Attól, hogy szétszedsz egy más által készített dolgot és újra összerakod, te még nem készítettél semmit. Erről esetleg akkor beszélhetünk, ha tettél, építettél bele egy általad készített, kitalált szerkezeti elemet.

Kíváncsi lennék, meddig bírja valós környezetben. Az autók is ott rohadnak a leggyorsabban, ahol hegesztettek rajta...

Pld.: Amerikába. És amerikai lenne a Ferrari.

Én hasra esek a teljesítmény, a tudás és a tehetség előtt - ilyen vagyok. Egyben nem esem hasra a milliárdokból kifejlesztett űrtoll esete előtt. Mert magas technológiával, rengeteg emberrel és sok erőfeszítéssel is lehet szutykot előállítani. Én pedig arra szerettem volna rávilágítani, hogy valakit addig kell megbecsülni - amíg él. Beethoven élete tipikus példa erre. Amíg élt - nélkülözött, kottákat másolt gyertyafény mellett. Megvakult a nélkülözésben és megsüketült. Ha életében megkapta volna azt a megbecsülést, ami kijárt neki - mert tényleg géniusz volt - akkor többet is adhatott volna önmagából az emberiségnek. Steve Jobs megkapta a lehetőséget, a pénzt, pedig csak egy bűnöző volt, akinek legalizálták a tevékenységét (Bluebox story) . Én pedig erről beszélek. Mert nem esek hasra a nagy gyártók teljesítménye előtt. Persze vannak kivételek, de amögött nem csak pénz van, hanem több ember saját, egyéni teljesítménye. Erre tipikus példa a svédek egyedi autógyártója a kis cégből induló Koenigsegg. Mindenki pont ugyanezt súlykolta, aztán laposra verte a Ferrarit gyorsulásban és szerintem az egyik legjobb műszaki műalkotás. Szemben ezzel meg lehet nézni az Opelt mennyit fejlődött 30 év alatt, mint multi.

Más a tervezés célja. A Ferrari is tudna erősebb motort tervezni gyártani, csak nem akar személyautóba. Ha megnézzük az F1 ben a Ferrarit, 1600 köbcentis motorral közel 1000 lóerőt tud, a Köenigsegg sokkal nagyobb 5000 köbcentivel 1350 lóerőt. De ha megnézzük az F1 Ferrarit gyorsulásban a Köenigsegg sehol sem lenne a Ferrarihoz. De azt megint más szempontok szerint tervezték.

Tetszik, ahogy kiragadsz mondatokat az eredeti környezetből és elkezded cáfolni, politikusnak kellett volna menned.

Koenigsegg-et egy lapon említeni egy hobbistával, nem is tudom...

Vicces vagy. Csak a lényeget írtam le az én szemszögemből - ahogy én látom. Ahogyan te is leírtad, te hogyan látod. Írhattam volna Rubik Ernőt is, vagy az évi 400 magyar feltalálóból bármelyiket, akik hazai karrier helyett külföldre viszik a találmányaikat, mert annyira nem mindegy milyen környezetben élnek. Nem a kalandvágy hajtja őket sem hidd el.

Egy feltaláló csapat nélkül nem megy sokra. Ahogy a csapatnak is kell az, aki hozza az ötletet.
A csapatot pedig finanszírozni kell. Ahhoz tőkebevonásra van szükség. Ehhez számszerűsíteni kell a találmány értékét, meg ilyenek.
Sokáig el lehet jutni magányos farkasként is, de racionálisan gyártható és eladható terméket nem lehet egyedül csinálni.

Ez nagyon így van. Múltkor olvastam, hogy a nyolcvanas években, jóval megelőzve a korát, egy magyar ember fejében már megszületett egy ipod-szerű zenelejátszó terve. Csak mivel egyedül volt (és magyar), nem lett belőle olyan világraszóló dolog, mint S.J. kreálmányából. Bár az is lehet, hogy akkoriban még megvalósíthatatlan lett volna, nem volt meg hozzá a technikai háttér, csak egy futurisztikus álom volt. Vagy igaz se volt.

Enzo Ferrari megalkotta a világ egyik legismertebb, egyik leginkább "kívánt" autómárkáját - talán a legismertebbet és a leginkább kívántat. Van pár ember akivel ezen kategórián belül összehasonlítható, pl. Ettore Bugatti, Ferruccio Lamborghini, Gottlieb Daimler, de akár Christian von Koenigsegg vagy Henry Ford ilyen.

