Nagyon köszönöm, valószínűleg kipróbálom a rajzodat 4N25-al (mert ez van jelenleg a fiókban).

Most olvasom, hogy a 6N137 és 4N25 kimenetére erősítés kell az Arduino-nak külöben nem működik jól.
Arduino Trick: Using any low gain opto-isolator for MIDI

Korrekció: a cikkben a 6N136-osról írnak.

Sikerült 6N138-al galvanikusan leválasztani az Arduinoról a vevőt. Az AltSoftSerial-t is átírtam inverted logikra.

Szeretném kiírni a jelszintet az A244D 10-es lábáról. Hogyan lehet megmérni azt a kis áramot, 300-500 micro A, az Arduino analog bemenetével, milyen ellenállást tegyek a 10-es lábra? Kipróbáltam 1.5 és 10 kOhm-al is, ugyanannyit mér, 0.02 mV, ami nem helyes szerintem.
A 10 lábra szánták a "tuning indicatort".

Köss a 10-es lábra egy 100 kΩ-os ellenállást a GND felé és oszcilloszkóppal mérd meg a jelszinteket. Mennyinek kellene ott lennie? Fel is lehet erősíteni a jelet.

Csak egy voltmérőm van. Az adatlap 600 mV-t ír jelmaximumon egy 400 Ohm ellenálás esetén.
Betettem a 400 Ohmot, de akkor 0.00 V-t mér az Arduino kiváló vétel esetén is.
Ha ellenállást nem használok és úgy kötöm be az Arduino A0 bemenetére, akkor ugrál a mérés 0.2 V - 3.1 V között. Rátettem egíy 0.1 µF kondit de nem lett stabil.
Kipróbálom 100 KOhm-al.
A másik órám kiírja a jelszintet, hogy könnyen jelmaximumra tudjam állítani (RE6032 IC van a FUM2 HKW által gyártott modulban) az antennát. Gondoltam ezzel a vevővel is kiíratom a jelszintet.
Változik a mért érték, ha növelem az AGC-vel az erősítést. Csak az a baj, ha növelem az erősítést, csökken a 10-es lábon Arduinoval mért feszültség.

Biztosan rosszul értelmeztem valamit az adatlapból:
EMF=electromagnetic field. Nem tudtam, hogy az EMF-et mV-ban mérik. Ez bonyolult nekem. És mem ellenállásról van szó, ahogy írtam, hanem impedanciáról

EMF: Electromotive force. Ebben az esetben inkább ezt jelenti.

Az impedancia egyfajta "gyűjtőfogalom", váltakozó áramú ellenállás ami a frekvecia változására szintén változik. Nem feltétlen van gond az ellenállás szó használatával ha az IC nevezett lábán lassan változik vagy éppen állandó a feszültség.

Oszcilloszkóp nélkül nehéz tanácsot adnom úgy, hogy nem tudom, milyen a kimeneti jel az adott lábon. Talán valaki tudja, mit kellene ott "látni".

Köszönöm a választ. Rátettem egy 22µF kondit és ez már stabilizálta a feszt. Az ellenálás 1MOhm lett. Az Arduino A0 bemeneti impedanciája nagyobb mint 100MOhm.
Nézem a TCA440 belső rajzát és azt látom, hogy a 9-es lábra beadott fesztől függ a "tuning indicator" meghajtása. Ha fix beállítású az AGC (egy potméterrel állítom be a feszt, mint Feri007 rajzán), akkor nem változik a "tuning indicator" feszültsége. Ha jól látom csak akkor fog működni rendeltetésszerűen a "tuning indicator", ha működik automatikusan az AGC a 9-es lábon keresztül. Ez logikusnak is tűnik, a rádió IC-k többségénél az AGC-ről oldják meg a "tuning indicator" meghajtását. A macska rúgja meg, most akkor automata AGC kell, azt is meg kell csinálni mint beles rajzán, pedig én a kézi beállítások híve vagyok (pótméterrel szeretek beállítani erősítéseket, mert az automatkus AGC, ha nincs jól beállítva akkor még rosszat is csinálhat). Vagy esetleg egy diódán keresztűl egynirányítsam a TCA440 kimenetét és az arányos lesz a jelszinttel és azt használjam jelerősség kiírására és így megmaradhat a manuális erősítés beállítás?

Erre már érdemben nem tudok válaszolni. Ha a pontos idő kell, nem megoldás egy GPS modul használata?

A pontos idő már egy éve működik. Most csak tovább fejlesztem az áramkört.

Sajnos a tuning indicator az AGC feszültségét "méri", és nem is lehet leválasztani róla. A TCA 440 (Siemens) adatlapján láthatod, elég fura karakterisztikával.
Azt megteheted, hogy a diódáról levett jelet külön erősítve mérheted. Legalább lesz lehetőséged váltani kézi, és AGC között, ahogy az adatlapon is van.

