Fórum témák
» Több friss téma |
Ha 1Mohm a bemenete akkor igen, az 1/10 osztós mérőfej osztó alsó tagja a szkóp bemenete. Ha nem, akkor nem 1/10 osztás lesz az 1/10 mérőfejnél.
Idézet: „Olvass le nekem az analóg szkópodról egy 46,27V peak csúcsértékű szinuszt” Leolvasom. Plusz-mínusz 5-10%, de leolvasom. Idézet: De mennyi macerával. Ha az osztó potit el kell csavarni, újra ismeret jellel hasonlítani. „bár ismert értékű jelekkel összehasonlítva ezzel is lehet viszonylag elfogadható mérést csinálni.” Idézet: Azert ez egy digitalis szkopon sem olyan egyszeru. A 46V szinusz az mondjuk 20V/DIV-ben jelenitheto meg, ahol a legtobb 8 bites szkop 400mV felbontassal mer. Persze jobb, mint az analog szkopon a "nagyjabol 46V", de nagyon messze van egy multimetertol (~12 bit). De a szkop nem is erre valo, ezt mindenki tudja. „Olvass le nekem az analóg szkópodról egy 46,27V peak csúcsértékű szinuszt” A hozzászólás módosítva: Jún 13, 2017
Ha a szkóp nem erre való , akkor mivel lehetne 20Hz-től 20kHz-ig mérni pontosan váltó feszültséget 50-100 Vcc esetén? Mutassatok nekem légy szíves ilyen eszközt.
Bármilyen erre alkalmas millivoltmérövel.
Pillanatnyilag 3 van a piacon, sajnos a régi Fluke 8560-s már eltünt, pedig az nagyon használhato müszer volt.
Ha már idézel, akkor ne felejtsd le azt sem, hogy odaírtam, hogy az elérhető pontosságnak tudatában kell lennie. Ilyen elven olvass le 46,54356V-ot egy 3,5 digites multiméterrel. Vagy olvass le 10V-ot 0,003% pontossággal egy 0,5% 2D multiméterrel. Az sem fog menni.
Márpedig korrekt szkópon megadják ezt az értéket,az itt szereplő Tek 5440 könyve 3% pontosságot specifikál 5A48 vertikális fiókkal. Kétségkívül, ez egy jobb analóg szkóp, szép nagy képernyővel. De, hogy ne a levegőbe beszéljek, itt egy kis kísérlet. 1Veff színuszt adtam a gépnek, tehát a csúcs 1,41V. A multiméter mutatja az effektiv értéket (truerms, de amúgy szinuszos a jel). A szópon pedig látszik a jel. horizontálisan eltoltam, hogy a középső skálán legyen a csúcs. Az 1,4 simán olvasható, mivel 500mV/div esetében a kis osztás 100mV, de a vonalvastagság még kb. 4x belefér, tehát kb. 0,025 felbontással le lehet olvasni értékeket. Nyilván ez függ az aktuális vertikális osztástól, 5V/div esetében 0,25V-pontossággal fogok leolvasni. Ez sok esetben bőségesen elegendő, főleg összehasonlító jellegű vizsgálatokhoz.
Milyen jellemzőjét akarod mérni? Ha effektív értéket, akkor valós effektív értéket mérő (TrueRMS) mérőműszerrel. Pontossági igénytől függ, de már olcsó kínai cuccok is vannak. Ha precízen kell, akkor valamilyen asztali, nagyobb felbontású eszközzel. Pl. az előbbi hozzászólásomban csatolt képen látható Fluke 8842A is ilyen. De vannak ennél többet tudó, jóval fiatalabb modellek természetesen.
Ha csúcsérték kell, akkor vagy csúcsértéket is mérni képes eszközell, vagy készítesz hozzá egy csúcsegyenirányítót. (Feltételezem, hogy nem színuszos a jeled) Ha viszont az időbeli értékek kellenek, valamilyen gyors működésű, datalogging vagy számítógéphez csatolható asztali multiméterrel, de azt meg kell nézni, hogy mennyi a max mérés/sec. Ja és persze az örők kérdés, ami minden mérés alapkérdése, hogy milyen pontossággal.