De akit onnan ismerünk, hogy láttuk a Discovery Channel-en romokat flexelni, az más kategória, ezért "indiai Enzo Ferrari"-nak nevezni szerintem azért egy kicsit erős.
Ezzel nem kritizálni, nem fikázni akarom Leepu-t.

"Egyben nem esem hasra a milliárdokból kifejlesztett űrtoll esete előtt."

Ami tudomásom szerint hoax: Bővebben: Link

A fő probléma szerintem az volt ezzel az "ipod-szerű" dologgal, hogy a technológia nem állt azon a szinten, hogy egy széleskörűen használható termék legyen belőle, ami mindig a világsiker egyik szükséges feltétele.

Igen hoax, de még mekkora. Felvilágosultabbaktól hallottam már úgy is, hogy az oroszok sem használhattak soha ceruzát mert a grafit miatt robbanásveszélyes. Ez már közelebb van az igazsághoz, de van egy kis bökkenő. Az orosz (szovjet) űreszközök a kezdetektől fogva szűrt légköri levegővel vannak töltve egy légkörnyi nyomásra. Ebben a környezetben a grafit nem robbanásveszélyes (persze a cikkben leírt elektromos tűz este attól még fennáll). Tiszta oxigén közeget a NASA használt, ami viszont önmagában is robbanásveszélyes (gondoljatok bele mi történik ipari oxigénpalackkal ha szivárog és zsíros rongy kerül rá...). Most lehet mondani, hogy a NASA hülye volt? Ők ezt nem tudták? De tudták, csak van egy bökkenő. A Szatur V hordozórakéta tolóereje elmaradt a szovjet Vosztok és Voszhod (a Szojuzról nem is beszélve) tolóerejétől, egyszerűen nem tudta volna elérni a szökési sebességet ha "nehéz" szűrt légköri levegővel töltik, tiszta oxigénnel jelentősen csökkentették a starttömeget.
A Szojuz maga is egy érdekes eszköz, 50 éves sorozat és jelenleg a fejlett nyugati világ egyetlen emberszállításra alkalmas űrhajója. Túlélte a NASA jelképét az űrsiklót is. Ráadásul köszönhetően a jól kitalált biztonsági rendszerének megbízható típus, bár nem is olyan régen a Szojuz MSZ-10 balesetet szenvedett kilövés közben (majdnem 30 év után először), de a mentőrendszernek hála mindenki jól van csak éppen nem jutottak el az ISS-re. Ráadásul a fent lévő Szojuz meg lyukas volt, és bár befoltozták lassan élettartama lejár vissza kéne térni vele (a misszió is lejár) de akkor üresen marad az űrállomás amire több mint egy évtizede nem volt példa.

A grafittal mindenütt baj van súlytalanságban. Jól vezet és a pora a víznél is alattomosabban, kevésbé észrevehetően jut el olyan helyekre, ahol nem kellene áramot vezetni. Az űreszközökön pedig spórolnak mindennel, ami tömege van és kicsit is mellőzhető az adott helyen, ilyenek az elektromos szigetelések is. (Apollo-1 baleset: kellettek a szigeteletlen vezetékek is hozzá - később sem szigeteltek mindent)

Miért is élte túl a Szojuz az űrsiklót??? Mert a szovjeteknél/oroszoknál nem volt pénz mást üzemben tartani Fejlesztés az volt, csak a szovjet csődhöz az is hozzájárult (Enyergija-Buran)...
Miért nem lett azonnal más jármű az űrsiklók helyett? Mert nem volt rá pénze a NASA-nak (illetve de, csak elnökváltás=irányváltás a NASA-nál, így aztán pár évig költenek dollármilliárdokat a később leállított programokra). Az Oriont-t már javában fejlesztették, az első példányt építették, amikor az utolsó űrsikló repült. De már akkor látszott, mennyire drága lesz az Orion, így kiírtak pályázatokat magáncégeknek, ISS taxizásra... (az Orion-SLS árának kb. tizedéből nem egy, hanem két cég fejleszt űrhajót - mindkettő a személyzet nélküli tesztrepülés előtt áll)