Igen, próbáltam egy 1N4148 diódával, egy 39K ellenállással és egy 4.7µF kondival. Kiveszem a ferritet az antenna tekercsből és semmi változás a feszültségnél, illetve elhanyagolható a változás, 0.01 V. Ez elhanyagolható a 600 mV-hoz képest. Csak ennyi lenne a különbség a van jel és a nincs jel között?
Nem lehet, hogy csak AM esetén működik ez a módszer? A dióda egyenírányítja, demodulálja a jelet és a kondenzátor átlagozza. FSK jel esetén nem demodulál a dióda, szerintem nem megfelelő a módszer. Amúgy nincs korrekt szűrés, ezért a 7-es lábon (kimenet) mindenféle zaj jelentkezhet, a keverő felharmonikusai, ezért szerintem a kimenet nem használható hasznos jelszint mérésre.
Kiváncsi vagyok Beles AGC-jére, vajon működik?

Szerintem külön kéne választani a két jelutat. A demodulátor dióda után egy kisebb időállandójú szűrést az FSK jelnek, és egy nagyobb időállandójút a vivővel valamelyest arányos egyenfeszültségnek, hasonlóan, mint az AGC jel előállításának, de attól függetlenül. Ezt mérheted az ardunióval. Ezt az egyenfeszültség változást valószínűleg erősítened kell, ahogy az IC - belül is teszik.

Köszi a választ pucuka. Tovább olvastam a témában. Találtam egy érdekes megjegyzést a TCA440 AGC-jéről.

Forrás: Elektor: Navtex receiver
Gyakorlatilag azt írja a cikk, hogy nincs szükség az AGC-re, mert a TCA440 szükség esetén limitálja az FSK jelet. Maximális erősítésre állítja be az RF és IF egységeket.

Én is ezt tapasztaltam. Közel lakom az adóhoz és nyugodtan maximálisra állíthatom az erősítést, nincs rossz hatása.
Egyéb:
Csak a ferrit rúdon van hangolt köröm (és az XR2211-en) ezért szerintem nincs semmi értelme mérni a TCA440 kimeneti jelét (gyakorlatilag A244D-t használtam végig, még ha TCA440-et említettem a hozzászólásaimban, bocs), mert a zavaró jel néha nagyobb a hasznosnál.

Azt tervezem, hogy beteszek egy FET-et a bemenetre azt remélve, hogy szükebb lesz a beengedett sáv. A FET nagyobb impedaciája miatt kevésbé szélesíti a beengedett sávot mint a TCA440 bemeneti körei. Majd akkor visszatérek a kimeneti jel mérésére.
Vitatkoznék azzal a fórumban írt véleménnyel, hogy a TCA440 erősítése elegendő. Nekem nem ez a tapasztalatom.

Egyik fórumon azt olvastam, hogy az oszcillátor+osztó nagyobb zajt generál mintha egy a konkrét frekvenciára készült oszcillátort használnánk. Az osztó zaját hogyan lehetne csökkenteni? Leárnyékolással? Nyilván az osztót nem lehet kihagyni, mert nincs megfelelő frekvenciájú kvarc. Ha több lépcsős a leosztás akkor több különböző frekvenciájú zavaró jel lesz.

Nálam a TCA440 max. erősítés esetén néha begerjedt. Valószínű, ha az első fokozat után élesebb szűrő lenne, el lehetne kerülni. További gond, hogy a max. erősítés mellett már túl nagy a jel a PLL FSK demodulátor számára (200mV eff. szükséges az LM567 -nek. Digitális -mikrokontrolleres- demodulátorhoz pedig kevés.)
A megoldás: keskenysávú KF erősítő. Mivel hangfrekis, valami aktív szűrős is lehet.
Utána jöhet a határolás. És utána lehet visszaosztani a jelet, ha szükséges.

Köszönöm a választ. Nálam az XR2211 is limitál, valószínűleg ezért nincs gond.
Viletel István a Rádiotechnika 1987/2. számában közölt DCF77 vevője bemenetére betette a FET-et, igaz tele van szűrőkkel a rajza. Később kiegészítette 2 FET-esre a bemenetet. (Nála van AGC.) A FET-el főleg a bemeneti szelektivitást növelném. mivel nagyobb az impedanciája.
Veszek egy marék fazékmagos tekercset, de lehet, hogy OPAMP-os szűrő lesz.
Akkor lesz jó a vevő ha áthangolva a DCF39 és DCF49-et is képes venni , habár még a HKW modulja sem képes kis ferrit antennával behozni őket Budapesten (a csepeli panelrengetegben).
Probálta valaki átállítani a vevőt 147.3 kHz-re, a hamburgi időjárásjelentéseket sugárzó DDH47 hívójelű adóra? Az is FSK-t használ. Gondolom semmi esély a vételére komoly szűrők nélkül.

A DCF77 amplitudo-modulált, a HGA22 FSK.
Az AGC az első esetben érdekes(ebb)
A tekecsek használata dicséretes, behangolásuk gyötrelmes
A 2 fetes aktiv ferritantenna nagyon vonzó: éppen az erős zavarkörnyezetben igér jó elnyomást.
Ha meglenne az RT ezen oldala, szivesen látnám.

