Hogy a pufferek ne értelmetlenül legyenek a graetz után, bekarcoltam nagyjából hogy hogyan kellene a fóliát hozzájuk, illetve tőlük elvezetni, ahogy rajzoltad az úgy nem jó.
A tranyókra a védődióda mindenképpen kell (egy is elég a be és a kimenet közé, nem kell kettő), anélkül tönkremennek ha záróirányban feszültséget kapnak (akkutöltés, induktív dolgok stb.).

Gondolkodtam az újratervezésen, mert a tranzisztorokat is lecserélném 2N3055-re. Abból elég talán egy is. A pufferkondok bekötését is figyelembe fogom venni. Köszi!

A 3055-öt én hanyagolnám és maradnék valami izmosabb TO247 tokos tranyónál, de ha nem gond hogy valamivel kisebb lesz a kimenő feszültség akkor a FET még jobb, biztonságosabb választás. A meghajtótranyót (kis BD) nem szükséges hűteni.

Egyelőre abból kell építkeznem, ami van. Vagy maradok a BD911-nél, ami a rövid teszt alatt is jelentős melegedést mutatott, vagy lecserélem 2N3055-re, amiből van itthon pár darab készen, hűtőbordára szerelve.
A pufferkondik kérdését könnyen meg tudom oldani a jelenlegi panelen is egy egyszerű bemarással, mint a képen látszik.

Analóg áteresztős tápnál a keletkező hő fix, mindegy, hogy milyen tranzisztort használsz. A különbség a tranzisztorok hőátadási tényezője.

A 2N3055-öt annyiból is javasoltam hogy TO-3 tokozásának köszönhetően nagyon jó a hőleadási mutatója, így könnyebb hűteni mint lapos tokos társait. Nekem 1 db 2N3055-el ment már úgy táp hogy 0-30V -ig és 2,5A ,de rövidzártűrő volt! Igaz aktív hűtéssel a bordán ( egy kisebb ventilátor hajtotta rá a levegőt) de 1 órás huzamosabb rövidzár tesztnél sem szált el,ezzel győzve meg engem arról hogy nagyon is alkalmas a feladatra. Könnyen beszerezhető,viszonylag olcsón.

A 3055 hőellenállása semmivel sem jobb mint egy átlagos tranyóé, sőt. Nyilván nagyobb disszipációra képes mint a BD911 mert utóbbi csak 90W-os az adatlapja szerint, (nyilván nem is áteresztő tápba való) a 3055 pedig 115W-os. De sokkal nagyobb helyet foglal, sokkal körülményesebb szerelni mint a műanyag tokot, és hangsúlyozom, semmivel sem jobb. Ehhez képest pl. egy MJL tranyó 200W-os, és a hőellenállása csak 0,7C^o/W szemben a 3055 1,5-ös értékével, tehát mondhatni kétszer jobb mint a 3055, mindkét paraméterében.
A TO3 tok hőleadása egyébként már ki lett vesézve elég régen, a legtöbb TO220-as FET-é is jobb...
Nem mindig jó egy adott (esetleg hibás) megfigyelésből téves következtetéseket levonni.

Hűteni meg ugye ezért (is) kell, típustól függetlenül.

Nekem itthon szinte minden tápom 3055-el üzemel mindmáig. Van köztük 100V feletti darab is. Mindegyiken csináltam rövidzár tesztet anno amikor építettem. Nem volt gondom a szereléssel sem. Ami tudja mit épít be,vagy mit akar beépíteni annak hagy helyet,arról nem is beszélve hogy szűkös helyre alapból nem építenék olyan eszközt ami gyorsan képes nagy disszipációra,mivel azzal "magam alatt vágnám a létrát" ,tehát értelmetlen lenne. MJL igaz hogy nagyobb TDP -re képes, és a hőellenállása is jobb ,de jóval drágább... Nálam a cél a javíthatóság és az időtállóság volt építéskor. Nem igazán érdekelt hogy most 10cm-re nagyobb egy hűtőborda vagy 20cm-rel. Inkább hűtőm túl mint hagyom túlmelegedni. 3055-ből olcsón lehet sokat szerezni és mindmáig gyártják nem viccből.

Nem ellenvetésként:

Igen, ez mind igaz, de ezek "csak" a belső paraméterek. Természetesen az MJL nagyobb teljesítményt tud kisebb hőtényezővel, emiatt kevesebb darab is elég lehet belőle az adott feladatra, ami akár jó hír is lehet.