Melyik ez a 3 műszer? Egy True RMS műszer honnan tudja hogy hol kezd "laposodni" a szinusz? Egy ilyen műszer a jelalak látta nélkül biztosan pontos 20Hz és 20kHz között?
Szeretném látni hogy egy szinusz jel 20Hz és 20kHz között ugyan azzal a "meghajtással" kb 20-150 V(csúcstól csúcsig mérve) helyzettől függően, mennyit veszít vagy nő adott mérési helyzetben a feszültségéből.
Mit akarsz tulajdonképpen mérni? Torzítást? ha ezt érted laposodás alatt. Vagy frekvenciamenetet?
A TrueRM műszer pontos effektív értéket mér nem színuszos jelalak esetében is. Sima voltmérő csak színus esetében ad helyes értéket.
Aha. Tehát akkor valamiféle frekvwenciamenetet akarsz mérni. Ha a jel szinuszos, akkor akármilyen voltmérő megteszi, ami mér 20kHz-is. A legtöbb mér, de ezt könnyű ellenőrizni. Ha nem színuszos, akkor lehet, érdemesebb csúcsértéket mérni inkább.
Egyébként ezt szépen lehet szkóppal is mérni, ha van sweepelhető hanggenerátorod. X tengelyre a sweep feszt, Y-ra pedig a kimenetet, szépen fel fogja rajzolni a frekvenciamenetet. Nyilván megint kérdés, hogy milyen pontossággal kel mérned.
A szkopos vizsgálat ugyan látványos és használhato, de egyben mint mérés, semmitmondo. Pl egy erösitö frekvenciamenetének általában 1 dB-n belül kell lennie, ezt a szkoppal nem tudod lemérni. Azaz csak arra jo, hogy gyorsan végipásztázd a sávot, ha stimmel a szinusz ( a torzitásbol is csak a durvábbat mutatja), akkor kell a jo True RMS müszer, hogy valoban meg is mérd a frekvenciamenetet. ( nemcsak szinuszt tud mérni hanem bármilyen jelalakot).
Tessék. Abban az időben amikor elkezdtem kapcsolóüzemű tápokat meg nagy teljesítményű erősítőket építeni, nem volt elég az a pontosság amivel a jeleket egy analóg szkópról le tudtam olvasni, így építettem ebbe a műszerbe egy egyszerű csúcsérték mérőt, ami sokkal pontosabban mutatta nekem az amplitúdót mint a szkóp, és 300V-ig tudok vele mérni.
De ha szinuszról van szó, van egy régi orosz analóg kézi műszerem is, az ha jól emlékszem 10kHz-ig 1,5%-os pontossággal mér. Az átvitel méréshez amit szeretnél nem kell nagy pontosság, az a lényeg, hogy le tudd olvasni az eltérést, arra már megfelel egy normálisabb analóg szkóp is. Mert ahogy killbill is írta, "pontos" feszültségmérést még egy digitális szkóppal sem nagyon lehet csinálni, mert amikor van egy 160Vpp amplitúdójú jel, akkor már billeg a kurzor két érték között.
Ha feétételezzük, hogy az erősítő torzítása állandó a mért sávszélességben, akkor nem kell truerms, mivel relativ mérést csinálsz. A pontos érték lényegtelen.
Szkoppal is mérhetsz, megfelelő mérési ösdzeállítában miért ne lenne mérhetö? Majd rakok össze ilyet és megmutatom. Ott inkább a frekvenciatengely kalibrálása az érdekesebb.
Már nagyon eltértünk az eredeti kérdéstöl, igy csak röviden.
1 dB eltérés az kb 1,12-s faktor, azaz a mért szintet ilyen pontossággal kellene leolvasni a képernyöröl, azaz ha 1 volt a jelszint akkor le kell tudnod olvasni a változást 1,06 és 0,94 Volt között. Erre semilyen klasszikus szkop nem alkalmas, illetve ha látsz is valamit aligha tudod kiértékelni. (Arrol nem is beszélve, hogy a frekvenciamenet az effektiv értékre értendö s nem a csucsértékre, amit a szkop mutat).
