"Összesen 3 V a tápfeszültség"

Az XPT adatlapot ismered? Hol látod a hibát?

Azon kis zöld lapocskán 5 V tápot írtak a táppontok közé. Eszembe sem jutott megnézni, ha azt írja a kütyün.

2 V-ról már elketyeg.

Bővebben: Link

Och shőn, gut! 3 V-on már leadja negyed wattot, ami a kívánság volt.

Most láttam, hogy a c betűt nem vette be módosításkor.

Sziasztok! Tudna ajanlani valaki egy vegfokrajzot az alabbi parameterekhez? Táp 12-14v hangszoro 1ohm 100w.
Autoba szeretnem hasznalni.

Ez van, ha valaki olvasni már tud, de értelmezni még nem. Nyomja negált boldogan (legyen neki J N/K szerint)

Ahhoz előbb egy konverter is kelleni fog, mert abból a tápfeszből arra a terhelésre sehogy sem fog kijönni 100W. Utána aztán már szinte bármelyik végfok jó lehet, amelyiknek a vége (és a meghajtása) elbírja azt az áramot.

Pont azert tekertem 1ohmos hangszorot hogy ne kelljen inverter hozza. Ugy ahogy a bose is csinalja sok autos subjaban. Ha csak 10voltot szamolok es hidas vegfokot siman kijon 1ohmra a 100w. De eleg 50-60 is.
Nekem csak egy bevalt kapcsolas kene.

Én még nem láttam ilyen rajzot, de ez nem azt jelenti, hogy nincs. Ha már úgy is te tekerted a lengőt, érdemesebb lett volna 2x2 ohmra tekerni, vagy 4x4 ohmra. Ezekre ugyanis kínából is lehet olcsón rendelni modult 12V-ra. De ha már így van, lehet alkotni hozzá erősítőt, csak beváltat még nem láttam. A DIY nem csak koppint, hanem tervez is.

Ha engem kérdezel én már a 4 ohmot sem tartom normálisnak. Minek folyassunk nagy áramokat akár a félvezetőkön, akár a kábelekben, amikor nagyobb feszültség mellett 8 ohmon is ki tudjuk venni ugyanazt a teljesítményt. Hiába számolsz 10V-tal mert nem lesz annyi, lesz néhány V kimenő feszültséged, meg egy csomó veszteséged a nagy áram miatt. Amit ez ebben a formában tudni fog, annál egy olcsó autós erősítő is többet tud 4 ohmra. Használtan néhány ezer Ft, és semmit sem kell építgetni meg tekergetni. Ez az értelmesebb megoldás, ezért készítenek ilyeneket.

Hát négyszögjelből lesz 10-11 V, szinuszból inkább csak 8-9.

Lehet ilyen erősítőt építeni, de beváltat ne keress, mert a gyári hangszórók 2*2 ohmosak, ugyanígy az erősítőkből is 2*2 ohmos van egy rakás, 1 ohmosat meg neked kell kialakítanod. Ha nem tudsz 2*2 ohmos erősítőből 1 ohmost csinálni akkor nem kellett volna ilyen hangszórót tekerni.

Amúgy nem nagy kunszt egy FET-es hidat építeni és PWM jellel meg szűrövel (vagy akár szűrő nélkül is) erősítővé alakítani.

Ha 12-14 V van, akkor annyiból kell dolgozni. Meg tudod oldani kisebb árammal ugyanazt a teljesítményt? Nem.

Ha konvertert építesz, azon is nagy áram fog folyni, nem úszod meg, csak duplán dolgozol. És mi baja lenne egy pár milliohm csatornaellenállású FETnek a nagy áramtól?

A primeren nyilván nem, de a szekunderen igen, ami a hagyományos végfokok esetében nem mindegy, és a gyári erősítők zömében olyan van.

