Passz, ne haragudj, de voltam 25 amikor ez az újság megjelent, most meg vagyok 60. De talán itt a fórumon vannak akik tudják. Ha jól emlékszem talán egy Krell erősítő kapcsán?

Vegeztem ma par merest a jlh erositon. Roviden: a meresi eredmenyek kiabranditoak. 1-3% kozotti a THD es az IMD is. . Milyen erdekes az emberi ful: amikor meglattam az eredmenyeket akasztottam ra hangszorot es hallgattam. A velemenyem valtozatlan: jobb hangja van a tobbi erositomnel(amik merve bő 1 nagysagrendel jobbak).Annyi remenyem van, hogy ezeket az ertekeket terheles nelkul mertem. Megprobalok majd 4-8-16 ohm kornyeki muterhelessel is mereseket vegezni. Hatha nem szereti ha nincs terhelve...

Ezen kar csodalkozni, a csoves erősítők sem a zeró thd ről híresek. A sokak által istenített Hiraga erősítő frekvenciamenete egy katasztrófa, mégis ódákat zengenek róla.

Be lehetne söpörni a problémát a szőnyeg alá, de inkább utána járok, hogy a panel vagy a mérésem módja okozza-e a hibát.

"http://www.startfetch.com/jlh/jlh-1969-amplifier.pdf"
Ez az eredeti, szerző által közölt leírás.
4. oldal 2. táblázat ismerteti a torzítási adatokat. Az én teljesítmény tranzisztoraim kb a 4. ill. 5. sor környéki értéket kellene hogy hozzák.
A 8. oldal pedig diagrammal is ábrázolja a torzítást.
Az a tippem, hogy a csatoló kondenzátor hülyíti be a mérést.
Le fogom terhelni 8 OHM műterheléssel és újra mérek.

Kíváncsi vagyok az eredményre. Sajna nekem nincsen olyan műszerparkom, amivel ki tudnám ezeket a paramétereket mérni.

Pc van es hangkartya van?
Egy 10.000Huf alatti hangkartya mar alkalmas arra hogy egyszerre tud hangot kiadni es vonali bemeneten hangot rogziteni. Ezutan mar csak Google: RMAA.
http://audio.rightmark.org/products/rmaa.shtml
A merest eloszor a hangkartya sajat bemeresevel kell kezdeni. Ehhez tudsz utana viszonyitani, amikor mered a sajat erositot. Vegfoknal a kimeno jelszinttel kell vigyazni. Ha kell, a kimenetre feszoszto kellhet.
Toltsd le, telepitsd es segitek hasznalni.

Azt hiszem a kép magáért beszél.
JLH erősítőt csak terhelve szabad vizsgálni.
A THD és az IMD is szépen bement 0,1% alá.

Köszönöm, rendes tőled, de a meglehetősen borsos árú Mac emet nem szeretném erre a célra használni. Más. Azért volt érthetetlen számomra amit írtál, mert ekkora torzítást már füllel is lehet hallani. De azt írtad, hogy meghallgatva okés a vas. Olvastam külföldi fórumokon, hogy nagyon nem mindegy hogy a végfok tranyók bétája milyen, mert kissebb a torzítás ha a felső tranyóé a kisebb. Én nem válogattam, ahogy jött, úgy tettem be. Nem is 2n sorozat, hanem TIP35 amire nem sok jót mondtak, de nekem még így is eddig a legjobb hangú erősítőm, pedi volt pár sk. készítés, az stk77 től a quadig minden. De ez mindent visz. Egy Hiragán gondolkodok ugyan, de nem látom értelmét.
Jut eszembe, van egy öreg laptopom, talán azzal összehoznék egy mérést, de előtte oprendszer kell rá. Mindenesetre kösz a segítő szándékot.

Sziasztok,

Nagyjából átolvastam a topic-ot és érlelődik bennem a gondolat, hogy építek egy ilyen kis 10w-os csodát. Melyik nyáktervet ajánlanátok?

