Beletrafáltál, pont ilyen.

Édes a sósnak kéne lenni is, de sózva is van. Szóval édes tészta a pld. kenyérlángos szalonnával.

Ahova én szoktam járni pékségben is így van. Ugyanaz majdnem minden tészta. Sőt a kifli, zsemle is ugyanabból van, mint például egy "pizzás" táska.

Íztelen.

Láthatja akit érint az utcán is őket.

Valahogy nincs bennem jó érzés, ha ez a vezetés harci járműveket vásárol választások előtt. Technikailag érdekes, de magánemberként elborzaszt.

Valami ilyenem volt nekem is. Mint macska az esőt?

Gumikerekű villamos Velencében

Szegény olaszok, már egy pár sínre se telik nekik, egy sínszálon egyensúlyoznak.

Sokkal takarékosabb megoldásnak tűnik.

Ezt nem tudom, de nem hiszem. Pénztárca kímélőnek biztos, de energetikailag biztos gyengébb, mert a gumi/aszfalt(beton) gördülő ellenállása sokkal nagyobb, mint a vas/vas. Még zaj szennyezés szempontjából is vannak kételyeim, bár mindkét keltett zaj eltérő típusú, így nehéz összehasonlítani.

Igazad van, a vasútban éppen ez a pláne, hogy vas a vason sokkal könnyebben gördül. Egy mozdony x teljesítménye mekkora szerelvényt képes húzni, ugyanez gumikerékkel sokszorosa erőt igényelne.

Én utaztam a párizsi gumikerekű metrón és sokkal csendesebb.

Szerintem ez igazából egy zártpályás trolibusz... A sín leginkább a másik pólust jelenti a felsővezetékkel szemben.
Ami előnye lehet:
- csendesebb, talán kevesebb vibrációt okoz (ez fontos lehet a műemlékek között...), mint egy villamos
- több utast szállíthat, mint egy trolibusz (látható, hogy hosszú szerelvényről van szó), több trolibusznak megfelelő, de csak egy vezető kell hozzá (a sín talán a nyomvonalon tartásban is aktívan közrejátszik, magyarán nem kell kormányozni a szerelvényt)
Viszont elvesztették a vasút energetikai előnyét (azt már többen is írtátok...), ha baleset történik előtte, nem tudja kikerülni, mint egy trolibusz, a kiépítése is drágább, mint a trolibusznak (valamennyivel biztos olcsóbb, mint a villamos, de ezt a nyereséget a rosszabb hatásfoka miatt hamar elhasználja).

(Pár évtizede én is utaztam a párizsi gumikerekű metrón. A zaj, amit keltett inkább mély dübörgés volt, szemben a vasút jellegzetes csattogásával és a kanyarokban hallható sivítással. Összességében halkabbnak tűnk, de nem tudom mit gondolnak erről a felette lakók... a mély hangok jobban terjednek szilárd tárgyakban, vagyis a talajban, az épületek falaiban)

Szerintem nyomvonal tartásnak kell lenni a sín által, mert úgy látom, az utolsó kocsi is ugyanazon a nyomon megy mint az első. Talán kocsinként van külön kormányzás, nem az előtte lévő kocsi irányítja.

Trolibuszban is van nagy befogadóképességű, Svájcban.
Bővebben: Link
De ennél a gumikerekű villamosnál megspórolták az egyik sínt, a normál villamoshoz képest, és egy felsővezeték szálat a trolibuszhoz képest.
Valaha az Ikarus is gyártott duplacsuklós buszt, de a nagyonokosok kitalálták, hogy közúti jármű nem lehet hosszabb 14 m -nél, vagy valami ilyesmi.

(Abszolút részletkérdés, de a sima csuklós buszok, mint pl. az IK-280-as 16,5 méteresek, és a tolócsuklós prototípus, az IK-284-es 18 méteres volt. Ez utóbbiból egy ideig közlekedett egy példány a BKV-nál. És ezek még nem a dupla-csuklós változatok. Ha van hosszméret-korlátozás, az nem 14m-nél. Lehet, hogy 20m, és a svájci példa majdnem 25 m-es.)

Nem is írtam konkrétan, hogy hány méter, de korlátozás van, az biztos. Ezért bukott az Ikarus duplacsuklós projektje. Szerintem kár érte. Massawa szerint a tömegkorlátozás (hidak) miatt, igen valószínű, hogy igaza van.

Wiki szerint problémák voltak vele. Mivel ez '88-ban volt, gondolom a rendszerváltásból adódó anyagi nehézségek miatt abbahagyták a fejlesztését. Egyébként 24m hosszú volt, 1 db. készült el belőle, és az még 17 évig használatban volt Teheránban, ahová önerőből jutott el.
Ez utóbbi cikk szintén említi a méretproblémákat, ami miatt jelenleg nem lenne használható. De talán, ha a '90-es évek elején bevált volna, akkor a szabályozást is másképp alkották volna meg.
A tömege miatt nem gondolom, hogy probléma lenne vele, legfeljebb csak bizonyos viszonylatokban lehetne használni, de szerintem egy kamionnál nem lenne nehezebb...

