Köszönöm, akkor ez nem lesz jó.

A hagyományos transzformátor hatásfoka 96-97 % , míg a kapcsolóüzemek alapból 86-89% ezt lehet javítani PFC áramkörrel, így elérhető a 98% is. Ami azonban többlet költséget jelent és nem szokták használni. Tény súly/teljesítmény arány a kapcsolóüzemű javára billen, de több alkatrész
ezért kisebb az MTBF (Mean Operating Time Between Failure). Ha minőségi alkatrészek vannak ami drágítja akkor ez növelhető. Míg egy régi hagyományos transzformátor matuzsálemi kort is megér két meghibásodás között, ha jól van méretezve, mindenféle különleges minőségű alkatrész igény nélkül.

Matuzsálemi korú a kérdés, amire válaszoltál.
Csak nem éppen azt, amit kellett volna. Míg egy 97 %-os hatásfokú trafó (>400W) mellé kell egyenirányító, puffer, legtöbb esetben stabilizátor is, ami rontja a hatásfokot, a kapcsolóüzemű táp készen adja a stabilizált DC feszültséget. Ezenkívül a pici dugasztápok trafója 1-5 W között akár 60%-os hatásfokú is lehet, + a körítés, mert ezeknek a kimenő feszültsége terhelésre jelentősen esik, emellett a kapcsolóüzemű táp 85% kimenetre számított hatásfoka már kiemelkedő. A trafós veszettül melegszik még terhelés nélkül is, míg a kapcsolóüzemű max. terhelés mellett is legfeljebb langyos.
Nemrég volt a kezemben trafós univerzális dugasztáp. 9 V-os állásban terheletlenül kinyomott 17,6 V-ot, ami a névleges 300 mA terhelésre esett 9 V-ra. Még szerencse, hogy a csengőben, amit tápláltak vele, volt egy kis stab. áramkör. Tranzisztor + zener.
A PFC áramkör nem a hatásfok növelésére való. A hálózati feszültség torzítását csökkentik vele.

Milyen frekiváltó az, aminek a menüjében fordulatszám és nem frekvencia szerepel? Azt már döntse el a motor, milyen fordulattal akar forogni! Mármint hány pólusú.
A pólusszámot is meg kell adni a frekiváltónak? Mert olyant még nem láttam.
Vannak 800 Hz-es Lenzéim, azzal kétpólusú motor akár 48000-rel is pöröghetne (szinkron-).

Elméletileg van ez is az is: Bővebben: Link Én baromira nem értek ehhez nem volt dolgom még ilyennel.

" ami rontja a hatásfokot, a kapcsolóüzemű táp készen adja a stabilizált DC feszültséget. " Ezek szerint a kapcsolóüzemű tápokban lévő transzformátor hoz nem kell egyenírányító stb, mert az eleve dc feszültséget ad. Akkor azt nem értem, hogyan lesz a váltófeszültségből egyenáram abban az esetben amit írtál.

"Ezenkívül a pici dugasztápok trafója 1-5 W között akár 60%-os hatásfokú is lehet, + " Az mind kapcsolóüzemű, tehát igazam van, hogy hagyományos transzformátor alapban jobb hatásfokú.

"A trafós veszettül melegszik még terhelés nélkül is, míg a kapcsolóüzemű max. terhelés mellett is legfeljebb langyos. "
Mindkettőben van transzformátor és veszteség tehát melegszik. A méretezés dönti el, hogy mennyire. ) Nekem van hagyományos transzformátorom ami leválasztóként üzemel, állandóan a hálózatra van kapcsolva s lőn csoda. Langyos.. Valamit elronthattak annó..

"A PFC áramkör nem a hatásfok növelésére való. A hálózati feszültség torzítását csökkentik vele.
Válasz hozzászólás írása" is.. Egyébként a Power szó nem véletlenül van a mozaikszóban. De: A PFC-ről
"A hatásfokkal együtt szokták emlegetni a PFC áramkört. A PFC lényegében csökkenti a kimenő hálózati zavart. A konnektorból való áramfelvételkor az a jó, ha a szinuszos hálózat áramhulláma megegyező fázisban marad a feszültséggel, és az áram formája nem rövid és pulzáló. A tápegységek viszont egyenetlen terhelést fejtenek ki, tehát az áramhullám sajnos pulzáló lesz. Ez azért baj, mert sokkal több teljesítményt vettünk fel a hálózatból, mint amennyi nekünk szükséges." Ha ezt alkalmazzuk akkor csökkenti a veszteséget, tehát a hatásfok javul.. " Lényegében a felvet és a hasznos teljesítmény viszonyszámát hívjuk teljesítmény tényezőnek az áramszolgáltató szempontjából. (Nem teljesen ilyen egyszerű, de az érthetőség kedvéért egy pár szabályt most felejtsünk el!) Ahhoz, hogy a hálózat gazdaságosabban működjön, teljesítmény tényező javítást (PFC-t) használnak a tápok (már amelyikben van ilyen áramkör)."

