Abban igazatok van, hogy a távírótechnika és a soros (igen, nem félek kimondani ezt a szót) kommunikáció alapja közösen az átviteltechnikában gyökeredzik. Igen karaktereket továbbítottak, csak más-más technológiával. Míg az általunk használt monstrum gépezetek és forgógépek 5 bites kódolással maximum 50,75, 100Baudot voltak képesek elérni, ráadásul a 32 bitnek köszönhetően ékezetek nélkül és kompromisszumokkal: á=aa, é=ee, ó=oo, ű=ue stb, addig ma már Unicode 32, 64 bites kódolással iszonyat sebesen lehet szöveges, karakteres üzeneteket továbbítani. Nem csak fizikailag a két szál dróton, hanem akár többmódusú optikai összeköttetésen keresztül is. A rádiós dolgokat nem keverném, mert van vezetékes és van vezeték nélküli távközlés és átviteltechnika. Mindegyik külön kaszt.

Két apróság (nem ba***tás - akarod mondani kötözködés, ugye? /Mod/ -, csak kiigazítás a célom):

1. Nincs olyan, hogy unicode 32 vagy 64, csak olyan van, hogy unicode. Ez egy "elméleti" kódrendszer, ami ideális karakterekhez rendel kódokat. Ennek a gyakorlatbba ültetései a különböző UTF és UCS kódkészletek, amik lehetnek sokbitesek is. Joel jól leírja (angolul): Bővebben: Link

2. Szerintem csomagkapcsolt, pláne központi node-ot alkalmazó adatátvitel esetén mindegy, hogy vezetékes vagy vezeték nélküli. Sőt, a vezetén nélküli szinte minden esetben vegyes, azaz van vezetékes szakasza.

Aztajóélet, ez durva!

1.) Feltételekkel fogadom el a kiigazítást, mert az Unicode már a 8 bites rendszereknél is megvolt, de van kompatibilitási különbség (UTF-8, UTF-16, UTF-32). Lehet mindegyiket egységesen Unicode-nak híni, mint a windowst is windowsnak, de nincs 2 egyforma mégsem belőle. Ahogy abban is biztos vagyok, hogy simán lesz még akár 64, 128 és 256 bites is belőle Github Igen, igaz, hogy UTF-nek hívják nem Unicode 32 bitnek mondjuk- itt rosszul fogalmaztam.
2.) Nagyon nem mindegy, hogy vezetékes vagy vezeték nélküli az átvitel. Minden nap ezzel küzdünk, hogy íróasztal mögül jött emberek elhintik a "csodát", majd omlanak össze a vezetéknélküli rendszereik a rádiós kakofónia, az interferenciák és a telített sávok miatt. A vezetékes rendszerek sokkal stabilabbak és garantálható az átviteli csomagsebesség. Rádiós rendszereknél felléphetnek jócskán gondok. Ehang drónok potyogtak az égből videó. Magyar cikk.
Tehát a "Szerintem" része a valóságban nem állja meg a helyét. Ezért írtam, hogy külön kaszt. Mindegyikhez kell érteni külön-külön és nagyon nem venném egy kalap alá. Adatok továbbítására mindegyik alkalmas, de a megbízhatósági faktora, és az adott időn belül megkövetelhető adatcsomag biztonsági faktora nem ugyanaz. Egy apró példa. Egy egyszerű nyomógomb megnyomás után vezetékes rendszeren garantálható, hogy 150ms-on belül megtörténik a vezérlés is. Egy rádiós, vagy egy erősáramú rendszeren kommunikáló rendszernél nem. Egyszerűen olyan magas a zavartatás, hogy nem alkalmas rá.

Kedves moderátor, igazad van, ezt akartam írni. Bocsánat.

1. Az unicode szabvány elméleti karaktereket és hasonlókat, pl. emoji-kat ír le (jelenleg valami 140 ezer körül van benne). Az ezen szabványban leírt karaktereket le lehet írni különféle kódkészletekkel (főleg UTF-* és UCS-*), amik között nyilván vannak jelentős eltérések, de ettől még a unicode egységes marad. Már nyilván adott verzión belül, most épp a 12.0-nál tartunk.

Ez kb. olyan, hogy van az személyautó ideája (valamilyen motor, váltómű, kerekek, fék, karosszéria, kormány, stb.), ez a Unicode. És ennek különféle megvalósításai pl. egy Ford Focus vagy egy Toyota Corolla, ezek pedig az adott kódkészletek, pl. UTF8 és UCS2.
És a konkrét autótípusok között nyilván sok különbség van, és a Fóka indítómotor nem kompatibilis a Corolláéval, de ettől még mindkettő az elméleti személyautó 1-1 konkrét megvalósítását jelentik. (Most tekintsünk el attól, hogy adott típuson belül is van sokféle váltó és motorkombináció, felszereltségi szint, stb.)

2. Nyilván jelentős különbségek vannak, nem is erre gondoltam. De pl. egy email esetén teljesen lényegtelen maga az átviteli mód, ha az jól működik. Azaz én nézhetem azt a telefonomon LTE átvitellel, vagy a PC-men végig vezetékesen, maga az email az bitre ugyanaz lesz. Így értettem, hogy mindegy.

Adatfolyam átvitelénél a továbbító média tulajdonságainak megfelelő vonali kódolást alkalmaznak.
Pl. a vezetékes technikában a legnagyobb gond, a feltöltődés, mivel a hosszú kábeleknek jelentős kapacitása van. ezért olyan kódolást kell alkalmazni, ami biztosítja, hogy a jel átlag feszültség értéke nulla körül legyen. Ha már lúd legyen kövés alapon hibajavítást is beépítenek, ahol a szabálysértésből arra lehet következtetni, hogy nem az a bit jött, amit küldtek. A telex átvitelnél mivel egyszerű alapsávi átvitel, a kérdést a +táp - táp közötti váltásokkal oldották meg, hibajavítás nélkül. A fax estében már van moduláció FSK, de hibajavítás itt sincs.
A vezetéknélküli átvitelnél ilyen probléma nincs, de van más, a sokkal súlyosabb is akár. Különböző típusú zajok, interferenciás zavarok, légköri behatások, többutas terjedés, stb.