Villanyautókkal kapcsolatban többször írtuk, hogy tömeges eltrejedéséhez nincs elég áram, és a hálózat is gyenge. Bővebben: Link

És mi lesz a légi közlekedéssel, mert egy gép több száz autó szennyezését produkálja? Én már várom az elektromos repülőt. Nem tudom miért erőltetik ezt az e autó marhaságot, amikor már minden szinten rendre bebizonyosodik hogy zsákutca, nem vezet sehova.
Valami oka biztosan van, mint mindennek, de az is biztos, hogy nem az amit hangoztatnak. Amit meg valóban lenne értelme csinálni, amivel valóban jelentősen csökkenne a városi szmog, pici, együléses kis elektromos kupolák, amivel el tudna menni reggel a paraszt a melóba, meg délután a teszkóba, na olyanokat persze nem csinál senki.

Ilyenkor lehet azt mondani, szerencsések vagyunk hogy nem tartunk ott, ahol ők. A túlzásba vitt "jó" dolgok hátránya is gyorsabban látszik ott.

Az elektromos autó energiaellátása honnan jön ? A szén erőműből , akkor most mit csináltunk ? kivittük a szennyezést a városból valahová ....

Még mindig nem "zöld" a szénerőmű, de jobb hatásfokkal, kevesebb szennyezéssel dolgozik, mint a hidegen működő belső égésű motorok. Viszont a megnövekedett energiát el kell szállítani, az infrastruktúra kiépítéssel együtt nem tudom, hogy "zöldebb"-e.

Erről beszélek, de majdnem mindegy hogy honnan jön az energia, ha abból adott mennyiség így is úgy is el van használva. Csak annyival javul a helyzet, hogy ha kinyitja a paraszt a belvárosi galambdúcban az ablakot, akkor kevesebb gáz ömlik be, ezen kívül semmi sem változik a bolygó egészét illetően. Meg kell csak nézni a városi közlekedést, jönnek mennek egész nap, nagyobbnál nagyobb járgányokkal, és ül benne 1 ember. Miért ne mehetne a városi közlekedés nagy része ilyen kis mütyürökkel mint ami a képeken van? Lehetne akár elektromos is.
A másik a fűtés. Az se érdekel senkit, hogy a többség olyan épületekben lakik, ahol 60-70W/légköbméter a fűtési igény, holott lehetne ennek a harmada, negyede is, mindjárt csökkenne a fa, a gáz felhasználása télen jelentősen, ezzel a kibocsájtott gázok is, meg nyáron se kéne annyi klíma.

E-auto akkus hajtás

Ezt olvassátok el. Lehet hogy sokak felvilágosulnak, pedig ezek az adatok köztudottak. Ennyit az e-autokrol, meg az akkus agymenésröl és annak a végtelen propgandájárol.

"de majdnem mindegy hogy honnan jön az energia, ha abból adott mennyiség így is úgy is el van használva"

Nem ugyanakkora mennyiségről van szó. Egy elektromos autó bruttó, helyi energiafogyasztása harmada-negyede körül van, mint egy belsőégésű motorral szerelté. Emiatt elsősorban az elektromos energia előállításának (és szállításának) módja és hatásfoka határozza meg, miből és mennyi energiát kell felhasználnod.

Egy tipikus felső-középkategóriás (akkuval 1,6-1,8t) villanyautó 15kWh/100km fogyasztással megy, ami 1,5l benzinnek vagy gázolajnak felel meg (a /liter energiatartalom közel azonos), a visszatöltés miatt városban sem kérnek többet (némelyik inkább picit kevesebbet) mint országúti tempónál. Akkora autóról van szó, amihez hasonló méretű, belsőégésű motorral szerelt autó átlagosan 5-6l gázolajat vagy 6-8l benzint eléget 100km-en. Van "némi" különbség.

Igazi "népautónak" a példában szereplőnél kisebb, könnyebb autók várhatók (természetesen akkor, ha ez az akkus vonal megy tovább), ugyanúgy kisebb fogyasztással, mint a belsőégésűeknél.

"Miért ne mehetne a városi közlekedés nagy része ilyen kis mütyürökkel mint ami a képeken van? Lehetne akár elektromos is."

Ezek elektromos fogyasztása lenne igazán érdekes Városi tempónál talán annyi (pillanatnyi) energiát sem kénének, mint amennyit dugóban, alapjáraton pöfögve megeszik egy "személyautós méretű" belsőégésű motor.

Csak nagyon rosszul számolsz. Addig mig az e-auto motorja kb 18 kWh-t igényel (Tesla) . Ezt az energiát oda is kell a motorhoz juttatni. Az akku + töltés hatásfoka kb 80%. Az elektromos áram elöállitása klasszikus erömüvekben kb 40% hatásfoku, azaz ha ezt kiszámolod, ahhoz, hogy az autoban elhasználj 18 kWh-t az erömüben kb 40-45 kWh energiáju energiahordozot kell elégetni ( gáz, szén, olaj stb. Az uránra nincsenek hiteles adatok). Azaz az e-auto hatásfoka 4-7 %-al rosszabb mint a dizelé, azaz jobban terheli a klimát. És még nem számoltuk a korábban berakott cikkben ismertetett adatokkal.
Sajnos itt bujik ki a szög a zsákbol, és vigan irhatják az ujságok, hogy aki ma e-autot vesz az már 7-8 évre leterhelte visszavonhatatlanul a környezetet, még akkor is ha egy km-t sem megy a kocsijával. A viz és egyébb szennyezésekröl ne is beszéljünk, ami az akkuk elöállitásával jár.

Vagy lehet használni a tömegközlekedést. Metró, vonat, villamos, busz.

Nekem nem adja a linked, pedig kíváncsi lennék rá.