Milyen lett az erősítő, ezzel a nyákkal? Melyik lett a jobb: sima, teliföldes vagy a kétoldalas?

Helyesebben a cső munkaponti (statikus) árama. Erre szuperponálódik rá a kivezérléshez tartozó (esetünkben hangfrekvenciás) áram, ami a munka ellenálláson létrehozza a felerősített jelet.
A munkapontot, ezzel a munkaponti áramot úgy kell megválasztani, hogy a kivezérlésnek megfelelő jelnek a legkisebb torzítása legyen. A munkaponti áramot a hozzátartozó vezérlőrács feszültséggel tudod beállítani.
Látványosan megoldható grafikus módszerrel a cső kimeneti görbeseregén (anódfeszültség/anódáram jelleggörbe a rácsfeszültséggel paraméterezve) berajzolod a munkaegyenest, és láthatod hogy mettől meddíg metszegeti egyenletesen a rácsfeszültségek görbéi.

Nem sikerült? Piros az egyik oldal, zöld a másik. Ott, ahol fekete, ott a két oldalon a rézréteg pont fedi egymást.

Ha már nyák, akkor mndenképpen kétoldalast javasolnék, _kétoldali beforrasztással_. A zsúfolt nyákot jó lenne elkerülni, ill. figyelni kell az alkatrészek elrendezésére, mert nem kívánt kapacitív csatolások léphetnek fel.

Rosszul gondolod, legnagyobb esélyed éppen napjaink olcsó tömeggyártmányainál (pl. CAT7) van a kevésbé tiszta rézre! A lényeg azonban, hogy (általában véve) nem igazán jó a hangjuk. Érdekes, hogy fontosnak véled a nagytisztaságú rezet, miközben a tényleges hidegpontra futó áramokat a viszonylag rossz vezetőképességű, valószínűleg mágnesezhető anyagból készített sasszira bízod Melyben, még ha rézből is készül, tutira örvényáramokat kelt a trafók miatt elkerülhetetlen induktív jellegű szórás. Földelt ÉV kategóriájú készüléken a hálózati védőföld előírásszerűen a külső fémdobozra kötendő - kérdés, hogy kössük-e össze a hangfrekis testeléssel / hidegponttal is? Szerintem ne.

Ahol meg szín fekete, ott minkét oldalon tükör szimmetrikusan megy a huzalozás.Azokra a rövid huzalozásokra értem, amik nem kereszteznek se alul, se felül és mégis fekete. Nem az a baj, hogy nem értem volna fel ésszel, hanem eléggé bonyolult és annyit nem ér nekem, van más tizenhúsz, amit szeretnék kipróbálni.
@ bta éppen ezt a kétoldalas módszert, galván nélküli kivitelezést propagáltam 2 oldallal előbb...

A könyvbe ha jól emlékszek azt írják hogy a feszültség sávon bármilyen értékre húzható de én mindig az aktuális tápfeszültség értékétől számítok és a gyári anód áram a végpont. Gondolom eddig semmi kivetnivaló.
De amit nem értek az az hogy a csőbe hogy kerül hirtelen fehér por. Ha hazaérek megmutatom.

Ha egy csőben fehér port látsz, akkor az levegőt kapott, megszűnt vákum cső lenni. Kuka.
Úgy is tönkre teheted, hogy bele erőszakoltad a foglalatba.

Ez az.

Az a tönkrement getter, ami túl sok levegőt kötött meg. Olyan csövet használj, ahoé ez még szép tükrösen fényes, fekete, vagy szürkésbarna színű.

Üdv. Engem-meg szerintem másokat is-érdekelne egy triódás PP! végfok méretezése. Egy rövid, érthetően magyarázott.
Triódás SE könnyen méretezhető, pentódás is. Elvileg A osztályú PP sem nagy gond.
Viszont található a neten pl. 50-70W-os triódának kötött PP GU50-el, AB osztályban. Mi a triódás AB, B osztályú méretezésének a lényege? Szakirodalom látható az egymásnak fordított két jelleggörbe de én nem értem.

Ha a két -Ug tengelyen tükrözött bemeneti jelleggörbét (-Ug/Ia) addíg tologatod, amíg a két kampó szerű görbe szára egy egyenesbe esik, akkor leolvashatod a szükséges rács előfeszültséget. Mivel ugyanazt a görbét tükrözted, nyilván szimmetrikus lesz papíron, a valóságban szórásból eredően lesz különbség, ezt lehet korrigálni a rácsfeszültségek egyedi beállításával.
A kimeneti görbeseregeket a tükrözés után a közös rácsfeszültség/anódáram/anódfeszültség pontban kell illeszteni. (én nem használtam soha, mert elég zavaros, és új infót nem hoz)
Ezt a grafikus módszert csak a munkapontok gyors beállítására használtam, (meg esetleg ellenőrzésre) az erősítéseket, visszacsatolást a váltóáramú helyettesítő képen számoltam.