Az MS-10 esetén a mentőrendszernek nem jutott szerep, manuálisan váltak le a nem működő rakétáról. A biztonság a repülés sűrű légkörön kívüli szakaszában már a konstrukcióból/elrendezésből adódik. Itt már nem gond pl. egy széteső rakéta (a legjobb a tetején lenni).
A mentőtornyot újabban (már TMA sorozatnál is) 3-4 másodperccel a boosterek előtt leválasztják, a hiba viszont a boosterek leválasztásakor történt, amikor a mentőtorony már messze járt. Viszont megvan a hiba oka (a részleteket okt. 30. után publikálják - de ezt-azt lehet tudni), nemhogy csúsznának a későbbi repülések, hanem a dec. 30.-ra tervezett MS-11 repülését előre hozzák dec. 3.-ra.

Ez így viccnek is rossz Végül is a Saturn V 35100kN tolóereje az kevesebb mint a Szojuz 4150kN tolóereje (1 Saturn V = 8,5 Szojuz FG = 1,5 Falcon Heavy = 1,15 Space Shuttle)

Igen, a tömegcsökkentéshez is hozzájárult a csökkentett nyomású tiszta oxigén légkör használata, de volt egy másik oka is: csak felvetted az űrruhát, és azonnal engedhetted le a kabin légkörét, majd várakozás nélkül mehettél ki.

Igaz volt 1986. Én voltam.

Nem véletlen, hogy a gyakorlatban is alkalmazható dolgokra adnak Nobel-díjakat. Ilyen alapon bárki kijelentheti, hogy ő az emberrel egyenértékű mesterséges intelligenciát tudna építeni, ha meglenne hozzá a tehnika.

Ötletekkel tele a padlás.

Van akinek ötletei sincsenek, hiába a pénz, a technológia. Nézz körül az oroszoknál. Elképesztő, mennyi ötlet születik náluk is. Ahogy nálunk is. Ha elolvasod amit írtam, Nálunk is 400 ötlet külföldön valósul meg a közel 4000 születőből - mert igen ilyen az arány ebben igazad van. Azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy az részben az állam dolga lenne, hogy ezeket gondozza. Ezért van az egyetem, az MTA, a sok sóhivatal és a külügy. Nemrég beszéltem egy "egészséges" ország diplomatájával. Elmondta, hogy náluk az a dolga a külügynek, hogy gondozzák a saját termékeiket és piacot keressenek nekik. Ezért kapják a fizetésüket.

Mi köze ennek ahhoz, hogy az ötletek bedőlnek megfelelő technika hiányában? Aki ért hozzá, hogyan kell véghez vinni ilyet, az megvalósítja terveit, aki pedig nem, segítséget kér. Ezekből lesznek a témában sikeresek. Marad még egy csoport, aki várja a kényelmes sült galambot pl. a jóságos államtól.

Kane Kramer, IXI, 1979-ben kezdődött a dolog.
UK patent 2115996 (igényelve: 1981, bejegyezve: 1985), U.S. Patent 4,667,088 (1987)

Engem csak az érdekelne, hogy elméletből mondod-e mindezt, vagy te magad is végigvittél valamit A-Z-ig? Én cipelek a hátamon egy megoldást. Csak a védjegy bejegyzése százezrekbe fáj és egy év. A fejlesztés 15 éve zajlik. A velem egy időben induló német projektek 3 év alatt lezárultak. Ma azok akikkel 2003-ban kezdtem - Dubaiba szállítanak.

Ezt hívják párhuzamosságnak, vagy sok esetben szinkronitásnak. Amikor több, a világ különböző felén lévő ember ugyanarra a műszaki megoldásra, vagy következtetésekre jut. Az enyém nem jutott el a szabadalomig anyagiak miatt. DJ-MATIC névre hallgatott. Saját háttértárral is rendelkezett a koncepcionális modell és mivel nálunk az internet még csak nyomokban sem volt fellelhető - SAT digitális jelfolyamra épült, Igaz teljesen D/A jel -előállítással, ami a hifistáknál biztosan kiverte volna a biztosítékot, de a mai MP3-akat figyelembe véve - életképes lehetett volna. Sokáig még bennem volt, hogy nekiugrok, amint az anyagiak lehetővé teszik, de az ezredforduló táján , amikor megláttam az első CD-MP3 asztali lejátszókat, amik még erősen PC-re épültek - elengedtem a dolgot végleg.

