Bővíteni szeretne, fel is sorolta az összeg berendezést, rajzot is készített, miért javasoltál neki mindenhova 1,5 mm2 vezetéket ? Az mire elég ?

Mit írtam? Idézek:

Olvasd el figyelmesen a kérdezőt, hogy mit kérdezett, neki segíts, ha nem tudsz ne is szólj hozzá.

Szia sámli!
Pedig szerintem pont ez a lényeg az egészben!Ha az egymással szemben lévő fázisokba bekötött fogyasztók árama azonos ,a nullán nem folyik áram hiszen ott 0volt van, tehát a két fogyasztó a két fázis között sorba van kötve!Úgy mint a 2x15wattos varrógépizzós próbalámpánk!A két izzó közötti részen a feszültség 0volt!A nullán csak akkor folyik áram ha a két fogyasztó árama nem azonos, és csak a különbség folyik rajta!

Túláramvédelmi szervet lehet a nullába is építeni, csak kényszerkapcsolatba kell hozni a nulla megszakítót a fázis megszakítójával, hogy azt is megszakítsa (két- vagy több pólusú megszakító).

Hát nem egészen. Az első eset Kirchhoff csomóponti törvénye, a második (nulla nincs, sorba kötve) Kirchhoff hurok törvénye.

A nullán a fázisáramok vektoriális összege folyik.

Tőled is megkérdezem, bár itt a kérdéseimre nem igazán kapok választ: Ezt meg hol olvastad? A két sarkú kismegszakítónál a nulla ág nem túláramvédelmi szerv, csak egy két sarkú kapcsoló nulla sarka.

Nincsenek egymással szemben lévő fázisok. Egymáshoz képest 120 fokkal vannak eltolva, nem 180 fokkal.

Kivitelezési rajzokban amiken dolgoztam az elmúlt évben. Létezik olyan kétsarkú is aminek mindkét fele túláramvédelmi szerv. Olvadó típusú túláramvédelmet nem szabad beépíteni a közös nullába.

Amit leírtál akkor volna teljesen helyes ha csak két fázis lenne és azok között 180^o fáziseltolódás lenne és a rájuk kapcsolt fogyasztó tisztán rezisztív terhelés. De a gyakorlatban két fázis között 120^o-van ráadásul a terhelés milyenségétől függően (kapacitív vagy induktív) a feszültség és az áram között is fáziseltolás lép fel. A nullán folyó tényleges áramot vektorgrafikus számításokkal lehet kiszámolni és bizony van olyan eset amikor a nullán nagyobb áram folyik mint az egyes fázisokon.

Hidd el nem kötözködni akarok. A következők miatt tilos a nullába kismegszakítót tenni: A két sarkú (vagy pólusú ezt mindig keverem) kismegszakító úgy van kialakítva, hogy a túláram vagy zárlat miatt kioldó fázis sarok után szakad meg a nulla és fordítva. Csak a nulla záródása után záródik a fázis. Egy 3 fázisú kismegszakítónál ez a feltétel nem teljesül. Amennyiben a nulla ág szakad meg túláram vagy zárlat miatt, csak a karok kényszer kapcsolata oldja a nulla ág után a fázisokat. Gondolom az ebből adódó következményt nem kell ecsetelnem.

Akkor sem volna helyes. Akkor sem tekinthető a két fogyasztó soros kapcsolásnak. Ha így lenne akkor a két fázisra kötött izzó nem a névleges "fényével" világítana, hisz akkor egy izzón csak 200V feszültség esne (vagy kijelenthetnénk, hogy Kirchhoff hülye volt ).

Mint írtam, "ha csak két fázis lenne" vagyis nulla nincs. Ez esetben tényleg soros kapcsolásról van szó. Ha a közös pontjukra csatlakozik a nulla akkor nincs soros kapcsolás.

Ebben igazad van.

