A továbbképzéseken tanultuk.

Ja, bocs nem tudtam, hogy te UFO képzésekre is jársz

Onnan, hogy TN hálózatnál 2-3 oszloponként látszik a földszondához vezető sodrony ami fönt a PEN-hez van kötve. TT hálózatnál ez nem látszik hiszen nincs is. Ha neki pont az ablaka előtt van egy ilyen földpotenciálra hozó pont akkor elég kinéznie az ablakon, ha nem ott van akkor esetleg sétálnia kell egy kicsit. Nem tudom pontosan, hogy hány méterenként kell leföldelni (50-100m körül), de hagy ne kelljen már elmennem lefényképezni.

Magyarországon TN-hez a cégek általában az utolsó magyar szabvány előírásait vették át vállalati szabályzatokba - nem azért, mert utáljuk Brüsszelt, hanem azért, mert a ...364 sorozat az nem nagyon foglalkozik ezzel a kérdéssel. Ezek voltak:
- 350 m-enként
- végponton
- még régebben: az 50 m-nél hosszabb leágazásokat is végponton
De maga az, hogy a szolgáltató a saját berendezéseit beköti a nullavezetőbe, az nem jelent semmit.

Többé kevésbé ugyan ez van itt is.
Mit értesz az alatt, hogy ? Pl. a közmegvilágítás lámpáit?

Azt, meg kereszttartót, szakaszbiztosító szekrényt, stb.

Na gyorsan kimentem elsétáltam a trafóig ez kb 200 méter tölem ez egy zsákutca az utca elején a trafó .
Végig követve az oszlopokat sehol nincs levezetve csak a trafónál egyértelmü
Az összes.többi oszlopon csak a keteszttartók illetve a közvilágitás konzolai vannak összekötve.

Ez az a megfigyelés tehát, amire nem szabad alapozni.
A hatvanasok vége óta TN-re elvileg alkalmas hálózatokat kell építeni.
Nem hiszem, hogy nálad annál régebbi lenne (az csupasz sodrony volt P szigetelőtartókon).

Nem is alapozok semmire .
Igen csupasz sodrony van szigetelökön.
En itt lakom 24.éve azóta ugyan igy néz ki .a trafót már cserélték vagy háromszor . gondolom mindig nagyobb teljesitményre ?

Cserélték már nálunk is de előtte áramtalanították és eloltották. Hasonlóak a villanyoszlopok, mint a képen? Most fényképeztem.

Igen ugyan ilyen.

Még a galamb is stimmel.

Balkani gerle

Természetesen ezt én is tudom. De ugyebár egyetértünk abban, hogy egy oszlopot megtekintve az ablakból ez nem igazán dönthető el. Egyébként az újabb oszlopoknál (nem 1-2 év az újabb) nincs is sodrony, a földelő a betonba van öntve.

Szondától 16-os kellene hogy jöjjön. Egyébként plombált területen nem kötünk már össze hogy a későbbiekben ne keljen bontani. Lakáselosztóban kell összekötni nullát a szondával. Nemrég csináltuk kicsiny falutokban a hivatalt illetve az óvodát ott is így jártunk el Szólhattál volna a szabványosítás végett na mindegy rég beszéltünk már.

Itt 10 es van Mhk szerintem azzal nincs.gond .
Aki csinálta nem kötötte össze sött össze.volt.kötve az elosztóban és kivette mondván azt úgy kell.
Ismered is ki volt az de itt nem irom ki.

Azért nem látjátok a földelőket, mert vasbeton esetén, az oszlop aljánál kell keresni a rákötést. De lehet hogy az a földben van éppen. maga az oszlop is földel.

Nincs rákötve, hidd el. Gyere el hozzánk és vizsgáld meg az összes oszlopot. Az is igaz, hogy lassan állnak át TN rendszerre. Annyira lassan, hogy kb. öt éve tart a folyamat de még mindig nem végeztek...

Hol laksz?

Kb. mindegy is. Volt DÉMÁSZ területen járj körbe pár falut, láthatsz sok TT rendszert.

Egy érdekesség a sok közül
A szabvány azt írja, hogy a fogyasztó és az áramszolgáltató közötti áramszolgáltatási megállapodással azt kell igazolni, hogy a 4-41. rész követelményei teljesülnek. A KLÉSZ tartalmaz ilyen feltételeket – a nullázás külső, illetve belső feltételeiként említi. Nézzük meg ezeket a fogalmakat a KLÉSZ szerint. A nullázás külső feltételei: azok az elosztóhálózati feltételek, amelyek maradéktalan teljesülése szükséges ahhoz, hogy a nullázásos érintésvédelem az adott elosztóhálózatra csatlakozó valamennyi fogyasztói vezetékhálózaton – a „nullázás belső feltételeinek” az egyes fogyasztói vezetékhálózatokon való teljesülése nélkül is – alkalmazható legyen.

A nullázás belső feltételei – egy fogyasztói vezetékhálózatra vonatkozóan –: azok az MSZ 172/1-ben meghatározott különleges feltételek, amelyek teljesülése esetén az adott fogyasztói vezetékhálózaton a nullázásos érintésvédelem abban az esetben is alkalmazható, ha a „nullázás külső feltételei” egyébként nem teljesülnek.

Nullázás külső feltételei
Az MSZ 172 leírja, hogy mikor szabad a kisfeszültségű hálózatot TN-rendszerűnek nyilvánítani, ekkor az alább felsorolt követelmények mindegyikét teljesíteni kell.