Ez így van, de ez magasabb szinten lényegtelen. Egy email esetén tök mindegy a vonalkapacitás vagy az interferencia a fizikai rétegben, és az is, hogy fölötte a TCP kapcsolatban újra kell-e kérni egy elveszett csomagot.
Email esetén annyi a lényeg, hogy az adott RFC-knek megfelelően csatlakozik a kliens a szerverhez, és hogy köztük a kommunikáció ezen a szinten hibamentes legyen, vagy legalábbis annak tűnjön.

Böhömke.

Ha már szóba került az LTE (bár az SMS szempontjából lényegtelen) Az átviteli út legproblémásabb szakasza a BS - MS szakasz. Ezt tovább terheli az LTE által biztosított nagy adatsebesség. Az a probléma, hogy az a szerencsétlen mobilállomás állandóan mocorog, van amikor igen nagy sebességgel (200 km/ó), ami a doppler effektus miatt igen igen problémás. Erre találták ki az LTE esetében az igencsak bonyolult modulációs módot (ortogonálisan kognitív impulzus modulációt), amivel a vivőt modulálják. Ezzel a módszerrel a gyors adatátvitel "lelassítható", így a doppler effektus kisebb kárt tesz benne.
Az SMS esetében az a helyzet, hogy a továbbítása a hívó csatornán keresztül (mint adatátvitel) történik, kihasználva annak viszonylag alacsony forgalmát. (ezt a csatornát keresi a mobilod, mikor bekapcsolod, ezen találja meg a hálózat a mobilodat, ha hívás érkezik, ill ezen adminisztálja a hálózat, hogy melyik az a legjobb csatorna, ahol majd a beszélgetés, adatátvitel bonyolódik, gyakorlatilag ezen a csatorná(ko)n "lóg" az összes mobil.
Ehhez képest a központ, és az SMS szerver közti kapcsolat a legkevésbé problémás, és a legrövidebb is. FAX esetében a központ egy modemre küldi az adatfolyam FAX -ként azonosított részét, (ezért van a faxolási lehetőség külön számmezőből biztosítva)
Én a kábeles, és rádiós átviteleket több km nagyságrendben értem, nem párszáz m -ben.

És pont ezért az SMS megérkezése nem garantált (sem időben sem, egyáltalán).
Majd ha lesz időm, foglalkozok ezzel is, elven küldi vagy még azt sem...

Ez így van, úgyhogy nem lehet alapozni semmilyen komoly rendszert SMS küldésre, még akkor sem, ha visszajelentést kérsz. Ráadásul a szerver is csak korlátozott ideig tárolja.
Volt is nemegy reklamáció, egy autó biztonsági rendszere a problémát SMS -ben küldte volna, a tulaj külföldön beállt egy mélygarázsba, szerencsétlen autó küldözgette a SMS -t, hatalmas számlát generálva, a tulaj, meg nem kapta meg. Nemzetközi viszonylatban még bizonytalanabb.

A titkosítást inkább hagyjuk, már középiskolában oktatták (1987) a vonali jelszinteket, és a működését. ( talán még a billentyű kódokat is.) Inkább az lehet, hogy az átlag vonalakkal szemben ez csak a vasút hálózatát használja. Olyan mint az LB telefon, míg a világ világ, az működik.

Farkas kalapács.
Egykor szépek voltunk...

Feleségem ott született.

A kaszagyárban???

-Gazsi! Te hol születtél?
-A dél-pesti kórházban.
-Kórházban? Tán beteg voltál?

Vajon mi van a lepedők alatt ?
David Cooperfield - Ghost

Youtube video

Szerintem hologram.

Szerintem ember. Mintha emberi kéz lenne ott, amikor kinyúl és elkapja.
Mindenesetre jó kis produkció.

Hologram nem lehet.

De nem is szellemek! Ez a varázslat.

A repülő lepedőkre gondolok. Szépen manővereznek a nézők felett.

6:35-nél

Nem tudom, talán lepedők!?

Repülő lepedő !

Persze, azok tudnak repülni.

Ha jól megnézed, vetített dolog, megtörik a képe a karzaton.

Én úgy látom a lepedők majdnem érintik a közönséget, és az első kettő biztosan lepedő, azok a három önkéntes kis házba lépése előtt röpülnek el 5:40-nél. Nem hiszem, hogy 3D-s hologramok lennének. Árnyékuk is van !

7.00-nál a bal oldalin látszik, ahogy áthullámzik a közönségen a karzat felé. De lehet, hogy rosszul látom. Közelről nézve valóban szilárd és valóban van árnyéka. Amikor felstartolnak a házikó elől, akkor egyszerűen felhúzzák őket damillal egyenesen felfelé.
A repülő vackokra nincs igazán magyarázatom, legvalószínűbb üveggömbök, damillal a plafonról mozgatva. De lehet valamilyen átlátszó műanyag gömb, amiben gáz van nyomás alatt és egy kis elektronikával lehet távvezérelni (ilyenkor is damilon függ, nehogy a közönség közé essen, de ez megmagyarázná a hirtelen irányváltást és a fátyol nagyon erős lobogását is.)

Nagyok a távolságok.. az üveggömbök mozgatásához bonyolult mechanika kellene amit a menyezetre rögzíthettek volna, de ezt nem hiszem, mert a produkció és azok kellékei mindig a színpadon vannak.