Üdv.: Imi

Szia! Használd az enyémet, nemrég lett kész, minden gond nélkül indult, nem gerjedt, nem búg, ha bekapcsolom, nem koppan. A csatló kondi is rajt van, a zobel tag is. BD tokozású végtranyókra terveztem, de van 2 N hét is NYÁK.

Csak hasonlóság képpen. Van két útszakasz. Mind a kettő 1 km hosszú. Az egyiken van 3 % szintkülömbség, vagyis 30 m , de egyetlen lágy emelkedőben. A másik 0,01%- nyi szinteltérést mutat, de az az útszakasz közepén egy 10 centiméter magasságú fekvőrendőr képében. Melyiken lessz kellemetlenebb áthajtani? Más szóval melyik út torzabb, melyik tér el jobban a valóságostól. Melyik kellemetlenebb?
Jobb lenne valami olyan mérőszámot alkalmazni, ami a pillanatnyi vektorális eltérést adja meg. Mert a lankás ív egy km hosszra vonatkozik, a fekvőrendőr meg csak egy fél méteres szakaszra van koncentrálva. Viszont fél méteren a 10 cm már 20 % -os torzulást jelent.

Hali,

Elküldöd őket? Igazából még nem tudom melyik változat lesz, sok helyen azt írják, hogy hűtés szempontjából jobb a 2N-es változat.

Persze, hazamegyek, utána. Egyébként a Bd tokot sokkal könnyebb szerelmi. Vannak fen fotók rola, par oldallal előbb, nézd meg. Vagy a ki mit épített topikban.

Ra kellene nezni a neten hogy mi az a thd, hogy biztosan egy nyelvet beszeljunk. Egyebkent lentebb irtam hogy merestechnikai hiba volt(terhelni kellett). A Thd nekem 0.052%, 1969-ben Hood 0.06-ig tudott lemenni valogatott alkatreszekkel. Szerintem elegge jo most a cucc hangja.

Rendben, köszönöm előre is. Kicsit vissza olvastam a topik-ban, azt írtad "minden gond nélkül indult", pedig így kezdted: "Halló Huston, van egy kis gond! Szóval nekiálltam feléleszteni az erősítőt, és akadt valami gond."

Teljes Harmonikus Torzítás. Én mindössze azt próbálom demonstrálni, hogy egy tisztán "A" osztályban működő erősítő torzítása a lehet magasabb is, mert ez a teljes kivezérlésen oszlik el, ami miatt a termelt nem kívánatos harmonikusok alacsonyabb rendűek. Ráadásul alacsony kivezérlésen ez az érték is kisebb lesz. Ezzel szemben egy kis nyugalmi áramú beállításban működő "B" osztályú erősítő torzítása többnyire a nulla átmenetre koncentrálódik, és mivel ez egy szűk tartomány, azt eredményezi, hogy alacsony kivezérlésen is ugyanakkora szinten van jelen, mint nagyon. Ezért a torzítás aránya kis kivezérlésen jóval nagyobb. Éppen ott, ahol a finom részleteket szeretnénk hallani. A termelt nemkívánatos harmonikusok pedig a teljes spektrumban képesek elrontani a hangképet.

Szubjektív érzet szempontjából jóval magasabb THD engedhető meg "A" osztályban, mint "B"-ben. Ha pedig "A" osztályban is megvan az általad elért 0,052, akkor az nagyon jó.