De nem itt fog eldőlni a hő kérdése (végül is több db az olcsóbb tranzisztorból ugyanolyan jó megoldás lehet). Abban a pillanatban, hogy a tranzisztor(oka)t, bármelyiket, felszereled a hűtőbordára, ugyanazt a teljesítményt kell elfűteni, és ott lehetnek igazán komoly korlátok, ventillátor nélkül biztosan.

Na, kb. ugyanazt írjátok, csak gyorsabban .

A 60V-os tranyóval 100V-os tápot, hát persze...

(Igaz tirisztor is van benne... )

Éppen az a lényeg!
Így van, ugyanakkora teljesítményt kell elfűteni, ezért nagyon nem mindegy hogy azt mivel teszed, mert a drágább tranyóból ehhez akár feleannyi is elég. Arról nem is beszélve, hogy a TO247-es tokból nekem fel van szerelve 6db FET egy processzor hűtőre, próbáld meg ezt a 3055-tel...
Az azért olcsó, mert igazából semmire sem jó. Így hát a +/-95V-os áteresztős tápomban sem olyanok vannak, hanem 2db komplementer FET.

Sziasztok!
Kis eletkep a munkával kapcsolatosan, a jelenlegi állapotban így fest a 2 panel.
Potenciometereknek mit ajánlott?
A-s B-s mekkora ellenallasu?
Köszönöm a válaszokat előre is!

Nem, nem próbálom. Én szándékosan nem beszéltem a szerelhetőségről, mert hőtani szempontból ez így önmagában nem elég egzakt. Mert van olyan hűtőfelület, amire jól szerelhető a TO3 tokozás, de nem jól szerelhető rá a TO247 és társai. Vica versa.

Ha azt mondtad volna, hogy "a TO3 tokozást a gyártók - más okokból - elavultnak nyilvánították és a félvezetőipar lényegében átállt a TO220, TO247 stb. tokozásokra" - az egy elfogadható állítás (még akkor is, ha konkrétan a 2N3055 a mai napig tömeggyártásban van, éppen a felhasználhatósága miatt).

Illetve, ha azt mondtad volna (mert hát elvileg itt tanácsokkal segítjük azokat, akik nem elég jártasak még egy adott témában), hogy: "gyerekek, ha ennyi hőt akartok elfűteni egy lineáris tápegységgel, akkor helyből valamilyen kényszerhűtésben gondolkodjatok, mert a sima hűtőborda valószínűleg bazi nagy és drága lesz, és akkor viszont a ventilátoros hűtőbordák (és itt nem csak a processzorhűtők jöhetnek számításba) leggyakoribb kialakítása miatt a TO3 tokozás nem lesz praktikus" - akkor a lényegre tapintottál volna, ahol is a lényeg az elfűteni és a kényszerhűtés.



Ezzel nem tudok egyetérteni.
Az lehet egy érvényes állítás, hogy "van a 2N3055-nél jobb", de ez, így, nem.
Kiváló minőségű, neves márkák által gyártott tápegységekben találhatunk 2N3055-öt. Régi konstrukciók, de hibátlanul, megbízhatóan működnek, akár negyven éve.


Nem, éppenhogy nem ez a lényeg. Számolj utána.

Az, hogy drágábból kevesebb, vagy olcsóbból több, ugyanazt az eredményt adja.

X Volt bemenő feszültség, Y Amper kimenő áram = X*Y Watt eldisszipálandó teljesítmény. X*Y=n*S=n/2*T, ahol n=darabszám és T=2S [Watt]

Én arra próbálom felhívni a figyelmet, hogy függetlenül attól, ki milyen drága és hány darab tranzisztorral oldja meg a fenti egyenletet, azt az X*Y Watt hőt a tranzisztoroktól is el kell vezetni, és ez a fogósabb feladat, nem pedig az, hogy hány tranzisztorra osztom el az adott elektromos teljesítményt. Attól, hogy a drágább tranzisztor belül többet tud mint az olcsóbb, még nincs megoldva a hő külső elvezetésének kérdése. Lehet hozzá köze, de önmagában az még nem elég.

Utolsó gondolat: fenti mondataim nem tartalmaznak olyan állításot, hogy a 2N3055 lenne a legjobb, se olyat, hogy a korszerű FET-es megoldások ne lennének jók, szóval ebbe az irányba ne menjünk el, én nem erről beszélek.