Indokolgatsz ilyen-olyan fázistolásokkal, mikor a kérdező villanytűzhely, sütő, bojler és villanykazán üzemeltetéséről kérdezget.

Igen, ez igaz, de semmi problémát nem okoz ha egyszerre szakadnak meg, vagy esetleg pár ms-el a nulla hamarább. Igen, keletkezik egy rövid idejű túlfeszültség, de csak addig áll fent amíg a megszakító fázis oldala is meg nem szakított, ez pedig nem hosszabb idő, mint amilyen tüskéket tud okozni egy induktív visszarúgás a hálózaton. Egyszerűen nincs olyan érzékeny fogyasztó a hálózaton aminek problémát okozna. Amiben esetleg gondot tud okozni érzékenyebb elektronikák (pl. kapcsolóüzemű tápok) azokban van ezen impulzusok ellen védelem.

Láttál már olyan 3 fázisú kismegszakítót aminél egy durvább zárlat után az egyik fázis nem záródik? Mert én igen (többet is). Szerinted mi lesz a következmény, ha éppen erre van kötve a nulla? Márpedig egy fázis-nulla zárlatnál ez könnyen előfordulhat.

Én még nem találkoztam olyan 3 pólusú kismegszakítóval, amire valaki 2 fázist és Nullát kössön be. Olyannak már igen, hogy 4 pólusú arra a 3 fázis és a nulla, de a nulla itt valóban csak segédérintkező és nem tölt be túláramvédelmi szerepet.

Ezt inkább elektroncso-nek kellett volna címezned

Na ez az....fasza..és a negypolusu vezetekvedo a fazison mér, a nullán nem vagy??

Én viszont találkoztam már olyannal is ahol mind a négy túláramvédelmi szerepet tölt be.

Igen létezik olyan is. A kismegszakítón a rajzjelből látni.

Igen valami ilyesmire is gondoltam a 180 ill 120 fokos eltolodással kapcsolatban.Akkor ez ugy van hogy a három egymassal 120 ban eltolt vektor közös eredoje nulla ez ok. asszimetrikus terhelesnel kiegyenlit elkezd folyni a nullan az aram ez ok. de ha kiesik egy fázis akkor a kettö vektoros eredoje nagyobb lesz mint a fázison folyó áram? akkor ez még veszélyes is!!
???mennyivel folyhat nagyobb aram a nullan mint a fazison ebben az esetben? köszönöm a hozzászolásokat

Van az két pólusúba is, de tudtommal ezek speciális felhasználásra vannak olyan készülékekhez ahol követelmény a nulla túláram védelme is.

Ez inkább elméleti, nagyon speciális eset. Egy lakásban ez nem igazán fordul elő.

Itt: Bővebben: Link. "Áram vektorábra", jobb oldali vektorábra. Az I₀ áram folyik a nullán.

nekem most épp gyakorlati eset a korabban emlitett okok miatt. melyek lehetnek azok az esetek? megcsinalhatom vagy nem? mostha felkapcsolom az L1 et akkor logikus hogy a nullán a fázisáram folyik ha az L2 akkor növekszik az áram a N ben?????????Az vektorosan leszed belöle nem???

Igen, nálad mindig kisebb lesz. Szélsőséges esetben, gyakorlatilag majdnem tisztán kapacitív ill. egy másik fázison induktív fogyasztók esetében fordulhat elő, hogy a nullán folyó áram nagyobb lesz. Ilyen fogyasztók nálad nincsenek.

Nem, csökkenni fog. Ha nem több tíz nagy teljesítményű kapcsolóüzemű tápot üzemeltetsz a fázisokról, akkor soha nem lesz nagyobb áramod mind bármelyik fázison. 100-100 számítógép már csinál durva dolgokat, de ez is a bemenő egyenirányító miatt, mert akkor az áramnak nem csak 50Hz-es része lesz, hanem lesz 100Hz, 150Hz, 200Hz, 250Hz, ...