Így igaz, ahogyan mondod. Két hibát elkövettem. A P1 trimmerpotival párhuzamosan van egy 150KOhmos ellenállás a rajzon, amit pótlólag rajzoltak bele. Nos én szolgalelkűen bele installáltam, és nem tudtam féltápfeszt állítani. Megoldás: ne tedd bele ezt az ellenállást. A másik kicsit komolyabb hiba volt, nem tudtam a kívánt nyugalmiáramot beállítani. Reloop mester adta meg a megoldást, a P2 trimmerpoti előtt lévő 680 Ohmos ellenállást kell csökkenteni. Az én esetemben 150 Ohmosak vannak beinstallálva, így 1.4 A nyugalmi áram automatikusan beállt. De elkötés, és egyebek a NYÁK ban nincsenek, használhatod nyugodtan. Én 160Wattos 24 V os (terheletlen AC) toroidot használok, mert ezt tudtam a NET en 3000Ft ért megvenni. Ez üres egyenfeszültésgben 34.9V ot teljesít, rákötve a két végfokot, ez leesik 30.1 V ra. Ha 24 órát megy az erősítő (3 hete nem kapcsoltam ki) a trafó felmelegszik olyan 45 C ra. A hűtőborda nálam egy ordenáré nagy borda, amit még az egyenirányító is fűt, de még így sem megy a hőmérséklete 60 C fölé. Megfogva a bordát kellemetlenül meleg, de kibírható, kézben tartható. Emelhetném a nyugalmi áramot feljebb is, de minek? Nem kávét akarok főzni rajta, vagy ökröt sütni. Biztosan olvastad itt, hogy sokféle félvezetőt kipróbáltak. Én BC212 és BC211 eseket használtam. A BC211 melegszik, kb. 70C körül áll meg. Reloop mester javasolt rá hűtőcsillagot, de a kimeneti kondi útban van, meg ezt a hőt ki kell bírnia. A TIP35 tranyókat azért választottam, mert sokkal egyszerűbb szerelni, mint a 2N3055 tranzisztort. Annyit azért megtettem, hogy a tranyók hátát felcsiszoltam, hogy biztosan felfeküdjenek a bordán. Több idegennyelvű fórumon beszéltek arról, hogy ez az erősítő '69 ben készült, és ha a mostani gyors félvezetőket használják a megépítésnél, akkor gyakran gerjed az áramkör. Ha elkészíted valamelyik változatot akkor szerintem a kommersz régebbi félvezetőket válaszd, azzal stabilabb az erősítő. A tápban én 30000µF ot használtam mind a két oldalra összesen, mindegyik kondi alján egy 100nF os hidegítő van. A kimenő kondi nálam 4700uF, sokan ajánlják vele párhuzamosan egy 2-10µF os MKT kondit, a magashangok végett. Nekem az a tapasztalatom, hogy nincs tapasztalatom. Nem igazán vettem észre változást. Ennek a kis erősítőnek az erőssége a döbbenetes felbontás. Minden a felvételben rejlő pici részlet hallhatóvá válik. A mélyek teltek, erősek, kézben tartottak. Pl. a nagybőgő mellett a lábdob tisztán különválik, és megkülönböztethető, nem pedig valami mosott bufogás. Azt is el kell mondanom, hogy az első időkben az erősítőm nem szólt úgy mint most. Azt a hangzásvilágot amit most ad, kb. 2 hét folyamatos üzem után kezdte adni. A megépítésről fotókat találsz a Ki mit épített topikban, a terveket alant közlöm. Használd sok sikerrel.

Köszönöm a doksikat és a leírást, sajnos nekem nincs Sprint Layout 6-om, esetleg 5-ös verzióban megvannak a tervek?

Ui.: vasalással szoktam nyákot csinálni és ilyenkor 1 lapra többet rá szoktam tenni...

Sziasztok!

Eddig deszkamodellként működött a JLH erősítő hibátlanul (búgás nélkül), most érkeztem el odáig, hogy a dobozba építése zajlik. Tegnap jutottam el oda, hogy a bal oldalt fel tudtam a dobozban is éleszteni.
Sajnos a dobozba beépítést kveötően a rá kötött hangszóró búg.
Csatolok egy fényképet a doboz elrendezéséről(ami sajnos nem ideális elrendezés).
Ami a képen látható:
- a kis trafó a sarokban a reléket látja el árammal,
- mellette a relés be- és kikapcsolás öntartó kapcsolással,
- a kis trafó "alatt" a lágyindító.

