitek az elmenő PEN is a földelés csavarja alól megy tovább, nem a nulla csavarja alól. De ez ma már SZABVÁNYTALAN és TILOS!

Magyarországon ez soha nem volt szabványos és ennél még az is jobb, ha a védőérintkező egyáltalán be sincs kötve. Ha valahol megszakad az a közös nulla, akkor biztosan fázis kerül a védőérintkezővel összekötött fémrészekre. Lutri.

Én ezt tudom, nem véletlenül tiltották be kb. 20 éve. Viszont én nem tehetek róla, hogy valamikor ezt találták ki nálunk. De gondolj bele, hogy mennyi lakásban lehet ilyen bizonytalan kötésekkel, patkolt biztosítékokkal, töredezett, túlterhelt drótokkal kialakítva az országban.
Azt is tudom, hogy Magyarországon soha nem volt szabványos, csak mutattam, hogy honnan maradt ránk ez. Amúgy nem tudom észre vetted-e, hogy Dani fórumtársunk szintén Felvidéki...

Az a baj ezekkel az országokon átívelő problémahalmazokkal, hogy ami az egyik helyen gondként merül fel, az a másik helyen nem is létezhet, vagy csak elvétve.

Magyarországon ez soha nem volt szabványos...
Bocs, nincs igazad, nem véletlenül található ilyen sok helyütt Magyarországon is még, a régi szokások miatt.

Sziasztok! Ugyanezt - központilag - az ELMÜ végzi, vagy a régi szerelésű házakban, a biztosító tábla alatt szokták?

De mit is?
Moderátor

Sziasztok!

Tapasztalt kollégák tanácsát kérdezném. A KPE csőbe milyen vezetékeket/kábeleket lehet szabályosan behúzni ? Gondolok itt arra hogy MT, MBCU, különálló vezetékek, kommunikációs, törpe feszültségű (24v).
Válaszokat előre is köszönöm.
Üdv. B

Szia!

A falban elhelyezett csövekben MBCU, MKH vezetékek és kiskábelek (MT, MBC, YSLY is mehetnek (230 / 400V).
De értelemszerűen a koax, UTP/FTP és teleon vagy kommunikációs kábel is mehet.

FONTOS: erősáramú (230 / 400V) vezetékek és kábelek nem mehetnek közös csőben és kötődobozban sem találkozhatnak gyengeáramú (telefon, internet, kommunikáció) kábelekkel.

A KPE cső alatt ugye nem valami föld alá elhelyezett, kültéren lévő nyomvonalat értesz?
Ott azért mást illik használni például az erősáramra. CSAK kábel.

Tegyünk különbséget a szabvány és a szokás között.

Megmondom őszintén most csak informálódni szeretnék.
Természetesen én is csak úgy értem, hogy a különböző feszültségű vezetékek külön csatornában/csőben mennének.
Valóban a KPE cső alatt föld alatt menő kültéri nyomvonalra gondolok. Úgy tudom hogy a KPE cső szabályos a föld alatt menő vezetékezésre. Akkor ha jól értem akkor a föld alá helyezett csőben csak kábel mehet ?
Köszi. B

Megfelelő lehet, mivel bírja a talajban és megfelelő a falvastagsága is ahhoz, hogy ne roppanjon össze.
A föld alá helyezett csőben csak kábelt vigyél, vezetéket ne. A KPE cső esetleges sérülése vagy vízbejutás esetén is még védett a kábel.
A csövet megfelelő mélységre kell rakni (~70cm) és egy réteg föld után rakjál kábeljelző szalagot (talajszinttől ~30cm-re).
Jelzőszalag: Bővebben: Link

Ha már így szóba került a földkábellel kapcsolatban a téma , akkor én is kérdeznék. Csak tisztázás végett.
Tegyük fel, hogy az áramszolgálattó mérőszekrénye a telekhatáron van. A ház ahova az áramot be kell vezetni pedig a mérőhelytől 15 m -re. Akkor oda általános villanyszerelő rakhat le földkábelt? Vagy csak az áramszolgáltató viheti a házhoz?

Bár én nem foglalkozom mostanság ilyen dolgokkal, de:
Az áramszolgáltató a mérőhelyig épít, onnan a villanyszerelő viheti el. Persze a földkábel bekötéséhez lennie kell csatlakozási helynek, amely nincs plombázva. Ez már a mért oldal. Ez adott szokott lenni, bár láttam már fura dolgokat (errefelé érdekesen dolgoznak néha )

Természetesen a földkábel és minden egyéb bekötés, elhelyezés meg kell hogy feleljen. De ezért is kell egy normális szerelő.

Felénk ha jól emlékszem , az első doboz plombált, oda bevezetett kábel másik végén kell lenni egy elosztó szekrénynek/doboznak, EPH-val. A regisztrált szerelő köti rá az elmenő kábelt, ha annak a végpontjával meg van elégedve. Utána a kötési helyet leplombálta, tehát a kábel egyik vége már tabu.