Üdv. Egy kapcsolási rajzot lehet kérni?

Szia.

A kapcsit CHZ mester tervezte, tőle el tudod kérni.

Köszi.

Retro dobozolású PCL86 PP készül. Még a fedele hiányzik ami perforált lemezből lesz.

Jól néz ki. A hálótrafó nem szórja meg a kimenőket?

Szia.
Nem, mert 90°-al el van forgatva a 2 kimenőhöz képest. A távolság is elegendő közöttük hogy ne szórja meg.

Apró sistergés sincs a kimeneten, még 92dB-es hangfalnál sem hallható semmi.

Ettől független a trafók még kapnak majd esztétikai okokból burkolatot.

Értem, de valójában akkor lenne igazából elfordítva ha a középső trafó állítva lenne.

Üdv! Kimenők M74-ekre készültek?

Igen. Az erősítő 2x8W-ot tud. Nem akármilyen minőségben. Jó a kimenőnek a lemeze.

Jó lett, stabil doboza van! DIN aljzatokat nem használnám, retronak sem igazán nevezném, elcseszett európai szabvány.

Szép !

Köszönöm.Nekem nincs bajom a DIN csatikkal. A váz-keret Beag EBE272 az alja Videoton RA6363S alsó lemeze.

Nem szórja meg hidd el

Szép. Csak sajnos tényleg a DIN csatlakozók lógnak ki a képből. Ez csak itt retró, a tengeren túl nem, az ottani szabvány szerinti csatlakozókkal is lehetne retrónak nevezni. És valamivel korrektebb lenne.
Milyen poti van benne?

Milyen lemezt használsz a kimenőben? A tekercselési tervet elárulod nekünk? Nagyon szép lesz az erősítőd, én is nagyon szeretem a Beag sasszijait, nagyon masszívak és jól szerelhetőek. Majd a fülét fordítsd meg, persze ha van kedved, hogy a szélesebb vége legyen lefelé, úgy kényelmesebb fogás esik majd rajta.

Remélem, nem számít a válasz elébe vágásának, ilyen trafók vonaliként funkcionálnak a BEAG 453 keverő erősítőjében, a P(E)CL kimenők tervei 2 féle hipersilre is fenn vannak a fórumon, illetve CIROKL kollégánk kincses képtárában.
Megjegyzés: Hipersilre készült kimenő nem szerencsés.

Az enyém hiperszil magra készült, mégis meg vagyok vele elégedve.

Nem szerencsés de jó , a jó kimenő trafónak nem elég a vas minősége kell àm hozzà rendesen kiszàmolt megtervezett menetszàmok rétegek stb.
Aztàn a tökéletes technikai kivitelezés ha mindez nincs meg abban estben lehet akàr aranybol is !

Legyen úgy... Én már azelőtt, mikor azt mondták, hagyjam békén a hipersilt, jutott eszembe hogy vajon miért nem találni bárhol gyártott míves (jó minőségűnek) tekinthető erősítőben hipersil kimenőt? (Még hálózatit sem!)
Vagy toroid kimenőt? Találni, de gyorsan elfelejtették aztán használni, mert...? Mi is történik egy PP erősítő végében, toroid kimenőnél és egymástól szimmetriában eltérő végcsöveknél? Eltérő DC ellenállású anód tekercseknél, és ezek kombinációjakor?
Vannak gyártók (Plitron, Toroidy) vágott szalagmagra, vagy toroidra gyártani, de valahogy még sem elterjedt. Marad a lemezelt, jó minőségű vas... (A régi BEAG vasak is ilyenek!)
A másik: Bizonyos minőségű eltérések, különbségek csakis egy audio rendszer bizonyos szint (ár) felett észlelhetők - feltéve, hogy van fülünk hozzá.
Az igaz, nekem egyik sem lesz de minek kísérletezzek olyasmivel, ami sehol nem vált be?
Az, hogy mi felel meg nekem, bárkinek, más kérdés...Legyen olyan, ami nekünk tetszik, valóban.

Toroidra PP kimenőt könnyebb szimmetrikusra tervezni, mint sima magra, DC R szempontjából is!
Miért térne el DC R értéke a két primer tekercsnek, ha a gyűrű két szemben lévő felére elosztva tekercseljük??
Vasmag minősége itt is számít, de ez hagyományos magoknál is döntő.
Ezért nem hiszem, hogy ezt ilyen egyszerűen eldönthetnénk melyik a jobb minőségű.
Jó minőségű, hagyományos vasra is készíthető rossz kimenő, ahogy gyűrű vasra is készülhet szuper, PP -hez ...

Remélem, az AN elégé "míves" Neked. Több erősítőben használ hipersilt, pl. a MEISHU-ban 300B-vel.
A BEAG vasak általában jók. Mivel azzal vasaltak, ami volt raktáron, van köztük jobb-rosszabb.