Mint ha a kapcsoló üzeműben nem lenne egyenirányító meg puffer...
A kapcsoló üzemű tápoknak vannak nyilvánvaló előnyei.
Pont úgy mint nyilvánvaló hátrányai is.
És ez persze igaz az 50Hz-es trafókra is.

Lehet vitatkozni azon hogy egy konkrét felhasználásra melyik az alkalmasabb, de nincs értelme vitatkozni hogy minden feladatra melyik a jobb!

Soknak bizony meg kell adni!
Vagy a pólusszámot, vagy a motor névleges fordulatszámát egy paraméterben. Van olyan amelyiknek nem kell (nem lehet) de a legtöbbnek igen. Kevés olyannal találkoztam aminek nem.
Persze nem kötelező, gyári értékkel is működik, alapvetően nem befolyásolja a viselkedését, csak spec. esetben.
Pl. (szerintem) máshogy számolja a slip kompenzációt.
Pl. Danfoss VLT5000, VLT2800, VLT8000, VLT9000, FC300-as sorozatokban nem csak meg kell (lehet) adni az rpm.et de képes mindenhol azzal számolni. Eleve nem a motorfrekit jelzi ki, hanem az rpm-et ha úgy akarjuk.

Azt olvastam, hogy a frekiváltó és a motor közti vezeték sok zavar forrása lehet. Szerintetek mi a legjobb/legegyszerűbb megoldás ennek kiküszöbölésére? Olvastam, hogy lehet árnyékolt kábelt használni vagy egy fém csőben vezetni a kábelt (a zuhanycső jutott eszembe, nem tudom mennyire használható ) vagy valamiféle szűrő egységet lehet a motor és a frekiváltó közé beiktatni.

Mindkettő együtt.
Alap a korrekt és jó földelés, a hálózati szűrő a frekiváltó előtt,és az árnyékolt kábel a
frekiváltó és a motor között.(Van ahol még egy ferrit gyűrűt is használnak a motorkábelen)

A frekiváltó után a szűrő nem szokás?

Elé kell, nem utána.
A szűrő lényege hogy a frekiváltó és a motor által keltett zavar ne jusson vissza a hálózatra.
Tehát: Hálózati szűrő->frekiváltó->árnyékolt kábel->Motor

Hát itt nem egészen így írják: Bővebben: Link

Elég sok frekiváltót bedrótoztam már hogy vitába szálljak ezügyben.
Mindig a gyári ajánlásokat követem, azok egyértelműen leírják a dolgot.
A fotón egy minta az Omron V1000 Series könyvéből.
Inkább rájuk hagyatkozom, ha nem bánod

Én is láttam, hogy a gyári leírások így írják. Csak gondoltam megkérdem...

Szia!

Igen a motorkábel sugározza a zavart.
Árnyékolt motorkábellel ezt lehet csökkenteni. Ám az árnyékolás növeli a "kúszóáramokat" vagyis a föld fele folyó kapacitív csatolás által létrehozott nem kívánatos áramot, ami hosszú motorkábel esetén gondot okozhat.
Éppen ezért létezik a frekvenciaváltó és a motor közé köthető LC szűrő is. Ezt az adott gyártó adott típusának leírásából lehet megtudni. Egyes frekvenciaváltókban ennek a szűrőnek a jelenlétét paraméterben tudatni kell vele.

Az ilyen szűrő előnye hogy a motor áram "majdnem" teljesen szinuszos lesz. Ezért nem kell árnyékolt kábelt használni (a szűrőt nyilván a drive közelébe kell telepíteni nem a motor közelébe).
Nincsenek "kúszó áramok" és csökken a motor zaj (sípoló hang a motorból a PWM vivő miatt). Csökkennek a csapágy áramok (ez főleg nagyobb teljesítménynél probléma).

Hátránya hogy a motor zajt bőven megtermeli maga az LC szűrő. Az ilyen szűrő közel akkora és kb kétszer nehezebb mint maga a frekvenciaváltó és legalább annyi hőt termel (csökkenti valamelyest a rendszer hatásfokát).
De hát valamit valamiért. Semmi nincs ingyen. Ami mégis azért más fizetett... Ez van.

Rendben akkor marad a gyári ajánlás. De normális árnyékolt kábelt nem találtam még. Tudtok valami beszerzési forrást?