Mindenféle kétely megfordult a fejemben.
Amit ki fogok próbálni:
-rövidre zárom a bemenetet(bár a hangerő poti minimum állása ezt megteszi). -
-Leforrasztom a bemenetet, hátha...
-a kék nagy kondit és a mellette lévő táppanelt megcserélem, hátha ez a baj...

A trafó a "gyanús" nekem.
Kérdésem, hogy a toroid mágneses tere tud-e búgást okozni?
A földvezetékek és a tápvezeték minden esetben 1.5mm2. Ha ezek a vezetékek 230V mellett haladnak el, előfordulhat hogy onnan vesznek fel zajt?
A kapacitássokszorozó a toroid meleltt van. Ez tud a trafó miatt zajos lenni?
A toroid lemezzel történő burkolása segíthet? Tehát volt már akinek ilyen baja volt és a burkolás megoldotta?
Minden építő jellegű ötletet szívesen fogadok.

A toroid transzformátor beburkolása(?) nem segít, mert eleve igen alacsony a szórása, ha jó a transzformátor.
-
Az a sok hosszú, zöld-sárga vezeték az minek?
A relék minek, mit csinálnak?
(Az AC feszültséggel vezérelt relék, amiken hangfrekvenciás jel megy, azok búgást visznek bele a hangba, mert a tekercsük megszórja a jelvezetékezést.)
A bemenet hidegpontja csak a panelhoz(potencióméter) legyen kötve, egyebektől szigetelve legyen a bemeneti csatlakozó.
A táp hidegpontja nincs összekötve a hálózati védőföldeléssel.
A hűtőbordát a táp hidegpontjával (Negatív) össze kell kötni, hogy határozott potenciálon legyen, a doboztól el kell szigetelni, vagy a doboz testpontjához kell kötni, egy pontban a táptól vezetékezve, így a doboz a testpont, hidegpont, egyben árnyékolás is, ha fémből van.
A védőföldeléssel pedig nem kell összekötni, vagy egy párhuzamos RC-tagon (10Ohm5WII100nF630V) keresztül, ha mindenképpen szükséges.
Hálózati vezetékkel nem fogatunk össze semmilyen más vezetéket. Ha árnyékolt, akkor sem.
De előbb azt a vezetékezést kellene rövidíteni, meg valahogyan elrendezni, ez nem csak nem szép, hanem problémás is.

Üdv!

Este pótlom pdf ben.

Mindíg azt mondják itt a mesterek, törekedjunk a rövid huzalozásra, a minél egyszerűbb megvalósításra. A kábelek minimalizálására. Nekem van 1db kapcsolók, slusz pasz. Nincs lágyindító, kapacitássokszorozó, és más úri huncutság. De dobozban sem búg.Igaz, én hallgattam a mesterekre.

Most nézem, elküldtem pdf ben is, az vasalható. Akkor mi a gond?

Köszönöm szépen Mindenki hozzászólását!
A képen az a sok zöld-sárga kábel a mindenki által emlegetett, de itt tényleg CSILLAGPONTOS földelést mutatja. Ugyanis itt minden földpontra csatlakozó alkatrész külön 1.5mm2 vastag kábellel csatlakozik a földponthoz...
A relék dc vezérelt relék, melyek felenek:
- a bekapcsoló gomb öntartó funkiójáért(hogy miért nem sima kapcsoló? mert ha elmegy az áram egy pici időre is, akkor utána ha visszajön az áram, nem kapcsol vissza magától az erősítő, ami kb 200W nyugalmi teljesítményfelvételnél indokolt)
- a kikapcsoló gomb áramellátásáért
- a toroid lágyindító felé menő 230V kapcsolásáért(amely nem hagyható ki, mert akkor mehetek ki a kismegszakítót visszakapcsolni...)
A tép hidegpontja valóban nincs még öpsszekötve a védőföldeléssel, ezek közzé még jön egy graetz-10ohm-100nF földhurok"gátló"
Egyet értek, a hálózati vezetékkel nincs öpsszefogva semmi.
Ja igen, és talán meglett a hiba, ALKOTÓ egy régebbi hozzászólásában tett utalást a sztereó rendszerek kábelezésére, ezúton is köszönöm neki!

