Sziasztok!

A HASL vagy ENIG felületkezelés jobb, ha egyenlőre a kézi forrasztás az irányelv?
A kettő árkülönbözete nem számít.

A neten azt olvastam, hogy iparilag az ENIG jobban preferált.
Viszont ezen az oldalon találtam pár olyan dolgot ami nem teljesen világos (az ENIG-el kapcsolatban)

Ez miben merül ki ez arra akar utalni, hogy jobb a vezetőképesség vagy hogy a fizikai terhelést jobban bírja a pad?


Ezekre sejtésem sincsen.


Ebben csak nem vagyok biztos ez gondolom a rossz kiforraszthatóságot akarja jelenteni.

A tintasugaras fóliáról vízzel lemosható a matt bevonat, és máris lézernyomtathatóvá válik, csak előtte töröld/szárítsd meg. Én már tettem ilyet.

Eszembe jutott, hogy nekem 30 éves a fóliám, az még hőálló, de lehet, hogy később készült olyan, ami már nem az. Csak óvatosan, ha lehet, előtte kipróbálni mennyire bírja a meleget. Ugye a tintasugarasban nem követelmény.

Ezzel inkább nem kísérletezek. Féltem a nyomtatóm, mert elég új és egész jó. De azért köszi a tippet

Már nem hőálló a tintás, sőt, egyszer a laser fólia sem volt az.
Ezért én már csak lamináló fóliára nyomtatok. Az tutti hőálló.

Jól teszed, még véletlenül se kísérletezz tintasugarashoz való fóliával. Nemhogy a bevonat, de még a hordozó sem garantált hőfoktűrésű.

Nem szeretném itt végigolvasni a témában mind az 1291 oldalt, de egy rövid kérdésem akadt.

A szépen lezsírtalanított fóliára (nyák lemez) csak simán át lehet vasalni az irányhelyesen, számítógépen megtervezett, majd kinyomtatott elektronikus áramkört?
Vagy van neki valami egyéb trükkje?
Netán maradjak meg a Positiv20-as "fényérzékenyítős-ráfotózásos" házi technológiánál? Ami egy kissé néhány ponton macerás (pl. UV fényes megvilágítás, 7%-os lúgoldatos előhívás, peroxidos lemaratás, stb.)

A fotózás finomabb, sokszorozható eredményt ad. Ha bevált, működik, szerintem csak akkor válts technológiát, ha sürget az idő, ebben az acetonos hidegtanszfer verhetetlen, még ha vannak is korlátai.

Nem igazán ismerem az "acetonos hidegtanszfer"-t.
Ott valami pausz-szerű (áttetsző vagy átlátszó) papírra van átvive az áramköri rajzolat, és onnan később átvíve a fóliára magára?

Nézd meg a videót ...

Ez perszenem azt jelenti,hogy ugyan igy sikerül másnak is.

Ez természetes , ki kell kisérletezni a saját technikát . A tonertől
függ az oldószer keverék aránya , és az is előfordulhat hogy aceton helyett más (szintetikus hígító-nitrohígító) jobb eredményt ad .

Igen, ez egy elvi megoldás, gyakorlatilag a nesze semmi fogd meg jól.
Ilyen videokat bemutatnak, aztán mindenki azt gondolja ennyi, egy nyomtatás, egy kis aceton meg pici simogatás, aztán kész is.

Ki lehet azt is próbálni, nem egy ökör ára a technika. Ha megismerted a korlátaidat, akkor eléggé biztosan reprodukálható.
Főleg a nyomtatótól, tonertől függ a siker. Én tudom, hogy 0,4 vezetékkel, 0,3 vezetéktávolsággal használható nyákot tudok készíteni tíz perc alatt.

Pauszt ne használj, mert az nedvesség hatására változtatja a méretét.

A videók után Én is azt gondoltam, hogy 20% a sikere.
De! A gyakorlatban az utóbbi hetekben 98%-ban jó amit hideg transzferrel csinálok.

Ügyes megoldás, feltéve, hogy nem lesz benne hiba.
Hogy én ezt ezeddig miért nem ismertem?
Mellesleg - a jelen vasklorid helyett sokkal, gyorsabb /és szebb/ maratást lehet megcsinálni a 10%-os sósavoldat hidrogén-peroxidos aktiválásával ...

Nekem mondod ? 8 Évig készítettem nyákot rendelésre itt az oldalon ...

Volt egy kis időm az ünnepekkor. fejembe vettem, h próbálok gyorsan nyákot készíteni házilagos módszerrel. A tökéletességre törekedtem. A vasalásos módszer nekem annyira nem jött be, habár vastagabb vezetőhöz nagyon jó. Maradt a fotózásos módszer. Mivel most jött meg nemrég csájnából a kék lamináló foto fólia, ezért gondoltam kipróbálom. A fólia nagyon olcsó, 30cmX5m kb 2 ezer. Laminálóval kicsit el szarakodtam, míg feltettem gyűrődés mentesen a fóliát. Kisebb nyáknál nem gyűrődik össze, de nagyobbnál raktam egy egy sima papírt amit egy matricáról húztam le, úgy hogy a nyák, rajta a matrica papír felette a fólia. Ahogy húzza be a lamináló, a papírt fogni kell, h be ne laminálja a fólia és a nyák közé, de ezen tud siklani a ragadós kék fólia. Ez megoldódott. A másik probléma a normális minőségben kinyomtatott transzfer fólia. Volt itthon xerox transparens fóliám, de a nyomtató, lézernyomtató nem tud tökéletes feketét nyomtatni ugye. (nyomdában tudnak ugye levilágítani, de az kényelmetlen, ha mondjuk szombaton kellene nekem) Nekem egy HP MFP M125nw-s nyomtatóm van. Kis kísérletezéssel rájöttem, h a nyomtató által kinyomtatott fekete kicsit átlátszó. Na most jön a lényeg. Kell hozzá aceton. Kb 900.-ft/L. Egy acetont bíró műanyag doboz fedővel. Öntöttem az aljára egy kevés acetont, úgy, h kb 3-4mm legyen az alján. Bele 10-es csavart felfele állítva. Rá a kinyomtatott fólia, úgy természetesen, h ne érje közvetlenül az eceton, csak a gőze. Rá a fedő. Kb fél úra után kivéve, megszáradva csodálkoztam az eredményen. A por ellágyult, és egybefüggő fekete lett a szürke rész. Nem kell egymásra rakni a fóliákat, ahogy írta valaki itt a neten, hanem elég 1. Természetesen szükséges a lézernyomtató által 1200dpi-s felbontás. Ja és mindenképpen eredeti toner kell, mert csak ez tudja a megfelelő minőséget biztosítani ! Utána a kínai kék fóliát levilágítani, és lemosni mosó szódával ! Az eredmény tökéletes ! A vasalós módszer így a múlté lett...

Sziasztok!

Egy információt nem találok a neten, remélem, ti tudtok segíteni;
Adott egy kétoldalas nyák, rajta semmi forrasztás és nem is lesz (csak az alján egy pici bejövő pólus), másfél milliméter csík tekereg rajta, tehát ki van marva.
Mekkora a tartós hűállósága? Tehát az egyik oldalról rázavarom a negatívot, a másikról a pozitívot, meddig / hány fokig melegedhet károsodás nélkül?
Ennyi információból úgy sem lehet, szóval kérlek ne a miértjét akarjátok megérteni, csak egy választ szeretnék

Szerintem próbáld ki.

FR4. Attól is függ, milyen hordozó.

Erről eszembe jut a beszélgetés...

Mennyi?
30
Mi 30?
Mi mennyi?


Milyen hordozón, milyen vastag lapon, mi a károsodás, ...
Szóval a legjobb megoldás: próbáld ki!

Ha fűtőszálat szeretnél csinálni , akkor ahhoz vastagságban szélesebb vezető sávok kellenek.

Normál 1.5mm vastag 35u réz tartósan 50-60 C fok.
Utána megbarnul.. megég..réz leválik.

Azért ennél szerintem többet kellene bírnia. A kommersz áramkörök hőtartománya 0...70°C, az ipariaké 85°C-ig felmegy. Lehet, ha nincs leónozva, hogy megbarnul, de leválnia, megégnie szerintem nem kellene.

Azt is nézni kellene, hogy ez a keletkező hova tűnik? Ha egy hűtőbordára van a nyák fektetve, akkor sokkal több teljesítményt tud a nyák leadni hőként károsodás nélkül. Esetleg venti fújja a nyákot? Vagy két hőszigetelő lap közé van dugva? A nyák közepére rakhatsz valami hőmérő szenzort, így tudod figyelni, hogy el ég-e a nyák, vagy sem.

0.1V, 1V, 10V vagy 10kV lesz rákapcsolva? Nem mindegy.
Bár ha a hőfok a lényeg akkor az úgysem ebből az információból fog kiderülni.

De mégis mire szeretnéd használni ezt? Lehet hogy több segítséget és jó tippet tudnánk adni ha felvázolnád a konkrét problémát!