Szétszedtem a motor csatlakozóját és meglepően vékony kábelekben végződik a motor tekercselése. Gondolom akkor olyan vastag kábel a bekötéshez sem fog kelleni. Van itthon 4*1-es árnyékolta, az akkor jónak tűnik.
Amiért viszont szétszedtem az az, hogy melyik kábelt hová kössem mert a csatlakozón csak számok vannak. Ki lehet deríteni, hogy melyiket hová kell? A másik kérdés, hogy a fölfelé a nincs kötve sehová. Nem kellene azt az árnyékolással együtt a motor testre kötni?

Hosszabb kábel esetén a feszültségeséssel is számolni kell, igy nem elég a motor tekercseinek kivezetését alapul venni. Árnyékolt kábel esetén pedig a frekiváltó felöli oldalon szokás az árnyékolást földelni. A motor oldalon le kell szigetelni, így áram nem folyik az árnyékoláson.

Amit nemrég felrakott Tubeamp képet azon nem így van. Akkor most melyik a jó? A motort kell egyáltalán földelni?

Mindenesetre elég érdekes a gyári rajz. Azon jól látható földhurok van, ami nem a legcélszerűbb megoldás a zavarsugárzás csökkentésére.
A gond ott van, hogy nem mindegy a kábelhossz. Ha nagyon hosszú a kábel, akkor lehet nem alakul ki földhurok, mert az árnyékolás nagyobb ellenállású, mint a védőföldelés. (meg a két föld közötti ellenállás) de rövid kábel esetén szinte biztos gond lesz.
Szerintem is az árnyékolt kábelt csak a zavarforrás felőli oldalon kell leföldelni, a másikon nem, mert így nem lesz földhurok.
A motort (házát) ettől függetlenül le kell földelni, bár szerintem ezt a funkciót a védőföld vezetéke betölti, de az akár meg is szakadhat.

Gondoltam. Viszont a motoron semmiféle földelőpont nincs kialakítva. Ezt még ki kell találni hogyan legyen.

Az árnyékolt motorkábel árnyékolását mindkét végén a testre kell kötni.

Danfoss VLT5000 leírásából: 43. oldal, elektromos telepítés, motorkábel......
"Ha az emisszió terén meg kell felelni az
EMC-előírásoknak, a motorkábeleknek árnyékoltnak
kell lenniük, hacsak a kérdéses RFI-szűrőnél
nem szerepel másként. A kábel hossza a lehető
legrövidebb legyen, hogy a zavarszint és a
kúszóáram minimálisra csökkenjen.
Az árnyékolás két végét a frekvenciaváltó, illetve a
motor fém házára kell kötni, a lehető legnagyobb
csatlakozási felülettel (rögzítőbilincs segítségével)."

Ez nem jel kábel, itt nem számít hogy a jelre ráül a zavarjel. Jelkábelnél másként kell eljárni (ez szintén szerepel a linkelt leírásban).

Tipikus villanyász hozzáállás. Földeljük le mindent, mindenhol, hordjunk rá 2 m földet, és nem lesz baj.
A földhurok, nem csak zavart szed össze, hanem sugároz is. Pláne, ha mondjuk a kábelhossz (rajta az árnyékolás) valamely harmonikus frekvencián rezonáns lesz, mert akkor bizony jó kis antennát gyártottál.
Ilyen okból bukott meg a nyolvanas években fejlesztett GANZ trolibusz az elektronikus vezérlése miatt, nem felelt meg az EMC követelményeknek.

pucuka!
Sem én nem vagyok "villanyász" sem a Danfoss mérnökei (szerintem).
Mindenféle személyeskedés nélkül írtam amit írtam, az irományomat alátámasztandó idéztem egy doksiból ami nemspecifikus (nem csak a Danfoss ajánlja vagy írja elő ezt a bekötési módot, hanem más gyártó is).
Tedd arra a polcra amelyikre akarod.

Így van, minden gyári rajzon is így szerepel.
Aztán a zavarméréseknél (EMC) jön a csodálkozás.
Nekem már a polcon van, a kalapommal együtt.

Épp az EMC előírásoknak való megfelelés érdekében kell így tenni!

Látom nincs egyetértés az ügyben. Egyenlőre bekötöm mindkét végén, aztán meglátjuk.
Találtam viszont egy szűrőt. Ez jó lehet a frekiváltó elé?

Nem a frekvenciaváltó-motor közötti kábel földelésével van a gond, hanem az esetlegesen mellette futó (ami nem teljesen jó) más árnyékolt kábellel, pl. egy nyúlásmérő bélyegből jövővel.

Még nem látom át teljesen miként tudom megoldani, de léptetőmotor szintén árnyékolt kábele valószínűleg fog mellette futni. Az lehet gond?