Én is, sajnos ebben is Marton kimenők vannak, impregnáltak, ami eleve nem jó előjel.
Anódfeszültség 380V, triódába kötve 15W, UL-ben kb 20W amire számíthatok.
Ezért sem értem miért nem hasznosítod a meglévő paneled, kivehető teljesítményhez nem sok köze van.

Előbb-utóbb hasznosítva lesz, de most még sem kimenőm, sem táptrafóm nincs hozzá
A következő projekt egy GU50 SE lesz, ahhoz meg van minden trafó.
De most orsós magnókat restaurálok, az erősítő csak utánuk következik.

Néhány mérés, 10V eff. kimeneti szint, 8 Ohm terhelésen.
1kHz négyszögjelen kis túllövés látszik, ebből már tudtam, alacsony a kimenő rezonancia pontja. Nagy hiba volt impregnálni! Mély átvitele nagyon jó, többi is jól látható a képeken.

Sokan örülnének ilyen jelalakoknak. A mélyátvitel tényleg szuper.
Végre egy kis felüdülés a topikban ilyen hozzászólásokat olvasni, köszi az eredményeket.
Ezek a Marton kimenők megvásárolhatóak, vagy rendelhetőek?

Idézet:
„Ezek a Marton kimenők megvásárolhatóak, vagy rendelhetőek?”

Már említettem, barátomtól kaptam bedobozolva két darab hibás erősítőt (másik fentebb bemutatott SE), ezek a kimenők voltak benne. Ágoston L. könyvében láttam Marton úr hirdetését régebben. Én nem vettem még tőle, most, hogy ki tudtam próbálni nem is vennék.

Teljesen bedobozolva, hétvégén tesztelés és esetleges módosítások..

Üdvözletem.
Miből csináltad a trafók takaró (kupak) dobozát? Én még most tekerem a második kimenőt a multkori üzenetváltásunk eredményeképp.

Szia!
Barátom csináltatta, 1mm vaslemez hegesztve.

Sziasztok! Tudom egy kicsit fura lesz a kérdés, de mégis feltenném. Miért nyírja ki az egyencsöveket a túl nagy kapacitású kondi? Nekem van egy tippem, de lehet hogy marhaság. A nagy kapacitás nagy töltőáramot okoz, ami túlterheli a diódacső katódjának az emittáló rétegét.

Majdnem jó a tipped, de a katód hozzávezetés szokott elégni.

Mert az olyan biztosíték féle. Ha a nagy áram miatt leszakad a katód bevonat, úgyis használhatatlan lesz a cső.

Aha így már világos a dolog. Akkor marad a gyári megadott max kapacitás, utána induktivitás ,majd jöhet egy nagyobb pufferkondi.

A nagy kapacitású elektrolit kondenzátorok áram alá helyezéskor, rövid ideig szinte rövidzárként viselkednek.
Az egyenirányító cső fűtése lassan éled fel és amíg nem áll be az üzemi hőfoka, addig a katódnak csak kis része kezd el dolgozni és az túlterhelődhet a nagy kapacitású kondenzátor miatt, ami a belső elektródarendszer teljes meghibásodását okozhatja. Lerobban a katód, szikrázik a cső belül és leéghet a hálózati transzformátor is. A puffer-kondenzátorok teljes zárlata, hibája esetén is ilyen jelenség léphet fel.
(Ezért is ajánlatos az első beüzemelés előtt a nagy kapacitású elektrolit kondenzátorok formázása, azaz, eleinte lassú feltöltése, kb. 10kOhm(2W) ellenálláson keresztül, majd kisütjük kb. 100Ohm-on(5W) keresztül, majd töltés, kisütés, ezt 3-4alkalommal elvégezzük, akkor a kondenzátorunk egyre gyorsabban töltődik fel, majd lehet a 100Ohm-on keresztül tölteni, kisütni néhányszor és ha nem melegedett fel, akkor vélhetően jól fog működni a készülékünkben.)

Üdv!

És az se árt, ha megnézzük mekkora a trafó szekunder ellenállása, mert az is elő van irva mekkora lehet a minimum sok esetben még a cső előtt is kellhet korlátozó ellenállás

Nagyon köszönöm a válaszotokat. Érdekes ezeket az infókat valahogy semmi szakirodalomban sem találtam meg. Ami nem azt jelenti hogy nincs leírva.

Már négy órája próbálom, meglepően jó basszus, magasakkal sincs probléma.
2x20W is jól teljesít 92,5dB hangsugárzón.

Tetszik a kivitelezése. Néhányunknak jó példák lehetnének a munkáid, és az irántuk való motivációd.

Szerintem meg le van írva én se magamtól találtam ki pl Érdekes pl a régi Magyari féle könyveket is olvasgatni

Köszönöm, egyszerűbb kivitelezés, olcsóbb megoldással készült, de így is jól teljesít (szerintem).

Van valami amire nem tudok rájönni. Két teljesen azonos felépítésű cső oldal de az egyik torz és halk. A másik tökéletesen szól. Hol kezdjem a keresést? A rajz ugyanaz amit nemrég megosztottam.

A két csövet próbáltad megcserélni? Akkor is ugyan az a jelenség?

A válasz röhejesen fog hangzani: kicsit megbillentem a csövet és lőn csoda. Mintha a foglalatba lenne a kontakt hiba. Majd gyártok hozzá leszorítót.

Sajnos a bontott régi foglalatok sok esetben kontaktosak ,nem leszoritó kell annak ,csere jobban hangzik.

Meg kell tisztítani az érintkezőket vagy foglalat csere.

Ilyet kaptam a fiúktól. A két egymásra pakolt trafó csak ideiglenes mert kifogytam a csavarból

Az EZ80 két végcsőhöz már kicsit kevéske (inkább határeset), általában az EZ81-et használták inkább.

A teljes áram felhasználás 90mA alatt van. Pontos mérést nem csináltam. Pedig dokumentálni se ártana.

Nekem mindegy - lehet, hogy nincs EZ81-es csöved, és az is lehet, hogy a trafó egyenirányító fűtőtekercse nincs is méretezve a nagyobb teljesítményű egyenirányító csőhöz - de két végcsőhöz általában már 81-est használtak. Lásd a mellékelt kapcsolást!

Tényleg nincs. Viszont van tévéből bontott py diódám. De nem ehhez kértem a trafót. Az eredeti terv szerint 90mA-re tekercseltettem 250-0-250-es felosztásba. A fűtés pedig 6,3-as amiről az összes cső megy. Most még nem panaszkodok a hangjára a sok mély miatt. Ugyanakkor nem akartam hangszínnel terhelni a rendszert mert a gitárba és a pedálba is van szabályzás. Akkor meg már minek még egy.

Az azért nem szerencsés, mert az egyenirányítő cső katódja +sokszáz Volton van, az összes többi meg közel nullán.
A katód és a fűtőszál közötti szigetelés pedig különösen nehéz helyzetben van, hiszen nem csak nagy feszültségre van igénybe véve, de még nagyon meleg is.
Tekertethettél volna neki külön tekercset, vagy jelen esetben tegyél oda egy másik trafót (csengőreduktortól kezdve bármi jó).