Közcélú hálózat villamos szerkezeteire teljesülnek a szabvány követelményei; a közcélú hálózat nullapontja (egyfázisú vagy egyenáramú hálózat esetén: középkivezetése).
Közvetlenül földelt; szabadvezetéki közcélú hálózat esetén ennek végpontján (a tápponttól legtávolabb eső leágazó pontnál), valamint legalább 350 m-enként a nullavezető földelve van; a közcélú hálózat villamos szerkezeteire teljesülnek a 3.3.4. szakasz követelményei.
Ha a fogyasztói vezetékhálózat csatlakozási pontjánál rendelkezésre áll a közvetlenül földelt nullavezető, amelynek a keresztmetszete legalább a fázisvezető keresztmetszetének a fele, és legalább 10 mm2.
A fémesen összefüggő hálózatrendszerről táplált, illetve igénybejelentés alapján táplálni tervezett, fázisonként 16 A -nál nagyobb teljesítményigényű fogyasztónál nincs áram-védőkapcsolás nélküli védőföldelés kiépítve.


Nullázás belső feltételei
A TN-rendszerűnek nem nyilvánított, de közvetlenül földelt rendszerű, közcélú hálózatra csatlakozó fogyasztói vezetékhálózat TN-rendszerűnek minősíthető, ha kielégíti a következő feltételek (a nullázás belső feltételei) mindegyikét:

A fogyasztói vezetékhálózat csatlakozási pontjánál rendelkezésre áll a közvetlenül földelt nullavezető, amelynek keresztmetszete legalább 10 mm2, ha a fázisvezetők keresztmetszete 25 mm2-nél kisebb, illetve legalább a fázisvezetők keresztmetszetének a fele.
A fogyasztói vezetékhálózaton kialakították a meghatározott EPH-hálózatot, amelyhez betonalap-földelés, vagy egy (méréssel igazoltan) legfeljebb 10 földelési ellenállású, természetes vagy mesterséges földelés csatlakozik.
Az épületen belül, valamint az épület fogyasztói vezetékhálózatáról ellátott szabadtéri környezeten belül minden védővezetővel védett fogyasztó-berendezés teste (az áram-védőkapcsolással védettekké is!) nullázva van.
A szabvány előírja, hogy ezt a villamos berendezés első ellenőrzése jelentésének készítőjének ellenőriznie kell.

Pár gyakorlati szempont
A szabvány ad javaslatokat, hogyan nézzen ki a hurokimpedancia mérési jegyzőkönyve. Azonban így pontatlanul fogalmazok, hiszen nem lehet elégszer elmondani, hogy a villamos berendezés első ellenőrzésének jelentése sokkal több, mint „sima” hurokellenállás jegyzőkönyv. Például míg az MSZ 172-1 szerint, ha a kioldószerv áram-védőkapcsoló volt, a túláram-védelmi szervet a jegyzőkönyvben fel sem kellett tüntetni, az addig MSZ HD 60364-6:2007 szerinti villamos berendezés első ellenőrzésének jelentésében az áramkörök azonosításának keretében az összes védelmi eszközt meg kell adni – függetlenül attól, hogy érintésvédelmi kikapcsoló eszköz-e vagy sem. A szabvány szerint például meg kell adni áramkörönként a vezető anyagát, keresztmetszetét és azt is, hogy milyen védőcsőben fut. Magyar-országon – pár államhoz hasonlóan – egyszerűsített jegyzőkönyvek is elfogadhatók.



forrás:

https://www.villanylap.hu/lapszamok/2014/december/3414-msz-hd-60364...es-iii

Nálunk perpillanat tilos összekötni a nullát és a védővezetőt. Ennyi, nincs tovább, nincs itt semmi érdekesség, csak régi hálózat.

Pedig, ha szabványosítottak, akkor lehet.

Nem, még nem szabványosították. Harmadszor írom le, hogy sok helyen még TT hálózat van. Ugye a papír sok mindent elbír, rá lehet írni, hogy én vagyok az USA elnöke, csak éppen nem igaz.

Úgy látom a fél fórumot meg kell hívjam "üzemlátogatásra" mert csak hírből ismerik a TT hálózatot.

Persze hogy lehet. Évtizedek óta lehet, sőt régebben kellett is, mert nem lehetett TT rendszerben a kioldáshoz szükséges hurokellenállást biztosítani. Akkor még a Fi relé csak úri huncutság volt.

Ha vennéd a fáradtságot és elolvasnád, amit bemásoltam, látnád, hogy TT hálózaton is megengedett, ha ...

Nálunk egyértelműen tilos, ezt a hálózat tulajdonosának szerelői mondták egybehangzóan, nincs ha.

Akkor ne legyen!

Nem védeni akarom a szolgáltatókat, de néhányan alapvető félreértésben vagytok.
A saját ingatlanod érintésvédelmének biztosítása nem a szolgáltató feladata hanem a tied.
A szolgáltatók mindent megtesznek, hogy a saját hálózatuk biztonságos legyen még ha ezt mi fogyasztók nem is látjuk. A transzformátor állomásoknál komoly földelőhálózat van telepítve továbbá minden csomóponti elágazásnál földelik a "N"át. Ezeket rendszeresen mérik, míg a családi házaknál ez nem jellemző. A jó szolgáltatói földeléseknek köszönhető, hogy a "FI" relék megfelelően működnek házaknál letelepített "gagyi" földelésekkel.
Természetesen a szolgáltatóknál is vannak kóklerek.

Még egy megjegyzés.
Családi házaknál a"TT" érintésvédelmi rendszer nem megengedett.
Az MSZ 172 nincs érvényben helyette MSZ HD 60364
A KLÉSZ helyett a 40/2017. (XII.4.) NGM rendelet van hatályban.
Hálózatra csatlakozás követelményei Msz 447