Sziasztok!
Elkészült a labortáp

A csatolt kapcsolási rajzból indultam ki, annyi különbséggel, hogy tranzisztornak 2N3055-öt választottam, mert ebből volt itthon bordára szerelve pár darab. Kiegészítésként készült egy választható 5, vagy 12V-os tápág is, amit egyszerűen 7805, és 7812 szolgáltat. Ez az egyik tápoldal egyenirányított, pufferelt részéről kapja a bemenetet. Mivel ez megközelítette a 35V-ot, a stabkockáknak pedig az a maximális bemeneti feszültsége, ezért egy dióda még bekerült eléjük. Nem a legjobb megoldás, de a feladatnak megfelel. A panelmérő ebay-ről valók, illetve az 5/12V-os rész kijelzője is. A toroidot itt vettem az apróban, 2x24V/200W. Ilyen dobozba került bele. A feliratozás egyszerűen A4-es etikettre kinyomtatva, majd felragasztva. Az aktív hűtést egy 60x60-as 12V-os ventilátor szolgáltatja.

Szép munka.
Ha megengedsz egy jobbító szándékú megjegyzést: a két nagy hűtőbordát 90 fokkal elfordítva szerelve, úgy hogy a bordák párhuzamosan legyenek a ventilátor által keltett légáramlattal, legalább a duplájára lehetne növelni a hűtés hatásfokát.

Úgy szerettem volna szerelni, de a borda kialakítása lehetővé tette, hogy egyszerűen állítva alulról felcsavarozzam, míg elfordítva valamilyen rögzítőt kellett volna fabrikálni. Egyelőre a teszt alapján szinte semmi melegedést nem tapasztaltam. Maximális terheléssel talán soha nem fogom használni, de ha mégis kellene, akkor természetesen elforgatom a bordákat.

Nagyon pofás lett! Hogy viselkedik?

Köszönöm!
Az igazi teszt még várat magára, de amennyire tudom népszerű ez a kapcsolás, így remélem nem fogok csalódni benne.

Lehet ezt a kapcsolást oly modon változtatni hogy 2.5 A helyett egy picit több jöjj ki? Mondjuk 5-6A?
Amugy nagyon tetszik! már csináltam ehhez a kapcsoláshoz egy bevásárlokosarat!

Találtam egy Ilyen kapcsolást erre azt irja hogy 30V 10A mondjuk az adatlapja alapján birja.... xsak nekem tul egyszerűnek tűnik a kapcsolás! ( Helyesebben mivel nem értek nagyon az elektronikához, ezért egy kicsit keveslem az alkatrészek számát!)

Én is keveslem az alkatrészek számát, elsősorban a tranzisztorokét. 30 Volt és 10 Amper mindössze 4 db 2N3055-tel inkább bátor, mint megnyugtató. A meghajtó is határeset, ha az áteresztők nincsenek válogatva, könnyen kevés lehet.

A 7805 és a 7812 hűtése, ha a bemenet 35V-os, akkor pl 5V-os kimenet esetén 30V*1A=30W-ot kell, hogy eldisszipáljon... azért óvatosan de próbáld ki mondjuk 5V-os kimenetnél és 3-400mA-rel először, hogy mennyire melegszik fel a borda... lehet, hogy egy kis ventillátort állandóra is "elbírna" az a borda... bár az alja látszik, hogy vastag, de így ránézésre nem akkora nagy darabnak tűnik, szóval óvatosan, de inkább próbáld ki, hogy mennyire bírja a strapát... hogy ne később legyen esetleg meglepetés, amikor már nincs kedved nyitogatni a dobozt... De amúgy egyébként jónak tűnik

Ezt nem vitatom, bár mérés közben általában a vizsgált készülékre figyel az ember, és nem feltétlen azon jár az agya, hogy most éppen pontosan mekkora is a tápegység terhelése ([W], mert ott van a kutya 'elesve').

Nekem az "becsípődésem", hogy mindig "worst case"-re (azaz legrosszabb esetre) méretezek, legyen az elektronika vagy mechanika.

Labortápegység sikeres élesztése után terheléspróbának egy 60 cm-es, 1.5 mm2 keresztmetszetű sodrott réz mérővezetéket használok, úgy 20-30 percig (max. 5-6 Amperes labortápok világában, mielőtt valaki felszisszenne).

Jogos a felvetés! Emiatt (is) kerültek előre a szellőzőnyílások, így a kisebb bordánál is van némi légmozgás.

Klassz ez a műszerdoboz, be lehet még ilyet szerezni valahol?

Igen itt.

Ezzel a konstrukcioval mit gondolsz? Mennyi hozhato ki belőle?
Nekem a 10 Amper nem kell 7 elég lenne!
De tetszik a kapcsolás egyszerűsége