Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Sziasztok! Van egy régi rádióm amiben az első kondi és a folytó között van egy 6,3V-os izzó mit keres az ott? Mi a célja?
Én nem értek hozzá, de szerintem 3 okból van ott:
1, lassan kapja meg a tápot az egész kcsoléás=csőkimélés 2, Biztosítékként működik, egy bizonyos áramfelvétel fölött kiég az izzó 3, Az egész rendszer áramfelvételét szabályozza az előző pontban leírt határ alatt. Ha nő az áramfelvétel=melegszik az izzó= nagyobb az ellenállása=kevesebb áram megy át rajta. Ami miatt be nem építeném: a soros ellenállása szerintem növeli a táp belső ellenállását. Erről meg azt olvastam, hogy nem jó a dinamikának. Persze lehet rosszul értelmeztem.
Meg van valakinek mVajda Zoltán: Természethű hangátvitel című könyve? Az írjon már egy magánlevelet.
A hozzászólás módosítva: Feb 17, 2018
Moderátor által szerkesztve
Stabilizáló hatása van. (ld. izzó karakterisztika)
Meg akartam érteni a katódfeszültség lényegét ezért beáldoztam egy pentódás csövet. Az itt leírt kísérletért lehet kapok majd. Na a katód ellenállás helyére egy 10-es potit raktam és elkezdtem tekerni. Jelforrásnak a telómat használtam a képen látható beállításba. Az egészből csak a hangerő változást érzékeltem max hangerős bemeneti jellel. De hogy a lényeg ne maradjon ki: van ellenérv a fix ellenálás helyett potit berakni?
A hozzászólás módosítva: Feb 17, 2018
Addig, amíg nem tekered a potit nullára, vagy olyan értékre, ami már káros a csőre, nincs ellenérv. Esetedben a hangra gyakorolt hatását nem említeném. Bàr a konkrét kapcsolást nem mutattad és azt se, hogy tulajdonképpen mit is csináltál, válaszomat ennek megfelelően értelmezd.
Ha tudnám, akkor rég leírtam volna... és hogy tovább keverjük a történetet, nem jelenthető ki általános igazságként, hogy romlik. Lehetséges, hogy az adott erősítőben éppen arra a kis művi dögösségre van szükség, amit a DC fűtőkör a stab. IC-i "produkálnak".
Idézet: „1, lassan kapja meg a tápot az egész kcsoléás=csőkimélés” Ez biztosan nem igaz, az izzó hideg ellenállása, mint a csövek fűtésé is kisebb, mint a meleg ellenállása, az is igaz, hogy az összefüggés nem lineáris. Elég egyszerű módon meg is mérheted egy skálaizzó ellenállásának áramfüggését. Ilyen formán éppen hogy nem késleltet semmit, sőt. A következtetésed jó, valóban növeli a táp belső ellenállását, ráadásul mivel ellenütemű végfokot táplál, aminek az áramfelvétele változó, nagy kivezérlésnél nagyobb, így akkor csökken a táp feszültsége, amikor épp növelni kellene. Ez egyértelműen dinamika csökkenést okoz, amolyan "lágyítja a hangzást". Van aki épp ezt kedveli.
Miután a kapcsrajzon nincs "igazi" biztosíték, a második tipp lehet a nyerő. Az 1) és a 3) tévedés.
Valóban igazad van. De a többi megállapításom helytálló, bármit is írnak mások.
Az egészből max. annyi helytálló, hogy soros izzót kötni az erősítőd tápjába értelmetlen dolog. Majd pucuka elmagyarázza neked, ha kiszámolja, mennyit eshet az anódtáp feszültsége egy 6.3(!!)V-os izzó miatt, amelynek a szála még rendesen fel sem izzik, és ez milyen viszonyban van a fojtó tekercsellenállásával, a CLC táp belső ellenállásával, ill. a pentóda belső ellenállásával. Ennyiből arról is lehetne értekezni, hogy a fojtó tekercse a nagyobb kivezérlés (= AB-osztály esetén nagyobb terhelés) hatására felmelegszik, és emiatt "dinamikacsökkenés" lép fel. Szépen bevitted az erdőbe, gratulálok.