Jó a pdf, csak azért kérdeztem, mert ha rászánom magam a nyák gyártásra akkor 1 A/4-es lapra 4-5 nyákot szoktam nyomtatni.. (ezek általában különböző nyákok). SP5-ben elmentem a nyákokat ,mint alkatrészt, majd bepakolom őket egybe és úgy nyomtatom. Ha már össze gyűlt pár darab és érdemes nekiállni pancsolni a maratással akkor állok neki.

Az, úgy, értelmetlen ahogy van.
Nem az a lényeg, hogy csillagpontba földeljünk mindent. Ez egyébként magyarul az egy-pontba való földelést jelenti, ami egyébként a jelen esetben tápegységben a nagykapacitású kondenzátornak a negatív kivezetése, mert ez a leghidegebb pont az erősítő tápegységében.
Ide kötjük a hangszórókimenet negatívját vastag vezetékkel. Azért, hogy ne rángassa a tápot a panelen.
Innen a kondenzátorról megy a panelra a negatív tápfeszültség és kész.
A bemenet a potencióméterre csatlakozik innen a panelra megy a jelvezetékezés és nem máshova. Nincs külön vastag test-vezetékezés sem a táphoz sem a készülék házához.
Ha a készülékházat testpontra kell kötni az árnyékolás miatt, azt a tápból kell kivezetékezni.
Na, ez az egypont-földelés és semmi köze a hálózati védőföldeléshez, az külön téma.
.
A csillagpont-földelést az erősáramú technikában alkalmazzák.

Üdv!

Sajnos sokan félre értelmezik a csillag pontos földelés fogalmàt , àltalàban tapasztlat hiànyàban kötöznek össze vissza mindent na és a kilométeres drótok fölösleges hasznàlata ,aztàn meg csodàlkoznak hogy erősitő helyett zajgeneràtort sikeredett alkotni.

Bevallom, anno a 80 as években sokat szenvedtem a foldeléssel. Sok kiserlet után sikerült csak a grizlimacik ordibalasatol megszabadulni.Itt ti fogalmaztatok meg a lényeget. Akkor nem volt net.

Azert merem fogalmazni mert én meg a 70-es évektöl nem szenvedtem sőt soha nem szendvettem ezzel a jelenséggel .
Totàlisan tudom milyen bosszantó lehet de mindig azt szoktam mondani rengeteg iskolapélda van màr szerte a neten is tehàt csak követni kellene !

Egy egészen más témában kérnék Tőled segítséget, vagy véleményt. Szóval eddig a JLH mat egy Denon DVD-Audio lejátszóról hallgattam. Csodálatos élmény volt, írtam róla bővebben. Most átkötöttem a MacMinire, és a JRiver médialejátszóval kezdtem el hallgatni nagyfelbontású fileokat. Azaz csak hallgattam volna. De a változás a minőségben pofánvágott. Ami eddig szép volt, hallgatható stb. most olyan punnyadt, dinamikátlan, beszűkült terű valami lett. Visszatéve a kábelt a denonba, minden visszatért a régi kerékvágásba. Néztem a Mac audiokimenetét, be van állítva a nagyfelbontású kimenet, vagyis nem CD minőség az amit kiad, hanem 192Khz es a belső DAC beállítása. Azon gondolkodom most, hogy mi lehet a probléma? Nincs jelszintben összeillesztve a két cucc? Olvatam Alkotótol, hogy az Ottala erősítője kivirult egy buffer áramkör beiktatásától, ami jelszintet illesztett csupán. Ez lenne a baj a Mac és a JLH esetében is? Vagy úgy szar a hangákrtya benne ahogy van? Vagy építsek egy DAC ot, amit az optikai kimenetre kötök, és az megy a JLH ra? Vagy egy előerősítő oldaná meg a gondom? Mit gondolsz erről a problémáról?