Duplán dolgozni ő fog. Csinált egy olyan hangszórót ami egyetlen végfokhoz sem passzol. Fog építeni egy végfokot (ha fog), és belátja hogy az valóban egy tévút. A 8V szinuszt én inkább elméleti értéknek nevezném, a gyakorlatban az annál kevesebb lesz, de tegyük fel hogy lesz 50-60W a végeredmény. Ennél többet tud egy gyári erősítő is 4 ohmra, amit megvesz használtan mondjuk 5000-ért, és csak beteszi a helyére, nem kell sem dobozt, sem elektronikát, sem hangszórót építeni. Ha meg már konverter, akkor lehet akár több száz W is a kivehető teljesítmény.
Ez egy olyan fajta spanyol viasz, amit nem sok értelme van feltalálni. Meg nem is kellene, ha a gyártók betartották volna a 20 éve tett ígéretüket, mert akkor azt írták hogy mára minden autóban 42V lesz a fedélzeten.

Köszi a válaszokat! Ge Lee. Nem az volt a kérdésem, hogy jó ötlet volt e 1ohmos hangszórót tekerni. Teljesen elment a téma. Tisztában vagyok a nagy áramokkal és a megoldás hátrányaival.
Neked lehet felesleges nekem nem az.

Emlékszem erre az ígéretre. Jóval kevesebb (vékonyabb) vezetékre lett volna szükség, nem beszélve az autóhifiről, amit nem kell ecsetelni. Önindító bronzkefe, akkusaru stb.

Olyan ez szerintem mint a PAL, NTSC beragadás. Bár jelenleg a TV-im még látják az analóg adást, de kezelik a modern formátumot is. Autónál elég nehéz lenne az átállás. Mondjuk egy jó hatásfokú 42(48)V/12V vagy fordítva inverter 10 ezer forint alatti árral segítene, hogy a piacon a 12V-os akkuk gyártása átalakuljon 42V-ossá. Én jelenleg magamba csikarnék, ha csak 42(48)V-os akku lenne a szervízben.

Akkor hajrá.

Meg egyetlen egység lett volna az önindító és a generátor, stb, stb. Csak azt gyártónként ki kellett volna valakiknek fejleszteni, egyszerűbb volt betenni azt ami már van. Csak akkor nem kell sírni hogy kevés a szufla, meg ujjnyi vastag kábelekre van szükség.
Amikor még nekem is ilyen botor gondolataim voltak hogy majd autóhifit építek magamnak, akkor nálam az volt a terv, hogy mindjárt az akku sarkaira teszem a konvertert, és már a szimmetrikus szekunder feszt viszem hátra egy 500W-os pwm végfok számára. A végfok az kész lett, de ama vágyamat közben kinőttem hogy beépítsem a csomagtartóba. A gyári erősítő ami most benne van az is tud 200W körül 4 ohmra, bőven elég...

Adná magát a válasz, hogy alacsony csatorna ellenállású fetekből PWM. Viszont a kitöltési tényező nem lehet akármekkora, ezért bár alacsony lenne a veszteség, a kivezérelhetőség 80-90% felé nehezen vihető. Én inkább lineáris erősítőben gondolkodnék, ami közel tápig vezérelhető. Persze valamit áldozni kell. Ha szubra kell, és nem számít 10% torzítás, akkor viszonylag egyszerű. Viszont szem előtt kell tartani, hogy 90%-os kivezérelhetőség esetén mosfet hídnál az összes ellenállás együttes értéke 0,1ohm lehet. Ebbe a tápvezeték, a hangszóróvezeték, a fetek csatorna ellenállása is benne van. Tehát 50mohmos fetek már kilógnak a sorból. Lehet párhuzamosítani őket ha nem gond a többlet ár.

Már a 24V névleges is megtenné a magáét, hiszen ugyanakkora teljesítményre csak negyed keresztmetszet kellene. 42(48)V-ra (most nem tudom mennyi volt a terv, de hiszek neked) tized keresztmetszetből is kevesebb.