Értem és ez igaz is. Már mint, hogy a frekimenethez nagy pontosság kell. Kérdés, hogy a True RMS mérő milyen frekvenciákon milyen pontossággal mér és mit csinál mikor trapézosodik a jel. Kijelzőn jelzi nekem, hogy nem szinusz a mutatott érték? Ha így csinál akkor mennyi torzulás után teszi ezt?
A True RMS effektiv értéket, azaz equivalens teljesitményt mér. Azaz ha a te esetedben a jel trapézosodik, annak eleve nagyobb lesz a teljesitménye, és igy a müszer is többet mutat még akkor is ha a szkopon a szint állando marad. Azaz a szkopon egyenes frekvenciamenetet fogsz látni a müszeren néhány dB-s eltérést!
Tessék lőttem egy sorozatot. A Maxwell adatlap szerint 40-400Hz-ig mér, de látható, hogy felette is mutat valamit.
A lényeg: milyen pontosan kell mérni. Az EMG1344 adatlapján olvasható: pontosság +-5% "Pontossága a gyakorlati kívánalmakat teljesen kielégíti". Az oszcilloszkóp is kb. ennyire pontos, csak sokkal érdekesebb görbéket tud rajzolni.
Az OFF és veszekedő hozzászólások eltávolításra kerültek. Ideje lenne, ha nem zavarnák az egymással vitázók a topikot érdemlegesen használókat.
Köszönöm! (T)
Szia! Itt mi a jelforrás? Ha jól értem itt minden mért érték effektív?
Egy gyári funkciógenerátor, szinusz kimenőjellel. A dekadikus váltás nyomógombos, így nem vagyok meggyőződve, hogy váltáskor nem változik kicsit az amplitúdó is.
Úgy emlékeztem használtam olyan szkópot, ahol a -3dB szaggatott vonallal volt jelezve, de most nem találtam meg, lehet rosszul emlékszem.
Jobbfajta (drágább) analóg szkópokban is volt amplitúdó marker, egy vízszintes vonal, melynek értékét egy DVM írta ki külön kijelzőn, később olyan is, ami a ks csőre írta ki. e ez elég ritka volt, mert igencsak megkérték az árát.
Az nem -3dB volt hanem 100% (pontozott szint).
Az also felén meg 0% volt a pontozott vonal. Azaz a két pontozott vonal 5 vertikális osztást jelentett +/- 2,5 osztás.
Igen, erre emlékeztem, de ez a fel/lefutási idők méréséhez kellett.
Sziasztok, kérdésem a következö lenne.
Nemrég vettem egy Hantek DSP5102P szkópot. Amit nagyon szeretnék megnézni vele, az egy kis 5V-os sönt táp bekapcsolási tranziense, valahogy úgy mint a mellékelt szimuláción látható. Hogy lehet ezt a valóságban megoldani? Kell egy indító jel (trigger szint?), mondjuk ha a jelszint 0,1V fölé emelkedik akkor rögzít egy képernyönyi felvételt, egy elöre beállított felbontással.
Trigger-t felfutóra állítod, DC, majd Single üzemmód, miután beállítottad a neked megfelelő feszültségszintet. A többit könnyű kitapasztalni...
Single módba (single gomb az előlapon) kapcsolod a szkópot, ilyenkor csak akkor kezd bármit is rajzolni amint megjelenik valami jel a bemeneten, és csak egyszer fogja kirajzolni. Beállítod a kívánt időalapot (milyen hosszú időt szeretnél megnézni), a bemeneti osztót, és valami ilyen lesz belőle mint a képen.
Látszik a táp kimenetén a bekapcsolási tranziens, mivel az 1:10-es mérőfejen kívül semmilyen terhelés nincs rajta, és az is, hogy mennyi idő alatt éri el az 5V-os feszültséget. Természetesen ezen a jelen utána tudsz még nézelődni, azaz tudod nyújtani. |
Bejelentkezés
Hirdetés |