Idézet: „De a többi megállapításom helytálló, bármit is írnak mások.” Sajnos az, hogy az 1. indoklásod nem állja meg a helyét, abból még nem következik, hogy a többi helyes. 2. Nagy feszültségre kisfeszültségű izzót biztosítónak? Elég bizarr megközelítése a témának. Az tény, hogy a trafón nem látok primer biztosítót, (hőbiztit igen), de lehetséges jó pár helyen zárlat, amit ez az izzó nem véd. Pl. fűtőköri zárlat (van pár párhuzamos kapacitás, ill, az URH doboznál átvezető szigetelő)... De nem védene a szelén-zárlattól sem (pedig az nem is volt ritka), és az 1. kondi zárlatától sem... Szóval, maradjunk annyiban, ha a nagy belső ellenállású tápegység ki is égeti az izzót, akkor eléggé esélyes, hogy az izzó 2-3 milliméteres belső szerelvényei között az ív fent maradhat (egyenáramról beszélünk) 3. Itt a fórumon nagyon gyakori, és Te is beleestél. Arányt tévesztesz. Ha nézed, a tápfesz 260V (nagyságrendileg). A végfokozat nyugalmi áramfelvétele 9,5/150= 63mA A rádióval együtt 100mA alatt van. Ettől az égő - talán - halványan pislákol (esik rajta 2V?). Ha "odatekersz neki", az áramfelvétel lesz talán 150mA, amitől az izzó kicsit erősebben világít, és persze hunyorog a hang ütemére. Esik rajta 3V? Mit számít ez, szerinted? Érdemes kicsit ilyenformán is gondolkodni......
Itt a fő kérdés nem az, hogy AC, vagy DC fűtésről használjuk drága csöveinket, hanem az, hogy csökkentsük a hangzásban, illetve az áramkörben fellépő nemkívánatos jeleket, főként a hálózati frekvenciájú búgást.
A DC fűtéssel a hálózati búgás már nem juthat bele a jelfolyamba, tehát nem fog búgni az erősítőnk. Persze ez megoldható másképpen is. A huzalozás, a vezetékek más-más úton való vezetése, olyan áramköri felépítés, ami kizárja vagy csökkenti a hálózati búgásból eredő zajt, olyan csőtípus választása, amely kevésbé, vagy egyáltalán nem érzékeny a búgásra. Ha már alkalmazzuk a DC-fűtést, akkor érdemes azt teljes mértékben kihasználni, mert rendelkezésünkre állnak olyan félvezetők, amikkel jó tápegység építhető a csöveink fűtéséhez. Ezért említettem a korábbi hozzászólásomban a 723-as IC-vel megépíthető fűtés-stabilizátort. Ez egyszerű áramkör és nem csak jól szűrt egyenáramot, hanem stabil kimeneti feszültséget ad és áramkorlátozással is rendelkezik, amit kihasználva növelhetjük csöveink élettartamát, legalábbis a fűtésükét, a lassú fűtőfeszültség-beállással. - Ha választani kell, akkor Én a stabil DC fűtést választom, a különleges és drága csatolókondenzátorok, vagy ellenállások helyett. Üdv! Idézet: „Nagy feszültségre kisfeszültségű izzót biztosítónak?” Mivel a fojtó hatásosan korlátozza a be/kikapcsoláskor fellépő áramot, minden további nélkül...
Értem én, amit írsz. De azt nem értem, miért nincs hatása az izzó az erősítő hangjára. Emberek nagyon sok pénzt költenek ilyen, meg amolyan kábelre, hogy jobb legyen a hangzás. Itt meg egy izzó van az áramkörben. Az meg nem befolyásol? Igaz, ez egy kommersz rádió lehet. Én tényleg nem értek az elektronikához, csak annyira, amit a különböző fórumokon rámragadt, és érthető volt. Elsősorban zenét szeretnék hallgatni csöves erősítőn, de arra nincs pénzem, ezért kell építenem. A végén az lessz, hogy veszek egy KIT-et.
Idézet: „De azt nem értem, miért nincs hatása az izzó az erősítő hangjára.” Senki sem mondta, hogy nincs hatással a hangjára! Pusztán annyit, hogy a magyarázatod nem állja meg a helyét.