Van módom ismerni a hazai toroidok, hipersilek gyártását. Vajon miért mellőzik sokan?
Amúgy a BEAG vasak igaz, legalább 2 félék. A jobbik - szerintem - megegyezik a Waasner GOS, laminált vasával, van mindegyikből, az biztosan jó.
A másik erősen szilíciumos, a "recsegős", hálózatinak az is jó.
Ja igen,van egy harmadik féle, ezt valamilyen BEAG inverter (?) alkatrésze volt, egyik osztályba sem tudom sorolni.
Tudomásom szerint a BEAG valamelyik részlege végzett hőkezelést a vasanyagaival, de ezt hallomás alapján említem...
A hazai toroid kimenőkről viszont biztosan tudom, egyszeri megrendelések voltak,akinek egyszer volt, többször nem volt rá igénye...
Ha végignézek a hazai diy-ereken, vagy aki annak állítja magát, egytől se láttam - saját használatra talán egyszer - hipersil kimenőt.
Pedig biztosan szól az is. Tegye föl a kezét, aki minőséginek tekinthető jónéhány csövest épít, épített, mennyi belőle a hipersiles kimenős? Fenntartva, hogy lehetünk elégedettek bármilyen vassal töltött kimenővel is. Mondjuk rá.

0,3-as lemez. Nem annyira szilíciumos. Nagyon rugalmasnak mutatkozik.

... és ez az a fajta lemez, ami az igazi!

Úgy tudom, vágottmagot Magyarországon csak egyetlen helyen, Tolnán gyártanak. SET kimenőt szerintem csak az csináljon belőle, aki direkt rosszat akar magának. Ami elfogadhatóan szól, a mezei (N2 0.3) Vacuumschmelze, esetleg még a sűrű csíkos jugó. Viszont nagyon jó lett hálózatinak az ezeréves Ganz vágott... (néhány brutális méretű darab valami csoda folytán nem a MÉH-telepen végezte).

Pontosan. Egy noname hagyományos BEAG lemezes mag kontra/ noname vágott mag (akár Tolna/Fastron) között bármilyen különbség szerintem már szubjektív, kinek a pap, kinek a papné. És még csak a vasról beszélünk, ennél többet számít a trafó felépítése.
A nüanszokról akkor érdemes vitatkozni, ha egy emelettel feljebb lépünk. Mondjuk a fenti VAC vagy speciális lemez hangzása. És még mindig csak a vasról beszéltünk!!!. A VAC SM74 kimenő trafóm nekem jól szól, és elég.

Gondolat ébresztőnek egy kis ismétlés:
Az irányított szemcséjű hidegen, vagy melegen hengerelt vaslemezből kiszabják a kívánt alakot, számomra az "M" típus több okból is szimpatikus, sajnos a gyártása 2 éve leállt.
(A jueszben meg eleve csak E I lemezeket gyártanak, M6 Steel fedőnéven)
Ezt a kiszabott lemezt hőkezelik, hogy a kiszabáskor az éleken keletkező mágneses anomáliákat homogenizálják, ekkor GOS, laminált vasról beszélhetünk. Ebből inverterek, hangfrekvenciára alkalmas trafólemez lesz
A vágott szalagmagnál egy tüskére feltekerik a kívánt vastagságra, majd 1000 Cesius alatti hőfokon adott ideig hőkezelik. Eztán onnét is kiveszik és sós kútba helyezés helyett:
180 Celsiuson, vákumban ragasztóanyaggal töltik a feltekert vasat.
Innéttől semmiféle hőkezelés már nincs, de:
Eztán kettévágják a feltekert idomot, majd síkköszörülik a felületeket egymáshoz, megjelölve az összeillesztés módját.
Bizonyára a vágásnál, síkköszörülésnél a mágneses tulajdonság javulhat. Vagy nem...?
Nem mondom, hogy neves kimenő gyártóknál nincs valami varázslat, de nincs időm kísérletezni - magánügy.
Ettől még régi E I higanygőz fojtó vasat is tehet bele bárki a trafójába, legyen benne öröme. Kinek, mi a jó.
Amúgy a délkeleti szomszédainknál szükségből a szünetmentesek trafójára is fanyalodnak a diyerek, elvileg lehet az jó vas, de biztosan vastagabb a kelleténél.

Zárszóként, nem kívánva tovább dagasztani a résztémát, elfogadom, hogy sokaknak más a véleménye a vágott magokról, de gondolom, mai gyártásban megfelelő minőségben nem áll rendelkezésre - itthon.
A magyar embernek vannak általánosan jó meglátásai, mintegy mottóként, egy Kollégámtól:
"Az igaz, hogy kicsi a bögyörőm, de engem még mindig kielégített."
Megértéssel viszonyulok...

Ma rászántam magam az elméleti részek megtanulására mert szabadnapos vagyok idekint bár egy hét múlva utazok haza. Kinyomtattam a 6N2P adatlapját de az olvashatósága itt ott katasztrófa. Lásd mellékelt ábra. Van valakinek olvashatóbb adatlapja?

Mellékelten.