ValveWizard oldalán szépen leírja a gyakorlati PP méretezés alapjait, felrajzolja a csőpárra az A és a B osztályú munkavonalat, szerintem elég érthetően leírja. Ha triódának kötöd akkor nyilván nincs segédrács-áram számolgatás, meg segédrács feszültség-csökkenés miatti anódáram csökkenés se. (Illetve A osztályban egy munkavonal lesz)

Hát pont ez a probléma.

Ismerem. Te érted, én nem.

Ott, ahol nem keresztezik egymást a huzalok, még is fekete a rajz, az azt jelenti, hogy a TOP és a BOTTOM oldalon is pontosan egyforma a huzalozás. Egyszer, ha majd nagyon unom magam, és sok-sok időm lesz, berajzolom a programba.

Tényleg elszomorítasz! Nem olvasod a lap tetején, ahol írtam, tudom, miért fekete a nem kereszteződő nyák rajzolat?

Kihúzták a számaimat!
Kaptam 2 olyan nyákot, amit el sem hiszek, hogy létezik. Azt se, hogy itt vannak a kezemben.
EL84 PP 14W-hoz, csak 2 db csatolókondi hiányzik róla, meg a csövek, de az kis ügy.

A sasszinak nem szabad semilyen áramot vezetnie. Még,ha elektromosan jól vezető anyagból van, akkor sem. Földhurkok jönnek létre. Csillagpontos földelést kell alkalmazni. A jelföldet pedig
X2 220nF 275-450V és ezzel párhuzamos 120ohmal tegyed a csillag pontra. /érintés védelem!!!/ Bemenő csatlakozót sem szabad doboz potenciálra tenni. Árnyékolt vezeték árnyékoló harisnyájával megy a jelföldre. Tehát van a fémes alkatrészeknek egy földelése, és egy ettől független a jelföld. Ac fűtésnél sodrott érpár, és előfokban 200ohm közepelő poti. Dc fűtés brumm mentesebb. UTP kábelt meg felejtsd el. Egyébként a pontról pontra szerelésnek vagyok a híve. Szép munkát lehet azzal is elérni. Még valami, érdemes előzőleg deszkamodellt készíteni.
Sok sikert!

A 120 Ohmot soknak tartom. Mindenki 10 Ohmot használ. Félő, hogy a 120-nál már nem működik megfelelően az érintésvédelem. Erre vigyázni kell!

Szép! Milyen kapcsolásban vannak a végcsövek?

Takarékkapcsolásban Ez vitrinmodell lesz

Köszönöm, pentóda. Egy nagyon régi, Lóska féle 18W-os EL84 PP utángondolt végfoka.
Itt E283CC az eleje az eredeti ECC83-al szemben.

Látom, Godina úr készítette. Biztos tudja mitől szól jó egy ilyen erősítő. Mondjuk én azt olvastam, hogy az EL84 UL-ben, 300Volt anódfeszültséggel adja a legjobb hangot. A 18 Watt kicsit forszírozottnak tűnik nekem, nem megy a cső élettartam rovására? Hány volt lesz a tápja?

Mullard adatlap szerint ajánlott PP kapcsolásban 300V anódfesszel 8k primer impedanciára, katódbiassal tud 17W-ot.

Az eredeti Lóska kapcsolás - felraktam ide valahova - 360V-ról ment.
Az ott beírt adatok alapján a cső vesztesége belül maradt a 12W-on, de nyilván eléggé forszírozott.
A jelen áramkör maximáltan 340V-ot kap, a közös katódellenálláson kb. 9-10V eshet.
Én is ipari E84L, vagy orosz végcsöveket (6P14-EV) fogok használni, ezek 14W veszteséget is kibírnak hosszú távon. A leadott teljesítmény 14.7W, ha minden igaz.
Az elején is 10ezer órás, végén is ipari, vagy katonai cső lesz, engem már kiszolgál.

Nálam 310V tápfesszel, külön katódellenállásokkal tudott 14.8W-ot mind Tungsram, mind orosz csövekkel(6p14p-ev), sőt utóbbiakkal kicsit kevesebbet is...

Én elhiszem, nem vagyok szakértő. Csak nekem is volt EL84-es erősítőm, az nem tudott csak 12Wattot, igaz UL kapcsolás volt. Nemrég eladtam, most egy nagyobbat szeretnék, mert érzéketlen a hangszóróm. Meg a szoba is nagy.

Ez az EL84-es M102A-ra tekert kimenők és ugyanekkora hálózatival, monoblokkosként anno társaságban MAGNEPLANAR dobozokat hajtott meglepően jól.
A projekt indulásakor ragaszkodott a Készíttető, hogy a mindenki más által elégségesnek ítélt M85B helyett a nagyobb vasból legyen kimenő. A gyakorlat őt igazolta.

Teljesítményerősítőben az égvilágon semmi szükség nincs DC fűtésre, hacsak nem akarsz szándékosan hangminőséget rontani. Indirekt fűtésű csövek esetén, vonali jelszint felett a hallható brumm soha nem a fűtőszálról jön - kivéve, amikor zárlatos a katóddal ( -> cserélni kell).