Nem, én nem vágtam a fejszém ilyenbe de nem is nyavajgok, hogy vannak buktatók.Ezt úgy kell érteni, hogy ők ügyesebbek, mint te?

Ezt úgy kell érteni, hogy úgy hasogatod a szőrszálakat, hogy életedben nem láttál borotvát.

Én ezt eddig így tudtam. Egy NASA riportban olvastam ami még az Apollo program előtt keletkezett, az első sikeres Saturn V kilövések idején. Azokban az években a NASA azt mondta, hogy az orosz űrrakéták erősebbek. Az infók Oriana Fallaci Ha meghal a Nap riportkönyvéből vannak, a riportok még a Gemini és Mercury programok idejében készültek az első és másod NASA űrhajós generációval. A későbbi rakétáik tolóereje biztosan erősebb de már maradtak a bevált oxigén légkör.

Már megint a terelés. Eljutottunk onnan, hogy egy ötlet semmit sem ér ha megvalósíthatatlan, hozzád, hogy mennyit szenvedtél és mennyire nem jó neked és még hol a vége.

Ne vedd sértésnek, tényleg nem annak szánom de ritkán látni ilyen megkeseredett embert. Miért nem csinálsz inkább valami olyat, amiben örömöd is leled? Nem kötelező válaszolni, felfoghatod költői kérdésnek is.

Hiába volt szabadalom, ha azt bizonyítás hiányában elbukta. Pedig ott még pénz is akadt...

A Szojuz egyszerűen azért élte túl az űrsiklót mert annak használatát egyszerűen betiltották a túl magas balesetfaktor miatt. Szinte nem volt olyan STS küldetés ami után megvizsgálva az Orbitert ne lettek volna törött, vagy hiányzó hővédő csempék. Egyszerűen a Szojuz egyszerűbb volt és biztonságosabb. Ez főleg az egyszer használhatósága miatt volt, de már kiöregedett, a Szojuz-MSZ az utolsó sorozat, pár éven belül az oroszok is előállnak az új Fegyeracija űrhajóval. A Szojuzok kb. addig maradnak szolgálatban amíg az ISS működik, lévén kompatibilis vele.
A legközelebbi új emberes űreszközt persze megint a SpaceX fogja piacra dobni, az első tesztrepülések még ebben az évben lehetnek. A NASA egyszerűen a csúszások és a leállított programok világa.
Ha megnézed az ISS-t is, annak első moduljai Zarja és a Zvezda is a MIR-2 űrállomás tervei alapján készültek Oroszországban, de amerikai dollárokból.

Igen, 16 évesen az ember még nagyon kreatív dolgokat tud kitalálni. Azt veszem észre minnél fiatalabb valaki, annál inkább termékeny. A most 7 éves gyermekem olyan dolgokat rajzol, hogy csak nézek. Az 5 évest ne is említsem. És mennyi kreatív gyermek lehet még párhuzamosan a világban. Állami támogatás nélkül.

A tények és műszaki adatok régóta ismertek. A Saturn V kimondottam az Apollo programhoz épült. A világ valaha volt legerősebb, több éven át rendszeresen használt rakétája. Tolóerőben sokkal többet tudott a szovjet holdrakéta (N-1), de a teherbírása kisebb volt, azaz a hatékonysága nagyon sokkal kisebb volt, mind a 4 kísérletük robbanással végződött (a világ legnagyobb, nem nukleáris eredetű robbanásit produkálta). Hasonló tolóerőt tudott a szovjet Enyergija rakéta, de az csak 2x repült és a használt konfigurációban kisebb volt a teherbírása, mint a Saturn V-é.


Pár évvel a Saturn V első repülése előtt, még Gagarin és Shepard repülésekor igaz volt, hogy a szovjet rakéták erősebbek és megbízhatóbbak voltak. Már a Saturn 1 "kistesó" bemutatkozásakor megdőlt ez (szintén az Apollo programhoz készült).
'61-ben megtartotta Kennedy a híres beszédét (... az évtized vége előtt embert küldünk a Holdra...), elkezdték önteni a pénzt a NASA-nak, gyorsan megfordultak az (űr)erőviszonyok. A bőséges, azóta sem látott anyagi források '65 után kezdtek apadni (USA bevonul Vietnamba), a csúcsban közel félmillió ember dolgozott a holdprogramon.