Szerintem az izzó hangra gyakorolt hatásán senki nem gondolkodott eddig el mélyebben, tekintettel arra, hogy pályafutásom kezdetén még javában szolgáltak az EBL21-esek is, és mégsem találkoztam olyan hazai készülékkel, amiben hasonló megoldást láttam volna.
Nem baj, ne is törődj vele. Egyébként is oda írtam, hogy nem értek hozzá.
A hozzászólás módosítva: Feb 18, 2018
Idézet: „Ha már alkalmazzuk a DC-fűtést, akkor érdemes azt teljes mértékben kihasználni, mert rendelkezésünkre állnak olyan félvezetők, amikkel jó tápegység építhető a csöveink fűtéséhez. Ezért említettem a korábbi hozzászólásomban a 723-as IC-vel megépíthető fűtés-stabilizátort. Ez egyszerű áramkör és nem csak jól szűrt egyenáramot, hanem stabil kimeneti feszültséget ad és” Egyszerűbb egy LM317. És csak a bemeneti/első csőnél van értelme. Tapasztalat.
Tegnap jelent meg egy jó kis írás a csöves erősítőkkel kapcsolatban a Pointe blogon. Érdemes elolvasni, vannak benne jó dolgok, főleg kezdőknek. Bővebben: Link
Sziasztok!
Egy EZ80 elég lehet egy PCL86/ECL86 SE-hez? Előre is köszi! Üdv.
Hát, igazából értelme lehet ott is, hogy a csövek azért valamelyest érzékenyek a fűtés feszültségére. Valahol régen láttam egy fűtőfesz-üzemóra grafikont egy adatlapon... Na mindegy, igazából ugye a lényeges a fűtőteljesítmény, azt kéne állandó értéken tartani - egy komplett áramgenerátoros fűtés mindenképpen jót tesz, ha mást nem, a hálózati kilengéseket kiküszöböli. (nyilván anódfeszre meg segédrácsra, ha van, meg negatív előfeszre lesz hatása)
Az már más kérdés, hogy kinek éri meg, meg kinek nem, de értelme akár lehet is. Ha lenne egy HIFI erősítőm, amiben a csövek árából más autót vesz, lehet nem tartanám hülyeségnek... A hozzászólás módosítva: Feb 19, 2018
Szia!
Még éppen elég hozzá. Bár eléggé határon van.
Rendben köszi, megpróbálom majd, esetleg megmérem az áramot, vagy ha felizzik az anód, akkor kicserélem EZ81-re, annak el kéne vinnie (csak az nincs otthon... :/ ).
EZ80 90mA-t bír, ez ECL86 SE sztereóban kb 80mA-t eszik maximum. Felizzani nem fog, csak több feszültség esik rajta, mint az EZ81-en.
Az állandó fűtőteljesítményt/a hálózati kilengések kiküszöbölését mind feszültséggenerátorral, mind áramgenerátorral lehet biztosítani. Mindkét esetre elegendő egy 317 meg vagy 3 alkatrész..
A hozzászólás módosítva: Feb 19, 2018
A személyeskedő és off-topic hozzászólások eltávolítva. Kérem, hogy a jövőben tartózkodjatok az ilyen jellegű megnyilvánulásoktól!
A hozzászólás módosítva: Feb 20, 2018
Sziasztok!
Tudnátok nekem ajánlani egy kapcsolást EL84 PP-hez? Mimden van hozzá, csak nem találtam megfelelő kapcsolást. Hálózati trafó DC 305 V-ot ad le. Van hozzá való folytó. Kimenő UL megcsapolással (elvileg 4 Ohmra illeszt, majd még leellenörzöm). Valamint szeretnék egy EM80-at is. Két egyforma rádióból származnak a trafók(Asa 1135). Van néhány EC92-m és kipróbálnám őket. Láttam kapcsolást, ahol fázisfordítónak van használva.
Sokan utánépítettük már CHZ zoli kapcsolását, NYÁK-tervet is készített hozzá. Jól bevált, szép hangú kapcsolás. ECC83, 6N2P bemeneti csővel is, de ECC85-tel is megy.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |