Üdv!
Jelenleg egy ram memóriát tervezek 16x8 bitest D-Flipp-Flopp segítségével, ez lenne a szemináriumi munkám. A munkát Proteus 8 szimulációs programban terveztem meg, kisebb-nagyobb segítséggel. Nagyjából képbe vagyok hogy hogyan is müködik egy RAM memória de ez kicsit összetettebb számomra. Olyan embert keresek aki segítene elmagyarázni valójábban ennek a teljes müködési elvét, folyamatát. (Címzés, Írás, ChipSelect, Címbusz,Adatbusz,Three-State, D-flipp-flopp). Tudom hogy ez nagyon sok kérdés egyszerre és hogy az interneten számtalan írás van ezekről a dolgokról, de ha van itt valaki aki segítene és válaszolna, nagyon hálás lennék érte.
Előre is köszönöm!
Képeket is küldök magáról a szimulációról!
Üdv K_Szebi!

Ez annó középsulis anyagként kb.: 5 10 óra volt.

Köszi a gyors választ, de sajnos ezzel nem igazán jutottam egyről a kettőre.
Lehet hogy nálatok ez részletesen átvolt véve középsuliban, viszont nálunk csak nagyon felszínesen, sőt nem is volt mindenről szó.
Esetleg van valami anyagod, vagy javaslatod (oldal az interneten) ami előrébb tudna vinni a megoldáshoz?

Erősen javaslom, hogy tanulmányozgass pl. TTL áramkörök adatlapjait. Nagyon fontos dolog, hogy szerezz alapos anyagismeretet. Ezt semmilyen szimulációs programmból nem fogod tudni megszerezni, csak adatlapokból, illetve bonyolultabb áramkörök felhasználási, tervezési segédleteiből.
Ismerd meg a RAM fajtáit, SRAM, DRAM, ezek milyen alap áramkörökből építhetők fel RS, JK, D tároló, az időzítéseket, késleltetéseket. Ezeket csak katalógus adatlapokból tudhatod meg.
Címbusz, adatbusz egy olyan rendszer, hogy több áramkör azonos adat, és címvezetékei össze vannak kötve, (busz) és egy vezérlő logikával kiválasztod, hogy az buszon lévő éppen érvényes adat, melyik áramkörnek szól.
A buszon egyszerre csak egy adatforrás lehet aktív, ha több is van, akkor a megoldás a 3 állapotú kimenetek használata. Ezt is vezérelni kell.
A vezérlést órajelhez kell szinkronizálni, és kapu áramkörökkel, adatszektorokkal kiválasztani.

Pucuka neked is nagyon köszönöm a válaszodat! Köszönöm a tippeket, és tisztában vagyok azzal is hogy kell egy alapos anyagismeret. Viszont sose álltak közel hozzám ezek a dolgok, ezért is vagyok most "gondban" Tudom hogy ez nem kifogás, és hogy utólag is meglehet tanulni ezeket a dolgokat, csak engem kicsit szorít az idő :/ . Valójában nem kell nekem ezekről részletesen tudni, lehet hogy a kérdést állítottam fel rosszul, csak nagy vonalakban le kellene írnom ennek a müködését. (pl. az írás úgy történik hogy a címet a címbuszra tesszük. A beírandó adatokat az adatbuszra tesszük, a Write vezérlő jel aktiválásval az adatok beíródnak az adott címre) és durván ennyi. Aztán kb. ugyanígy leírnom az olvasást, meg hogy mit mivel valósítottam meg. Tényleg nem okoskodni szeretnék, és hogy mindenhez kell egy alap tudás, de ezt tényleg csak nagyon nagy vonalakba kellene leírnom nem olyan részletesen persze csak ha ez lehetséges.

Csak akkor ha a Chip Select is aktív. Az adatbiztonságot (csak a kívánt adat változhat) több minden befolyásolhatja:
- A címnek stabilnak kell lennie a WR aktivizálódása előtt legalább az un. cím előkészítési idővel, a címnek stabilnak kell maradnia a WR vagy CE megszűnése után legalább az un. cím tartási ideig. Mind a CE mind a WR aktivitásának megszűnése befejezheti az írást, de az írás idejének meg kell haladni a minimális írási időt.
Az olvasás is csak akkor történik meg, ha a CE aktív. A memóriák esetében a kiválasztás váltása (passzív -> aktív) lassú, a gyorsabb olvasás lehetőségét az Un. Output Enable (OE) jellel valósították meg. Ez a jel a memória kimeneti meghajtóit kapcsolta csak, ami jóval gyorsabban történt. Az olvasásnál nem fontos a cím tartása, a memóriában tárolt adat nincs veszélyben, de elég ideig kell a címet stabilan tartani, hogy a kiolvasott adat eljusson a feldolgozóhoz, és az el tudja tárolni.
WR vagy WE: írás vezérlő jel, CE (Chip Enable) vagy CS (Chip Select) kiválasztó jel, OE (Output Enable) ld. feljebb.

Szia!
Csak egy gyors tanács: ha majd írod a szemináriumi munkád, akkor flip-flop néven nevezd ezeket a bistabil áramköröket.

Köszönöm Hp41C! Ilyen válaszokra van szükségem! Lassan de biztosan alakul a dolog, egyre több választ kapok szóval lehet hogy összefog állni végül a dolog!

Köszönöm a tippet kadarist, következő héten kezdem el készíteni a dokumentációt a munkához! Ha sikerül valami folytán összehozni, felfogom tölteni

Mi lenne, ha elővennél egy jó régi memória katalógust, irodalomkutatásként. Azokban még le van írva minden...
Ajánlom a bitsavers oldaláról a components gyűjteményt:
1983 Toshiba Memory, 1984 Hitachi Memory

Köszönöm Hp41C!
Átfogom nézni ezt a két katalógust, jövőhéten jelentkezek hogy mire jutottam, vagy ha még lesz kérdésem!

A szemináriumi munkád megírásához édes kevés lesz az a két katalógus. Kb 100 - 200 -ba kellene beleolvasnod... Pl. I8080, I8085, Z80 processzor, stb Ott van azon a linken majdnem az összes lényeges. De miért is mi találjuk meg helyetted?? Gooogle: "Memory databook"

Értem, értem.. Rajta leszek!
Köszönöm szépen a segítséget!!!!!