Az RT 1988/8. számának 406-407. oldalán van a "Kiegészítés a szuper pontosságú digitális órához". Most nézem, hogy a ferrit tekercs bifilárisl lett és a FETek ellenütemben dolgoznak (én úgy emlékeztem, hogy kaszkód a kapcsolás, de nem az).

A TCA440, és az A244D között nincs különbség, már ha hinni lehet az adatlapoknak. Bár az utóbbi NDK -s koppintás, elképzelhető némi különbség. Nekem TCA440 -el van tapasztalatom, az bizony igen gerjedékeny, ami azt is jelentheti, hogy a lehető legnagyobb erősítést pakolták bele.
Az aktív antenna bemeneten a FET -ek önmagában nem sokkal jobbak, mint tranzisztorok, hanem a lényeg a szűrőkben rejlik. Ahogy Feri007 írja, használatuk eredményes, behangolásuk gyötrelmes. azonban a szimmetrikus ellenfázisú bemenetnek is vannak előnyei.

Egyszer beletettem egy TCA440 IC-t a vevőmbe és nem tudott használható jelet produkálni bárhová állítottam az erősítést. Valószínűleg nem Siemens eredeti ami van nekem.

Nekem még eredeti volt, a feladat földradar készítése volt, de kínlódtam vele eleget, mire működőképes lett.

Szeretnék egy kicsit bekapcsolódni a témába. Nekem egy olyan órára van szükségem ami akkumulátorról működik és emiatt néhány speciális funkciója is van - ami a bolti órákban nincs (egy vitorláshajó fedélzetére kerülne és éppen tervezési fázisban vagyok vele. A speciális dolgai : 11,5V akkufeszültség alatt lekapcsol a kijelző, nagyméretű (10cm) LED kijelzők, sötétedéssel visszaveszi a fényerőt, mozgásérzékelő kapcsolja be a kijelzést és kb 1 perc után ki, ha nincsenek a kajütben, nyomógomb hatására adot iseig figyelmen kívül hagyja a mozgásérzékelőt.
Sokáig én is a DCF77-re voksoltam de aztán megtalátam a HKW honlapját és írtam nekik - a netes fórumok mérései alapján az ő vevőjük a legérzékenyebb - és ők ajánlottak valami mást. Van egy moduljuk (FMF10000L_FUM1_FSK-L) ami veszi a HGA22 jelet és DCF kompatibilis formátumban kiadja a vett és dekódolt jelet.
Ez számomra azt jelenti, hogy ha épít valaki egy DCF77 vevő órát akkor csak a bemenetére kell tenni ezt a modult és máris képes venni a sokkal jobb vételi viszonyoknak örvendő HGA22-t....

De ha úgyis te csinálod az órát, nem egy meglévő DCF77 órába kell jelet juttatnod, akkor mi értelme van "átkonvertálni"? Egyébként valóban nagyon jók a vevőik, én is kísérleteztem velük.

GPS antenna + GPS modul + egy kis szintillesztés + uart -tal rendelkező mikrokontroller = Nem csak az időt tudod pontosan, hanem a haladási irányt és a sebességet is.

Attól is függ, merre jársz a hajóval. Ha csak a Balatonon, és csak a pontos idő fontos, akkor elég lehet a DCF, HGA22, de jobb, és korszerűbb megoldás a Hp41C szerinti. Ha tengerre is akarsz merészkedni, úgyis szükséged lesz gyári navigációra.

Annyi értelme lehet az HGA22->DCF77 form'tum konverziónak, hogy a DCF77-re kész tervek vannak, egyszerűbb építeni így valamit.
Amúgy hajóra én is GPS alapú órát készítenék
- nem akadályozott a vétel
- áram/energia nem annyira limitált
- és a poziciót is fel lehet használni.
Tipp: Raspberry Pi-hez könnyű GPS-t illeszteni, a téli-nyári időszámitás átkapcsolását könnyű megvalósítani. Kijelzés is pofonegyszerű.

Még sosem volt dolgom GPS alapú időcsomagokkal, míg a DCF77 jelfeldolgozóra valóban vannak kész kapcsolások, csak a saját spec dolgaimat kell belekalapálni a meglévő programokba és átalakítani a HW részt a saját igényemre.
De most, hogy kaptam ezt a rakat infót - annyira egyszerű ha csak egy dolog van , mert nem kell választani - futok egy kört GPS irányba is.
Első nekifutásra csak a Balatonon használom a hajómat.
Azért gondoltam a DCF77 - HGA22 kombinációra, mert csak egy átkapcsoló és minden változtatás nélkül használható az óra a két rendszeren, hiszen mindkét modulból DCF forátumú adatcsomagok érkeznek....tehát csak egy adatfeldolgozó kontroller - amelyik minden más problémámat is lekezeli - kijelző és meg van oldva a problémám.

Az ebay-en ezt találtam : GPS vevőantenna 27USD árért szállítással ..... és tényleg csak egy sorosport kell hozzá.

Ezt vedd meg: NEO-6M. Több változata is létezik, te ezt keresd, amelyiknek négyzet alapú, különálló antennája van.

Nálam pincében működik kettő is, kellően érzékenyek. Szabad térben 10 - 20 másodperc alatt ráállnak a műholdakra.