Jönnek a villanyautók. 240-400V. Vagy csak a hajtás?

A jelenlegi (12-14V) háromszorosa, azaz 36-42V volt a terv, a wiki szerint már a 90-es években, én is akkoriban olvastam róla. Egy koszorú szerű egység lett volna a motor és a váltó között, ami indításkor önindítóként, járó motornál generátorként funkcionált volna. A terveket 2 vagy 3 gyártó már ki is dolgozta, még az emblémákra is emlékszem, azóta se lett belőle semmi.

Mint már más is írta, ebből sehogy nem lesz meg a 100W.
Jó hogy kiszámoltad, de számoláskor effektív értékekkel számolunk, vagyis az általad vett 10V -hoz 14V csúcsfeszültség tartozik. Pozitív és negatív irányban egyaránt, mivel szinusz hullámról van szó.
Inverter nélkül, 1x12...14V tápfeszültséggel 1 Ohm -ra még ideális estben is csak 36...49W teljesítmény adódik hídkapcsolású végfok esetén. A 12V..14V egy végfok szempontjából ugyanis csak +/- 6...7V -nak felel meg.
A valóságban pedig ettől még kevesebb lesz a kapott kimenő teljesítmény.

14,14V éppen 100W-hoz elég 1ohmon híd kapcsolásban.

Hát akármekkora nem lehet, pl. 120 % és -20% nem, de 0 és 100 % között még igen.

Nem minden erősítő esetében kell korlátozni a kitöltési tényezőt. A szélessávú önrezgők, és bizonyos gate-meghajtó elvet alkalmazók esetén van erre szükség. Szub erősítőnél érdemes 0-100 %-ig hajtani.

Ma 50 mohm-os teljesítmény MOSFET 12-30 V-on már végérvényesen elavult ócskaságnak számít. Fillérekbe kerül ennél sokkal kisebb ellenállású is. pl.:
DMC4015

Szóval kb. 500 Ft a teljes MOSFET híd egy pirinyót alulméretezve (ami a zenei jel tulajdonságai miatt nem igazán probléma).

De ha nagyon brutálisat akarunk, a végFET-ek akkor is kijönnek max. 2000 Ft-ból.

Elnézted egy kettes tényezővel. 14*14/2=98W

Nem a feszültséget, hanem a teljesítményt kell kettővel osztani.

Igaz, itthon is van 5mohmos 30V-os. Ebből kiindulva akkor nincs akadály.

Sziasztok!

Egy Millenium Mn9710-es hangfalszettel akad némi problémám. A kis hangszórók elkezdtek búgni kb 100Hz-en állandó jelleggel. Nagy nehezen szétszedtem ezt a kínai csodát a hiba meg is van púpos kondi. Gondoltam átnézem ESR mérővel a többi kondit hátha van közte gyanús. A lényeg, hogy találtam is közte, de most jön a java. A nyákra szépen rá vannak írva a kondiértékek, csakhogy a beültetett kondik egy része nem olyan értékű. Kérdésem az, hogy melyik a mérvadó? Cseréljem le őket olyanra amilyenek voltak benne, vagy inkább ami a nyákra van feliratozva?
Pl. 47µF helyett 10uF; 1µF helyett 0,1uF; 10µF helyett 0,22µF van beültetve. Lényegében a 10µF a 0,1µF és a 0,22µF kondik térnek el a feliraton szereplő értéktől vagy ennyire nem számít? Persze ezek természetesen mind elkók. A 0,22µF a TDA2030A bemenete előtt van vagyis azon keresztül kapja a jelet. A többi valószínűleg csak szűrést végez egyéb ic közelében, persze az ic-ken lemezhűtők vannak, amik bele vannak forrasztva a nyákba, így az ic-k típusát nem tudom megnézni, hogy adatlap alapján nézelődjek. Egyébként ritka gagyi kondik vannak benne.